Közérdek, 1910. július-december (3. évfolyam, 30-56. szám)
1910-10-08 / 44. szám
október 8. KÖZÉRDEK 5-ik oldal. 44. szám. Nagykároly, Könyök-utca 11. Készítek: (a gyökér eltávolítása nélkül is) természethü fogpótlásokat aranyban és (vulkánit) kautschukban; szájpadlás nélküli fogpótlások úgy mint: aranyhidak, koronák, csapfogak a legművésziesebb kivitelben. László Jenő fogtechnikus. Esküvő. Rácz János helybeli tekintélyes bádogos iparos múlt hó 29-én tartotta esküvőjét Özv. Csepreghy Antalné szül. Szkaliczky Albina úrnővel. Megható jelenet játszódott le a háznál, midőn az uj pár az esküvőről hazatért. A férj első nejétől született gyermeke Annuska, az alábbi üdvözlő beszédet intézte a városszerte jólelküségéről ismert úrnőhöz: Édes Anyám! Legtisztább megilletődés édes érzelmei között kívánok ma neked kedves anyám mindent, amit magadnak óhajtasz. Te oly sok jót tettél velünk, hogy téged méltán valódi anyámnak mondhatlak. Nem is akarom életemnek egy percét is átélni anélkül, hogy gyermeki kötelességeim bármelyikét is irántad elmulasszam. Ezen szent érzet vezetett ma is nyájas arcod elé, hogy neked mindazon jótéteményekért, mikkel elhalmozál, forró hálát és köszönetét mondjak. Isten halmozza áldásaival teljes életednek minden pillanatát s állandó jóléttel koszoruzza meg örök emlékezetű tetteidet. Ezt háládatos kebellel óhajtja. Isten hozott! Fogadd e his csokrot szeretetünk és hálánk jeléül. Az esküvőt fényes ebéd követte, mely alatt szintén az első feleség István gyermeke az alábbi felköszöntőt mondotta az uj párra és vendégekre: Kedves Anyám és kedves vendégeink! Örömünnepre gyűltünk össze, még pedig egy olyanra, amely egész életünkben nevezetes lesz. Egy oly naphoz értünk el, amelyben mint anyánkat üdvözölhetjük. Már azelőtt is sok jót tett velünk, mint egy anya úgy viselte gondunkat. Most pedig, midőn már csakugyan az, felkérem kedves testvéreimmel együtt, hogy halmozzon el ezután is szeretetével, bizalmával, vegyen körül anyai szeretetével, majd meglátja, hogy mi ezt viszont szeretetünkkel és szófogadásunkkal ki fogjuk érdemelni. Kérem tehát az egek urát, hogy hálás gyermekei lehessünk. Az Isten sokáig éltesse. Tiszta szívből kívánunk örökös boldogságot az uj párnak az igazi szívből kötött frigyhez. Csoda történt. Elképzeihetlen valami nagy csoda történt a városban. Nyájas olvasóink ne rázzák a fejüket a hir olvasásakor. Csakugyan, valóban megtörtént. Szemtanuk vannak reá, akik bizonyitják. És ez a csoda az, hogy a rendőrkapitány megvizsgálta hétfőn a piacon az élelmi cikkeket. Megáll a toll a kezünkben. Hát még ilyesmi is megtörténhetett Nagykárolyban ? És ezek után mondja valaki, hogy nem vigyáznak a közegészségügyre nálunk! Egy azonban különös! A sok éretlen gyümölcsből és az azt takaró felismerhetetlenségig piszkos zsákból nem kobzott el egyet sem a kapitány. De hát ki várhatna tőle erélyt és figyelmet ? ? ? Kereskedők vigyázzatok!! Régi dolog az, hogy a községi elöljáróságok nem mindig körültekintők az illetőségi bizonyítványok kiadásánál s vannak egyének, akik visszaélnek az elöljáróság eme bizalmával és a bizonyítványt a kereskedők kizsákmányolására és megkárosítására használják fel. Peér község is adott ki egy ilyen bizonyítványt egy ottani kereskedőnek, aki ezt arra használta fel, hogy úgy helyben, mint vidéken hitelbe nagyobb bevásárlásokat eszközölt és az árukon hamar túladott. A kereskedő, amidőn a fizetésre került a dolog, sirhatott pénze után, mert az illetőn nem volt mit vennie. Éigyelmeztetjük úgy a helybeli, mint a vidéki kereskedőket, hogy az ilyen szélhámosoknak ne üljenek fel, de mielőtt hitelbe adnának részükre árukat, intézzenek kérdést a község elöljáróságához az illető vagyoni állásának közlése iránt s csak ha kedvező választ nyernek, adják ki az árut hitelbe. A peéri szélhámossal pedig ha üzletükbe merészkedik lépni, bánjanak el véle úgy, ahogy a nagykárolyi rendőrök szoktak egy-egy tehetetlen részeg emberrel elbánni. Országos állatvásárok vármegyénkben. Okt. 10-én Szinérváralján, 17-én, Nagypaládon, 18-án Érendréden, 21-én Csengeren, 24-én Avasujvároson, 28-án Magyarberkeszen, nov. 1-én Aranyosmegye- sen, 3-án Erdődön, 7-én Nagykárolyban. 8-án Krasznabélteken és Szamoskrassón. Ötfilléres váltópénz. — Egyszer, régen már volt szó ily váltópénzről, most ismét beszélnek róla. Azt hisszük, hogy most se kapjuk meg. Mert Isten ments, még talán takarékosságra tanítana bennünket. Ámbár még ez sem oly biztos. Mert mi magyarok oly komplikált természetű nemzet vagyunk, hogy soha sem tudjuk, hogy a tervezett jó nem-e válik azonnal hátránynyá. Hiszen annak idején a midőn a koronaérték, behozataláról volt szó, azzal érveltünk, hogy ez a rendszer egyik tényezője lesz a nemzeti vagyonosodásunknak, mert a korona a forint helyébe lép és igy lényeges megtakarítás lesz a következménye. Hát bizony ez nem következett be. Például a mi legnagyobb társadalmi és gazdasági bűnünk, a borravalók terén bizony nem helyettesíti a korona a forintot, hanem igenis bekövetkezett az, hogy helyettesíti a hatosokat. Könynyelmü gavalélr voltunknál fogva, ma egy korona borravalót adva ott, ahol eze'őtt 30 krajcárt adtunk, és attól tartunk, hogy igy járunk majd az ötfilléresekkel is. Ami most 4 fillér, az vajmi hamar az egyszeriibbség, a könnyebb kezelhetőség érdekében fölfelé ki lesz kerekítve öt fillérre. Sehol a világon nem kellene ettől tartani, de minálnnk igen, mert mi a francia akadémia nagy szótára szerint „ras- tagnerek" vagyunk, többnek akarunk látszani a valónál. Csönd. A modern államok vasutain sűrűn látjuk a vasúti kocsik feliratait: „Nem dohunyzóknak“. „Hölgyszakasz“ stb. Az angol nyugati vasút egy újabb feliratot alkalmaz és valószínűleg az ujjitását hamarosan magáévá fogja tenni minden ciAilizált állam vonatja. Az uj felírás: „Silence“, azaz „Csönd“ ami azt jelenti, hogy aki a vasút ilyen fülkéjében helyet foglal abszolút hallgatásra vállal kötelezetséget. Tehát nem mutatja be magát az utitársaknak, nem ered diskurzusba a vidékről, vagy az időjárásról, sem tüzet, sem újságot nem kér mástól. Ha a legbájo- sabb hölgy is ül vele szemközt, köteles tartózkodni minden hallható lelkesedéstől, mert különben a szép vis-á-vis nyomban kitétetheti a szűrét. Ez az újítás hátránya, de ez aztán az egyetlen hátránya is. Előrelátható, hogy rövid időn belül a „Csönd“-re kötelező szakaszok valóságos ostromoknak lesznek kitéve. A Debreczen—nagyváradi vasút. A Debreczen—nagyváradi vasút építésénél olyan serényen folynak a munkálatok, hogy az eredeti tervtől eltérően már ez évi november hó végén, esetleg december elején teljesen elkészül az egész pálya és átadják a forgalomnak, holott az volt tervbe véve, hogy 1911, május 1-re készül el a vasút. A bútoripar művészete. Valóban megfontolva kell a tollat a tentába mártanunk, ha azon művészies bútorokról akarunk megemlékezni, melyet Rottmann Albert helybeli müasztalos készített C&etényi Lajosnak, a Népbank cégjegyző-főkönyvelője számára. A mi fény és ízlés, a mi művészet egy elegáns úri lakás megragadó berendezéséhez csak szükséges: azt a legaprólékosabban szemlélő is bőséggel megtalálhatja ebben a hatalmas bútordarabokban. A bútorok valamennyien erősek, amellett modern diszité- süek és utolsó darabig mind Rottmann Albert műhelyében és machagoni fából készültek, melyek valóban nevezhetők a bútoripar művészies alkotásainak. A stylus gazdagsága s kivitelek gondos tökélyei, teljesebbé teszik a művészi értéket. Valóban bámulnunk kell, hogy az ernyedetlen szorgalom párosulva a művészetig kiképzett szakértelemmel, értelmes, magyar munkáskézzel minő szép, modern dolgokat képes produkálni. Csak gyarapítja az elismerés babérkoszorúját az, hogy a teljes bútordarabok legapróbb szöglete is Rottmann Albert tervezete szerint készültek. Csetényi Lajos ur szívesen megengedi bárkinek a bútorok megtekintését, mert ezzel is előakarja mozdítani a magyar és igy a helyi ipar támogatását. Az osztrák párbajtörvény. Az ösz- szes osztrák lapok tele vannak annak az uj törvényjavaslatnak a dicséretével, mely Ausztria területén a párbajt sokkal szigorúbban szándékozik büntetni, mint ahogy a jelenleg érvényben levő törvények erre a bíróságoknak módot adnak. Valószínű, hogy ez a szigorítás hozzánk is átfog szivárogni, de viszont az is fölöttébb valószínű, hogy bármily szigorúan is fogja büntetni egy uj törvény az ellenséges feleket, a párbajt lehetetlené tenni, vagy kiirtani ilyen módon nem lehet. Ezen a banális tapasztalati igazságon már rég túl vagyunk. Üres szalma- cséplés minden ily irányú kísérlet, amelyet komolyan nem vehet senki. Néhai gróf Szápáry Gyulát még legádázabb politikai ellensége sem vádolhatja meg túlságos eredetiséggel, az a megjegyzése azonban, melyet az akkoriban (1892-ben) szertelenül elharapózott párbajmánia alapos lelohasz- tására tett, kétségtelenül a legtalpraesettebb és legeredetibb ötletek közül való. Szilágyi Dezső, Jókai, Mikszáth, Atzél Béla (ma már mind csupa csendes ember) diskurálgattak a legfrissebb párbajról a régi Sándor-utcai Ház folyosóján. Szilágyi vitte a szót és drákói szigort emlegetett. Szápáry Gyula egyideig mosolyogva hallgatta a diskurzust, azután a maga kissé hadaró, gyos tempójában a következő megjegyzést tette : — Csukjátok be hat hónapra a szekundánsokat és nem lesz többé párbaj. Hic salta ! Ez az egyetlen mód, mely az úgynevezett lovagias szabályok szerint megvívandó párbajt lehetetlenné teszi. Be kell csukni hat hónapra Szőnyeg és bútorszövet gyárosok Haas Fülöp és Fiai- DEBRBCZBKT, Piacz-utca SO-ilc szám. 1 ~ ÓRIÁSI VÁLASZTÉKBAN : Finomabb és olcsóbb szoba szőnyegek, fali és ágy elé való szőnyegek, futók, ágy és asztalterítők, hencser átvetök, szövet és csipke függönyök, applikált stoorok, ágy és mennyezet teritök, paplanok, gyapjú takarók és lópokröczok, úti takarók, kecske és angora bőrök, rézágyak és függönytartó rudak, nemkülönben remek kivitelű valódi Perzsa és Szmyrna szőnyegek, átvetők, táskák és szobaösszekötők. ■
