Közérdek, 1910. július-december (3. évfolyam, 30-56. szám)

1910-09-03 / 39. szám

6-ik oldal. KÖZÉRDEK szeptember 3. 39. szám. Az idény legszebb, legdivatosabb női-ruha kelméi a legnagyobb választékban ■■ . Hapkatdls : SZILÁGYI IMRE : női- és férfi-divatáru kereskedésében : Nagykároly, Deák-tér.: ÉRMELLÉK. Érmihályfalva. I Sólyom Károly „Jött az éj leszálva“ s megnyugtatott egy nemesen érző szivet, de ugyanakkor halálos tőrével megsebesítette, összezúzta azt a remegő, töprengve is bizó lelket .ki­nek oly korán ütött még az elválás órája, ki nem tudta, nem akarta elhinni, hogy a férj árvaságra, özvegységre hagyja őt. Pedig neki oly nagy szüksége volt még arra az oszlopra, melynek kidültével roskadozik a ház. arra a szívre, mely fájása közben is nevetett. Ő maga sem akarta elhinni, hogy a betegség csirája belopta magát a szerve­zetébe, sőt még akkor is, midőn az már növekedett, mikor látható volt, hogy a csira alkalmas talajra talált, Isten adta humorának melegségét árasztotta azokra, kik hozzá köz­zel voltak, kik vele összeköttetésben állottak. Innen van az, hogy Érmihályfalva város társadalma szinte riadva fogadta a hirt, hogy Sólyom Károly meghalt. Nem, az nem lehet! Hogy is lehetne, mikor még élte delén volt! Hiába tiltakoztak azon tudat elien. hogy ő meghalt, a rideg valóság meggyőzte őket róla. Ő már hideg földben fekszik, meg­fagyasztva, lesorvasztva azoknak reményét kik oly szeretettel, féltő gonddal ápolták s hitték, hogy az ő szeretettük nem hagyja itt őket. A legmélyebb részvéttel értesülünk, hogy Sólyom Károly az Érmelléki Hitel­bank pénztárnoka, az érmihályfalvai társa­dalom általános tiszteletnek örvendő egyik tagja múlt hó 27-én éjjel rövid szenvedés után elhunyt. A megboldogult egyike volt azoknak, akiket puritán becsületesség jel­képezett s aki szeretetreméltóságával letudta bilincselni nem csak barátait, de azokat is, akik vele ritkán érintkeztek. Mint tisztviselő példányképe volt a becsületességnek, akit főnökei szeretettel és becsüléssel halmoztak el. Halála nem csak ismerősei, de az egész járásban általános és mély részvétet keltet. A halálesetről úgy a gyászoló család, mint a pénzintézet adott ki gyászjelentést. Teme­tése amely 28-án folyt le, méltó volt ahhoz a becsűléshez, amelyet éveken át él­vezett Megjelent azon a város egész közön­sége s százakra menő néptömeg kisérte ki a temetőbe a kedves halottat, kinek kopor­sóját szebbnél szebb koszorúk diszitették. Az érmelléki hitelbank igazgatósága értesü­lésünk szerint a megboldogult iránti nagyra­becsülésének kifejezést adandó, ki fogja mondani, hogy özvegye részére elhalt férje járandóságát az év végéig folyósítja és az özvegyhez részvétiratot intéz. Az álszolgabiró viseli dolgai. La­punk múlt heti számában hirt adtunk arról a felháborító eseményről, hogy Fiilöp Sán­dor járási Írnok, szolgabirónak adván ki magát, egy iparost a vasútnál a rendőrök félrevezetésével letartóztatott, ma már egész sorozata áll előttünk az álszolgabiró vissza­élésének. Alig egy hónapja került a járási Írnok Érmihályfalvára, .már hírhedté lett a községben. Vendéglősök, kávésok sőt ma­gánszemélyek előtt is szolgabirónak adta ki magát s ezen a jogcímen vizsgálatokat ejtett meg s rendeleteket osztogatot sőt egyes női személyeket lakására is rendelt, hogy meggyőződést szerezhessen arról, hogy vál­jon a közigazgatási törvények általuk betar­tatnak-e? Hogy az ebbeli tevékenysége helyéül leginkább vendéglőket és a hatósági felügyelet alatt álló üzleteket szemelte ki felesleges mondanunk hisz ott tág tere nyílott álhatalma éreztetésére s aligha csa­lódunk abban, hogy a vendéglősök érzik is ezen hatalom felhasználását. A magán­életben való érintkezése is hasonló volt. n. város több tiszteletre méltó polgárával, akik fityet hánytak az álszolgabiró viselkedésére, gyakran volt összetűzése sőt nem egy ven­déglői összetűzésnek is ö lett a hőse. A dr. Jakab Ernő ügyvéd által tett feljelentés egész halmazát sorolja fel a visszaéléseknek, mely elég lesz ahhoz, hogy nyakát szegjék az álszolgabiró urnák. Egy azonban csudá­latos a dologban s ez az, hogy dacára annak, hogy a járási főszolgabírónak tudo­mása kell legyen a dolgokról, még eddig tudóinkkal nem tett intézkedést, a vétkes tisztviselő felfüggesztése iránt. Beiratások az iskolákban. Az ösz- szes felekezeti iskolákban a beiratások f. hó 1-én vették kezdetüket és 5-éig tartanak. Beiratkozni lehet délelőtt 8—12-ig és dél­után 2—4-ig tartanak­Tanítók gyűlése. Az érmelléki ref. egyházmegye tanítói kara múlt hő 30-án tartotta évi rendes vándorgyűlését Érmihály- falván, Hajdú József ref. tanító elnöklete alatt. A múlt évi jegyzőkönyv hitelesítése után, elnök remek megnyitó beszéde követ­kezett, melyre kimondta a közgyűlés, hogy azt jegyzőkönyvileg megörökíti. Ezután el­nök gyönyörű beszédben emlékezett meg Pozsgay Károly az egyesület régi köztisz­teletben álló tagja elhunytáról ecsetelte a csapást, amely az egyesületet ezen tevékeny tag elhalálozásával erte. Majd Uröghy Sán­dor érmihályfalvai igazgató tanító olvasta fel értekezését a „Boldogulás egyes útjai­ról, óriási hatást ért el a gyönyörű és tar­talmas müvével. Végül Tatos Lajos „Az akarat és erő“-ről tartott értékben gazdag előadást, általános elismerést viván ki nagy figyelemmel és szakértelemmel elkészített dolgozatával. Gyűlés után a megjelentek Andriskó János, kitűnő konyhájáról vár- megyeszerte hires vendéglőjében közös ebédre gyűltek össze, amelyen részt vettek Szatmári Sándor és Végh József lelkészek is. A gyűlés Fráter Lorándot, a kerület képviselőjét táviratilag üdvözölte, melyért nevezett meleghangú levélben mondott kö­szönetét. Mester-utcai lakók kérelme. A mester-utca lakói kérvényt nyújtottak be a képviselőtestülethez, melyben utcájuknak jár­dával való ellátását kérik. Rogge Károly fő­jegyző, a kérelmet igen meleg ajánlattal fogja a képviselőtestület elé terjeszteni. Házi estély. Az „Érmihályfaivai Ka­szinó“ 1910. szeptember 3-án saját helyi­ségeiben családias jellegű házi estélyt tart, melyre vendégeket szívesen lát. Kezdete este 8 órakor. Az elnökség. Táncmulatság. A gálospetri gazda­közönség által múlt hó 26-án az iskolák javára rendezett táncmulatság fényesen si­került, melyen az intelligencia is nagy szám­ban vett részt. A mulatságon megjelentek Fráter Lóránd képviselő és Fráter István nagybirtokos kedves nejeikkkel együtt, amely kitűnő hangulat mellett csak a haj­nali órákban ért véget. A jótékony célra a mulatság jövedelméből 160 korona jutott. Ellopott vezeték. Múlt hó 26-án a marosvásárhelyi 9. honvédhuszár ezred har­cászati gyakorlatot tartott az Erselénd és Almosd községek közötti útvonalon, miköz­ben az általuk felállított tábori távirda-hu- zalból, eddig ismeretlen tettesek 150 métert elloptak. A csendőrség a tettesek kiderítése végett szigorú nyomozást Indított. Veszetteb marás. Piskolt község­ben az elmúlt héten egy veszett eb garáz­dálkodott és Mészáros Imre 14 éves és Róth Ilma 6 éves gyermekeket megmart, kiket másnap gyógykezelés végett a Pas- teaur-intézetbe szállítottak fel. Áthelyezések a vasútnál. A debre­ceni üzletvezetőség Erdélyi György szeurély- pénztárnokot hasonló minőségben Szatmárra és Szilágyi Miklós árupénztárnokot Tarcalra állomásfönöknek helyezte át. Vasúti elgázolás. Múlt hó 29-én reggel 6 órakor az Érmihályfalváról Nagy­várad felé döcögő bihari vicinális elütötte egy érsemjéni lakos tehenét, amely oly sú­lyosan sebesült meg, hogy a helyszínén le kellett vágni. A balesetnek oka határozottan a vasút, aki az országút azon részén, ahol az utat a vasút keresztezi és a robogó vasút a magasra nőtt akácfáktól nem lát­ható, még mai napig sem állított fel sorom­pót, holott erre a törvény által kötelezve van. A károsult a hibás vasút ellen, Dr. Kepes Ármin érmihályfalvai ügyvéd utján megindította a kártérítési pert. Kérelem a postahivatalhoz. A pos­tahivatal régi helyiségében a tiszviselő urak szives figyelméből, mindazok, akik bérelt fiókkal bírtak, már reggel 7 órakor kézhez vehették leveleiket, úgy, hogy még idejük volt egyes sürgősebb üzleti ügyeket, a vonatok indulása előtt elintézni. A postahivatal át­helyezésével ezen kedvezménytől elestünk, anélkül, hogy erről bármi értesítést nyer­tünk volna. Tudatában vagyunk ugyan annak, hogy a postahivatal a régi állapot helyreállítására nem kötelezhető, de az eddigi kellemes viszony és az évek hosszú sora tapasztalt előzékenységből kifolyólag ama kérelmet intézzük a postahivatal vezetőségé­hez, szíveskedjék újból engedélyezni, hogy a postafiókok bérlők részére reggel 7 órakor kinyittassanak. Kérelmünk szives teljesítése reményében vagyunk kiváló tisztelettel. Több érmihályfaivai kereskedő. Haíestély. Ma este 8 órakor Székelyhidon a fürdő vendéglőben nagy szamosi MALESTÉL^T rendezek, m íF'Ln melyre a nagyérdemű közönséget tisz­telettel meghívom Nedeczky István vendéglős. Halestély után Szilágyi Testvérek zenekara hangversenyt tart. Székelyhid. Uj segédjegyző. Az újonnan rendsze­resített segédjegyzői állásra, Sipos Zoltán okleveles jegyző, nagyenyedi lakos lett ki­nevezve. Választások. A képviselőtestületnél illetve a városnál megüresedett esküdt, vég­rehajtó és utbiztosi állásra f. hó 1-én ej­tették meg a választást, amikor is esküdté Krizsán Sándor, utbiztossá Vadkerti Imre és végrehajtóvá Bélteky László lett megválasztva. Lajos napja. Múlt hó 25-én nem csak a város intelligenciája, de a főváros­ból és Nagyváradról is tömegesen keresték fel Kovács Lajos köztiszteletben álló iparost, a „Kossuth párt“ elnökét jókivánataik tol­mácsolása végett. Hogy a kedélyes névnap­nak csak másnap volt vége azt felesleges mondanunk, mert aki ismeri Lajos bátyán­kat és kedves nejét, az tudja jól, hogy az „Érmeilék“ egyik olyan vendégszerető há­Ruhát fest és vegyileg tisztit HflUFEL SÁMUEL :: Nagykároly, :: Kölcsey-utca 1-sö szám. Alapittatott 1902.

Next

/
Oldalképek
Tartalom