Közérdek, 1910. július-december (3. évfolyam, 30-56. szám)

1910-10-01 / 43. szám

6-ik oldal. KÖZÉRDEK 43. szám. október 1. Háziasszonyok figyelmébe! Rosen- feld Sámuel elhelyezési intézet tulajdonosa tisztelettel értesíti a közönséget, hogy Könyök­utca 7. sz. alatti irodájába a közönséggel való könnyebb érintkezés céljából a telefont bevezette. Elhelyez úgy házhoz, mint gazda­ságokhoz szükséges cselédeket, továbbá vendéglői és kávéházi személyzetet. ÉRIHELLÉK. Érmihályfalva. Érmihályfalva ünnepe. Párját ritkító, gyönyörű ünnepély folyt le m. hó 25-én crsemjénben és crmihályfalván. E napon üdvözölte a járás közönsége Fráter Barnát, Biharvármegye általános tisztelet és szeretetnek örvendő alispánját abból az alkalomból, hogy lakását a Fráter család fészkébe, Érsemjénbe tette át. Maga az üdvözlés, amelyben résztvett a járás teljes intelligenciája, fényes bizonyítéka annak a közbecsülésnek, amely az alispán személye iránt az egész járásban öszpontosul, de az ezt követő ebéd alatt, a járás kiváló szóno­kai részéről történt felszólalások mindenike a szeretetet sugározták maga Fráter Barna személye iránt is, akit a ragaszkodás ily spontán megnyilvánulása jóleső érzéssel töltött el, s e felett érzett hálájának nem egyszer adott felszólalásai közben meleg szavakban kifejezést. Magunk részéről, mint az Érmellék ezen nagy és intelligens járása lakosságának sajíóorganuma és érzelmének hü tolmácsolója, bizalomteljes ragaszkodá­sunknak adunk kifejezést Fráter Barna alis­pán ur igen tisztelt személye iránt. Meg vagyunk győződve arról, hogy Biharország első választott tisztviselője szeretettel fogja felkarolni a vármegye eddig mostoha gyer­mekei ügyeit, s tőle telhetőleg elő fogja mozdítani a járás és Érmihalyfalva felvirá­goztatását. Jóleső érzés tölt el bennünket az alispán ur azon kijelentésére is, hogy „A béke visszatért a járásba és kezdetét vette az egyetértésen alapuló becsületes munka.“ Nagy hordereje van e szavaknak, mert egy oly ember mint Fráter Barna ajkáról hang­zottak el azok, amely kellő biztosíték arra, hogy az be is lesz tartva. Adja Isten, hogy úgy legyen! Az ünnepély lefolyásáról részletes tu­dósításunk a következő: Már délelőtt 10 órakor a magánfoga­tok sokasága lepte el a szolgabirói hivatal előtti teret. A járás intelligenciája, az ura­dalmak tisztikara teljes számban, a szolga­birói tisztviselői kar, a községi képviselő- testületek, az elöljáróság tagjai ünnepi díszben várták a jeladást a megindulásra s a minden percben érkező szebbnél-szebb fogatok csak szaporították a küldöttségben résztvevők számát. Mindenki részt akart venni, a vármegye és a járás büszkesége Fráter Barna üdvözlésénél, mindenki kifeje­zést akart adni örömének, ragaszkodásának az előtt a férfiú előtt, aki pártatlansága, munkaszerete, kedves és előzékeny modo­rával a polgárság osztatlan szeretetét és becsülését vívta ki maga számára. Tizenegy órakor megindult a beláthat- lan 64-ből álló kocsisor, élén négyes fogattal Dobozy Kálmán főszolgabíróval és az im­pozáns felvonulás igazán festői látványt nyújtott. Megérkezve Érsemjénbe a küldött­séghez csatlakozott Fráter Loránd ország­gyűlési képviselő, az ottani intelligencia és a körülfekvő községek küldöttsége, akik Dobozy Kálmán főszolgabíró vezetése alatt minthogy a tágas ebédlő kicsinynek bizo­nyult befogadásukra, a park főbejárata előtti téren helyezkedtek el. A küldöttség foga­dására megjelent alispánt, lelkes és szűnni nem akaró éljenzés fogadta, melynek lecsila- podtával Dobozy Kálmán főszolgabíró az alábbi, meleg érzéstől áthatott beszédet in­tézte az alispánhoz. Nagyságos Alispán Ur! Igen tisztelt barátom! Az érmihályfalvai járás közönségének most van első alkalma üdvözölni Nagyságo­dat, mint Biharvármegye első tisztviselőjét, saját területén és nekem jutott a szerencse, hogy azt a szeretetet és ragaszkodást tol­mácsolhassam, melylyel e járás minden egyes polgára viseltetik Nagyságod mint Alispán, de mint Biharország kiváló férfia iránt is. Kedvessé teszi ezen megtisztelő feladatomat az, hogy itt a járás egyik községében teszem azt, ahová Nagyságod a hivatalos munkától elfáradva pihenni tér kedves családja körébe. Itt a járás területén, amely járás, már több­ször adta fényes bizonyítékát a Nagyságod iránti meleg ragaszkodásának. Ezelőtt 8 év­vel az érmihály falvai járás volt az, mely Nagyságod nevét tűzte ki alispán-választó zászlajára s ez a zászló fényesen lobogott most is, amidőn azt a diadalmas csatába vitte. A járás meleg szeretetével üdvözlöm Nagyságodat, téged kedves barátom uj ha­zádban, arra kérve, hogy fogadd igazi meleg szeretetedbe e járás polgárságát és legyél annak igazi atyja második otthonodban. Isten hozott körünkbe! Isten éltessen sokáig! Szívből eredő lelkes éljenzés követte az üdvözlő beszédet, melyre Fráter Barna alispán a következőkben válaszolt: Igen tisztelt Uraim! Kedves Barátaim! Fogadják őszinte és hálás köszönetemet azért a szives üdvözlésért, amelyben engemet uj otthonomba költözésem alkalmából része­síteni szívesek voltak. Az őszinte hála tölt el az érmihály falvai járás ragaszkodásának ily fényes megnyilvánulásán, mely oly kedves volt nekem a múltban, mint kedves nekem a jelenben; a púkor családi otthonomban ke­resett fel. Örömmel vettem tudomásul azt, hogy az eddigi ádáz küzdelemnek, amely bénitólag hatott a közigazgatás minden ága­zatára és a melynek csak a közjó és a pol­gárság adta meg az árát, vége szakadt és kezdetét vette a becsületes munka, melynek célja a járás felvirágoztatása és a közös munkálkodás mellett a nép jólétének előmoz­dítása. Köszönöm szives üdvözlésüket s ré­szemről ígérem azt, hogy mint eddig, ezután is a legnagyobb szeretettel fogom felkarolni annak a járásnak ügyeit, a mely járásban immár uj otthonra tettem szert. Ehhez azon­ban szükségem van a járás minden polgárá­nak támogatására, hogy a közjó előmozdí­tására irányuló törekvésemben segítségemre legyenek. Erre kérem én Önöket, ehhez kérem szives támogatásukat. A szűnni nem akaró lelkes éljenzéssel fogadott válasz után a közönség elénekelte a himnuszt, melynek elhangzásával Dobozy Kálmán főszolgabíró bemutatta a küldöttség tagjait és egy ügyes fényképész a küldött­ségről, élén az alispánnal, felvételeket esz­közölt. Ezután az egész közönség kocsira ült és a beláthatlan kocsisor, melynek eleje már Érmihályfalván volt, a mikor az utolsó kocsi Érsemjén határát elhagyta, visszatért a járás székhelyére. Délben a „Nemzeti szálloda“ ez alka­lommal virágokkal feldíszített nagytermében az alispán tiszteletére fényes ebéd volt. A résztvettek neveit az alábbiakban közöljük: Fráter Loránd, Keszthelyi Zoltán, Dobozy Kálmán, Dr. Bujanovits Rudolf, Szatmáry Sándor, Fráter István, Szőke Sándor, Tajty István, Fráter Kálmán, Bujanovits Béla, Végh István, Erőss Zoltán, Lovass István, Makutz Gyula, Bányai László, Réty Sándor intéző, Dr. Fráter Gáspár, Fazekas Imre, Dr. An- drássy Ernő, Kautz Sándor, Fráter László, Gábor és Jenő, Dráveczky Sándor, Pál és László, Rácz Béla, Berényi Sándor intéző, ifj. Lovass Sándor és Béla, Vigh István, Herkely József, Mátray Ákos, Ablonczy Béla, Éeldmann Károly, Király Béla, Török Imre, Ujfalussy Tamás, Király Károly, Gas- ner Béla, Grosz Béla, Kiss Valér, Konrád László, Dr. Deme Béla, id. Lovass Sándor, Szabó Gyula, Meskó György, Buday Ignác, Klósz Lajos, Rogge Károly, Ferenczi István, Székely Ferenc, Michna János, Réthy Jenő, Brunner György, Pethes Endre, Szatmári Gábor, Dr. Kepes Ármin, László Iván, Al­bert András vármegyei biz. tag, Szentiványi Ferenc, Nagy Ferenc, Zieh Pál. Kiss Gyula, Márk Lőrinc, Kun Sándor, Berényi Sándor, Fábián Béla, Vincze Béla, Molnár József, Dómján Sándor, Üröghi Sándor, Hanus Ferenc, Gáspárdy Lajos, Kuling György, Zichermann Dezső, Fülöp Sándor,'P. Kovács Sándor, Szőke Sándor földb., Krecz János, az iparos osztály több kiváló tagja, élén Berecz István elnökkel, a képviselőtestületek tagjai, a főbírók és esküdtek, végül lapunk felelős szerkesztője, számra 15S-an. Ebéd alatt, a melynek kitűnőségén és a kiszolgáláson meglátszott az, hogy a vendéglős együtt örvend a város lakossá­gával, az első pohár köszöntőt, Végh Jó­zsef érsemjén kiváló és nagytudásu ref. esperese mondotta, a ki a járás nevében az alispánra, mint a legkiválóbb és legfá- radhatlanabb, tisztviselőre, de egyben a vallásosság szigorú őrére emelte poharát. Fráter Barna alispán előre kijelentvén azt, hogy nem hive a sablonos ünnepléseknek, de itten oly ünneplésben és a szeretet oly őszinte megnyilvánulásában van része, a mely a legnagyobb hálával tölti el szivét a járás minden polgára iránt s kötelességének tartja ezért köszönetét mondani. Emlékszik azokra az időkre, a mikor a járás, mint egy ember álott mellette s legyenek meg­győződve arról, hogy ő ezt a szeretetet igazi és őszinte szeretettelfogja viszonozni. Az érmihályfalvai járás polgárságára emelt poharat. Szőke János r. kát. plébános rend­kívüli szellemes felköszöntőben a kíséretben megjelent vendégekért emelt poharat, ügye­sen véve be ebbe az érkesertii ut járat­lanságát is. Bányai László az alispán sza­vára reflektálva a járás visszaszerzett bé­kéjére és Dobozy Kálmán főszolgabíróra, Markutz Gyula az alispán és családjára, Keszthelyi Zoltán főjegyző visszemíékezve arra, hogy gyakran járt ugyan Érmihály­falván, de mindig kellemetlen kötelességek teljesítése végett, az érmihályfalvai intelli- gentiára, a kit az áldatlan állapotok meg- szüntése folytán a járás első tisztviselője támogatására kért fel. Fráter István, Fráter Barnára de nem az alispánra, de a járás területére visszatért „Fráterre“, Szatmáry Sándor ref. esperes ecsetelve az ér­mihályfalvai vezető férfiak között kitört békétlenségből eredő számos fegyelmi ül­dözéseket, melynek egyik áldozatát a fiát kénytelen volt Debreczenbe áthelyeztetni, a visszatért béke biztosításáért és a 20 éves fáradhatlan tanács biró, az alispánért, Grósz Béla bank igazgató szintén az alispánért, Dr. Andrássy Ernő szalacsi körorvos álta­lános derültség között Szőke plébánossal a szalacsi ut felett polemizálni, Keszthelyi Zoltán főjegyzőért, Kiss Válér értarcsai gör. kath. lelkész hazafias érzelmekben gazdag be­szédében Fráter Lórándért, Fráter Loránd a politikai elvek tisztelőjeés pártatlan alispánért Fráter Barnáért ürítettek poharat. Az alispán válaszolva a képviselőnek, a kit zajos derült­ség között márcsius 14-ére elcsapottnak jelentett ki, megczáfolta őt és lelkes éljen­zés között vallotta magát Gr. Tisza István elvei követőinek, majd kitűnő humorral Szabó Gyulát és Tajti Istvánt mint a férfi szépségben versenyzőket ecsetelve, felhívta a közönséget, hogy döntsön a két őszinte barát közötti versenyben. Ö maga részéről nem képes birói tisztet betölteni, de öröm­mel üríti egészségükért poharát. Majd ismét Fráter Lóránd szólalt fel a ki az érmihály­falvai járás 48-as függetlenségi pártja nevé­ben üdvözölte az alispánt. Makutz Gyula a hazafias gör. kath. lelkész Kiss Valérért, Végh József az uj szolgabiró Dr. Bujanovits Rudolfért, Fráter István Keszthelyi Zoltán és végül Dr. Bujanovits Rudolf az érmihály­falvai polgárságra emeltek poharat. Minthogy általános helyeslés között ki lett mondva az, hogy a felköszöntők véget értek, Fráter Loránd Magyarország koszorús költője, dalos fülemüléje kezébe vette a he­gedűt, s abból szebbnél szebb hangokat csalva ki, szívhez szóló dalokat énekelt, az ünne­peltek tiszteletére, melyek a jelenlevők lel­kesedéssel és áhítattal halgatak frappáns tapsokkal hálálva meg a nem mindennapi élvezetet. Este 6 óráig maradt együtt a tár­saság a mikor is az alispán a vidék intelli- gentiájával zajos éjjenzések között távozott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom