Közérdek, 1911. január-június (4. évfolyam, 1-25. szám)
1911-04-29 / 17. szám
2-ik oldal. KÖZÉRDEK április 29. 17. szám. Ruhát fest és vegyileg tisztit Haufel Sámuel = Nagykároly. = a római kath. templom mellett. Alapittatott 1902. bűnre bűnt követnének és sem rendőri szigor, sem a börtön rajok javító hatással nem volna. Ha a fösvénység, emberszeretet eme sorainak ellen szót emel és a törvényhozástól várja a züllésnek indult gyermekek megmentését, kénytelen vagyunk bevallani, hogy igen is a törvényhozásnak kellené a gyermekek védelmét célzó intézkedésekről gondoskodni. Amit azonban a törvényhozás elmulaszt, azt azon társadalomnak kötelessége pótolni, melynek rendjét a bűnös gyermekek veszélyeztetik. Közeleg ismét azon nap, amikor a legszerencsétlenebb teremtésekért kell áldozatot hoznunk. Közeleg ismét az a nap, amikor a Gyermekvédő Liga az érző szivek jótékonyságához, áldozatkészségéhez folyamodik. Ne legyen tehát városunkban senki, aki zsebre dugott kézzel, a jótékonyság gyakorlása nélkül menne el a kiteendö perselyek előtt. Adakozzunk azok megmentéséért, akik az emberszeretet könyö- rületére vannak a szó legteljesebb értelmében utalva! Fest és vegyileg tisztit mindennemű ruhákat kifogástalanul és a legszebben KONCZ JÓZSEF DEBRECEN, Arany János-utca 10. Alapittatott: 1903. évben. :: Telefon :: 701. szám. Székrekedés ellen a világ leghirneve- sebb orvostudorai állandóan rendelik a természetes Ferencz József-keseriivizet, mert pontos hatása folytán oly ideális hashajtó, melynek bámulatos az eredménye. A forrásoknál töltött és a kereskedésekben üvegpalackokban forgalomba hozott eredeti Ferencz Jőzsef-keserüviz nemcsak pillanatnyi megkönnyebbülést szerez, hanem az idült eldugulást meg is szünteti, mert sokszor már egy rövid 2—3 heti kúra helyreállítja a gyomor- és belek normális működését. A valódi „Ferencz József'-viz kellemes, amellett természetes páratlanul biztos erős hatásáról egy kísérlettel hammar meg lehet győződni. Figyeljünk mindig a címkére, mert azt csalódásig utánozzák ! Ha nem áll rajta a teljes név: „Ferencz József" budai keserüviz valamint a szent korona, úgy utasítsuk vissza, mert akkor az csak csekélyebb értékű viz lehet. Kapható a gyógytárakban és füszerkereskedésekben. A magyar tanítóság* A cikk címéül lehetett volna választani azt is, hogy : a reakció uralma Magyarországon. Ha reakció alatt azt értjük, hogy ez a szabadelvű, demokratikus irányzat és felvilágosodás ellensége, akkor ma csakugyan a reakció ütötte fel fejét Magyarországon. A reakciónak egyik legbiztosabb ismertető jele, hogy a kultúrától fázik és minden eszközt megragad arra, hogy a felvilágosodottság és ennek leghathatósabb eszközét, a műveltség texjesztését megakassza. Természetesen vele jár ezzel az is, hogy a kultúra apostolaitól lehetőleg minden támogatást megvon és ezeket csak úgy veszi védelmébe, ameny- nvire kénytelen. Minden ország kultúrájának fokmérője az, hogy mennyit költ tudományra, művészetre, irodalomra, közoktatásra. Ha valaki ebből a szempontból találná nézni Magyarországot, bizony köztünk és a balkáinak között nem nagy eltérést találna. Nincs arra szükség sem, hogy a hadügyi kiadásokkal állítsuk szembe a kulturkiadásokat; ezek nemcsak azért szükségesek, mert hadügyre is költ az állam és pedig bőven, hanem önmagukért ! A magyar tanítóság helyzetén hosszu- hosszu könyörgés, deputációzás éselőszobá- zás után valamit javítottak 1907-ben, de e közben annyi idő eltelt, hogy mire a fizetes- javitás meglett, máris kevésnek bizonyult. Ma a tanító minimális fizetése 2 korona 7o fillér, azaz kettő korona ? '> fillér. Nem hét! Ennél szomorúbb adat nem szükséges kultúránk megbecsülésére. Azt kell gondolnunk, hogy felsőbb hatalmak intézik úgy az ügyet, hogy a tanító szegény, gondterhes és elcsüggedt legyen, mert csak akkor remélhető, hogy a tankötelezettség formális kimondása mellett a nép tudatlan, tehat orránál fogva vezethető. A mi reakciós tahügyi kormányunk nem elégszik meg a tanítók szegénységével, hanem ezenfelül szellemi szabadságát is rabságban akarja tartani, hogy a mindenkori kormány engedelmes rabszolgálja és jól begyakorolt kortese legyen. Rövid ideje, hogy a miniszter feloszlatta a magyarországi tanitók szabad egyesületét, melynek összes bűne abban rejlett, hogy programjára irta a közoktatás ügyének felkarolását, a közoktatás államosításáért és ingyenességéért való küzdést és a gyermekvédelemről való gondoskodást. Ez volt minden bűne, ami különben dicséretnek jobban beillik. Indokolásul azt a fucsán hangzó ürügyet hozta fel a miniszter, hogy az egyesület a fenti programmal az állam fennálló törvényei ellen izgat. Megjegyezzük itt azt, hogy az ügyészség az egyesület fennállása alatt soha, semminemű kifogást nem emelt az egyesület ellen. Hogy ez a kormány részéről, meg az ő szempontjából is milyen nagy baklövés volt, legjobban mutatta az a népgyülés, amelyet a pesti polgárság, de különösen a szocialista munkásság a tanítóság és az állami oktatás mellett rendezett. Oly impozáns volt ez a gyűlés és a munkásság oly lelkesedéssel kaMire tanit a róna, a bérc, vadon: Érezni, tenni, élni - szabiidon ! ! Éjfélt ütött. Az álom angyalát Suhanva éi’ezé leszállani . . . Csókja legyinté lüktető agyát, Hogy legyenek virágos álmai . . . Fíogy lássa lelke fényes ideáit, Miket valóra válni régen áliit! Felejté lassan a nehéz dohot, Börtönt, sötétet, elfelejte mindent És — álmodott. * S szállt a Kossuth lelke. Vitte édes álom Száz viruló völgyön, nevető virányon. Nagy. szabad madárként lenge szárnyalással Szállt a hüs, azuros, tiszta légen által . . . Túl a Tátra béi’cén, messzi idegenbe Hol a ciprus erdőt fösti naplemente, FIol a márványtenger bősz, tarajos habja Sziklás part szegélyét kéjjel csókolgatja, S erdők szűz ölében több dal, több virág van: Ott volt Rodostóban, nagy Törökországban... Csodás nagy világ ez ! csöppnyi zaj, se lárma Minthogy ha most volna mindeneknek álma — Idegen világ ez!! Nem! Csak bús, magányos. Nem dalos a föld, az éj nem csalogányos; Vagy, ha fel is csendül halk, zokogó szóra: Ráismerünk benne a - - tárogatóra. . . ! Ismerős világ ez! Tele könnyel, búval! Ismerős a szél is, mely fölötte fuvall i Gerle bugásában ott zokog a bánat ! Szép Magyarországom éretted, utánad! I Márvány tenger habja azt csobogja távol Itt lakik Rákóczi, itt a kuruc tábor!! ; S egy darab bűbájos, ragyogó történet , A mi most megindul, a mi most megéled! I Kossuth szive éled, meglepi a mámor: j Föltámadt a régi, hősi kuruc tábor!! Hajd!! de milyen tábor!! A mesék világa Nem talál a halvány, kuruc daliákra ! ! Beesett az arcuk, bus, beteges, sárgás . Leiköket rombolja tengernyi sóvárgás... Mint a mikor ősszel hervadás lehére Pusztulás tapad a hulló falevélre, i S fonnyasztó kezével átsöpör a tájon: Honvágy veri őket keserűen, fájón... Csöndesen felállnak hosszú sorba, rendbe S úgy várnak merengőn a — fejedelemre... lm jön is... Szeliden, halkan lép eléje i Szomorú Rodostó csüggedt remetéje — Szenvedő az arca, csak a haja ében, Régi lobogó láng reszket a szemében Ölelő károkkal megy elé Kossuthnak. Felgyülemlő könnyek szépen összefutnak ... Fiam! igaz vérem! üdvöz légy közöttünk, Kik nevünkhöz örök bujdosást kötöttünk ! Vártalak .. Megérzem szűkös koporsómban, Hogymittennemkellméglelkemennagy sorvan ■ Meg sem is kérdezlek, hogy van a hazátok; Hiszen én már nem is tartozom hozzátok, Rég el feledtetetek, elhagytatok engem Ebben a siralmas, árva idegenben... Látogatni jöttél ? itt vagyunk egy szálig, j Rozsdásodik hirünk s a csontunk is mállik... j Mi köze is ahhoz most az nagy világnak, Hogy mi valánk őri magyar szabadságnak!'? I De csak egyszer tudnék élni! még csak egyszer! Ezernyi tövissel, ezernyi kereszttel! Volna bár szivemben tenger bánat és kin, Könnyítene lelkem átkos szenvedésein Magyarország földje!! S ott, a csodák földjén Lengő kacagányom s kardomat felöltvén i Áldást varázsolnék minden kicsi x'ögre !. . . Elvagyok temetve örökre, örökre ! ! ! Hah, de nem, nem igy lesz ! Nincs minden i lelveszve, Bárhol Csak a MAGGI névvel és a keresztlegyen szükségünk húslevesre (levesekhez, főzelékekhez, mártásokhoz), úgy azt a leggyorsabban, legolcsóbban és legkényelmesebben készítjük a VMAGGI húsleves-kockából, darabja jj) f csillag védjegygyei valódi! Csak forró vízzel kell leönteni!
