Közérdek, 1910. július-december (3. évfolyam, 30-56. szám)

1910-08-27 / 38. szám

38. szám. KÖZÉRDEK 9-ik oldal. augusztus 27. gadta a helyközség 1909 évi számadását és j a felmentvényt számadóknak megadta. Huszty Sándor és társa mészraktár felállítása iránti kérelmére kimondotta, hogy a raktár létesí­tését a lakosság érdekében felette üdvösnek tartaná ugyan de a kért helyen szépitészeti tekintetből nem engedélyezheti és utasította folyamodókat, hogy annak felállítását más alkalmasabb helyen kérelmezzék. = A gyű­lés berekesztése előtt Dr. Jakabovits Emánuel bizottsági tag emelkedett szobásra. Előre is kijelentette azt, hogy interpellátiójának nem i az a czélja, hogy ezáltal vezető szerepet akár } kivívni maga számára. Távol áll ettől a j gondolattól, mert ez a nehéz és terhes fel­adat az elöljáróság kötelessége. Elismeri, j hogy súlyos és nehéz felelőség háranlik az elöljáróságra, és tulhalmozott munkája j miatt alig van ideje arra, hogy a minden téren megnyilvánuló közóhajtásoknak eleget j tegyen. De mindezek a teendők nem zár­hatják ki azt, hogy egyes fontosabb ügyek­ben s különösen ott a hol a község igen fontos érdekei forognak koczkán, az elöl­járóság saját hatáskörében ne tegyen intéz­kedéseket s azt várja, hogy e tárgyban a képviselő testület tagjai részéről tétessék meg az inditvány. Ilyen fontos és lakosságot igen közel- 5 röl érdeklő ügynek tartja maga részéről azoknak a leplezéseknek sürgős elintézését, melyek a vidék nagyelterjedésnek öivendő lapjában, a „Közérdek“ Érmellék-ben mint­egy vádként foglaltatnak az elöljáróság j ■ellen. Ismeretesek a cikkek, olvasták a la- j kosok, olvasta a vidék ,olvasták a szomszéd ; vármegyék lakosai, s az abban foglalt vádak oly színben tüntetik fel az elöljáró­ságot, mintha a város tulajdonát megőrizni nem tudná, és behunyt szemmel nézné, a fenforgó rendetlenségeket és a községi va­gyon megrongálását és elharácsolását. Ha 1 valóka czikkekben foglalt állítások,köve éli a vizsgálat sürgős elrendelését és annak meg- ejtését, ha pedig nem feiel meg a valóság­ak, nyilatkozzon az elöljáróság a lapban és czáfolja meg az állításokat. Ilyenek a „köbölkuti és szentmiklósi útnál előfordult ! misériák,,. „Az elveszett mileniumi fák“ „Mit beszélnek a városban“ czimü cikkek, a melyek úgy anyagilag mint erkölcsileg közelről érintik a lakosságot. Az interpellá- tosra úgy Doby József főbíró, mint Fándly József főjegyző felelt. Előbbi elismerte azt, hogy a czikkben foglalt állítások megfelel­nek a valódiságuk. Részéről meg is indí­totta ez ügyekben a vizsgálatot s az a rendes mederben folyik. Fándly főjegyző hasonló irányú válasza után Dr. Jakobovits Emánuel kérte az ügynek a jövő közgyűlés tárgysorozatába való felvételét, melyet a köz­gyűlés egyhangúlag elfogadott. Ugyancsak elfogadta a gyűlés azon indítványt is, mely Nagykároly segédjegyző fizetésének 1910 január hó 1-től való kiutalása iránt tétetett. Adókivetés. A kereseti adó kivető bizottság f. hó 24, 25, 26 és 27-én tartotta ülését Fényes Endre elnöklete alatt. A bi­zottság igen humánusan járt el a polgár­sággal szemben, a melyben nagy érdeme van a bizottság köztiszteletben álló elnöké­nek is. Insultált végrehajtó. Hogy a végre­hajtóé nem valami brilliáns állás és nem te­rem babérokat, azt felesleges ecsetelnünk. Lépten, nyomon ki van téve durvábbnál, durvább insultusoknak s a nép a Bakk kor­nak végrehajtóját látja benne, a kit sértegetni sőt tettleg is bántalmazni, virtusnak tartja, Az elmúlt héten megírtuk Bélteky László esetét, a hol hatalmas nyaklevesekben ré­szesítették mint a törvény végrehajtóját. Ugyancsak vele történt, hogy f. hó 17-én Csuka Sándornál mezőrendőri ügyhez vég­rehajtástakarván foganatosítani, a ház népe neki esett és kézzel, lábbal sőt késsel is megakarták akadályozni hivatásra teljesíté­sében. Bélteky védekezett, miközben ruháját és kalapját teljesen széttépték, úgy hogy rongyos ruhába és kalap nélkül kellett haza mennie. Érdekes azonban az, hogyBéltekyt ezek daczára sem hagyta el foglalkozása iránti szeretete és sikerült neki a zálogolt 3 párnát Csukáéktól elvenni és beszállítani a városházára. Bélteky megtette a feljelen­tést a‘csendőrségnél, a mely a vizsgálatot megindította. Elgázolás. Vasárnap délelőtt Szentes Antal vendéglős kocsija véletlenül elgázolta a vasúti állomásnál Gargyán Ferencz bályo- ki lakost, ki súlyos sérüléseket szenvedett. A szerencsétlen ember a kiről kitűnt, hogy alaposan be volt rúgva, orvosi ápolás alá vették, a vigyázatlan kocsis ellen pedig megindították a vizsgálatot. Egy üdvös rendelet. Régen panasz tárgyát képezi az, hogy a városháza előtti járdán úgy délelőtt mint a délutáni órákban a lakosok férfi tagjai összegyűlnek trágár beszélgetést folytatnak és a járókelőket szó­val inzultálják, Ezen a tarthatlan állapotokon segítendő Doby József lőbiró egy szigorú rendeletet bocsátott ki, melyben a járdákon eltilt minden csoportosulást és meghagyta a rendőrségnek, hogy a járókelőket inzul- táló avagy káromkodó egyéneket tartóztassák le és a városházára kisérjék be. 3896/1910 tksz. Árverési hirdetmény kivonata. 1. A nagykárolyi kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy dr. Sternberg Zoltán ügyvéd által képviselt Andrássy Endre nagykárolyi lakosnak Schnei­der Sándor ellen folytatott végrehajtási ügyében 19 K 40 fill, eddigi, valamint az alább megállapított költség kielégítése végett árverés alá bocsátja a szatmárnémetii kir. törvényszék területén fekvő s a Schneider Sándor és neje Róth Juliánná nevén átló nagykárolyi 1839 sz. tkvi. betétben A I. alatt foglalt 2553/3 és 4 hrsz. a. (ház, udvar, kert a Csokonay utcában) ingatlanságnak Schneider Sándor nevén álló fele részét 1751 kor. kikiáltási árban azzal, hogy az a kikiáltási ár V 2 részén alól el nem adható. Az árverérés megtartására határidőül 1910 év szeptember hó 12 napjának d. e. 9 óráját a nagykárolyi kir. járásbíróság ár­verési helyiségébe kitűzi. 3. Árverezni szándékozók tartoznak bánatpénzül a kikiáltási ár 10%-át kész­pénzben, vagy az 1881 LX. t. c. 42-ában jelzett árfolyammal számított és a 3333/1881 I. M. sz. rendelet 8§-ában kijelölt óvadék­képes értékpapírban, a kiküldött kezeihez letenni, vagy annak előleges elhelyezéssről kiállított elismervényt átszolgáltatni, ezenfe­lül a kikiáltási árat meghaladó Ígéret esetén a bánatpénzt, az ígért legmagasabb ár 10 %-áig nyomban kiegészíteni és a kiküldött kezeihez le fizetni, mert ennek elmulasztása esetén az Ígéret figyelmen kivűl fog hagyatni. Az árverési feltételek a telekkönyvi hatóságnál, valamint Nagykároly város há­zánál és Kaplony és Nagymajtény községek elöljáróságainál tekinthetők meg a hivatalos órák alatt. 4. Vevő köteles a vételárat 3 egyenlő részletben, és pedig az elsőt az árverés jogerőre emelkedésétől számított 15 nap alatt, a másodikat ugyanattól számított 30 nap alatt, a harmadikat ugyanattól számított 45 nap alatt, 5% kamattal együtt, a nagy­károlyi m. kir. adóhivatalnál befizetni. Áz 5% kamat, minden egyes vételárrészlet után az árverés napjától jár. A bánatpénz, az utolsó részletbe fog beszámitatni. Nagykároly 1910 évi julins 6-án. A kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság. Dániel Sándor s. k. kir. járásbiró. A kiadmány hiteléül: Fógel s. k. kir. telekvönyvvezető. 1005—1910. vhtó. sz. Árverési hirdetmény. Alulirott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102. és az 1908. évi XLI. t. 19. és 20. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a nagykárolyi kir. járásbíróság­nak 1910. évi V. 613 számú végzése követ­keztében Eugler Henrik bécsi cég javára 66 K 75 f. s járulékai erejéig 1910. évi aug. hó 3-án foganatosított kielégítési végrehajtás utján el­és felülfoglalt és 800 koronára becsült követ­kező ingóságok, u. m.: boltiáruk nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a nagykárolyi kir. járásbíróság 1910. évi V. 613 2 számú vég­zése folytán 66 korona 75 fillér tőkekövetelés, ennek 1910. évi január hó 1 napjától járó 6% kamatai, és eddig összesen 26 K 06 fillérben biróilag már megállapított költségek erejéig a fizetett összegek betudásával Nagykárolyban, adós üzletében leendő megtartására 1910. évi szept. hó 2-án. d. u. 6 órája határidőül kitüzetík és ahoz a venni szándékozók ezen­nel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. 107. és 108. §-ai értelmében készpénzfizetés mellett a legtöbbet Ígérőnek szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingósá­gokat mások is le- és felülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.-c. 120. §. értel­mében ezek javára is elrendeltetik. Nagykároly, 1910. évi augusztus hó 18. napján. Fazekas Menyhért, kir. bir. végrehajtó. 991/1910 vhtó. szám. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102. és az 1908. évi XLI. t.-c. 19. és 20 §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a debreczeni kir. törvényszéknek 1910. évi 3354. számú végzése következtében Szilágyi Imre ügyvéd által képviselt Takarék és hitelintézet debreczeni cég javára 450 K s jár erejéig 1910. évi márc. hó 3-án fogana­tosított kielégítési végrehajtás utján le- és felülfoglalt és 2000koronára becsült következő ingóságok u. m.: egy Kállai féle motor gép nyilvános árverésen eladatnak Mely árverésnek a nagykárolyi kir. járásbíróság 1910. évi V. 199/5 számú vég­zése folytán 450 K tőkekövetelés ennek 1910 évi január hó 5 napjától járó 6% kamatai, 7»% váltódij s eddig összesen 161 K 87 fillérben biróilag már megállapított költségek erejéig a fizetett összegek betudásával Nagykárolyban Bandur testvérek udvarán Kálmánd utcán leendő megtartására 1910. évi szeptember hó 9-ik napjának délelőtti V2 12 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hi­vatnak meg, hogyaz érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. 107. és 108. §-ai értel­mében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet ígérőnek szükség esetén becsáron alul is el­fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingó­ságokat mások is le- és felülfoglaltatták és arra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.-cz. 120. §. értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Nagykároly, 1910. augusztus hó 25. napján. Fazekas Menyhért, kir. bir. végrehajtó. 693—1910. végr. szám. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a székelyhídi kir. já­rásbíróságnak 1910. évi V. 373. számú végzése következtében dr. Kovács udön ügyvéd által képviselt Gerendey A. és Fia javára 1200 K s jár. erejéig végrehajtás utján felülfoglalt és 2990 koronára becsült ingósá­gok, u. m. tehén, sertések, tengeri, bor stb. 1200 kor. tőkekövetelés s jár. erejéig Nagy­iétán 1910. évi szeptemberhó 5-ik napjá­nak d. u. 2 órájakor nyilvános árverésen eladatnak. Melyhez a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-cz. 107. és 108. §-ai értelmében készpénzfize- zetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is elfognak adatni. Székelyhid, 1910. évi aug, 16. Kollárik Béla, kir. bir. végrehajtó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom