Közérdek, 1910 (6. évfolyam, 2-13. szám)

1910-02-05 / 6. szám

191 ) február 5. 7 kor., a helybeli szegények segélyezésére 400 kor. Végül az igazgatóság kérte felmentését, amelyet a közgyűlés a felügyelő bizottság jelen­tésének, Szondy István által történt felolvasása után meg is adott. Mintán még az osztalék azonnal való ki- | fizetését elrendelték s az elnöklő Boda Vilmos­nak köszönetét mondtak, a közgyűlés véget ért. A Tolnamegyei Takarék és Hitelbank közgyűlése. A Tólnamegyei Takarék és Hitelbank jan. ' hó 31-én délután 5 órakor tartotta jubiláris köz- ! gyűlését. A gyűlésen a részvényesek nagyszám­ban jelentek meg. Leopold Sándor az intézet vezérigazgatója bejelentette, hogy gróf Széchenyi Sándor v. b. t. t elnök egészsége helyreállítása , céljából Meránban tartózkodik és igy az ülésen nem jelenhetett meg, de alapszabályszerü jogá- ! nál fogva helyettesről gondoskodott, gróf \ Appongi Géza főispánt kérvén fel ezen tiszt be­töltésére. Az igazgatóság nevében Leopold Sán­dor kéri a helyettes-elnököt, hogy az elnöki szé­ket foglalja el. Appongi Géza gróf főispán szép szavakkal nyitotta meg a közgyűlést, kifejezvén azt, hogy készséggel vállalkozott a közgyűlés ve­zetésére már csak azért is, hogy megkímélje gróf Széchenyi Sándort attól, hogy haza kelljen utaznia és egészségét veszélyeztesse. A meleg rokonszenvvel fogadott elnöki megnyitó után a jegyzőkönyv hitelesítésére Tanárky Árpád dr. főorvost és Kurz Vilmos árvaszéki elnök részvé­nyesek megválasztattak s Leopold Sándor vezérigazgató felolvasta a nagy gonddal össze­állított igazgatói jelentést, amelyből a már a múlt alkalommal isméi tetett számadatok elhagyá­sával a következő, az intézet 25 éves történetét felölelő részletet közöljük: Tiszteli közgyűlés! Midőn intézetünk 25 évi működésének ered­ményét bemutatni szerencsénk van, mindenekelőtt régi helyes szokásnak hódolva, visszapillantást vetünk az elmúlt negyedszázadra, röviden és egész tárgyilagosan szeműnk elé tárva ennek tör­ténetét : Az intézet létesítése érdekében, annak 34 tagból álló alapítói 1884 december 8-án 1000 darab, egyenkint 200 forintról szóló részvényre aláírási felhívást bocsátottak közzé Ennek ered ménye az volt, hogy még ugyanazon hó letelte előtt túljegyzés mutatkozott, úgy hogy a jegyzé­sek egy részét le kellett szállítani. E helyen nem hallgathatjuk el, sőt az igaz­ság ellen vétenénk, ha e napon hálásan meg nem emlékeznénk azon kiváló férfiúról, kinek az in tézet létrejötte és gyors megalakulása körül van­nak legfőbb érdemei. Ezen férfiú Perczel Dezső «I Nagyméltósága, Tolna vármegye akkori al ispánja. Az intézet 1885 első felében működését tényleg meg is kezdette. A 34 alapitó tag közül, fájdalom, azóta nem kevesebb, mint 21 az élők sorából kidőlt. Ezek neveit intézetünk minden­koron kegyelettel fogja megőrizni: Báró Augusz Imre, dr. Braun Bernát, Dőry Dénes, Dőry Jenő, Dőry Vilmos, Fertig Sándor, 1 orster Ferenc, Forster Zsigmond, Fördős Vil­mos, Georgievits Pál, Goldberger J. Mór, báró .Jeszenszky János, báró Jeszenszky József, Leiters- dorfer József, Leopold Károly, Mayer János, Mar­tin Ferenc, Nagy János, Pap Lajos, Schneider bauer József és dr. Szigeth Gábor. Az Isten kegyelméből még életben levő 13 alapitó tag a következő: gróf Apponyi Géza, gróf Apponyi Sándor, Bernrieder József, Dőry József, Fördős Dezső, Jálics Géza, Kurcz István, Leopold Lajos, Leopold Sándor, Perczel Dezső Sztankovánszky János, Steinecker Ferenc és gróf Széchenyi Sándor. Az intézet első igazgatóságának öt tagja közül, nagy- bánatunkra, a nagy képzettségű és ; állását kiválóan betöltött vezérigazgatót, dr. Szi- j geth Gábort, valamint másik két derék és buzgó J tagját Fertig Sándort és Martin Ferencet a halál ragadta el közülünk. Őszinte kegyelettel és há­lás tisztelettel emlékezünk meg róluk ! Egyik jeles tagja első igazgatóságunknak, később az intézet nagyrabecsült vezérigazgatója, Steinecker Ferenc pedig a kir. közalap uradalomnál elfog­lalt állásában előléptettetvén, a minisztériumhoz be hivatott, minélfogva városunkat elhagyni és saj­nálatunkra, igazgatósági tagságáról lemondani volt kénytelen. Legelső igazgatóságunk tagjai közül egj’edü! Leopold Sándor foglal még helyet j jele níegi igazgatóság kebelében. ________KÖZÉRDEK______________ Az első felügyelőbizottság tagjai közül őszinte kegyelettel említjük fel két kiváló és ügybuzgó tagjának nevét: báró Jeszenszky Já­nost és Leitersdorfer Józsefét, kik legnagyobb fájdalmunkra, az élők sorából kidőltek. Másik két tagja pedig : Steinsdörfer József és Borsody Lajos magán oknál fogva önként váltak meg állásaiktól. Az intézet első ügyészét, dr. Braun Berná- tot, főkönyvelőjét és pénztárosát Mihálovits Ist­vánt és Kiinger Ferencet, utóbbi, később igaz­gatóságunk ügybuzgó tagja is volt, elszólitotta tőlünk a halál. Áldott legyen tiszteletben meg­őrzött emlékük ! 1899-ben léptettük életbe az intézet alkal­mazottjai részére szolgáló nyugdijszabályzatot. A nyugdijalaptőke a múlt év végén 57,599 K 64 fillért tett ki. 1907-ben annak szüksége mutatkozott, hogy az intézet alaptőkéjét újabb 1000 darab rész­vény kibocsájtásával emeljük és minthogy ebbeli \ előteljesítésünkhöz a t közgyűlés hozzájárult, azt végre is hajtottuk. A régi részvényesek, majdnem mindannyian a nekik biztosított elő­joggal élvén, az uj részvényeket csekély kivétel­lel ők tartották meg. Alig nehány darab jutott uj kezekbe. Az alaptőkeszaporodásnak az üzletmenetére való listását, a jelen tiszteletteljes jelentésünk folya­mán közlendő statisztikai adatok tüntetik fel. Es most tisztelt közgyűlés, egy kis pihe­nőre van szükségünk ! Oly kimagasló férfiú nevét kivánjuk fel- emliteni, kinek intézetünk körül épp oly hervad­hatatlan, mint megbecsülhetetlen érdemei vannak, gróf Széchenyi Sándor ur Ő Nagyméltóságának nevét! Nem lehet szándékunk e helyütt ö Nagy­méltóságának közismert hazafiui és emberbaráti erényeit felsorolni. Ismert szerénységét éppen nem akarjuk sérteni, azért csak rövid szavakkal arra szorítkozunk, hogy reá mutassunk ama rend­kívüli érdemekre, melyeket intézetünk körül szerzett. A Tolnamegyei Takarék és Hitelbanknak fennállása óta, tehát egy negyedszázadon keresz­tül, ritka önzetlenséggel, pontosan és lelkiisme­retesen végezte és végzi elnöki teendőit. Intéze­tünkre már ragyogó nevével és egyéniségének erkölcsi súlyával is csak fényt árasztott! Inté­zetünk örök hálával tartozik Ő Nagy méltóságának. Ez okból tisztelettel indítványozzuk : Határozza el t. Közgyűlés, hogy Ő Nagy­méltósága iránt mélyen érzett hálájának és kö­szönetének a mai ülés jegyzőkönyvében kifeje­zést ad ; hogy arcképét üléstermünk számára meg­festeti és végül: hogy maradandó emlékül az intézet 10.000 koronás alapítványt létesít, oly módon, hogy azörök időre „Gróf Széchenyi Sándor alapítvány“ nevet viselvén, annak évi 4 száza­lékos kamatai évenként kizárólag közművelődési, jótékonysági és hazafias célokra fordittassanak. Áttérve az intézet tevékenységének pénz­gazdasági részére, bátran állíthatjuk, hogy a ve­zetőség mindig az alapítók nemes intencióit szem előtt tartva, mindent megtett, mit manapság egy szolid pénzintézettől méltán várhatni. Közgazda- sági feladatát úgy fogta föl és úgy hajtotta végre, hogy épp úgy a részvényesek érdekeit és azokét, kik megtakarított filléreik kezelését reábizták, tartotta változatlan éberséggel szem előtt, mint ahogy a hitelkereső közönség méltányos igényei­nek is igyekezett a lehetőség határain belül ele­get tenni. Az 1908. évben intézetünk által létesített „Molnár-féle nyomdai müintézet és szabadalmazott iróalzatgyár részvénytársaság“, mint az eddigi mű ködése után következtetni, a hozzákötött várako­zásokat messze túlhaladja Eltekintve az anyagi eredményiül, mely már az első évben, a kezdet nehézségei dacára, 8°<o osztalékfizetéssel és meg- j felelő leírások után a tartalék-alapnak 6500 ko- I róna dotálásával végződött és hogy jelenleg száz­nál több munkást foglalkoztat, sokkal nagyobb 1 annak nemzetgazdasági jelentősége, mert Magyar- ország azon ritka vállalataihoz tartozik, melynek iparcikkei a hazán kivül is piacra találnak, úgy, hogy azok nagy részét Becsbe, Triesztbe, Gács- ország több városába szállítja, sőt csekély rész­ben már Németországba is utat törtek maguknak. A múlt év folyamán megyénk két közsé­gében, Bátaszéken és Faddon közreműködésünk j mellett uj takarékpénztárak létesültek. Nem ke­csegtetjük magunkat valami vérmes reményekkel, mégis az eddigi tapasztalatok után Ítélve, amel­lett, hogy nevezett községek gazdasági fejlődését i | elősegítettük, jogos várakozásunkban nem fogunk csalatkozni. Intézetünk 25 évi működésére vonatkozó jelentésünket nem zárhatjuk le anélkül, hogy an­nak igazán kötelességtudó alkalmazottjairól di- csérőleg ne nyilatkoznánk. Ennek kapcsán indít­ványozzuk : Méltóztassék — t. Közgyűlés — elismerésé­nek jeléül, a jubiláris év örömére a tisztviselők és személyzetnek egy havi fizetésüket kitevő összeget különjutalomként engedélyezni, miáltal úgy is meglevő munkakedvük csak fokozódni fog. Midőn ezzel az intézet 25 évi működéséről általánosságban beszámoltunk, van szerencsénk a most múlt üzletév eredményéről kötelességszerü részletes jelentésünket előterjeszteni. Mindenekelőtt mély fájdalommal vagyunk kénytelenek jelenteni, hogy az év utolsó hónapjá­ban egyik kiváló igazgatótársunkat, dr. Hangéi Ignácot, rövid betegség után, a halál ragadta el körünkből. Bánatunk jeléül gyászlobogót tűzettünk az intézet házára, az elhunyt ravatalára koszorút helyeztünk, a felügyelő-bizottság tagjaival és in­tézetünk tisztvelőivel együtt pedig testületileg | fejeztük ki a boldogult özvegye előtt mélyen ér­zett részvétünket és részt vettünk a végtisz­tességen. Bizonyára visszhangra fog találni a t. Köz- j gyűlés előtt, ha indítványozzuk, hogy mai ülés | jegyzőkönyvében, őszinte bánatának szintén kife- I jezést adni méltóztassék. A megürült igazgatósági tagsági helyet a t. Közgyűlés a mai napirend folyamán lesz hi­vatva betölteni. Vidékünk közgazdasági viszonj’ai az elmúlt évben nagyon gyarlók voltak. Gabona termésünk, különösen búzában emberemlékezet óta nem volt olyan rossz, mint éppen a múlt évben és minthogy alig került valami eladásra, a rendkívüli magas árak sem birták a silány termés okozta hiányt pó­tolni. Kapásnövényekben, különösen tengeriben és répában kielégítő volt a termés. A vidék egyik főterményében, borban, szintén kielégitő termés volt, azonban a kereslet csekélysége foly­tán legnagyobbrészt eladatlanul fekszik a ter­melők pincéiben. Intézetünk forgalma az elmúlt évben nagy­ban emelkedett és habár a tiszta nyereség nem áll azzal arányban, mégis a végeredmény telje­sen kielégítő, sőt még az előző óv eredményét is 2929 korona 84 fillérrel felülmúlta és igy, mióta az intézet fennáll, tiszta nyeremény tekin­tetében is ez záródott legkedvezőbben, noha a bátaszéki és faddi takarékpénztárak részvényei­ben elhelyezett tőkék hozama — tekintettel, hogy ezen intézetek évközben kezdték működésűket — csak a jövő évi mérlegben lesz felvehető és elszámolható. A közgyűlés figyelemmel hallgatta az igaz­gatóság jelentését és lelkesedéssel járult hozzá az abban foglalt indítványhoz. Apponyi Géza gróf elnök, Széchenyi S. és a maga nevében kegyelettel emlékezett meg az elhunyt ür. Hongéi Ignác igazgató- és Totth Ödön volt fel­ügyelő-bizottsági tagról és igen melegen üdvö­zölte már a legelső igazgatóságnak is tagját, a jelenlegi vezérigazgatót, Leopold Sándort és kí­vánta, hogy még sokáig működjék az intézet javán a megkezdett második negyed században is. A közgyűlés megéljenezte a figyelmes elnököt, aki főúri nobilességének, figyelmének és széretetre méltóságának igen sokszor adta tanujelét a köz­gyűlés alkalmával. A felügyelő-bizottság jelenté­sét Tomcsámji Lajos olvasta fel, mely után a közgyűlés a mérleget elfogadta, az igazgató Ságnak és felügyelő bizottságnak a felmentvényt megadta. A felügyelő bizottság jelentésének fel­olvasása után a felügyelő-bizottság elnökérői, Perczel Dezsőről, aki 25 évvel ezelőtt igen ki­váló érdemeket szerzett az intézet megalapítása körül és azóta is élénk részt vett az intézet fel­virágoztatásában, igen melegen emlékezett meg Apponyi Géza elnök és a közgyűlés éljenzése közepett kivánta, hogy a második negyedszázad­ban is soká munkálkodhassék az intézet érdeké­ben. Ezután Leopold K. igazgató felolvasta a tiszta nyeremény hovaforditása iránti javaslatot, amelyet a közgyűlés egyhangúlag elfogadott. A megüresedett igazgató-tagságra Apponyi Géza gr. indítványára Bodnár István, lapunk szerkesztője választatott meg lelkesedéssel, aki hosszabb he- szédben köszönte meg a közgyűlés bizalmát. Az igazgató-tanácsba a kilépő tagok újból megvá­lasztattak. Leopold Sándor vezérigazgató indít ványára a közgyűlés meleg köszönetét szavazott Apponyi Géza grófnak, aki messze utat tett

Next

/
Oldalképek
Tartalom