Közérdek, 1910. július-december (3. évfolyam, 30-56. szám)

1910-10-29 / 47. szám

47. szám. október 29. KÖZÉRDEK 3-ik oldal. «sz,i, HflUFEl SAMUÉI r :: Nagykároly, :: . Kölcsey-utca 1-ső szám. Alapittatott 1902. B" "i—L ————----------—___ _______—is annak a századokba vesző kutatónak, ha keresne az okát, a melyek a románság túl­nyomó részét a magyar állameszmének, a magyar faji hegemóniának mind engesztel­hetetlenebb ellenségévé tették. A legkézelfoghatóbb eredő forrás két­ségtelenül az a helytelen elbánás, melyben a román köznép, a jobbágyság milliói, a többi szabadalmazott „nemzet“ a magyar, a székely és a szász részéről jóformán em­berszámba sem vették, hosszú évszázadok rendi kormányzata során. Senkinek sem jutott eszébe, hogy a románokkal szemben is alkalmazza azt, a többi nemzetiségeknél oly hathatósnak bi­zonyult behódoltatási eszközt, a magyar nemesség adományozását, a magyar szent korona tagjai közzé való befogadásai, ha­csak szórványosan is, de következetesen, rendszeresen alkalmazza. Így a román, történetileg helyesen oláh, mindvégig röghöz kötött jobbágy, pa­raszt maradt, kivül hagyatván a törvényho­zás, a közigazgatás által a személyes sza­badságot biztosító, ezer éves magyar al­kotmány sáncain. Mikor ezeket a sáncokat a jól-rosszul lerombolt rendiség hullávial betöltötte az 1848. szabadság vihara, a hazai románság jobb részében is feldobogott a magyar haza szeretetének, a szabadság, az egyetemes emberi jogok kívánásának szent tüze. Apró véletlenekben, légióként a bocskoros, bir- kabőr-kacagányos, analfabéta „mócok“ sem­mibe vevő lenézésén, ami magyar kiküldöt­teinek részéről elkövetett ügyetlenségek és igaztalanságokon múlt, a szépen zsendülő magyar-román testvériség hirtelen, vérbefult lehervadása. Hóra és Kloska feltámadásától Janku Ábrahám és bestiális trubin terroristái-ig végzetesen közrejátszott az az ősi fikció, hogy a bécsi udvari és dinasztikus politika intézői minden időben hasznos segítséget várt és nyert a határőrvidék katonailag szer­vezett s ezzel összefüggőn a magyar föl­desurak kimétetlen járma alatt görnyedező többi földmives pásztoréletii románság ré­széről. Ujjabban, a románság gazdasági és szellemi kultúrájának emelkedése, vezetői­nek szélesebb politika szemhatára csökken­tette ezt a Bécs felé gravitáló, világosan hütlenségi nizust, helyette azonban a kifelé, a szomszédos független Románia s az északi nagy protektor, a muszka világuralom felé törekvés kerekedett nálunk is fölül. Ma, a máramarosi s a krassószörény- megyei románság kivételével úgyszólván minden magyar román állandó hadikészült­ségben áll a magyar hegemónia minden legkissebb térfóglaló, jogmegerősitő lépé­sével szemben. Ily területi, politikai súly- és erőmeg­osztás mellett valósággal a mindennapi lét legégetőbb, haladékot nem tűrő feladata a magyar államnak, hogy egységes nemzeti jellegét, a magyar hegemónitást egész ha­talmi szférájában újonnan megalapozza s legalább határidőig, amig ez a kérdés, kér­dés marad, minden aknamunkával, nyilt- támadással szemben föltétien biztonsággal megerősítse. _________________________ „K ollarit“ (bőrlemez) A jelenkor legjobb tetőfedő- és el­szigetelő-lemeze. Egyedelárusitó HEPshouits Hermann A debreceni repülés. Nagy sürgés forgás van a debreceni katonai gyakorlótéren, ahol a munkások egész serege dolgozik a repülő tér elkészi- j tésén. Vasárnap, e hó 30-án mutatja be a levegő meghódításának szédületes sikereit H. Hammel, a párizsi Blériot féle repülő iskola egyik legvakmerőbb s legképzettebb tanítványa. G. Hammel "angol származású elfranciásodott fiatalember, aki pár napja Debrecenben van már, hogy a megérkezett uj tipusu repülőgépet felszerelje s a próba felszállást bemutassa a hatósági személyi­ségeknek. Az idő igen kedvezőnek mutatkozik arra, hogy a nem mindennapi látványosságot a nagy számmal megjelenő közönség meg­szemlélhesse. Városunkból igen számosán igyekeznek vasárnap Debrecenbe, ahova a kedvező vasúti összeköttetések folytán ké­nyelmesen eljuthat az érdeklődő, sőt még vasárnap vissza is utazhatik. Mint értesülünk a rendező bizottságnál eddig is nagy számú előjegyzés történt jegyekre, úgy hogy szerény számitás szerint a debreceni felszállást 30-40.000 ember fogja végig nézni. A városunkból Debrecenbe utazó kö­zönség a repülőtérre szóló jegyeket vagy a debreceni trafikokban vagy pedig a kisvasúti kalauzoknál váltsa meg, mert a repülő téren nincs pénztár. A tér katonai és csendőri kordonnal lesz elzárva. A vasúti állomástól a nézőtérig 20 fillért fizet a közönség, mig a belépő jegyek ára különböző, de igen olcsó. Ajánljuk közönségünk figyelmébe még egyszer, hogy a nagy érdekességü látványt tekintse meg. "(PB" ..-...[Dl Va lódi rozs kenyér csakis a kutya véd­jeggyel — kapható = Kolumby Nándor fűszer-, csemege-, bor- és ásványvíz-kereskedésében W agykaroly, Vármegyeházzal szemben. DarabjaSO fillér. Csemege szőlő, naponta friss kassai, prágai és debreczeni = felvágottak. = Ingyen. Mióta a vidéki lapok követve a buda­pesti újságok példáját, elhatározta, hogy ezentúl bizonyos közlemények közzétételét megfogják adóztatni, olyan megjegyzésekkel illetik a lapokat igen sok helyt, amelyek nemcsak igazságtalanok, hanem egyúttal bántok is. A legtöbb kritika abban kulmi nál, hogy a lapok eddig is megéltek anél­kül, hogy dijakat szedtek volna a hymen- hirekért, a gyászlapok közléséért, a belépő dijakkal rendezendő mulatságok reklámaiért stb. Sőt kapva-kaptak, hogy melyike közölje hasábszámra, hogy a bazárok alkalmával, kik adtak egy üveg sört, vagy egy tortát? És a riporterek veszekedtek, hogy meg­előzzék egymást a felülfizetések nyilvános nyugtázásában stb. Bocsánatot kérünk, akik ezt a véle­ményt táplálják a lapok felől, nagy balhie­delemben vannak, mert egy lapnak mégis tán más a hivatása, mint hasábjait megtöl­teni a hiúság nyilvános becézgetésével. Már pedig a nyilvános köszönetek és nyug­tázások a legnagyobb mértékben azt szol­gálják. És hogy ezt jól tudja minden ren­dezőség, semmi sem bizonyít mellette leg­jobban, mint az, hogy minden meghívó végén ott ékeskedik e biztató megjegyzés : Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. De eltekintve mindettől, mindazoktól, akik a lapok mozgalmát hányi-veti megjegy­zésekkel kisérik, csak azt az egyet vagyunk bátrak kérdezni, hogy ha a legutolsó favá­gónál is jogosnak ismerjük el, ha a nagy drágaság miatt magasabb munkabért köve­tel ; éppen csak az újságoknak tilos meg­élhetésükről gondoskodni ? Azt mondja a német: „Leben und leben lassen.“ (Élni és élni hagyni). A magyar közönségnek és társada­lomnak ebben igazat kell adnia a németnek és ha az kívánja, hogy az újság őt szol­gálja, az újság is méltán megkívánhatja, hogy ő is szolgálja. És az arány mindig a közönségre lesz szászorta kedvezőbb. Azért hagyjanak fel a „kierőszakolt“ fillérek emlegetésével, mert mi sem kívánunk többet, mint a budapesti és a többi vidéki lapok, amelyek már rég­idők óta kiábrándították a közönséget abból a téves felfogásból, hogy a lapba mindent ki lehet tenni: INGYEN. SZÍNÉSZET. Harmadik hete, hogy Heves Béla tár­sulatával nem egy kellemes estét szerez a város közönségének, amely elismerésssel is van úgy a tagok, valamint az igazgató eme törekvésével szemben s nap-nap után zsú­folásig megtölti a színház helyiségét. La­punk felszóllalásának, melyet sokan tévesen úgy magyarázták, mintha mi kedvelt és aranyos primadonnánk H. Balla Mariska játékát kifogásoltuk volna, meg lett a kivánt sikere, mert ma már az összes társulati tagokat ismerjük s a változatos műsorból a közönség meggyőződést szerezhetett az egyes tagok képessége felől. A tagok részé­ről rendkívüli sok igyekezetei tapasztalunk s ha vannak is kifogásolni valók játékuk­ban, igen nagy mentségük az, hogy szere­peiket dideregve, fázva kell eljátszaniok, mert a színházat fűteni nem lehet, ami pe­dig még a leggyakorlottabb és legtehetsé­gesebb színészt is kedvetlenné teszi s játé­kára rendkívüli nagy hatással van. Hogy kit terhel mindezekért a felelősség, azzal és a színház egyéb hibáiról színtársulatunk távozása után bővebben fogunk foglalkozni, most csak annyit kell megjegyeznünk, hogy a színház látogató közönség a legnagyobb felháborodással van a szinügyi bizottság indolenciájával szemben, amely teljes kö­zönynyel tűri az egészségre oly káros ha­tással levő színházi állapotokat. Az elmúlt hétről az alábbiakban szá­molunk be: Szombaton este zsúfolt ház előtt Rá­kosi Jenő és Szabados Béla nagysikerű operettejét a „Bolond“-ot adta elő a társu­lat. Balla Mariska a „Bimbilla“ szerepében kedves játékával magával ragadta a közön­: SZILÁGYI IMRE : női- és férfi-divatáru kereskedésében : Nagykároly, Deák-tér. : fakereskedő Nagykároly. Az idény legszebb, legdivatosabb női-ruha kelméi a legnagyobb választékban HaphafíH

Next

/
Oldalképek
Tartalom