Közérdek, 1910. július-december (3. évfolyam, 30-56. szám)

1910-10-08 / 44. szám

október 8. KÖZÉRDEK 5-ik oldal. 44. szám. Nagykároly, Könyök-utca 11. Készítek: (a gyökér eltávolítása nélkül is) természethü fogpótlásokat aranyban és (vulkánit) kautschukban; szájpadlás nélküli fogpótlások úgy mint: aranyhidak, koronák, csapfogak a legművésziesebb kivitelben. László Jenő fogtechnikus. Esküvő. Rácz János helybeli tekinté­lyes bádogos iparos múlt hó 29-én tartotta esküvőjét Özv. Csepreghy Antalné szül. Szkaliczky Albina úrnővel. Megható jelenet játszódott le a háznál, midőn az uj pár az esküvőről hazatért. A férj első nejétől szü­letett gyermeke Annuska, az alábbi üdvözlő beszédet intézte a városszerte jólelküségéről ismert úrnőhöz: Édes Anyám! Legtisztább megilletődés édes érzel­mei között kívánok ma neked kedves anyám mindent, amit magadnak óhajtasz. Te oly sok jót tettél velünk, hogy téged méltán valódi anyámnak mondhatlak. Nem is akarom életemnek egy percét is átélni anélkül, hogy gyermeki kötelességeim bár­melyikét is irántad elmulasszam. Ezen szent érzet vezetett ma is nyájas arcod elé, hogy neked mindazon jótéteménye­kért, mikkel elhalmozál, forró hálát és köszönetét mondjak. Isten halmozza ál­dásaival teljes életednek minden pillana­tát s állandó jóléttel koszoruzza meg örök emlékezetű tetteidet. Ezt háládatos kebellel óhajtja. Isten hozott! Fogadd e his csok­rot szeretetünk és hálánk jeléül. Az esküvőt fényes ebéd követte, mely alatt szintén az első feleség István gyermeke az alábbi felköszöntőt mondotta az uj párra és vendégekre: Kedves Anyám és kedves vendégeink! Örömünnepre gyűltünk össze, még pe­dig egy olyanra, amely egész életünkben nevezetes lesz. Egy oly naphoz értünk el, amelyben mint anyánkat üdvözölhet­jük. Már azelőtt is sok jót tett velünk, mint egy anya úgy viselte gondunkat. Most pedig, midőn már csakugyan az, felkérem kedves testvéreimmel együtt, hogy halmozzon el ezután is szeretetével, bizalmával, vegyen körül anyai szereteté­vel, majd meglátja, hogy mi ezt viszont szeretetünkkel és szófogadásunkkal ki fogjuk érdemelni. Kérem tehát az egek urát, hogy hálás gyermekei lehessünk. Az Isten sokáig éltesse. Tiszta szívből kívánunk örökös bol­dogságot az uj párnak az igazi szívből kötött frigyhez. Csoda történt. Elképzeihetlen valami nagy csoda történt a városban. Nyájas ol­vasóink ne rázzák a fejüket a hir olvasása­kor. Csakugyan, valóban megtörtént. Szem­tanuk vannak reá, akik bizonyitják. És ez a csoda az, hogy a rendőrkapitány meg­vizsgálta hétfőn a piacon az élelmi cikkeket. Megáll a toll a kezünkben. Hát még ilyesmi is megtörténhetett Nagykárolyban ? És ezek után mondja valaki, hogy nem vigyáznak a közegészségügyre nálunk! Egy azonban különös! A sok éretlen gyümölcsből és az azt takaró felismerhetetlenségig piszkos zsákból nem kobzott el egyet sem a kapi­tány. De hát ki várhatna tőle erélyt és figyelmet ? ? ? Kereskedők vigyázzatok!! Régi do­log az, hogy a községi elöljáróságok nem mindig körültekintők az illetőségi bizonyít­ványok kiadásánál s vannak egyének, akik visszaélnek az elöljáróság eme bizalmával és a bizonyítványt a kereskedők kizsákmá­nyolására és megkárosítására használják fel. Peér község is adott ki egy ilyen bizonyít­ványt egy ottani kereskedőnek, aki ezt arra használta fel, hogy úgy helyben, mint vidé­ken hitelbe nagyobb bevásárlásokat eszkö­zölt és az árukon hamar túladott. A keres­kedő, amidőn a fizetésre került a dolog, sirhatott pénze után, mert az illetőn nem volt mit vennie. Éigyelmeztetjük úgy a helybeli, mint a vidéki kereskedőket, hogy az ilyen szélhámosoknak ne üljenek fel, de mielőtt hitelbe adnának részükre árukat, intézzenek kérdést a község elöljáróságához az illető vagyoni állásának közlése iránt s csak ha kedvező választ nyernek, adják ki az árut hitelbe. A peéri szélhámossal pedig ha üzletükbe merészkedik lépni, bánjanak el véle úgy, ahogy a nagykárolyi rendőrök szoktak egy-egy tehetetlen részeg emberrel elbánni. Országos állatvásárok vármegyénk­ben. Okt. 10-én Szinérváralján, 17-én, Nagypaládon, 18-án Érendréden, 21-én Csengeren, 24-én Avasujvároson, 28-án Magyarberkeszen, nov. 1-én Aranyosmegye- sen, 3-án Erdődön, 7-én Nagykárolyban. 8-án Krasznabélteken és Szamoskrassón. Ötfilléres váltópénz. — Egyszer, ré­gen már volt szó ily váltópénzről, most is­mét beszélnek róla. Azt hisszük, hogy most se kapjuk meg. Mert Isten ments, még talán takarékosságra tanítana bennünket. Ámbár még ez sem oly biztos. Mert mi magyarok oly komplikált természetű nemzet vagyunk, hogy soha sem tudjuk, hogy a tervezett jó nem-e válik azonnal hátránynyá. Hiszen annak idején a midőn a koronaérték, beho­zataláról volt szó, azzal érveltünk, hogy ez a rendszer egyik tényezője lesz a nemzeti vagyonosodásunknak, mert a korona a forint helyébe lép és igy lényeges megtakarítás lesz a következménye. Hát bizony ez nem következett be. Például a mi legnagyobb társadalmi és gazdasági bűnünk, a borravalók terén bizony nem helyettesíti a korona a forintot, hanem igenis bekövetkezett az, hogy helyettesíti a hatosokat. Könynyelmü gavalélr voltunknál fogva, ma egy korona borravalót adva ott, ahol eze'őtt 30 krajcárt adtunk, és attól tartunk, hogy igy járunk majd az ötfilléresekkel is. Ami most 4 fillér, az vajmi hamar az egyszeriibbség, a könnyebb kezelhetőség érdekében fölfelé ki lesz kere­kítve öt fillérre. Sehol a világon nem kellene ettől tartani, de minálnnk igen, mert mi a francia akadémia nagy szótára szerint „ras- tagnerek" vagyunk, többnek akarunk látszani a valónál. Csönd. A modern államok vasutain sűrűn látjuk a vasúti kocsik feliratait: „Nem dohunyzóknak“. „Hölgyszakasz“ stb. Az angol nyugati vasút egy újabb feliratot alkal­maz és valószínűleg az ujjitását hamarosan magáévá fogja tenni minden ciAilizált állam vonatja. Az uj felírás: „Silence“, azaz „Csönd“ ami azt jelenti, hogy aki a vasút ilyen fül­kéjében helyet foglal abszolút hallgatásra vállal kötelezetséget. Tehát nem mutatja be magát az utitársaknak, nem ered diskurzusba a vidékről, vagy az időjárásról, sem tüzet, sem újságot nem kér mástól. Ha a legbájo- sabb hölgy is ül vele szemközt, köteles tartózkodni minden hallható lelkesedéstől, mert különben a szép vis-á-vis nyomban kitétetheti a szűrét. Ez az újítás hátránya, de ez aztán az egyetlen hátránya is. Előre­látható, hogy rövid időn belül a „Csönd“-re kötelező szakaszok valóságos ostromoknak lesznek kitéve. A Debreczen—nagyváradi vasút. A Debreczen—nagyváradi vasút építésénél olyan serényen folynak a munkálatok, hogy az eredeti tervtől eltérően már ez évi novem­ber hó végén, esetleg december elején teljesen elkészül az egész pálya és átadják a forga­lomnak, holott az volt tervbe véve, hogy 1911, május 1-re készül el a vasút. A bútoripar művészete. Valóban megfontolva kell a tollat a tentába márta­nunk, ha azon művészies bútorokról akarunk megemlékezni, melyet Rottmann Albert hely­beli müasztalos készített C&etényi Lajosnak, a Népbank cégjegyző-főkönyvelője számára. A mi fény és ízlés, a mi művészet egy ele­gáns úri lakás megragadó berendezéséhez csak szükséges: azt a legaprólékosabban szemlélő is bőséggel megtalálhatja ebben a hatalmas bútordarabokban. A bútorok vala­mennyien erősek, amellett modern diszité- süek és utolsó darabig mind Rottmann Albert műhelyében és machagoni fából készültek, melyek valóban nevezhetők a bútoripar művészies alkotásainak. A stylus gazdagsága s kivitelek gondos tökélyei, teljesebbé teszik a művészi értéket. Valóban bámulnunk kell, hogy az ernyedetlen szorgalom párosulva a művészetig kiképzett szakértelemmel, ér­telmes, magyar munkáskézzel minő szép, modern dolgokat képes produkálni. Csak gyarapítja az elismerés babérkoszorúját az, hogy a teljes bútordarabok legapróbb szög­lete is Rottmann Albert tervezete szerint készültek. Csetényi Lajos ur szívesen meg­engedi bárkinek a bútorok megtekintését, mert ezzel is előakarja mozdítani a magyar és igy a helyi ipar támogatását. Az osztrák párbajtörvény. Az ösz- szes osztrák lapok tele vannak annak az uj törvényjavaslatnak a dicséretével, mely Ausztria területén a párbajt sokkal szigo­rúbban szándékozik büntetni, mint ahogy a jelenleg érvényben levő törvények erre a bíróságoknak módot adnak. Valószínű, hogy ez a szigorítás hozzánk is átfog szivárogni, de viszont az is fölöttébb valószínű, hogy bármily szigorúan is fogja büntetni egy uj törvény az ellenséges feleket, a párbajt lehetetlené tenni, vagy kiirtani ilyen módon nem lehet. Ezen a banális tapasztalati igaz­ságon már rég túl vagyunk. Üres szalma- cséplés minden ily irányú kísérlet, amelyet komolyan nem vehet senki. Néhai gróf Szápáry Gyulát még legádázabb politikai ellensége sem vádolhatja meg túlságos ere­detiséggel, az a megjegyzése azonban, melyet az akkoriban (1892-ben) szertelenül elharapózott párbajmánia alapos lelohasz- tására tett, kétségtelenül a legtalpraesettebb és legeredetibb ötletek közül való. Szilágyi Dezső, Jókai, Mikszáth, Atzél Béla (ma már mind csupa csendes ember) diskurálgattak a legfrissebb párbajról a régi Sándor-utcai Ház folyosóján. Szilágyi vitte a szót és drákói szigort emlegetett. Szápáry Gyula egyideig mosolyogva hallgatta a diskurzust, azután a maga kissé hadaró, gyos tempó­jában a következő megjegyzést tette : — Csukjátok be hat hónapra a szekundánsokat és nem lesz többé párbaj. Hic salta ! Ez az egyetlen mód, mely az úgynevezett lovagias szabályok szerint megvívandó párbajt lehe­tetlenné teszi. Be kell csukni hat hónapra Szőnyeg és bútorszövet gyárosok Haas Fülöp és Fiai- DEBRBCZBKT, Piacz-utca SO-ilc szám. 1 ~ ÓRIÁSI VÁLASZTÉKBAN : Finomabb és olcsóbb szoba szőnyegek, fali és ágy elé való szőnyegek, futók, ágy és asztalterítők, hencser átvetök, szövet és csipke függönyök, applikált stoorok, ágy és mennyezet teritök, paplanok, gyapjú takarók és lópokröczok, úti takarók, kecske és angora bőrök, rézágyak és függönytartó rudak, nemkülönben remek kivitelű va­lódi Perzsa és Szmyrna szőnyegek, átvetők, táskák és szobaösszekötők. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom