Közérdek, 1910. július-december (3. évfolyam, 30-56. szám)

1910-10-15 / 45. szám

45. szám. október 15. KÖZÉRDEK 5-ik oldal eleven alakja és játéka, ki fényesen oldotta meg a reá bízott szerepkört. A darab sikerében nagy része volt a kolozsvári nemzeti színház volt tagjának s a társulat jelenlegi rendezőjének, Mátrai Kálmánnak, aki nagy színpadi rutinirozott játékával mindvégig hangulatban tartotta a közönséget; alakításaival brillírozott s csak­hamar meg is nyerte a közönség kegyét. Dénes Ella, Herczeg a szokott flegmá­val játszottak, mindketten igen jók voltak. Burányié, Rooson, a múlt idényhez képest játékukban haladást konstatálunk. Vasárnap délután a „Bálkirálynő“ c. regényes operettet adta elő zónaelőadás­ban és játék mellett a társulat, este a „Mu­zsikuslány“ c. operettet, a bemutató elő­adáshoz hasonló kifogástalan játék mellett. Hétfőn zónában az „Az iglói deákok“ ment. Kedden a „Doktor Ur“ Molnár Ferenc kitűnő bohózata volt az eddigi műsor leg­sikerültebb előadása, melyben Herceg a „Pusér“ szerepében oly előadást produkált, hogy az elismerés pálmáját teljesen kiérde­melte, mig Roos e máskülönben kedves és megnyerő ifjú színészünket a szerep nem tudása miatt, Horváth Lenkének kellett az egyes kezdő szavakra figyelmeztetnie, ami a közönség körében élénk feltűnést keltett. Ebben a darabban mutatkozott be a kis Horváth Lenke, aki a naiva szerepét van hivatva a társulatnál betölteni. Eleven, ügyes, a természetességig hü játéka teljesen lekö­tötte a müértő közönséget s ezért szívesen is tapsolt neki. Szintén ebben a darabban látjuk először színen a társulat hősnőjét, Zöldi Vilmát, ki úgy játékával, mint szín­padi alakjával és alakításaival elbűvölte a közönséget, alkalma ebben a szerepkörben azonban tehetségét, érvényesíteni nem volt, mert ily jelentéktelen szerep nem alkalmas arra, hogy a közönség a kiváló erő tehet­ségéről helyes fogalmat alkothasson. Szerdán „Luxemburg grófja“ ment újból zónában. Csütörtökön egy rendkívüli szellemes, de drasztikusságig pikáns bohózat „Csitulj szivem került színre. Felesleges ecsetelnünk, telt ház mellett. A darabban szereplők kö­zül ki kell emelnünk Horváth Lenke ked­ves, bájos elragadó játékát és Zöldi Vilma kitűnő alakítását. Mindkét színésznőnk, ha­bár a szerep nehéz és fárasztó volt, kitü­nően oldotta meg feladatát, osztatlan el­ismerés illeti meg őket s a közönség is frappáns tapsokkal honorálta jól sikerült jeleneteiket. Vidor rekedt volt, de művészi játéka kifogástalan. Herczeg és Reviczky Etel, Mátray elismerést érdemelnek. Pénteken „Az obsitos“ operette volt a műsor darab. Színházi műsor. Vasárnap délután : „Iglói diákok“ este „Tavasz“ operette (pá­ratlan bérlet). Hétfőn: Zónaelőadás, újdon­ság harmadszor „A muzsikus lány“ ope­rette (bérletszünet). Kedd : „Kis czukros“ vígjáték, a cimszerepben Horváth Lenkével (páros bérlet). Szerdán: Újdonság, „Csákó és kalap“ (páratlan bérlet). Csütörtökön: „Aranyvirág“ regényes operette (páros bér­let). Péntek: Zónaelőadás „Sasfiók“ Ros­tand Edmond hatalmas drámája, a cimsze­repben Sipos Zoltánnal. Szombaton: „A bolond“ Rákosi Jenő szabados, regényes operetteje (páratlan bérlet). Vasárnap: d. u.: „Kedélyes paraszt“, este: „A bolond“ operett. Háziasszonyok figyelmébe! Rosen- feld Sámuel elhelyezési intézet tulajdonosa tisztelettel értesíti a közönséget, hogy Könyök­utca 7. sz. alatti irodájába a közönséggel való könnyebb érintkezés céljából a telefont bevezette. Elhelyez úgy házhoz, mint gazda­ságokhoz szükséges cselédeket, továbbá vendéglői és kávéházi személyzetet. Egy zsidó betyárról. Az utolsó zalai haramia. RÓTH GÁSPÁR a zsidó mészáros- legényből lett futó­betyár. * — Visszaemlékezések. — Az újra élő betyárromantika, a kötélre való Vitális Imre hamisítatlan betyárszeren­cséje a csendőrgyürüvel szemben, eszünkbe juttatja, a régi betyárvilágban is ritkaság- számba menő zalai betyár-életének egy epi­zódját. Róth Gáspárnak hívták, talán még most is él valahol csöndességben valamelyik zalai faluban. A neve után ítélve is azon vallásfelekezethez tartozik, amelynek szülött­jei közül ezen a pályán kívüle senki sem próbálkozott babérokat aratni. Külseje sem­mivel sem volt más, mint akár Patkó, akár Sobri, akár Savanyu Jóskáé. Széles, rojtos, amolyan totyaveti magyar gatya, lobogós tülem elálló, borjuszáju ing, harmincegy gombos pruszlik, görbe kalap, karikás, fo­kos, bürge zsíros csizma, no meg a marka pipa. Nem ölt, nem gyilkolt, fegyvere nem volt más, mint egy husáng, de evvel bi­valyerejét fölhasználva, mesterileg tudott bánni. Útonálló volt s veszedelmesen vad, erőszakos. Szegény vásáros zsidókat éppen úgy kifosztott, mini a négyes fogatot hajtó földesurakat. Mészárosságot tanult s a hu­sánggal olyan ütéseket tudott mérni a kocsi elé fogott lovakra, hogy taglóval sem le­hetne remekbe jobbat sújtani. Rablásai közben négy ízben sütöttek rá közvetlen közelről pisztolyt, de csodálatosképen soha sem sebesült meg. Azt mesélték róla, hogy inge alatt „szent kendőt“ hordozott s ez védte meg a golyótól. Az ő korában a me­gyebeli jámbor zsidók igen könnyen voltak arra kaphatók, hogy istenfélelmüket szögre akasszák. Egy papjuk mondta — mikor hire ment Róth Gáspár sérthetetlensége roman­tikájának és az állítólagos okának, hogyha Jehova ő szent kendőjébe burkolódzó isten­telen zsiványt ennyire védi, hogyan találhat az istenfélő ember az Istennél oltalmat, hogyan keressen védelmet ugyanannál az Istennél a jámbor, aki a haramiát is meg­oltalmazza. Ellenben a szent kendő varázs­latos hatásának hite még jobban leikébe vésődött a hithü zsidóknak. Közel két esztendeig tartó garázdálko­dás után — van annak már vagy huszonöt éve — komolyan üldözték a haramiát. A gyűrű, amit a pandúrok körülötte vontak, mind szükebb lett s csak napok, talán órák kér­dése volt már, hogy hurokra kerüljön a zsivány. Ősz volt, — éppen úgy, mint most — a zsidó nagy ünnepek közeledtek s Róth Gáspárt hitsorsosai imájukba foglalták, vajha elfognák az istentelen gazot. Egy kis zala- megyei faluban, a zsidó nagy ünnepek elő­estéjén az alacsony templomocska zsúfo­lásig megtelt hivővei s az ájtatos zsolozs­mák zsongó zajában alig vették észre, hogy az ajtóban megáll egy ember, a szétvetett inge alól kihúz egy szent kendőt s a fejére teríti. Ingben, gatyában, betyár öltözékben ott állt Róth Gáspár. Az emberek riadtan ugráltak föl he­lyeikről, de Róth Gáspár rájuk szólt. Egy imát akarok csak elmondani, azután elme­gyek. Halotti csöndben hallgatták végig a haramia fönnhangon elmondott imáját, re­megéssel vegyes megindultsággal mormogták rá az áldásokat s mikor bevégezte, meg­csókolta az ajtófélfán levő szentséget s el­tűnt az éjben. Hajnalban a temetőben anyja sírján akadtak rá a pandúrok, alvás közben. Meg­láncolva vitték a falun át, a zsidó nagy ünnep első napján. Tizenöt esztendei rab­ság után hazatért falujába. Csöndes ember lett, megöregedett, de rettenetes erejét még mindig kitudta használni, hogy éhen ne pusztuljon el. Szorgalmas teherhordó vált belőle. Lehet, hogy még ma is él valahol, egy kis zalai faluban az utolsó zalai betyár. így beszélte el szerdán ezt a törté­netet, egyik zalamegyei születésű Érmelléki előfizetőnk. «i­7\\l­ka5®®®®®®®®®®®®®®®®8a.^^&;sss Járványos betegségeknél mint ko- £§ lera, typhus, vagy lázas be- |< : tegségeknél fő a viz, : É legbiztosabb óvszer a £<* Ify, § KHONDOHFI aSkálikus természetes ■ SAVANYUVIZ m *3 'ß <}/ I Ki, $ >8 Mint nyálka oldó szer úgy ma­gában mint meleg tejjel vegyítve köhögésnél, rekedtségnél, tü­dőhurutnál stb. legjobb gyógy- sikerrel ajánjtatik. Nehezen emésztő gyomorhurutnál kitűnő határa van ! VIZELETHAJTÓ GYÓGYITAL. Kérjük minden kávéhézban és ven­déglőben bor vagy pezsgőhöz mindenkinek kitünően fog izleni. w XK, X/, % ß 'X/, ß Ki', X$ '/X, Xk % HÍREK. Személyi hírek. Csaba Adorján vár­megyénk főispánja ma délután hivatalos ügyek elintézése céljából Budapestre utazik és hétfőn tér vissza székhelyére. — Dr. Róth Ferenc kir. törvényszékünk elnöke e hét elején kezdette meg a helybeli kir. járás­bíróság ügykezeléseinek vizsgálását s azt néhány nap múlva fogja befejezni. Kinevezés. Vármegyénk főispánja Tóth József közigazgatási gyakornokot tisz­teletbeli aljegyzővé nevezte ki. Lelkészi jubileum és aranymenyegző. Gyönyörű, párját ritkító ünnepély folyt le folyó hó 8-én Szamosborhidon. E napon ünnepelte a község köztiszteletben álló gör. kath. esperes-plebánosa, Gitta Antal nagy­számú rokonság és tisztelők körében lel­készé való felszentelése és házassága 50-ik évfordulóját. Az ünnepély Istentisztelettel vette kezdetét, a hol a szent-misét a jubi­láns végezte, melyhez Marchis Romulus fő­esperes és a kerületi papság assistált. Mise után Ossián Panfil vörösmarti lelkész gyö­nyörű és lélekemelő beszédet tartott, mely­ben ecsetelte az ünnepelt érdemeit és a hívők szeretetébe ajánlotta agg lelkipászto­rukat. Istentisztelet után először a kerületi papság tisztelgett az esperesnél, kiknek nevében Sipos István reinetemezöi lelkész meleg szavakban ecsetelte a papság szere- retét ősz főnöke iránt és hosszú és tartós boldogságot kívánt az aranymisés esperes és kedves nejének az 50 ik házassági év­forduló alkalmából. Majd átadta a papság ajándékát, egy művészies kivitelű ezüst ke­resztet és Írószert és kérte, hogy fogadja szeretetébe mint eddig, ezután is paptársait. Ezután Marchis Romulus főesperes a szat- mármegyei főesperesség üdvözletét tolmá­csolta. Majd a község elöljárósága jegyző­vel élén, a tanítói kar s igen sokan a vidéki intelligencia köréből tisztelegtek az agg pár­nál, a ki 28 év óta tölti be Szamosborhidon a plebánosi tisztet. Dr. Radu Demeter püs­pök igen meleg hnngu levélben küldte fő­Az idény legszebb, legdivatosabb női-ruha kelméi a legnagyobb választékban — HaphattSK r SZILÁGYI IMRE : női- és férfi-divatáru kereskedésében : Nagykároly) Deák-tér. :

Next

/
Oldalképek
Tartalom