Közérdek, 1910. január-június (3. évfolyam, 1-29. szám)

1910-01-01 / 1. szám

6-ik oldal. KÖZÉRDEK 1. szám. Köbölkuti férjgyilkosság. Annak a rémes drámának, melynek Kocsis Sándor gazdál­kodó lett az áldozata, a kit felesége kedvese Kele .József fegyházviselt csavargóval állító­lag 100 koronáért meggyilkoltatott, a jövő héten lesz az utolsó felvonása. Ugyanis az áldozat kis fia aki egyedüli tanú volt atyja meggyilkolásánál, felismerte atyja gyilkosát Kele személyében, sőt kihallgatásakor azt is bevallotta, hogy látta a gyilkosság előtt édes anyját a kert alatt Kelével beszélgetni. Ezek a körülmények és más gyanús esetek kide­rítése czéljából a vizsgálóbíró kiszáll a hely­színére s vizsgálat tárgyává teszi a gyilkos felesége által a bírósághoz intézett levél tar­talmát is, melyben ő másokat vádol a tett elkövetésével. A férjgyilkosság ügyében mint hírlik — még számos letartóztatás vár­ható. Vasúti vendéglő. Nap-nap után, minden érkező vonatnál, amely csak rövid félóráig is vesztegel a Székelyhídi vasúti állomáson, ha- latszik a panasz az üzletvezetőség azon in- dolentiája felől, hogy a szegény utasok, aki arra van kényszerítve, hogy a Bihari h. é. vasúton utazzanak annyi kényelmük sincsen, hogy legalább tiszta, egészséges vendéglőben egy tál ételt, avagy egy üveg jó bort elfo­gyaszthassanak. Nincs a vasúti állomáson ven­déglő, pedig naponként 3 vonat kétszer is keresztezi egymást s a szegény utas ha va­lamit akar enni, avagy inni, kénytelen jól felpakolt tarisznyával indulni útnak, mert másképen elpusztulhatna az éhségtől. Az ál- j lomással szemben levő vendéglő, mely a Gróf Stubenberg tulajdonosa, sem köztisztasági, sem közegészségi tekinteteknek nem felel j meg, sőt minthogy a vendéglős kényszerítve van arra, hogy a gróf bornak nevezett lőré­jét drága pénzen mérje ki, valóságos átka az utazó közönségnek s általános az elkese­redés az üzletvezetőség ellen a tarthatatlan állapotok miatt s vannak egyesek, akik azzal vádolják meg az igazgatóságot, hogg szolgalel- küségböl nem állít fel vendéglőt a vasút állo­máson, kedveskedni akarván ezzel a csehek legcsehbb grófjának. — Az utóbbi időben Székelyhidon mozgalom indult meg, hogy a képviselőtestület kérelmezze a vasút állomá­son egy vendéglő létesítését. A mozgalom élén a város egyik legagilisabb férfija, az ügyvédi kar kiváló tagja Jakobovits Emánuel áll, aki ismert erélyessége mellett tekintve azt. hogy Székelyhid igenis tekintélyes ösz- szeggel járult a vasút létesítéséhez, kérje, hogy a város fejlődése s kereskedelem elő- 1 mozdítása érdekéből a vasút hozza meg a I csekély áldozatot — mert hisz a bérletből a befektetési összeg nagy része megtérül — és létesítse a vendéglőt, mert igy az átutazó utasok nagyrésze a város jóhirnevét kocz- káztatják és Székelyhidot úgy tüntetik fel. mintha nem Biharmegye egyik virágzó nagy­községe, de Ázsia eldugott helye volna. Re­méljük azt, hogy az üzletvezetőség is be­fogja látni a vendéglő felállításának szüksé­ges voltát s minden deputatió' és felirat nél­kül is teljesíteni fogja a jogos igényeken alapuló kérelmet. Érmihályfalva. Tolvaj inas. Kovács Sándor, Weisz Adolf kereskedőnél alkalmazott inas, folyó hó 26-án gazdája pénzesfiókjából 14 koronát ellopott, azonban bűne gyümölcsét nem élvezhette, mert a csendörség — ahova ismeretlen lettes ellen a feljelentés megtétetelt — hamar kinyomozta és lefülelte. Kabáttolvaj. A tüzoltó-bál alkalmával Kuk- kermann József ellopta Dobos Illés kabátját. A csendőrség rövid idő alatt kinyomozta a tet­test s a kabát jogos tulajdonosához, az enyves- kezű pedig rövid idő múlva a börtönbe kerül. Állásnélküli okleveles tanítók és tanítónők figyelmébe. A vallás cs közoktatásügyi minisz­ter felhívta a kir. tanfelügyelőket, hogy Írják össze a tankerületben lakó azon okleveles ta­nítókat és tanítónőket, akik állas hiányában helyettesi megbízást hajlandók elfogadni. Tilos ezukrozni a mustot. Az uj bortörvény értelmében a mustnak ezukrozási határideje november 30-ikával lejárt. A földmivelésügyi miniszter leirattal utasította a hatóságokat, a legszigorúbban ellenőrizzék a mustnak enge­dély nélkül való ezukrozását és minden ilyen esetet, mint kihágást a legszigorúbban torolja­nak meg. A postabélyeg elárusítóknál újabban nem lehet frankójegyeket kapni. Kérjük a kir. postahivatalt, hogy szorítsa az illetőket el­vállalt kötelességük teljesítésére. A bélyeg- elárusitás nem eztm és rang. henem komoly szocziális kötelesség, melynek hanyag telje­sítése sok hőtrarnaradást, esetjog kárt okoz a közönségnek. Igaz az is, hogy az elárusí­tókat illető százalékot föl kellene emelni a duplájára, mert igazságtalan, hogy az ok­mánybélyegektől nagyobb jutalékot adjon az állam, mint a postajegyektől. Az okmánybé­lyegekből ugyanis 1 2 darabban koronákat lehet árulni, a postabélyegeket azonban 2—5—10 fillérjével kell összeszedni. Nem is lesz addig rend, mig 1 százalék a jutalék, addig a postabélyeg mindig mostoha gyer­mek marad az üzletben. Megszivlelésül az igazgatóság különös figyelmébe ajánljuk. Szerkesztői üzenet. Tudósitónknak Szaniszló. Un arról tudósit bennünket, hogy Lebovits Sándor ottani fakereskedőnek sikerült Lengyelországban 50 waggon fa­anyagot szerezni és azt a legjutányosabb árakon árusítja el, melylyel valósággal bámulatba ejti a vásárló közön­séget s ezzel a többi kereskedőknek erős concurrentiát okoz. És ez Önnek fáj ? Különös ! Látja, mi örvendünk azen, ha embertársunk boldogul, pláne Lebovits, akinek nagyszámú családja is van. Ne fájjon tehát Önnek sem a más szerencséje s felkérjük, hogy az ilyen tudósítá­soktól kiméljen meg egyszersmindenkorra bennünket. 7177—-1909. tkv. sz. Árverési hirdetmény kivonata. 1. A nagykárolyi kir. járásbiróság mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy Dr. Schönpílug Richárd által képviselt kir. kincstárnak Kodá- csi Miklósné szül. Sindler Teréz ellen folytatott végrehajtási ügyében 466 K 77 f tőke, ennek 5°/o kamatai, 23 K 90 fillér eddigi, valamint az alább megállapított költség kielégítése végett árverés alá bocsátja a szatmárnémeti-i kir. tör- ! vényszék területén fekvő s a nagykárolyi 467. sz. betétben A. I. 1—3. sorsz., 1208., 1209. hrsz. alatt foglalt jószágtestet 2078 K kikiáltási árban azzal, hogy ezen jószágtest 1311 koronán alul cl nem adható, továbbá hogy az árverés a C. 1. alatt Sindler János javára bekebelezett szolgalmi jogokat nem érinti. 2. Az árverés megtartására határidőül 1910. évi február hó 16-ik napjának délelőtti 12 óráját a nagy károlyi kir. járásbiróság ár­verési helyiségébe kitűzi. 3. Árverezni szándékozók tartoznak bánat­pénzül a kikiáltási ár 10%-át készpénzben, vagy az 1881. évi LX. t.-cz. 42. § ában jelzett ár­folyammal számított és a 3333—1881. I. M. sz. rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes érték­papírban a kiküldött kezéhez letenni, vagy an-1 nak előleges elhelyezéséről kiállított elismervényt átszolgáltatni s ezenfelül a kikiáltási arat meg­haladó Ígéret esetén a bánatpénzt az Ígért leg­magasabb ár 10°/0-áig nyomban kiegészíteni és a kiküldött kezéhez lefizetni, mert ennek elmu- laszlása esetén az Ígéret figyelmen kívül fog hagyatni. Az árverési feltételek a telekkönyvi ható­ságnál, valamint Nagykároly város tanácsánál és Kálmánd és Kaplony községek elöljáróságánál ' tekinthetők mega hivatalos órák alatt. Nagykároly, 1909. november 13. A kir. járásbiróság, mint tkvi hatóság. Füzeséry, kir. járásbiró. 6802-1909. tksz. Árverési hirdetmény kivonata. 1. A nagykárolyi kir. járásbiróság, mint tkvi hatóság közhirré teszi, hogy dr. Schönpflug Ricíiárd ügyvéd által képviselt kir. kincstárnak Vastag Lőrincz ellen folytatott végrehajtási ügyében 699 K 15 f töke, ennek a kielégítésig járó 5% kamatai, 24 K 30 f költség, úgy az alább megállapított költség, valamint az ezen­nel csatlakoztatott Nagykárolyi Önsegélyző-Nép­bank 2300 K tőke és jár. iránti követelésének kielégítése végett árverés alá bocsátja a szat-' márnémeti-i kir. törvényszék területén fekvő s a domahidai 340. számú tjkvben A. -f- 280/a. hrsz. alatt foglalt ingatlannak Vastag Lőrincz nevén irt 2/20'acl részét 1340 korona kikiáltási árban azzal, hogy ezen ingatlan illetőség a ki-j kiáltási ár 2 3-ad részén alul el nem adható. | 2. Az árverés megtartására határidőül 1910. évi február hó 8-ik napjának d. e. iO óráját, helyéül pedig Domahida községházát tűzi ki. 3. Árverezni szándékozók tartoznak bánat­pénzül a kikiáltási ár 10 százalékát készpénz­ben, vagy az 1881. évi LX. t.-cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számitott és a 3333/1881. I. M. sz. rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékké­pes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, vagy annak előleges elhelyezéséről kiállított el­ismervényt átszolgaltatni és ezenfelül a kikiál­tási árat meghaladó Ígéret esetén a bánatpénzt az ígéret legmagasabb ár 10 százalékáig nyom­ban kiegészíteni és a kiküldött kezeihez le­fizetni, mert ennek elmulasztása esetén az Ígé­ret figyelmen kívül fog hagyatni. A kir. kincstár és a magyar országos köz­ponti takarékpénztár azonban bánatpénz letétele és kiegészítése nélkül árverezhetnek. Az árverési feltételek a telekkönyvi hatóság, valamint a községi elöljáróságok hivatalos he­lyiségeiben a hivatalos órák alatt tekinthetők meg. Nagykároly, 1909. október 26. A kir. járásbiróság, mint tkvi hatóság. Füzesséry, kir. járásbiró. 6010—1909. tkv. sz. ( Árverési hirdetmény kivonata. A mátészalkai kir. járásbiróság közhirré teszi, hogy a kir. kincstár végrehajtatónak Ki­rály Gyula ilki lakos végrehajtást szenvedő elleni 199 kor. 60 fill, tőke s jár. iránti végre­hajtási ügyében a szatmárnémeti-i kir. törvény­szék (a mátészalkai kir. járásbiróság) területén levő Ilk község határában fekvő, az ilki 133. sz. betétben I. 1—3. sor-, 154., 155., 156. hrsz. a. felvett ingatlanokra az árverést 848 korona kikiáltási árban elrendelte s hogy a fenti in­gatlanok Ilk községházánál 1910. február hó 24-ik napjának d. e. 10 órájakor meg­tartandó nyilvános árverésen el fognak adatni. Árverezni szándékozók tartoznak az ingat­lanok becsárának 10°/0-át készpénzben, vagy az 1881. LX. t.-cz. 42. §-ában és a 3333/881. I. M. sz. rendelet 8. §-ában kijelölt árfolyam­mal számitott óvadékképes értékpapírban a ki­küldött kezéhez letenni, vagy az 1881. évi LX. t.-cz. 170. §-ában megjelölt módon a bíróság­nál történt előzetes elhelyezéséről kiállított elismervényt szolgáltatni. Mátészalkán, a kir. járásbiróság mint tkvi hatóságnál 1909. november 26. Bányay Endre, kir. járásbiró. 1662—1609. vhtó szám. r Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-c. 102. és az 1908. évi XLI. t. 19. és 20. §-a értelmében ezennel közhirré teszi, hogy a szatmári kir. törvényszéknek 1909. évi 10632. V. számú végzése következtében Borody György ügyvéd által képviselt Gerzon Kázmér király- daróczi lakos javára 1750 K s. jár. erejéig 1909. évi aug. hó 7-én foganatosított kielégítési végrehajtás utján le- és felülfoglalt és 2020 K-ra becsült ingóságok nyilvános árverésen el­adatnak. Mely árverésnek a nagykárolyi kir. járás­biróság 1909. évi 965/4. V. számú végzése folytán 1750 K tőkekövetelés, ennek 1908. évi deczember hó 22-ik napjától járó 6% kamatai és eddig összesen 247 K 11 fillérben biróilag már megállapított költségek erejéig a fizetett összegek betudásával Esztrón adós lakásán Nagy-utcza leendő megtartására 1910. január hó 12-ik napjának déleló'tti 9 órája ha­táridőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-cz. 107. és 108. §-ai értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és felülfoglallatták és azolra ki­elégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.-cz. 120. §. értelmében ezek lavára is elrendeltetik. Kelt Nagykároly, 1909. évi decz. hó 27. Fazekas Menyhért, kir. bir. végrehajtó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom