Közérdek, 1910. július-december (3. évfolyam, 30-56. szám)
1910-10-15 / 45. szám
45. szám. október 15. KÖZÉRDEK Westerburg gróf pedig az Atzél-család borosjenői sírboltjában aluszszák örök álmukat, Pöltenberg, Knézich, Nagy Sándor, Aulich és Török, vértanuk földi maradványai azonban ott maradtak az akasztófák mezején és a most meginduló ásatásoknak az lesz célja, hogy exhumálja ezt az öt holttestet. Hol szórakozzunk? Némethy Sándor fényesen berendezett, Széchényi utcai cukrászdájában. A czukrászda a nagykároiyi intelligens közönségnek egy kellemes találkozó és szórakozó helye, hol mindennap kapható friss tejszínnel kevert kávé, csokoládé, tea, mignon, kuglerek és mindenféle czukrászda különlegessegek. Kormánysegély legelővételre. A földművelésügyi miniszter Tichy Gyula gazdasági felügyelő javaslatára és Csaba Adorján főispán közbenjárására Bere községnek legelővétel czéljából 50 évre évi 1600 K államsegélyt adományozott. Gőzfürdőnk mizériái. A városi orvos ur aligha szokott a helybeli gőzfürdőben fürdeni, inkább lakásán teszi ezt, de mi a város szegény polgárai, kénytelenek vagyunk ezt olykor-olykor igénybe venni. Eltekintve attól, hogy a tisztaság benne a legelemibb mértéket sem üti meg, a bazinból kijáró fürdővendég hányát vágódik a sikos aszfalton, a melyet a tulajdonos nem borit be gummi burkolattal. Kérjük szives intézkedését és panaszunk orvoslását. Több fürdő látogató. Uj segédlelkész. Kíirty Károly ref. segédlelkész Dabolczról (Ugocsamegye) városunkba segédlelkészül hivatott meg. Állását f. hó 1-én foglalta el. Gyászünnepély a Protestáns Társaskörben. Az aradi vértanuk kivégezfete- senek évfordulója alkalmából a helybeli Protestáns Társaskör e hó 9-én körhelyiségeiben gászünnepélyt rendezett.Nagyszámu hölgy és férfi közönség gyűlt össze az ünnepélyre, mely élénk figyelemmel hallgatta a szereplők jól sikerült előadásait. A műsort a Hymnusz eléneklése vezette be, mit a jelenvoltak felállva adták elő, Az első szereplő Járay Juliska volt, aki „A bitófák beszéde“ cimü költeményt adta elő mély érzéssel, kitűnő hangsúlyozással. A közönség lelkesen megtapsolta. Pozsonyi Gábor, „Szomorú visszaemlékezés“ címmel történelmi tanulmányt olvasott fel. Pólyák István „Az aradi vár“ cimü dalt énekelte el köztetszés mellett, sőt ráadásul egy alkalmi dalt is kellett közkívánatra énekelnie. Csa- nálosy József rendkívül nagy hatást keltett. „A 13 vértanú halála“ elszavalásával. Kellemesen csengő, mély orgánuma, kiváló hangsúlyozása általában tetszett. Végül a közönség a Szózatot énekelte el. Arcképes cselédkönyvek. A megélhetési mizériák szomorú idején a cselédkérdés megoldása az egyik legfontosabb kérdés. Hiszen ez idő szerint oly sok a panasz a cselédek ellen. Sok köztük a tolvaj, aki csak arra les, hogy mit lehet elemelni szarkakészséggel abból a házból, ahol kenyerét eszi, ahol szolgál. A környékről bevonulnak a falusi ártatlanságok, akik hamarosan beilleszkednek a város könyzelmü felfogásába. Első kiképeztetésüket a cselédszerző intézeteknek örökké „hely nélkül szolgáló“ delnőitől kapják, a „jóakaró és felvilágosító“ kioktatás után az itt nyert egyetemi tanulmányaikat a lakásmizériáktól, husdrágaságtól amúgy is meggyötört családoknál érvényesítik. Nem mondjuk, hogy nincs jó cseléd. Van, de kevés. így aztán teljes lehetetlenség bizalommal cselédet választani, mert eddig a cselédkönyv nyújtott némi megnyugtatást, de ma már nem, mert széltében-hosszában vígan hamisítják a cselédkönyveket és idegen könyvekkel keresnek helyet. A gazdasszony örül, ha végre olyan leányt fogadott, aki esztendőkig szolgált egy helyen és csak akkor lepődik meg, amikor ez a pompás bizonyítványokkal rendelkező kis fruska kifosztotta, A tetejébe meg az is kiderült, hogy a cselédkönyv nem is az övé volt. Mindezek egy fölmerült kitűnő ötlet kapcsán kerülnek felszínre. Az ötlet pedig az, hogy az aradi rendőrség arcképekkel ellátott cselédkönyveket akar kiállítani, ami lehetetlenné tenné azt, hogy idegen könyvekkel, közismert tolvaj cselédek Kirakodjanak be a házakba. Ez igen üdvös dolog volna és épenséggel semmi, vagy legalább is nagyon csekély költséggel járna a keresztülvitel s igy a kérdést az egész országban egyöntetűen oldhatnák meg. Az ősz újdonságai, a legdivatosabb kelmékből készült férfi és gyermekruhák női, és leányka felöltők, paletok igen nagyválasztékban megérkeztek Bekker Orbán ruhakereskedésébe. Női divatlapok. Dobos Nándor volt színigazgató, a legújabb és művészi kiállítású női divatlapokra gyűjt előfizetőket úgy helyben, mint a vidéken. A divatlapok beszerzését, melyek minden müveit úrnő asztalán diszül is szolgálhatnak, ajánljuk hölgy olvasóink szives figyelmébe. Nem mind arany, ami fénylik. Már az igaz, hála istennek! mondja Ábris bátyánk, íme az Esterházi cognac úgy fénylik, mint az arany, de mégis meg lehet inni, sőt még jó is, kitűnő; de igya meg valaki az aranyat! No? Hát nincs igazam? Megostromolt b o 1 th e 1 y i s é g. A „Hosszunap“ alatt valóságos ostromnak volt kitéve Kohn Antal nagykárolyi gróf Károlyi György-téri üzlete. Az emberek egymás hátán tolongtak, mert mindenki vásárolni akart, nála órát, gyűrűt, ékszert és abból a hires ébresztő-órából, melyek az Alpeseken túl is ismeretesek. Feltűnő szép művészi fényképeket készít — minden időben — az általánosan elismert cég: Dapsy Károly műterme Nagykároly, Széchenyi-utca. ÉRMELLÉK. Érmihályfalva. Megzavart idil. A vetélytársak találkozása. Vígjáték három felvonásban. Előzmények. Mozi mutatványaiba illő esemény játszódott le Érmihályfalván október hó 6-án éjjel. Az eset hőse egy kasszatündér, pincérleány vagy amint hivatalos nyelven szól- litják, kávéházi felirónő a Royal-féle kávéházból. Ez a kávéház kisebb kiadásban rendkívül hasnnlit a nagykárolyi Pannonia kávéházhoz, s a kasszatündér, aki valószínű a dézsa mellől került dísztelen trónusára, ott vett oktatást azokból az erkölcsrontó orgiákból, amelynek célja az udvarlók szivei nem, de zsebeire való utazás. Ebben a kávéházban trónolt a kérdéses hölgy, akinek lakása ugyanazon utcában az érmihályfalvai Kossuth, azaz pardon, Moskovits József házában van. Hogy magában a kávéházban folytak e orgiák, arról halgat tudósítónk, mi ezt nem tartjuk valószínűnek, de a lehetőséget sem zárjuk ki, sőt tudjuk, hogy a különben csinos helyiségben gyakran és elég nagy összegben folynak hazárd kártyázások. A kisasszonyt nevezzük Rózsinak, (ezt sem irta meg a tudósítónk) már csak a szimetria kedvéért is, mert ma már minden kasziros frajla Rózsinak hivatja magát. Rózsika trónusán ült. Udvarlók vették körül, akik bókokat és szerelmes szavakat suttogtak fülébe. Eljött az esti 10 óra, az udvarlók közül három, akiknek Rózsika megengedte, hogy lakásán folytassák mulatozásukat eltávoztak, a még hátramaradt háromnak Rózsika pedig megsúgta, hogy éjjel 12 órakor lakásán a mulatságot folytathatják. Vígan folyt a mulatozás Rózsika lakásán. Pohár csengett, csók csattant s sasszárnyakon repült az idő. A mulatozók s különösen Rózsika, aki udvarlóit nem figyelmeztette, hogy helyeiket éjfélkor másoknak kell átadniok, észre sem 7-ik oldal. vette az éjfél eljöttét, amikor először halk; később mind erősebb kopogtatás eszébe jutatta, hogy a 4, 5 és 6-os szám bebo- csájtást követel a tündérpalotába. A kopogtatás mind erősebb lett, sőt már betört ablak cserepei is hulottak a szobába é$ az udvarról feszitgetni kezdték az ajtót. A szobában levők között óriási pánik támadt. A gavalérok közül, akik egyike sem birt bátorsággal szembeállani a veszélylyel, egyik a szekrénybe, másik az ágy alá, harmadik a dagasztó teknő alá bujt és reszkető tagokkal, vacogó fogakkal lesték a következményeket. Végre a künn levők betörték az ajtót, de ekközben Rózsika sikoltozására a házigazda felébredt és sikerült neki a bősz udvarlókat kituszkolni a házból és a szorongatott szerelmeseket Rózsika harsogó kacaja melletít nehéz helyzetükből kiszabadítani. Az eset folytatása. Moskovits (Kossuth) József érmihályfalvai lakos feljelentést tett a csendőrségnél Kelemen József, Szabó Lajos és Gara József iparos ellen magánlaksértés miatt. Befejezés. A székelyhídi járásbíróság Ítéletét hoz a bűnösök felett s Rózsi más városban üti fel tanyáját. Előléptetés. A m. kir. államvasutak debreceni üzletvezetősége Zieh Pál forgalmi tiszt, h. állomás főnököt, Nagykapos állomásra főnökké nevezte ki. A midőn a jól megérdemelt előléptetéshez tiszta szívből gratulálunk, sajnálatunkat fejezzük ki, hogy benne egy kitűnő barátot és Érmihályfalva pedig egy kedves társadalmi embert veszített ei. Könyvelő választás. A nagykárolyi Közgazdasági bank részvénytársaság Sonnenschein Rezsőt, az érmihályfalvai Kereskedelmi és Iparbank segédkönyvelőjét, másodkönyvelőjévé választotta meg. Halálozás. Egy kedves, bájos fiatal asszonyt ragadott el a kegyetlen halál az elmúlt pénteken este. Mint részvéttel értesülünk, Lővinger Ignác bagaméri földbirtokos fiatal felesége gyermekágyban, minthogy az orvosi segítség későn érkezett, kínos szenvedés után elhunyt. Temetése szombaton folyt le impozáns részvét mellett. Búcsúszó. Énnihályfalváró! történt távozásom alkalmával, nem volt időm búcsút mondani mindazoknak, akiknek barátságában és jóindulatú támogatásában részesülni szerencsés voltam. Ezúton mondok tehát Istenhozzádot, kérve, hogy jóindulataikat részemre továbbra is megtartani szíveskedjenek. Sonnenchein Benő. Községi orvos ur figyelmébe! Vettük az alábbi levelet. Igen tisztelt Szerkesztő ur! Szíveskedjék b. lapja legközelebbi számában felhívni a községi orvos ur figyelmét, arra a tarthatatlan állapotra, hogy a község főutcája, a Kiss-utca teljesen meg van fertőzve a Mátray-féle telekről kiáramló bűzös levegővel, amely az ottani sertés hizlalóból teljesen megtölti az utcát. Úgy tudjuk, hogy az ijesztő ázsiai kolera elleni védekezés a község összes polgárságára kötelező, érthetetlennek tartjuk tehát azt, hogy miért kerüli ki ez a hatóság és főorvos ur figyelmét. Úgy látszik a jóbarátok, a kik közé a szerkesztő ur is tartozik, szemet hunynak az ilyen dolgok felett, de lenne csak egy szegény földmives emberről szó, már régen nyakára hágna a rendőrbiztos és birság is lenne kiróva terhére. Érmihályfalva, 1910. október 12. Olvashatlan névaláírás. Ehhez a levélhez, kinek íróját sejtjük, az irás, stil és fogalmazás hibáiból, felesleges kommentárt fűznünk. Ha való a levélben foglalt állítás, akkor a községi orvos urat tényleg mulasztás terheli, de terheli legelső sorban a rendőrséget, a kinek kötelessége a lakosság érdekeit minden téren megvédeni. A mi a bennünket ért vádat illeti, megkívánjuk jegyezni azt, hogy minket a közérdek megvédésénél egyáltalán nem befolyásol a barátság, sőt épen barátunkkal szemben is gyakorolni szoktuk a szigorú kritikát, melyről alkalma lehetett olvasóinknak meggyőző-
