Közérdek, 1911. január-június (4. évfolyam, 1-25. szám)

1911-01-14 / 2. szám

KÖZÉRDEK 1. szám. január 9. 6-ik oldal. íatni. Mert azt hogy kilométerenként 7 f fuvarbért fizettek, vagyis például egy teljes egész napot igénybe vevő, 30 kilométeres fuvarozásáért 2 K 10 f fizetést adtak, in­kább lehet ingyenesnek, mint díjazottnak tekinteni. Most folynak az előmunkálatok a honvédelmi minisztériumban aziránt, hogy ez a tarthatatlan és igazságtalan állapot megszüntethető legyen. Mint értesülünk, a honvédelmi miniszter törvény hozásilag kí­vánja a katonai fuvarozás kérdését olyké- pen rezdezi, hogy a katonai célokra szol gáltatott fuvarokért a köz forgalomban szo­kásos fuvardijak fizettessenek. A fuvardíjakra natkozó pontos adatok beszolgáltatására a alispánokat szóllitotta fel a miniszter. Megszűnt graniofonozás. Kohn An­tal nagykárolyi órás és ékszerész gróf Károlyi György-téri üzlete előtt megszűnt a tolongás. Ennek pedig oka egyszerűen az, hogy a tulajdonos már gramofonjait eladta. Értesíti a közönséget, hogy a jövő hét első napjain újabb 12 drb gépet hozat és az esteli szórakoztatást újból folytatja. Hol szórakozzunk? Némethy Sándor fényesen berendezett, Széchényi utcai cukrászdájában. A czukrászda a nagykárolyi intelligens közönségnek egy kellemes találkozó és szórakozó helye, hol mindennap kapható friss tejszínnel kevert kávé, csokoládé, tea, mignon, kuglerek és mindenféle czuk­rászda különlegességek. ÉRMELLÉK. Éa'miliáiyfaiva. Köszönetnyilvánítás. A ben­nünket ért lesújtó csapás alkalmából megnyilvánult részvétért ez utón is hálás köszönetét mond. Benedek Mátyás gyászoló családja. Társadalmi élet. Van-e társadalmi élete Érmihályfalva városának? Sajnálattal kell erre a kérdésre tagadó választ adnunk, ha hűek akarunk maradni az igazsághoz. S mi az oka ennek a sajnálatos kö­rülménynek? A társadalmi rétegek annyit ostorozott széthúzása, a kiélesült kasztrendszer és a meglehetősen hiányzó társadalmi erények. A kaszinó fényes termei konganak az ürességtől s nem látni bennük beszélgető, vitatkozó csoportokat, csak pár megszokott úriembert, akik részben újságaikba temet­keznek, részben pedig kergetik a pagátot, meg az ultimót. Kultur felolvasások nincsenek, de ha lennének is ezek iránt kevés az érdeklődés, mert a felolvasások tárgya rendszerint nem vág a modern lég körébe, s a mai társa­dalomnak forrongó, bátor, merész eszmék kellenek, szociális és modern tárgyak, mert haladt az idő. A társadalmi élet hiányát nagyban megérzi a város közérzülete. Azért olyan álmos, olyan lusta, olyan vértelen ez a vá­ros, mintha csupa halálraítélt járna benne. Hol van a rugalmas, acélos fiatai tár- dalmi élet? Nincs. Semmi csak blazirt nem­törődömség, közöny minden iránt. Pedig Érmihályfalva városnak vannak kiváló férfiai s kezükbe vehetnék az ügyet. Szép nemes hivatást teljesítenének s a tár­sadalmi életet is melegebbé vonzóbbá tennék. Egy hét óta beáll a farsang. Alakítsák meg a műkedvelők egyesületét a mely ha­vonként egyszer a kaszinóban rendezzen előadásokat. Vonják be a vidéket, hiszen Érmihályfalvának aly intelligens vidéke van, amilyennel kevés város dicsekedhetik. Nehéz a kezdet, de aki nem riad vissza az akadályoktól, az biztosan célt is ér. Az áírabbi katonasága. A hamis bizonyítvány. Az a kis három esztendő, melyet ka- tonáéknál kell eltölteni, nincs mindenkinek ínyére és ugyan furcsa útvesztőkbe, kétes utakra tévednek azok, akik mindenáron sza­badulni akarnak a katonai szolgálattól. Erre nagyon jellegzetes példa egy érmihályfalvai fiatalember esete. Katz Jakab, aki 1884-ben született, 1907-ben került sor alá. Azzal állt elő Katz a sorozásnál, hogy ö rabbi, kéri tehát a póttartalékba való beosztását. Felmutatta a pozsonyi rabbiképző intézet bizonyítványát, amelylyel igazolta, hogy mint rabbinak, ké­pesítése van. A kérelemnek helyet is adtak és a póttartalékba osztották be a fiatal rabbit. De mikor tüzetesebben megvizsgálták a hatalmas mellkasu ember iratait, úgy ta­lálták, hogy nincs minden rendben. Először is az tűnt fel, hogy Katz Jakab mint tény­leges rabbi egyáltalában nem működött, ilykép tehát a rabbiságról lemondottnak te­kintendő. Az érmihályfalvai föszolgabiróság és a 37. hadkiegészítő parancsnokság együt­tesen cimvesztő határozatot hoztak ezek után, vagyis megállapították, hogy Katz Ja­kabnak nincs jogcíme ahhoz, hogy a pót­tartalékba sorozták. Katz természetesen ez ellen folyamodással élt. A honvédelmi mi­niszter elé került az ügy, de most még súlyosabbra fordult a dolog. A honvédelmi miniszter helyben hagyta a cimvesztő határozatot, de azzal a meg- okolással, hogy Katz Jakab nem is szabály­szerűen képesített rabbi. Átirt ugyanis a honvédelmi miniszter a közoktatásügyi mi­nisztériumhoz és itt vizsgálatot rendeltek el arra vonatkozólag, hogy végezte e Katz Jakab az alsóbb iskolákat. Kiderült ekkor, hogy a polgári iskolai bizonyítványa, melynek alapján a rabbiképzöbe felvették — hamis volt. A honvédelmi miniszter elrendelte, hogy a tényleges állományba osszák be az ál-rab­bit, sőt a törvényszék előtt is indítsanak ellene eljárást, mert az a látszat forog fenn. hogy ravasz fondorlattal azért szerezte a hamis bizonyítványt, hogy kivonja magát a katonai szolgálat alól. Most a büntető törvényszék vizsgálja az ál-rabbi hamisított okiratait. Halálozás. Súlyos és vigaszíalhatlan csapás érte Grósz Hermánn köztiszteletben áló nagykereskedőt és családját. Alig feled­ték el a közeli rokont a család legjobb és legkedvesebb barátját, Benedek Mátyást, a kegyetlen halál már újból gyászba borította őket elragadva körünkből egy kedves sze- retetre méltó mindenki által becsült embert Dr. Reichárd Manó ügyvédet. A halál várat­lan jött. Családja körében gyermeke zongo­rajátékában gyönyörködve érte utói a ke­gyetlen végzet és az élet erős férfi pár perc múlva megtért övéihez. De nem csak a csa­ládot, érte gyász és pótolhatlan veszteség hanem az Érmihályfalvai Kereskedelmi és Iparbank lészvény-társaságot, valamint az „Érmelléki Hitelbank r.-t. is, melyeknek évek óta ügyésze volt. Két embert vesztett az intézet. A Koronát és a főt, a kik egymást támogatva tették azt hatalmassá és erőssé. A temetés 9-én d. e. folyt le Debrecenben óriási részvét mellett. A halottat Krausz Vilmos debreceni főrabbi búcsúztatta el öveitől. A halálesetről a család az alábbi gyászjelentést adta ki. Kifejezhetetlen fáj­dalom bánatos érzésével tudatjuk, hogy a legjobh férj, apa, legszeretőbb fiú, testvér, vő és rokon Dr. Reichárd Manó életének 43-ik, boldog házasságának 13-ik évében a Mindenható kifürkészhetetlen végzetéből hirtelen elhunyt. Kihűlt porhüvelyét 1911 január 9-én délelőtt 10 órakor a József kir. herceg-u. 12-ik sz. gyászházából kisérjük őrök nyugalomra a debreceni izr. sirkertbe. Debrecen, 1911 január 8-án. Koszorúk mel­lőzését kérjük ! özv. Reichárd Ignátzné anyja, Grosz Hermann apósa, Reichárd Lajosné szül.: Reichárd Matild. Stalberger Miksáné szül. : Reichárd Erzsi, Feder Árminné szül. Reichárd Laura testvérei, özv. Dr. Reichárd Manóné szül. : Grosz Josefine felesége, Rei- chard Lili leánya, Reichárd Lajos, Stalberger Miksa, Feder Ármin, Kun Aladár és neje, Grosz Helén, Grosz Béla és neje szül.: Grünvald Ilona, Dr. Nagy Zoltán, Nagy Nán­dor sógorai, illetve sógornői. A gyászeset­ről az Érmelléki Hitelbank és Kereskedelmi bank is adtak ki gyászjelentést. Nemes alapítvány. Az Érmihályfalvi Kereskedelmi Bank r.-társaság igazgatósága f. hó 6-án tartott gyűlésén elhatározta, hogy feledhetetlen vezérigazgatója, az intézet újjá alapítója, emlékét megörökítendő, nevére alapítványt tesz s e célra 1500 koronát szavazott meg. Az alapítvány kamatai kul­turális célra fordítandó. Uj vezérigazgató. Benedek Mátyás elhalálozásával a Kereskedelmi Bank r.-t.- nál megüresedett vezérigazgatói állásra, az igazgatóságnak sikerült méltó utódot találni, az elhunyt fia Benedek Zoltán személyeben, akit egyhangúlag választ meg ezen bizalmi állásra. Az igazgatóságnak ezen szerencsés váiasztásához tiszta szívből gratulálunk, mert Benedek Zoltánt, nemcsak mint kiváló üzletembert ismerjük, de Érmihályfalva társadalmának közkedvelt, szeretett és tisz­telt tagja is, aki nehéz felelősségteljes állá­sát épen oly igyekezettel fogja betölteni mint feledhetetlen emlékű édes atyja s igye­kezni fog arra is, hogy az utód, méltó legyen nemes elődjére. Képviselőtestületi közgyűlés. Érmi­hályfalva képviselőtestülete f. hó 10-én rendkívüli közgyűlést tartott P. Kováes Sándor főbíró elnöklete alatt. Tárgysorozat előtt Rogge Károly főjegyző kegyeletes szavakban emlékezett meg arról a pótolha­tatlan veszteségről, mely Érmihályfalva köz­séget Benedek Mátyás biz. tag elhalálozá­séval érte. Indítványozza, hogy az elhunyt emléke jegyzőkönyvileg örökítessék meg, mely indítványt a közgyűlés egyhangúlag magáévá tett. A gyűlés első tárgya a föld- mivelésügyi in. kir. miniszter leirata volt a melyben értesíti a képviselőtestületet, hogy a fedeztetési állomások részére kiszolgálta­tandó zab árát métermázsánként 12 koro­nában állapította meg. A rendőrök fizetés- emelés iránti kérelmére az eddigi 480 kor, fizetést 500 koronára emelte. E tárgyban rendkívüli heves vita indult meg. Ruszkay Elek és Hisztalan Ede szociálista vezetők, akik gyűléseken a piactéren a megélhetés nehézségeiről tartanak dikciókat és követe­lik a munkabérek emelését, ennél a tárgy­nál azokkal szemben, akik éjjel-nappal vi­gyáznak a község lakosainak személy- és vagyonbiztonságára, szegre akasztották elveiket és a fizetésemelés ellen agitáltak, végre is P. Kovács Sándor főbíró felszól- lalása után napi 6 fillér emelésbe bele­mentek, de azt is indítványozták, hogy ezzel a méltányos eljárással szemben köte- leztessenek a rendőrök a tiizoltószerek tisztítására is. (Ennél szégyeletesebb hatá­rozatot még nem hozott soha Érmihályfalva képviselőtestülete). A közkutak jókarban tartása tárgyában kötött szerződés jóváha­gyatott. A gazdák biztositó szövetkezete ajánlatát elfogadta a közgyűlés, valamint jóváhagyta a vadászterület bérbeadása ügyé­ben kötött szerződést is. Az iskola alapva- gyon bérlője ellen az elöljáróságot per megindítására utasította. A községi iskola­szék, az ovoda felügyelő-bizottság és az iparos-tanonciskolai felügyelő-bizottság meg- alakittatott. Ruszkay Elek községi legelő vásárlása iránti indítványára a közgyűlés egy bizottságod küldött ki, melynek tagjai lettek: Rogge Károly főjegyző, P. Kovács Sándor főbíró, Máté Sándor, Csuka Lajos és Kocsár Lajos. A vámos-ut tisztántartása iránt a közgyűlés az elöljáróságot az ut- mestertől ajánlat bekérésére utasította. A községi pénzkezelés tekintetében a pénztár- ellenőr anyagi felelősége kimondatott. A közös fuvarozás iránt kötött szerződés jóvá­hagyatott. Végül kimondatott, hogy a vágó­hídi felügyelőnek fa és a gödör tisztításáért fizetés nem jár. Ezzel a gyűlés véget ért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom