Közérdek, 1910. július-december (3. évfolyam, 30-56. szám)
1910-12-17 / 54. szám
54. szám. december 17. KÖZÉRDEK 3-ik oldal. Fogászati műterein. Nagykároly, Könyök-utca 11. Készítek: (a gyökér eltávolítása nélkül is) természetűd r ' _I ' fogpótlásokat aranyban és (vulkánit) kautschukban; Hjy%/||| |Pfl|| szájpadlás nélküli fogpótlások úgy mint: aranyhidak, UliUiíBU mUIIU koronák, csapfogak a legművésziesebb kivitelben. fogtechnikus. drágítjuk meg az életét. Úgyszólván mindenki módján felül él és többet akar mutatni mint amennyit telik. A látszat öli meg a valóságot és annak áldozzuk fel a szerény, de biztos szolid alapot. Kénytelenek vagyunk mindnyájan úszni az árral és életünk módja szélesebb arányú, mint jövedelmünk. Egymásnak drágítjuk meg életét egyébként is. Mindenki, aki valamit termel: a gazda az iparos, a munkás felsrófolja az árakat a fogyasztás rovására. De minthogy minden termelő egyúttal fogyasztó is — abban, amit más termel — nyilvánvaló, hogy a különböző gazdasági ágazatok egymást fojtogatják, kölcsönösen, a drágaság fokozásával. Fogyasztó lévén a kereskedő is és érezvén magán a drágaság súlyát, olyanformán segít magán, hogy felsrófolja a közvetítés jutalékát és ezt a fogyasztás piacára hárítja. A gazda, az a kereskedő, a munkás fokozódó terheit nyomban a fogyasztók nyakába, vagyis egymásra veti. A kofám, ha háziura stájgerolt neki, másnap már egy- pár krajcárral drágábban árusítja a zöldséget. Egy szót sem szólhatok neki, mert különben gorombáskodik — egyik úgy, mint a másik, mert ebben a kofák feltétlenül szolidárisak. De a gazda, iparos, munkás, kereskedő és kofaasszony: mindenik a rája nézve terhes drágaságokat áthárítja a többire a nagyközönségre és a fogyasztók egyetemes tömegére. Csak egyetlenegy társadalmi réteg nincs abban a helyzetben, hogy a drágaság elviselhetetlen terhét másra hárítsa át s ezt a réteget mi alkotjuk: a tisztviselők. Az általános drágulás közepette mi vagyunk a tormába esett féreg. Mert amidőn valamely termelő ágazata a munkának fölsrófolja az árakat, egyedül a tisztviselők azok, kik a drágaságot nem oszthatják meg soha senkivel. Az árak növekedését és mindenféle számlák beteges dagadását mi érezzük meg a legteljesebb mértékben. • Szóval baj van, nagy baj a drágaság körül. De csak mi szegény asszonyok tudjuk megírni igazán az életnek és megélhetésnek rettentő nehézségeit. A férfiak ? ! — Mit tudnak azok?! Kávéház megnyitás. Van szerencsém Nagykároly és vidéke n. é. közönséget tisztelettel értesíteni, hogy Nagykárolyban a Hésastoll-u. 12. sz. a. levő KÁVÉHÁZAMAT ma este 8 órakor Krizsán György zenekarának közreműködésével [j ingyen tombolával !_. | a I egybekötve i h ünnepélyesen megnyitom. Főnyeremény 1 drb arany gyűrű 24 kisebb nyeremény. Tisztán kezelt italok, Ízléses ételek, szolid kiszolgálás. I kávé 20 fillér, thea 30 fillér, csaja 30 fillér. W Minden héten hétfőn és Pénteken halestéy. A n. é. közönség kegyes támogatását kéri HAVAS JENŐ tulajdonos. Az egyke és a mágnások. (Dr. M L.) A magyar mágnások, a kiváltságos nagy urak pillanatnyi felbuzdulásukban elhatározták, hogy a magyarság szaporodására tenni kellene valamit. Mégis csak borzasztó, hogy azokon a vidékeken, hol a fajmagyarság él és virul, a népmozgalmi statisztika oly szegényes számokat mutat fel s hogy az „Egyke“ a szerintök vészthozó intelligentiája a modern magyaroknak, oka mindennek, mert a magyar ember nem akar ma már nagy családot felnevelni s technika s orvostudományok egyéb vívmányait s újkori segédeszközeit veszi igénybe arra a czélra, hogy a születési statisztika ne emelkedhessél Szóval a magyar nagy uraknak nem tetszik az, hogy olyan kevés munkáskéz kerül a világra csupán azért, hogy a munkabérek a nagy kínálat következtében alacsonyabbra ne szállhassanak, de főlegés különösen azért, hogy a szorgalmas és kereső családfőnek ne kelljen oly sokfelé szelnie azt a karéj kenyeret, mely neki s esetleg egy-két gyermekének még unos-untig elegendő, de amely nagy családhoz mérten már a szegénység és nyomorúság falatjává alakulna át. Furcsának találják a magyar nagy urak, hogy a magyar nép is rájött már arra a nagy htokra, amely a külföldi nemzetek népeit hatalmassá, de kiváltképen gazdaggá tette, reájött arra, hogy a nagy család kész nyomorúság s hogy a kevés gyermek a keresetet elegendővé teszi, ha még olyan rossz viszonyok uralkodjanak is. A belügyminiszterhez terjesztett memorandumukban tehát a magyar mágnások azt követelték, hogy intézkedés történjék arra nézve, hogy az „egyke“ rendszert támogató mindama használati cikkek elárusi- tása korlátoztassék s az a becsületes mód, amelylyel a ma már gondolkodni is megtanult magyar nép, saját boldogtalanságának útját szegje, mellyel előmenetele, vagyono- sodása s ezzel együtt kulturális előmenetele előmozdittassék, megakadályoztassék. A minisztérium ez ügyben az országos egészségügyi tanácshoz fordult, hogy annak szak- véleményét kikérje. Az pedig úgy döntött, hogy magyar mágnások kívánságának teljesítése káros hatással járna a magyar anyák egészségére s egyben a születendő gyermekek fejlődésére, életképességére is. Ám a magyar mágnások nem azért magyar mágnások, hogy a tudomány akarata előtt meghajoljanak. Oh nem, sőt ellenkezőleg. Haragos hadjáratot indított az országos egészségügyi tanács szakvéleménye ellen, csak azért mert nekik, a nagybirtok műveléséhez olcsó munkaerő szükségeltetik, mert ők „olcsó paraszt“ nélkül nem tudnak, olyan nagy jövedelmeket öröklött latifundu- maikból kipréselni, mint a minőre tulmodern s épen ezen némileg dicsérendő akciójukkal ellentétben álló kedvteléseik kielégítésére szükségesek. Tehát a nemes akció lólába ime kilátszik. Nem a magyar nemzet számbeli nagyobbodása a cél, hiszen ezt az országos egészségügyi tanács véleménye alapján lerontaná a jövendő generáció legyöngülése, melyet nyomon követ a nagyobb halálozási szám, hanem tisztán és egyedül az olcsó munkaerő, melyet másképen, mint a születési számok növelésével elérni nem lehet. Tehát annak a hazafias felbuzdulásnak, mely a legutóbbi napokban oly sok és nagy port vert fel, rugói, mint látjuk, nem annyira a hazafias lelkekben rejlő s tiszteletreméltó erényekben keresedő, hanem mint mindenkor, úgy ez esetben is az önös érdekek előmozdításában. Hogy különben a magyar mágnások az általuk annyira elitéit „egyke“ rendszernek csak elvi ellenségei, azt mutatja az a körülmény is, hogy ők maguk, családi életében vannak leghívebb követőik. )» I Járványos betegségeknél mint ko- % lera, typhus, vagy lázas be- Sj : tegségeknél fő a víz, : || legbiztosabb óvszer a | & /W, C\\ £•/, I & •w\\ SK';, KRONOOHFI alkálikus természetes ■ SAVANYUVIZ U Mint nyálka oldó szer úgy magában mint meleg tejjel vegyítve köhögésnél, rekedtségnél, tüdőhurutnál stb. legjobb gyógy- sikerrel ajánjtatik. Nehezen emésztő gyomorhurutnál kitűnő hatása van ! |; V EZ L LET HAJÍTÓ GYÓGYITAL. j§ Kérjük minden kávéhézban és ven- f déglőben bor vagy pezsgőhöz || mindenkinek kitünően fog izleni. ||-/ sW'Jn '0; CSy, Íy7 kx' <& bt Luczás ur disznóhusra vágyott. Megcsonkított disznó. Levágták a fülét és a farkát. Luczás János foglalkozására nézve fiákkeres, vagy ha szebben hangzik bérkocsi tulajdonos. Kalina Ferencz, festő és városi bizottsági tag. Laknak pedig egyike a Kölcsey, a másik a Tompa utcában. Kalina Ferencnek van egy szép hízásnak indult disznója. Lucásnak nincsen. Luczásnak szívfájdalmakat okozott az, hogy Kalinának miért van disznója és neki miért nincsen és mint vérbeli szociálista nem akarta elismerni az „enyém, tied“ fogalma igazságát. Folyó hó 4-én Kalina kibocsátotta a sertését az utczára, hogy a csürhébe hajtsák ki. Luczás akkor jött haza valamely útjáról és merészet, nagyot gondolt s igy okoskodott. — Minek menjen ki a disznó a csürhébe, mikor jobb helye lesz neki nálam az istállóban. — A godolatot tett követte és behajtotta a disznót, de hogy senki ne ismerhessen rája levágta a fülét és a farkát. A szegény ékességétől megcsonkított disznó hiába kiabált segítségért, nem jött senki s még elvtársai is röfögve hallgatták megcsufitott ékessége miatti siralmát. Kalina este várta haza a disznót. Jó finom moslékot készített neki. Beledugta az Szántó Mór és Társa Szatmár-Jtétneti, a színházzal szentben. Szatraáp és vidéke legnagyobb férfi-, fiú- és gyermekruhák áruháza. Szőrme árukban nagy választék, úgymint városi és utazó bundák, gazdasági kabátok, lábzsákok, kocsis bekecsek és kocsis bundák. Rózsás szülök és kocsis dolmányöltönyök állandóan raktáron. — Szolid szabott árak!
