Közérdek, 1910 (6. évfolyam, 2-13. szám)
1910-01-22 / 4. szám
6 KÖZÉRDEK 1910 január 22. 2—2 kor. Felülfizettek : Majer János, Wolf Henrik, Mehrwerth Ferenc, Dr. Herceg Gyula, Fisch- hof Jakab, Miklós Aladár 5—5, Mocsáry (Bécs), Fekete Hugó 4—4, Salamon Jakab, Dr. Rubinstein, Kovács Ottó, Schaffer Sándor, Dömötör Sándor, Linhardt Ignác, Gauser Adám, dr. Horváth Jenő, dr. Pártos Gyula, Rátkay József 2—2, Deman János, Török Pál, Majsay István Töttös, Schmideg Mór, Laskó Károly, Singer Viktor, Bachschütz Károlyné, Friedmann Mór, Schwarc Gyula, ifj. Ujj János, Strasser Béla, Dr. Hohenberg, Popper Simon, Púk Béla, Eisler Rezső, Fritz Gyula, Pirnitzer Ede, Mutschenbacher Jenő, Sugh József 1 — 1 kor., Erdős Nándor 50 f, Malitschek Ödön 40 fill. Ezen adakozásokért, kalamint a nőegyletnek a függönyök átenge- véseért és mindazoknak, kik az egyesületet er- dölcsileg támogatták, hálás köszönetét mond a rendezőség. A dombóvári ipartestfilet táncmulatsága. A dombóvári ipartestület folyó évi január hó 15-én tartotta meg az idei farsangi táncmulatságát, mely úgy erkölcsileg, mint anyagilag a szokottnál is[fényesebben sikerült. Szép számban jelentek meg ott Dombóvár és környékének előkelőségei is, amellyel fényesen dokumentálták azt, hogy a dombóvári iparosság nemcsak az iparában, hanem a társadalmi téren is szépen megállja a helyét. A mulatság kitűnő hangulat i mellett virradatig tartott. A táncmulatság bevétele 417 korona volt. Felül fizettek: Illés Gyula 4, Paál József, Nagy István. Strausz Sándor, Raiz Dénes 3—3, Kálmán Viktor, Farkas Emil, Thész Antal, Klein Jenő, Strak Imre 2—2, HujHer Lajos, Németh Lajos, Bruck Sándor, Kramer Gyula, Prangórt Imre, Tóth Sándor (Komló), Ikotics Imre, Schmiedt Medá'd, Dénes János, Mészáros József, Bérdi János, Ruisz Ferenc, Eisenhauer Pál, Schmieder Gy., Vágner Gyula, Sörös József, Molnár István, Horváth János, Ikotics Sándor, Cser József, Madarász József, Volf Gyula, Scháger György, Schmieder K , id. Ivanich Antal 1—I koronát, Kinder Lajos, Hirsch Ferenc, Liebermann Jánosné és Kohn Miksa 50—50 fillért. Jegyeiket megváltották: Schell János 6, Dóry József, ifj, Ivanich Antal, Szerafin Gyula, Sassok 5—5, Schrcter Károly, Hartung Róbert, 4r-4, Reinitz Gábor, Spitzer Imre 3—3 és Csery István 2 koronával, kiknek ez utón monJ hálás köszönetét az ipartestület. Jelenvoltak : Asszonyok : Árvái Dénesné (Sárbogárd), Bildmann Gyuláné, Béidi Jánosné, Cser Józsefné, Dénes Jánosné, Enczel Józsefné, Enczel Istvánná, Eisenhauer Pálné, Faragó Kálmánná, Fuchsz Józsefné, Fekete Andomé (F.-Iregh), Hnger Ferencné, Honig Lajosné, Hujber Lajosné, Horváth Jánosné, Haór Nándorné (F.-Mindszent), Hosszú Gyuláné (Pincehely), Illés Gyuláné, Ikotics Imréné, Ikotics Sándorné, Kollár Gyuláné, Kutner Mórné, Kreizelmajer Lő- rinezné, König Pálné (Bátaszék), Lehőcz Péterné, Lukovics Jánosné, Liebermann Jánosné, Link Jánosné, Molnár Pálné, Müller Józsefné, Mészáros Józsefné, Molnár Istvánná, özv. Nigrini Ferencné, Puch Jánosné, Prangárt Imréné, Raisz Ferencné, Ragó Jánosné, özv Ráth Arpádué, Schmieder Györgyné, Schmieder Károlyné, Strak Imréné, Schmiedt Gyuláné, Schmiedt Medárdné, Schaffer Jánosné, Scháger Györgyné, Scháger Antalné, Schmider Józsefné. özv. Szíjártó Károlyné, özv. Szvoboda Jánosné, Szabó Jánosné, Tóth Sándorné (Komló), Thész Antalné, Volf Lajosné, Vagner G' uléné. Véber Miklósné (Bikái), Leányok : Árvái Bt-lluska (Sárbogárd), Benes Sárika (Pécs), Eisenhauer Erzsiké, Enczel Margitka, Faragó Rozika, Fekete Irmuska (F. Iregh), Hermész Boriska, Háor Marika (Abaliget), Hosszú Irmuska (Pinczehely) Kutner Margitka, Kiss Mariska, Kriszt Józsa (Kaposvár), König Magduska (Bátaszék), Lehőcz Mariska, Lukovics Erzsiké, Müller Linuska, Molnár Mari ka, Marosi Mariska (Fadd), Mészáros Mariska, Nierini Etelna, Nigrini Herminka, Ohnezorg Margitka, Schmiedt Mariska és Teruska, Schneider Annuska (Ozora), Schmiedt Annuska, Scháger Mariska, Somogyi Etuska (Pinczehely), Schmieder Mariska, Szíjártó Mariska és Margitka, Szvoboda Mariska, Véber Jolánka (Bikái). PÉNZINTÉZETEK. Rovatvezető : Schneider János. Tolnamegyei Takarék és Hitelbank 25 ik mérlege Nem az emberek rivalizálása, egyesek részére állás kreálása teremtette meg ezelőtt 25 évvel a Tolnamegyei Takarék és Hitelbankot, hanem a városunknak és vidékének köz- és pénzgazdasági szükséglete. Az alapításnak ez a jogosultsága biztosította: akkor az alapítókat vállalkozásuk sikeréről és azt igazolja a ma, mikor egy negyed század működéséről számol be az intézet igazgatósága. Tagadhatatlan, hogy bár néhány hét alatt túljegyeztetek a 100.000 frt alaptőke, mégis egész emberek lelkes buzgalmára volt szükség, hogy egy akkor már 38 éves megerősödött pénzintézettel, szemben egy uj részvénytársaság a siker reményével alapittassék. Ha azonban beletekintünk a mérleg összehasonlító táblázatába, szükségtelen, hogy az alapítók és az igazgatóságok szakértelmét, ügybuzgalmát szavakkal ecseteljem, a számok minden szónál ékesebben beszélnek és nem is lehet reájuk fogni, hogy hízelegni akarnak, emberi gyenge ségek, rokonszenv és összeköttetés szülték őket. A lefolyt 25 évből majdnem egy évtizedet Szek- szárd város legszomorubb közgazdasági évei a filloxera pusztítás okozta általános elszegényedés, az ipari és kereskedelmi élet teljes pangása foglalta el. Természetes, hogy ennek hatása az alig 6 éves intézet életében észlelhető. A fejlődés megbénittatott és tiz év kellett ahhoz, hogy az 1891. év forgalma és üzleti élénksége újra eléressék. De ez egészséges alapú, kereskedelmi és közgazdasági érzékkel vezetett intézet 8 év alatt behozta azt, amiben egy súlyos j gazdasági csapás megakadályozta tiz éven keresztül. Az 1901. évben forgalma volt az intézetnek 11,672.363 K 42 f, betétje 2,278.477 K, váltókra kihelyeztetett 974.268 K 44 f, jelzálog- és kötvényekre 892.171 K 82 f és az 1909. év végével a forgalom 31,679.525 K 36 f, betétállomány 4,434.030 K 48 f, váltókra kihelyeztetett 2,522.760 K 77 f, jelzálog- és kötvénykölcsönökre 1,800 269 K 06 f, a tiszta nyeremény pedig 131.980 K 37 f, tehát 77.480 K 37 fillérrel nagyobb, mint 1901. évben. Nem szándékom azonban ezúttal az intézet 25 éves fejlődéséről beszámolni, referádám csak az 1909. évre terjeszkedhetik ki ezúttal. A lefolyt év általános lanyha pénzforgalma dacára kedvezőnek mondható a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank mérlege. Az üzletágakban tekintélyes emelkedés észlelhető. A váltótárca 721.350 K 57 í, a jelzálogkölcsön 24.125 K 95 f, a folyószámla 201.706 K 58 f, értékpapírszámla 133.338 K 47 f emelkedést mutat, a a betétállomány pedig 257.181 K 51 fillérrel több, mint a múlt évben, a tiszta nyereség (a nyereség áthozatok levonása után) 2.929 K 87 fillérrel nagyobb. Az intézet, amelyn ek igazgatósága átérezvén ama reájuk háramló kötelességet, hogy reáns ipari vállalatok támogatása elsőrendű feladata egy pénzintézetnek, még az 1908. évben megalapította a >Molnár-féle nyomdai müintézet és szabadalmazott iróalzatgyár részvény- társaság «-ot, mely már az első évben, bár a kezdet nehézségeivel és a mi vidéki életünket jellemző helyi rosszindulattal sokat kellett küzdenie, mégis anyagilag is tisztes jövedelemhez juttatta az intézetet, de ennél is fontosabb az, . hogy magyar Iparcikknek Ausztriában piacot teremtett. Tagadhatatlan, hogy ezen erkölcsi eredmény tekintélyes része a Hitelbank vezetőséget illeti, mert nem zárkózott el ezen vállalat megalapításának elősegítése elől s ezen intézet igazgatósága a legnagyobb előzékenységgel egymaga is megtette azt, ami amint látjuk, a magyar ipar fejlesztésére hazafias cselekedet volt. Az igy gondolkozó igazgatóság a lefolyt évben Bátaszéken és Faddon a községek gazdasági fejlődését előbbre viendő, uj pénzintézetek alapítását, nagyobb részvényjegyzéssel lehetővé tette. Bár mindkét helyen ellenakciót támasztottak az érdekelt pénzintézetek, reményt nyújtott az első év eredménye, hogy eme vállalkozások is ez intézetre úgy anyagilag, mint erkölcsileg csak előnyösek lesznek. A részvények után mint a múlt évben, ez évben is 34 K-t javasol az igazgatóság kifizetni, mely osztalék a részvények forgalmi értéke 5 69 százalékának felel meg. A tartalékalap gyarapítására fordítandó 15000 K, a nyereményátvitel külömbözet 2700 K és a nyugdíjalapra fordított 3537 K, összesen 21237 K figyelembe vételével, az osztalékon felül a részvények forgalmi értékének hozadéka 1-77 százalék, vagyis a részvények kamatozása 746 százalék. Ezen összeg a tőke feltétlen reális elhelyezésénél nagyon is kedvező és fényes bizonyítéka az igazgatóság gondosságának, szakértelmének és ügybuzgalmának. A mérleg főbb adatai a következők: Ösz- szes vagyon 6.515,518 kor. 86 fill., amelyből jelzálogos kölcsönökben 1.760,652 kor. 6 fill., váltókban 2 522,760 kor. 77 fill., folyószámlán 1.210,586 kor. 99 fill , értékpapírokban 513,547 kor. 96 fill, idegen pénzintézeteknél 158,021 kor. 55 fill, van elhelyezve. Az intézet alaptőkéje 800,000 korona tartalékalapjai 308,921 kor. 6 fill , nyugdíjalap 57,599 kor. 64 fill.,’betétek 4 434,030 kor. 48 fill., visszleszámitolt váltók 576,894 kor. 16 fill, tesznek ki. Az 1909. évi nyereség felosztás folytán a tartalékalapok 15,000 koronát szaporodtak. A nyereség felosztására vonatkozólag az igazgatóság a következő javaslatot terjeszti a január 31-én tartandó közgyűlés elé. Adassák a) az alapszabályok 80 §-ában megjelölt célokra, az igazgatóság és tisztviselők jutalékára való és tisztviselői nyugdíjalapra 24.763 kor. 87 fill., b) nyugdíjalapra 3,358 kor. 46 fill., c) osztalékra 2000 drb 68,000 kor., d) jutalmazásokra 2,000 kor., e) jótékony célokra 1,000 kor., f) Bezerédj-szoborra 100 kor., g) rendkivülitartalékalapra 15,000 kor., h) 1910. évre pedig átvitetik 16,758 kor., 4 fillér. A Szegzárdi Takarékpénztár 63-ik mérlege. Tolnavármegye legrégibb és legnagyobb vagyonú pénzintézetének működése főként a szorosan vett takarékpénztári üzletekre terjed ki, tőkéjének legnagyobb része, 3.417,000 K, jelzálogi biztosítás mellett van elhelyezv^. A lefolyt üzletév eredménye rendesnek mondható, az igazgatóság ügybuzgó tevékenységének tudható be, hogy dacára az általános pangásnak, mely amultév pénzgazdaságában észlelhető, a ielzálog1- üzlet 240,155 K 42 f, a folyó-számla üzlet 305,130 K 17 f, azértékpapir 128,610 K, a betét-üzlet 609,334 K 45 f tekintélyes emelkedést mutat, csak a váltótárcánál van pár ezer kor. visszaesés Az“ összes vagyonnál 645,650 K 67 f emelkedés észlelhető, a tiszta nyereség azonban 17,983 K 21 f kevesebb mint az 1908. évben. Ennek oka, hogy a múlt évben a részvények kibocsájtásá- ból az intézetnek, az igazgatóságból álló szindikátus utján 8000 koronát [megközelítő nyeresége volt, amely a lefolyt évben elmaradt, másrészt pedig, mert a 4 százalékos megtartott betétkamat ietemesen növelte a veszteséget, amelyet a mérsékelt kamatozású kölcsönök kamatainak emelkedése kiegyenlíteni nem tudott. Az intézet életében fontosabb mozzanat volt, hogy a Bártaszék-Sárközi Takarék és Hitelbanknak megalapítása után azzal, hogy 500 darab részvényt jegyzett, lehetővé tette a Bátaszék kerületi takarékpénztár részvénytőkéjének felemelését. Az igazgatóság, mint a múlt évben, úgy ez alkalommal is 35 korona osztalék kifizetését javasolja, mely összeg a részvények forgalmi értékét tekintve, 5 83 százaléknak felel meg, a részvények belértékének emelésére fordított összegek pedig 187 százaléknak, vagyis a részvények a forgalmi értékét tekintve, 770 százalék kamatoztatásnak felelnek meg. Az intézet egész mérlegéből az tűnik ki, hogy az igazgatóság az üzletmenet fejlődésére élénk figyelmet fordít és nagy gondossággal igyekszik kihelyezéseit fokozni. — A mérleg főbb adatai a kö- I vetkezők: Az' intézet alaptőkéje 400.000 korona, tartalékalapjai a 127.018 korona nyugdíjalappal együtt 665 064 korona 19 fillér, betétek 6,584.665 K 93 f. Az összes vagyon 789.436 K 45 f, amelyből váltókölcsönökben 793.964 K 89 f, jelzálogos kölcsönökben 3,936 347 K 67 f, folyószámla kölcsönökben 2,071.698 K 96 f, értékpapírokban 375.819 K 20 f van elhelyezve. Az évi tiszta nyeremény a múlt' évi 17.621 K 78 f nyeremény áthozattal 139.689 K 79 f, amelynek felosztására vonatkozólag az igazgatóság a következő javaslatot terjeszti a febr. hó 3-án tartandó közgyűlés elé: Adassék a) az alapszabályok 84. §-a alapján megjelölt célokra 32.958 K 36 f, b) 2000 darab részvény után á 35 koronás osztalékban 70.000 K, c) tiszteletdijra 1000 K, d) rendkívüli tartalék- alapra 10 000 K, e) értékpapirtartalékalapra 2000 K, f) osztalékalapra 3752 K 05 f, g) jótékonycélra és jutalmazásokra 1890 K és vitessék át 1910. évre 17.825 korona 38 fillér. Simontornyai Takarékpénztár 30 ik mérlege. Régi, szolid üzleti élelmességgel és kellé gondossággal vezetett pénzintézet mérlege fekszik előttem. Minden vonalon emelkedés észlelhető. A kihelyezéseknél a váltókölcsönök 25.966 K, a jelzálogkölcsönöknél 62.318 K, heti és ke zességi kölcsönöknél 28 782 K emelkedés jelentkezik, a betétállományok pedig 214.126 K K fillérrel nagyobbak mint az 1908. évben. Ta gadhatatlan, hogy a lefolyt év általánosai lanyha üzletmenetében az előbbiek az igazgatóság élénk üzleti tevékenységét domborítják ki az utóbbiak pedig arról tesznek tanúságot, hogy az intézet megérdemelt bizalmát élvezi Simon- tornya és vidéké lakóinak. Az intézet életébej nevezetes és mozzanat voft, hogy a tartaléktőkébő 90.000 K az alaptőkéhez csatoltatott, mely ig> 270.000 K emelkedett. Az évi tiszta nyereség 39.777 K 82 fillér. A mérleg főbb adatai a következők. Alaptőke 270.000 K, tartalék alapok 69.967 K 39 f, betétállomány 1,493 369 K 21 h visszleszámitolás 85.293 K. Az intézet vagyonából váltókban 959.319 K 45 f, jelzálogokba" 6/8.48/ K 80 f, folyó számlán 57.321 K 21 >
