Közérdek, 1910 (6. évfolyam, 2-13. szám)
1910-02-12 / 7. szám
6 1910 február 12. tamási-i intelligens közönségnek, mely intelligens közönség már régóta vágyódott ily diszkrét ke- j délyes estélyre, hol agy érezte magát mindenki, mint egy nagy családnak egymást szerető j gyermekei, mikor egészen a maguk körében vannak. A szépen diszitett táncteremben festői csoportokat alkottak az egyes táncoló párok, a gyönyörű toilettek, a legújabb divatnak igazi remekművei voltak. A táncmulatság reggel 6 óráig tartott. Jelen voltak asszonyok: Bertics Antalné, Bertics Pálné Értény, Breyer Samuné, dr. Debreczeni Józsefné, Fodor Józsefné Martincza, dr. Gaál Béláné, Häringh Alajosné, Himmel Antalné, Himmel Lőrincné, Ivelics Pálné, dr. Király Gézáné, Kolosits Józsefné Nagydorogh, Lajos Icnácné, özv. Molnár Nándorné, Németh Gézáné, Positzky Aurelné, Riehmer Aladárné, Rosos Jenőné, dr. Tamaska Lajosné és Vancsa Istvánné. Leányok: Antoni I. Mariska Kecsege, Bőhm Gizus, Blochinger Erzsiké Konda p. Breyer Margit, Fodor Bözsike Martincza, Häring Gizus, Hessz Szeréna, Himmel Szilvi, Kiss Blanka Gyulaj, Kovartz Olga, Mártha és Elluska Felső- iregli, Liszbauer Erzsiké, N. Molnár Paula, Pa- sitzky Irénke, Reich írónké Németkér, Schlicht- herle N. Tabod, Scherer Etelka és Ma1 iska. Felülfizettek: Strausz Antal 2 K, Kindl Vilmos 2 K, Bertics Pál 2 K, dr. Király Géza 2 K, Hradek Lajos 1 K, dr. Tamaska Lajos 6 K, Tóth László 2 K^ Benkő József 1 K, dr. Freitagh Arthur 2 K, Sail Gyula 2 K, Lakner Lajos 2 K, Hirsch Ernő 1 K, Heisler Sándor 2 K, ifj. Parragh Béla 1 K, Poszitzky Aurél 2 K. Kolosits József 2 K, Németh Géza 1 K, Kiss Pál 2 K, Debreczeni József 1 K, Kovartz József 7 K. Jegyüket megváltották : Szévald Móric 4 K, Várady János 6 K, özv. Bubics Antalné 2 K, dr. Balta Béla 5 K, Székely Gyula 5 K, Szabó Zoltán 5 K, Vargha Lajos 2 K, özv. Lőwensohn Gáspárné 3 K, Dömötör Sándorné 2 K, Bélák Jánosné 2 K, Dely Gyula 2 K, Heiszler Jakab 5 K, Stokinger Rudolfné 2 K, Látrányi Jenő 2 K, Fid» Pál 2 K, Elszásszer Gyula 2 K és Himmel Károly 2 K. Az összes bevétel 262 K, a kiadás pedig 135 K, igy az egyesület pénztárának maradt 127 K tiszta jövedelem. A gyönki kaszinó estélye. A gyönki kaszinó f hó 5-én Márkus Vilmos dunaföldvári zenekarának közreműködése mellett felettébb jó hangulatban lefolyt táncestélyt rendezett. Jelen voltak: Dobó Jánosné, Engelman Gyuláné, Engel- man Frigyesné, Hanzman Károlyné (Varsád), John Ferencné, Laurentsits Gáborné, Lágler Sán- dorne (Kölesd), Linde Gyuláné (Varsád), dr. Orbán Mártonná, Reichert Gyuláné (Kistormás), Schmidt Ferencné, Wertheim Árminné, Bévárdy Bözsike, Hanzman Rózsa (Varsád), John Giziké, Lágler Mariska (Kölesd), Linde Etel (Varsád), Reichert Stefiké (Kistormás), Stollár Margit (Nagydorog). Dalestély. A sárszentlőrinczi ifjúsági egyesület szép sikerű dalestélyt rendezett folyó hó 6 án, amelyen a nagyszámmal megjelent közönség az énekkar és a szavalok szép előadását élénk tetszésnyilvánítással jutalmazta. A műsor után tánc következett. TANÜGYI HÍREK. Rovatvezető: Nagy Béla. Tolnavármegye közigazgatási bizottságának tanügyi határozatai. Tolnavármegye közigazgatási bizottsága 1910 február 9 én tartotta rendes havi ülését, melyen Tihanyi Domokos kir. tanácsos, tanfelügyelő jelentette, hogy január havában 46 tanteremben 19 iskolát, 1 állandó menedékházat és 1 analfabéta tanfolyamot vizsgált meg. Az egyes előadott ügydarabok közül a következőket emlitjük fbl: Francsics Teréz gyulaji rk. tanítónő részére 1907 julius 1-től 200 K lakbér és 20 K kertilletmény Ítéltetett meg, melyet a rk. hitközség tartozik megfizetni. — Holub János szekszárdi polgári iskolai igazgató részére engedélyt adott a bizottság, hogy helyben és tanórákon kívül írásszakértői teendőket végezhessen — Vágó József bátaszéki ág. hitv. ev. tanító részére a jelenlegi egy szobás lakása mellé az ugyanazon épületben levő többi lakrésznek átadására az egyházközség köteleztetett. — Rádl Imre szekszárdi Máyer- féle magán elemi iskolai tanító választása és dijlevele jóváhagyatott. — Málicsek Máriának, a tolnai községi II. sorszámú állandó menedékházhoz való beválasztását és dijlevelét a bizottKÖZÉRDEK ság jóváhagyta. — A Szaőafom/pusztai községi iskola felépítésére Gyönk község köteleztetett, e célra minden kebelbeli vagy hozzátartozó polgárra és birtokosra külön ádót vethet ki. — Váradiné Deutsch Berta görbői izr. tanítónő részére férjhezmenetele folytán 1908 január 1-től 200 korona lakbért Ítélt meg a bizottság. Ezt az izr. hitközség tartozik neki kiszolgáltatni. — Ábrahám Rezső simontornyai magán el. iskoláját beszüntette, helyette Dénes Mariska oki. tanítónő kér engedélyt. Kérelme pártolólag terjesztetett fel a közoktatásügyi miniszterhez TanitÓVálasztások. A czikói rk. III. sorszámú tanítói állomásra Filipp Antal oki. tanitó választatott meg. — Iskolaszék megalakulása. A mucsi i rk. iskolaszék 1910 január 30-án 3 évre újra megalakult. Egyházi elnök : Major Károly, világi elnök : Genzler Ádám, jegyző : Kardos Ferenc, gondnok : Martin György lett. — Iskola átalakítás. Bátaszék község a kövesdi községi iskolát 8864 K 9 fillérért átalakíttatja. —Ismétlő iskola. Siinontornyán még két gazdasági ismétlő iskola felállítására van szükség. — TáVOZÓ tanítónő. Linhardt Hilda szekszárdi izr tanítónőt a budapesti községi iskolához választották meg helyettes tanítónőnek. Uj igazgató. A pécsi megyéspüspök Gőltülös József faddi rk. tanítót igazgatóvá nevezte ki. — Szegény tanulóknak. A tolnai ál lami iskolai szegény tanulók részére a Kunfi Károly alapítvány kamataiból 37 K 50 fill, jutott. Azonkívül e célra az ottani polgári takarékpénztár 30 koronát adott. A „Ferenc József“ alapból ugyancsak e célra 43 K 18 fillér jutott. — Méhészeti kerületek. A méhészeti szaktanítói kerületeket a foldmivelésügyi miniszter 8 kerület helyett 9 kerületre osztotta be. Tolnavármegye és Szekszárd rt. város az I. kerületbe osztatott be. Szaktanító: Imrei Ferenc. Székhelye: Rákoscsaba. Baranyavármegye és Pécs sz. kir. város a II. kerületbe osztatott be. Szaktanitó : Pataki Béla, székhelye Pápa. TÖRVÉNYSZÉK. — Exhumálás. Kovács Károly kir. törvény- széki bíró, Győry György jegyzővel sKramolin Gy törvényszéki és Sztanó Sándor kórházi orvosokkal csütörtök délután Harcon járt, ahol exhumálták Virág György holttestét, ki gyanús körülmények között halt meg. Virág György ugyanis karácsonykor 4—5 legény társával vigan mulatott a harczi csárdában, énekeltek, kurjongattak, amint már ilyenkor szokás. Egyszer azonban rájuk szólt a magában ott vacsorázó Vörös Gábor, hogy az éneket nem tűri s ha el nem hallgatnak, pofon veri őket. A nóta azonban tovább folyt, mire Vörös Gábor Virág Györgyöt egy becsukott bicskával orron ütötte, úgy hogy elöntötte a vér. De őt is jól helyben hagyták, egy nagy doronggal egyszerűen leütötték, úgy, hogy hetekig nyomta az ágyat. Látszólag tehát az ő sebesülése volt súlyosabb. Az történt azonban, hogy Virág György január 4 én meghalt s mivel halálát a Vöröstől kapott ütéssel hozták kapcsolatba, a bizottság elrendelte a holttest felásását s a halál okának megállapítását. — Esküdtszóki tárgyalások. Az esküdtszéki tárgyalások hétfőn kezdődnek a szekszárdi kir. törvényszéknél. KÖZGAZDASÁG. A budapesti borkiáilitás. Jeszenszky Andor gazdasági egyesületi elnök az elmúlt héten részt vett a budapesti borkiállítást előkészítő szak- tanácskozmányon r ott felszólalt, hogy a kiállított borok ne csak kiállíttassanak, de alkalom is adassék, hogy a bort az itt járó idegenek meg is kóstolhassák. Sajnos, az életre való indítványt el nem fogadták, pedig c nélkül a borkiállításnak semmi értelme sincs. A kormány és a gazdasági egyesület. A Tolnavármegyei Gazdásági Egyesület múlt héten tartott igazgató-tanácsi ülésén egy átirat folytán szóba jött, hogy a Gazdasági Egyesület tiltakozó feliratot intézzen a kormányhoz a román kereskedelmi szerződésnek esetleg rendeleti utón való életbeléptetése ellen. Simontsits Elemér alispán ellenezte az ily irányú feliratot, mely gyanúsítás már ab ovo, a kormány alkotmányos szándékaival szemben s miután Dőry Frigyes felszólald sára kifejtette, hogy a gazdasági egyesület felirata úgy sem lehetne gátló akadálya annak, hogyha a kormány törvénytelenség elkövetésére szánná el magát — ő is hozzájárult Leopold Sándor közvetítő indítványához s ehhez képest határozatilag kimondták, hogy e Gazdasági Egyesület fel sem tételezi a kormányról, amely még eddig az alkotmányosság ellen nem vétett, hogy a rendeleti utón való életbeléptetéssel a törvényesség útjáról letérni akarna. A selyemgubó ára 1910. évben. Az országos selyemtenyésztési felügyelőség közhírré teszi, hogy a folyó évben beváltandó gubókért I. oszt. 2 korona 30 fillér, a II. oszt. 1 korona 60 fillér, a Iíl. osztályúért 20 fillért fizetnek kilogrammonként. KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL. Tekintetes Szerkesztő ur! Csaknem az összes napilapok hozták, hogy Rátkay László képviselő ur 1909. évi december hó 19-én Tolnanémedin tartott beszámolója alkalmával ón tolmácsoltam a „választók egyhangú bizalmát“. Ez a tudósítás nem felel meg az igazságnak. Mert, eltekintve attól, hogy engem senki sem bízott meg a választók egyhangú bizalmának tolmácsolásával, soha és semmi körülmények között nem szoktam politikai dolgokban vezetni és ezúttal sem vezettem, sein bizalmat nem tolmácsoltam. Hanem igenis, ez alkalommal végrehajtottam a községi képviselőtestületnek azon határozatát, amellyel kimondatott, hogy eltérve az eddigi szokástól, a kerület szeretett és fáradhatatlan képviselőjét a község képviselete hivatalosan óhajtja fogadni, hogy a lakosság nevében megköszönje azt a sok jót, mit képviselőnk, különösen az utóbbi időben, látható eredményekben Tolnanémedi községgel tett. Ezen határozat bízott meg engem a köszönet tolmácsolásával és ennek tettein eleget a beszámoló alkalmával. Megköszöntem tehát a beszámoló megtartása előtt a képviselőtestület felhatalmazása és utasítása szerint a távirda, a vasútállomás létesítése és felállítása körül tett hosszas és nagyszabású fáradozásokat, amelyek a községnek egy fillérjébe sem kerültek ; megköszöntem a földmivelési kormánynál kieszközölt és kivételesen csakis a tol - nanémedii kisgazdák teherkönnyitésére, a Sió- kotrás nagy költségének felében való fedezésére adott 8000 koronás államsegélyt és megköszöntem végül, a kerületben általánosan ismert azt a figyelmet, amellyel képviselőnk a naponként százával, leginkább kisemberektől érkező levelekben foglalt óhajok, kérelmek és panaszok elintézése körül szive, lelke, de leginkább nagy népszere- tetével jár el. Ezzel tartozott Tolnanémedi község először önmagának, azután kiváló képviselőjének, mert elvitázhatatlan tény, hogy Rátkay László e kerületben az első képviselő, akinek nevét és szivét közérdekű alkotások jelzik. Nem említem ezúttal azt a sok jót, mit leginkább kis emberekkel, azok dolgainak elintézésével, megvédésével tett, mert erre felhatalmazva nem vagyok és ez sértené képviselőnk szerénységét. Ennyit az igazság megállapítására és mindnyájunk tanulságára 1 Tolnanémedi, 1910 február 9-én. Oravszky László jegyző. SZERKESZTŐI ÜZENETEK. Z. Tevel. Jövő számban. Többeknek. Király bálokról tömörebb értesítést kérünk. Lapunk terjedelme nem engedi meg az ily, bármily szépen is irt tudósításnak egész terjedelmében való közlését. Házasságokat teljesen díjtalanul közvetít a „Hymen“ házasulandók hetilapja. Kérjen ingyen felvilágosítást és mutatvány számot. Budapest, IX, Kinizsi-u 19. Válaszbélyeg.
