Közérdek, 1911. január-június (4. évfolyam, 1-25. szám)
1911-01-14 / 2. szám
KÖZÉRDEK 1. szám. január 9. 6-ik oldal. íatni. Mert azt hogy kilométerenként 7 f fuvarbért fizettek, vagyis például egy teljes egész napot igénybe vevő, 30 kilométeres fuvarozásáért 2 K 10 f fizetést adtak, inkább lehet ingyenesnek, mint díjazottnak tekinteni. Most folynak az előmunkálatok a honvédelmi minisztériumban aziránt, hogy ez a tarthatatlan és igazságtalan állapot megszüntethető legyen. Mint értesülünk, a honvédelmi miniszter törvény hozásilag kívánja a katonai fuvarozás kérdését olyké- pen rezdezi, hogy a katonai célokra szol gáltatott fuvarokért a köz forgalomban szokásos fuvardijak fizettessenek. A fuvardíjakra natkozó pontos adatok beszolgáltatására a alispánokat szóllitotta fel a miniszter. Megszűnt graniofonozás. Kohn Antal nagykárolyi órás és ékszerész gróf Károlyi György-téri üzlete előtt megszűnt a tolongás. Ennek pedig oka egyszerűen az, hogy a tulajdonos már gramofonjait eladta. Értesíti a közönséget, hogy a jövő hét első napjain újabb 12 drb gépet hozat és az esteli szórakoztatást újból folytatja. Hol szórakozzunk? Némethy Sándor fényesen berendezett, Széchényi utcai cukrászdájában. A czukrászda a nagykárolyi intelligens közönségnek egy kellemes találkozó és szórakozó helye, hol mindennap kapható friss tejszínnel kevert kávé, csokoládé, tea, mignon, kuglerek és mindenféle czukrászda különlegességek. ÉRMELLÉK. Éa'miliáiyfaiva. Köszönetnyilvánítás. A bennünket ért lesújtó csapás alkalmából megnyilvánult részvétért ez utón is hálás köszönetét mond. Benedek Mátyás gyászoló családja. Társadalmi élet. Van-e társadalmi élete Érmihályfalva városának? Sajnálattal kell erre a kérdésre tagadó választ adnunk, ha hűek akarunk maradni az igazsághoz. S mi az oka ennek a sajnálatos körülménynek? A társadalmi rétegek annyit ostorozott széthúzása, a kiélesült kasztrendszer és a meglehetősen hiányzó társadalmi erények. A kaszinó fényes termei konganak az ürességtől s nem látni bennük beszélgető, vitatkozó csoportokat, csak pár megszokott úriembert, akik részben újságaikba temetkeznek, részben pedig kergetik a pagátot, meg az ultimót. Kultur felolvasások nincsenek, de ha lennének is ezek iránt kevés az érdeklődés, mert a felolvasások tárgya rendszerint nem vág a modern lég körébe, s a mai társadalomnak forrongó, bátor, merész eszmék kellenek, szociális és modern tárgyak, mert haladt az idő. A társadalmi élet hiányát nagyban megérzi a város közérzülete. Azért olyan álmos, olyan lusta, olyan vértelen ez a város, mintha csupa halálraítélt járna benne. Hol van a rugalmas, acélos fiatai tár- dalmi élet? Nincs. Semmi csak blazirt nemtörődömség, közöny minden iránt. Pedig Érmihályfalva városnak vannak kiváló férfiai s kezükbe vehetnék az ügyet. Szép nemes hivatást teljesítenének s a társadalmi életet is melegebbé vonzóbbá tennék. Egy hét óta beáll a farsang. Alakítsák meg a műkedvelők egyesületét a mely havonként egyszer a kaszinóban rendezzen előadásokat. Vonják be a vidéket, hiszen Érmihályfalvának aly intelligens vidéke van, amilyennel kevés város dicsekedhetik. Nehéz a kezdet, de aki nem riad vissza az akadályoktól, az biztosan célt is ér. Az áírabbi katonasága. A hamis bizonyítvány. Az a kis három esztendő, melyet ka- tonáéknál kell eltölteni, nincs mindenkinek ínyére és ugyan furcsa útvesztőkbe, kétes utakra tévednek azok, akik mindenáron szabadulni akarnak a katonai szolgálattól. Erre nagyon jellegzetes példa egy érmihályfalvai fiatalember esete. Katz Jakab, aki 1884-ben született, 1907-ben került sor alá. Azzal állt elő Katz a sorozásnál, hogy ö rabbi, kéri tehát a póttartalékba való beosztását. Felmutatta a pozsonyi rabbiképző intézet bizonyítványát, amelylyel igazolta, hogy mint rabbinak, képesítése van. A kérelemnek helyet is adtak és a póttartalékba osztották be a fiatal rabbit. De mikor tüzetesebben megvizsgálták a hatalmas mellkasu ember iratait, úgy találták, hogy nincs minden rendben. Először is az tűnt fel, hogy Katz Jakab mint tényleges rabbi egyáltalában nem működött, ilykép tehát a rabbiságról lemondottnak tekintendő. Az érmihályfalvai föszolgabiróság és a 37. hadkiegészítő parancsnokság együttesen cimvesztő határozatot hoztak ezek után, vagyis megállapították, hogy Katz Jakabnak nincs jogcíme ahhoz, hogy a póttartalékba sorozták. Katz természetesen ez ellen folyamodással élt. A honvédelmi miniszter elé került az ügy, de most még súlyosabbra fordult a dolog. A honvédelmi miniszter helyben hagyta a cimvesztő határozatot, de azzal a meg- okolással, hogy Katz Jakab nem is szabályszerűen képesített rabbi. Átirt ugyanis a honvédelmi miniszter a közoktatásügyi minisztériumhoz és itt vizsgálatot rendeltek el arra vonatkozólag, hogy végezte e Katz Jakab az alsóbb iskolákat. Kiderült ekkor, hogy a polgári iskolai bizonyítványa, melynek alapján a rabbiképzöbe felvették — hamis volt. A honvédelmi miniszter elrendelte, hogy a tényleges állományba osszák be az ál-rabbit, sőt a törvényszék előtt is indítsanak ellene eljárást, mert az a látszat forog fenn. hogy ravasz fondorlattal azért szerezte a hamis bizonyítványt, hogy kivonja magát a katonai szolgálat alól. Most a büntető törvényszék vizsgálja az ál-rabbi hamisított okiratait. Halálozás. Súlyos és vigaszíalhatlan csapás érte Grósz Hermánn köztiszteletben áló nagykereskedőt és családját. Alig feledték el a közeli rokont a család legjobb és legkedvesebb barátját, Benedek Mátyást, a kegyetlen halál már újból gyászba borította őket elragadva körünkből egy kedves sze- retetre méltó mindenki által becsült embert Dr. Reichárd Manó ügyvédet. A halál váratlan jött. Családja körében gyermeke zongorajátékában gyönyörködve érte utói a kegyetlen végzet és az élet erős férfi pár perc múlva megtért övéihez. De nem csak a családot, érte gyász és pótolhatlan veszteség hanem az Érmihályfalvai Kereskedelmi és Iparbank lészvény-társaságot, valamint az „Érmelléki Hitelbank r.-t. is, melyeknek évek óta ügyésze volt. Két embert vesztett az intézet. A Koronát és a főt, a kik egymást támogatva tették azt hatalmassá és erőssé. A temetés 9-én d. e. folyt le Debrecenben óriási részvét mellett. A halottat Krausz Vilmos debreceni főrabbi búcsúztatta el öveitől. A halálesetről a család az alábbi gyászjelentést adta ki. Kifejezhetetlen fájdalom bánatos érzésével tudatjuk, hogy a legjobh férj, apa, legszeretőbb fiú, testvér, vő és rokon Dr. Reichárd Manó életének 43-ik, boldog házasságának 13-ik évében a Mindenható kifürkészhetetlen végzetéből hirtelen elhunyt. Kihűlt porhüvelyét 1911 január 9-én délelőtt 10 órakor a József kir. herceg-u. 12-ik sz. gyászházából kisérjük őrök nyugalomra a debreceni izr. sirkertbe. Debrecen, 1911 január 8-án. Koszorúk mellőzését kérjük ! özv. Reichárd Ignátzné anyja, Grosz Hermann apósa, Reichárd Lajosné szül.: Reichárd Matild. Stalberger Miksáné szül. : Reichárd Erzsi, Feder Árminné szül. Reichárd Laura testvérei, özv. Dr. Reichárd Manóné szül. : Grosz Josefine felesége, Rei- chard Lili leánya, Reichárd Lajos, Stalberger Miksa, Feder Ármin, Kun Aladár és neje, Grosz Helén, Grosz Béla és neje szül.: Grünvald Ilona, Dr. Nagy Zoltán, Nagy Nándor sógorai, illetve sógornői. A gyászesetről az Érmelléki Hitelbank és Kereskedelmi bank is adtak ki gyászjelentést. Nemes alapítvány. Az Érmihályfalvi Kereskedelmi Bank r.-társaság igazgatósága f. hó 6-án tartott gyűlésén elhatározta, hogy feledhetetlen vezérigazgatója, az intézet újjá alapítója, emlékét megörökítendő, nevére alapítványt tesz s e célra 1500 koronát szavazott meg. Az alapítvány kamatai kulturális célra fordítandó. Uj vezérigazgató. Benedek Mátyás elhalálozásával a Kereskedelmi Bank r.-t.- nál megüresedett vezérigazgatói állásra, az igazgatóságnak sikerült méltó utódot találni, az elhunyt fia Benedek Zoltán személyeben, akit egyhangúlag választ meg ezen bizalmi állásra. Az igazgatóságnak ezen szerencsés váiasztásához tiszta szívből gratulálunk, mert Benedek Zoltánt, nemcsak mint kiváló üzletembert ismerjük, de Érmihályfalva társadalmának közkedvelt, szeretett és tisztelt tagja is, aki nehéz felelősségteljes állását épen oly igyekezettel fogja betölteni mint feledhetetlen emlékű édes atyja s igyekezni fog arra is, hogy az utód, méltó legyen nemes elődjére. Képviselőtestületi közgyűlés. Érmihályfalva képviselőtestülete f. hó 10-én rendkívüli közgyűlést tartott P. Kováes Sándor főbíró elnöklete alatt. Tárgysorozat előtt Rogge Károly főjegyző kegyeletes szavakban emlékezett meg arról a pótolhatatlan veszteségről, mely Érmihályfalva községet Benedek Mátyás biz. tag elhalálozáséval érte. Indítványozza, hogy az elhunyt emléke jegyzőkönyvileg örökítessék meg, mely indítványt a közgyűlés egyhangúlag magáévá tett. A gyűlés első tárgya a föld- mivelésügyi in. kir. miniszter leirata volt a melyben értesíti a képviselőtestületet, hogy a fedeztetési állomások részére kiszolgáltatandó zab árát métermázsánként 12 koronában állapította meg. A rendőrök fizetés- emelés iránti kérelmére az eddigi 480 kor, fizetést 500 koronára emelte. E tárgyban rendkívüli heves vita indult meg. Ruszkay Elek és Hisztalan Ede szociálista vezetők, akik gyűléseken a piactéren a megélhetés nehézségeiről tartanak dikciókat és követelik a munkabérek emelését, ennél a tárgynál azokkal szemben, akik éjjel-nappal vigyáznak a község lakosainak személy- és vagyonbiztonságára, szegre akasztották elveiket és a fizetésemelés ellen agitáltak, végre is P. Kovács Sándor főbíró felszól- lalása után napi 6 fillér emelésbe belementek, de azt is indítványozták, hogy ezzel a méltányos eljárással szemben köte- leztessenek a rendőrök a tiizoltószerek tisztítására is. (Ennél szégyeletesebb határozatot még nem hozott soha Érmihályfalva képviselőtestülete). A közkutak jókarban tartása tárgyában kötött szerződés jóváhagyatott. A gazdák biztositó szövetkezete ajánlatát elfogadta a közgyűlés, valamint jóváhagyta a vadászterület bérbeadása ügyében kötött szerződést is. Az iskola alapva- gyon bérlője ellen az elöljáróságot per megindítására utasította. A községi iskolaszék, az ovoda felügyelő-bizottság és az iparos-tanonciskolai felügyelő-bizottság meg- alakittatott. Ruszkay Elek községi legelő vásárlása iránti indítványára a közgyűlés egy bizottságod küldött ki, melynek tagjai lettek: Rogge Károly főjegyző, P. Kovács Sándor főbíró, Máté Sándor, Csuka Lajos és Kocsár Lajos. A vámos-ut tisztántartása iránt a közgyűlés az elöljáróságot az ut- mestertől ajánlat bekérésére utasította. A községi pénzkezelés tekintetében a pénztár- ellenőr anyagi felelősége kimondatott. A közös fuvarozás iránt kötött szerződés jóváhagyatott. Végül kimondatott, hogy a vágóhídi felügyelőnek fa és a gödör tisztításáért fizetés nem jár. Ezzel a gyűlés véget ért.
