Közérdek, 1910. július-december (3. évfolyam, 30-56. szám)
1910-10-29 / 47. szám
Nagykároly, 1910. október 29. 47-ik szám. III. évfolyam. KÖZÉRDEK ÉRMELLÉK KERESKEDELEM, IPAR ES MEZŐGAZDASÁG ÉRDEKEIT SZOLGÁLÓ TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik minden szombaton reggel. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Károlyi György-tér 36. szám. Nyilttér sora 40 fillér.— Kéziratot nem adunk vissza. Főszerkesztő: Dr. BiBitz Béla, Felelős szerkesztő : Simkó Aladár. Fömunkatárs: Dr. Merta László. Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva egy évre 6'— korona félévre 3 — korona. Vidékre postán küldve egy évre 7'— korona félévre 3 50 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Előfizetési és hiidetési dijak felvételére csak a felelős szerkesztő jogosult Halottak emlékezete. (S) Az őszi napsugár aranycsókos fénykévéje már nem tűz alá a jtöld hegyoldalakra. A vidám madárdal, pacsirta szó, fülemile ének elhangzott, hideg északi szél sivil a rónákon keresztül. A fák elhullajtot- ták már sárgás leveleiket, üditő zöld nem örvendeztet már bennünket. Hideg zúzmara rakódik ablakunkra s vonja be fehér disz- szel a tarlóit bokrokat. Ősz van. Fázós, hideg ősz. Csak bent a szivekben forr, hullámzik s ég a kegyelet soha ki nem hunyó fáklyája, ott ég az áldozati oltáron az emlékezet lobogó szö- vetnéke, melyet a hálás utód, az elköltözött ős emlékének áldoz. Egy pár nap múlva a temetők gondozott kertjét keresi fel a kegyelet. Féldi- sziti a természet által kopárrá varázsolt sirhantokat s hova a vagyontalanság díszes márványemléket nem rakhatott, oda a gyermeki szeretett forró szívből fakadó hálája, : az ősz zsugori virágaiból fakaszt uj tavaszt. A siri mécsek ezer imbolygó fényinél ott egymás mellett térdel a szegény a gazdaggal, a hires a névtelennel, az első az utolsóval. Nincsen kivétel. A temetőben egyen- lőek vegyünk ott fejlődik ki a legideálisabb demokratizmus. A sir mindent kiegyenlít s a fájdalomban egyek vagyunk, emberek. Emberek! Halandó emberek vagyunk! A legnagyobb lángész is kihuny s teste porrá válik, bármily nagy teremtő zsenit is rejtett porhüvelye. Ott domborulnak sírjaik az elsőknek, szépen egymás mellett, különbség nélkül s az ő pora egybe vegyül a legegyszerűbb polgár hamujával. Ilyenkor jövünk reá arra a tudatra, hogy minő véges az emberi élet, milyen szűkre szabott a kor határa. Porból lettünk s porrá leszünk. Repüljön bár az emberi tudás a csillagok között, találják fel a kutató elmék a szérumok ezreit, öljenek ki minden bacillust s alakítsák át e földi siralom/ölgyet paradicsomkertté, mindig s mindenkor a vég egy sirdomb, mely körül a kegyeletes utókor hozza a babérjait. S ez a tanulság intő példaként lebegjen mindnyájunk szeme előtt. Mindennek vége van, minden halandó, csak a jó tettek, a nagy elmék világjavitó találmányai, a kutatók felfedezései, az irodalom jeleseinek müvei halhatatlanok s teszik egyben halhatatlanná azok neveit. Nem az ember, de az ember cselekedetei maradnak az utókornak s épen azért úgy kell cselekednünk, hogy senkit, cselekedetei után el ne ítéljenek. A temető kertje egy vallásu. Ott helyet találhat minden hivő lélek, lett légyen a hivés formája esetleg különböző is. Ott fent, hol az embereket tetteik s nem születésük szerint bírálják el, ott lent csak azokért fogja minden egyes ember. jutalmát esetleg büntetését elnyerni, amiket itt fent belátásától vezéreltetve elkövetett. Senkit nem büntetnek, senkit nem jutalmaznak azért, amiéit ő nem felelős, amiről nem tehet. , Kobrák“ '. cipók „Kobrák“ cipók .\ „Kobrák“ .*. cipók Kizárólagos í: raktár ;i DEBRECENBEN Piac-utca !fZ. A kamarás. (Humoreszk) Irta: Battyán Radó. Ebéd után nyugodtan szenderegtem Morpheus karjai között, midőn egyszerre halk kopogást hallok fejemen. Eleinte úgy gondoltam, hogy kedves nőm megtudta múltkori ősbudavári kalandomat és néhány befőttes üveggel harci indulót akar játszani koponyámon, melyet nem tudom miért, tán kedveskedésből általában Mauthner diadalának neveznek, de midőn feltekintettem egy népszerű és szerény, de mindamellett zsíros köntösbe bujtatott gentlemant láttam magam előtt. Mielőtt még megszólithattam volna már az asztalomon ült és lábait nyugodt kényelemmel egy plüss fauteil szélére helyezte. — Uram — kezdé minden bemutatkozás nélkül — én tudom, hogy ön szerény viszonyok között él. Nos én e viszonyokat becses engedelmével meg fogom szerény- teleniteni. Kétkedve néztem rá, de ,ő egykedvűen folytatta: Igen én önt gazdaggá, dúsgazdaggá fogom tenni. Nézzen meg engem. Ugye nem vesz rajtam észre semmi különösebbet. Pedig bennem egy kincs, egy aranybánya rejlik. Hány kamrája van az ön szivének ? Ugy-e négy, mert minden jobb családból való szívnek négy kamarája van. Az enyémnek azonban öt van uram, őt — kiáltá lelkesedtem Engem azonban mindez hidegen hagyott és hűvösen válaszoltam : — Köszönöm jelenleg nincs' szükségem butorozatlan kamarákra. — De uram ön félre ért, Nem kiadni akarom önnek kamaráimat, hanem eladni, igen örök árban odaadni. Képzelje csak el, ha meghalok bármely muzeum szívesen megveszi, akármily magas áron e ritkasá- ságot, mely önnek nem száz, nem is ötven, nem is huszonöt, csak csekély tiz forintjába kerül, mert annyit kérek érte. — cs ha ön túlélne engem ? Akkor . . . nos akkor, hálás szivem ötödik kamaráját tisztán az ön emlékének szentelem. — Az már más, — mondám és meg is irtuk azonnal a szerződést, melyet nagyobbik pecsétemmel hitelesítettem. Az öt kainráju ur, kit rövidség okáért ezentúl csak kamarásnak fogok nevezni, zsebre vágva a megállapított összeget, nyomtalanul elpárolgott, uj őszi kabátommal egyetemben. — Már most azt hittem, hogy haláláról csak az újságok révén fogok értesülni, — mert úgy egyeztünk meg, hogy kimultát a nagyobb napilapokban köteles közzétenni — midőn végtelen meglepetésemre, este 8-kor becsöngetett. — Ejnye, ejnye — mondám kétféle hanglejtéssel, hát maga mit akar itt? — A vacsorámért jöttem volna kérem alássan. = Szives = tudomásul! hol készítünk KOBRÁK szakszerűen maradtunk Van szerencsénk a nagyérdemű közönség becses = tudomására hozni, hogy helyben a Vargáné- féle házban, Fény-utca 19-ik szám alatt, a csendőr kaszárnyával szemben a : mai kor igényeinek megfelelően berendezett s : = nyitottunk, = AMERIKAI cipőket mérték szerint. — Orthopäd és ludtalpuak részére kényelmes cipőket jutányos árban vállalunk. — A nagyérdemű közönség becses pártfogását kérve, ,Hüaéshez“ címzett = cipész üzletet es kiváló tisztelettel MATIS ÉS BLAU, uri és női cipész Üzlete a „Hűséghez“, Nagykároly Fény-utca 19. sz. Lapunk mai száma 12 oldal terjedelemben és 3500 példányban jelent meg.
