Közérdek, 1910. január-június (3. évfolyam, 1-29. szám)
1910-01-01 / 1. szám
6-ik oldal. KÖZÉRDEK 1. szám. Köbölkuti férjgyilkosság. Annak a rémes drámának, melynek Kocsis Sándor gazdálkodó lett az áldozata, a kit felesége kedvese Kele .József fegyházviselt csavargóval állítólag 100 koronáért meggyilkoltatott, a jövő héten lesz az utolsó felvonása. Ugyanis az áldozat kis fia aki egyedüli tanú volt atyja meggyilkolásánál, felismerte atyja gyilkosát Kele személyében, sőt kihallgatásakor azt is bevallotta, hogy látta a gyilkosság előtt édes anyját a kert alatt Kelével beszélgetni. Ezek a körülmények és más gyanús esetek kiderítése czéljából a vizsgálóbíró kiszáll a helyszínére s vizsgálat tárgyává teszi a gyilkos felesége által a bírósághoz intézett levél tartalmát is, melyben ő másokat vádol a tett elkövetésével. A férjgyilkosság ügyében mint hírlik — még számos letartóztatás várható. Vasúti vendéglő. Nap-nap után, minden érkező vonatnál, amely csak rövid félóráig is vesztegel a Székelyhídi vasúti állomáson, ha- latszik a panasz az üzletvezetőség azon in- dolentiája felől, hogy a szegény utasok, aki arra van kényszerítve, hogy a Bihari h. é. vasúton utazzanak annyi kényelmük sincsen, hogy legalább tiszta, egészséges vendéglőben egy tál ételt, avagy egy üveg jó bort elfogyaszthassanak. Nincs a vasúti állomáson vendéglő, pedig naponként 3 vonat kétszer is keresztezi egymást s a szegény utas ha valamit akar enni, avagy inni, kénytelen jól felpakolt tarisznyával indulni útnak, mert másképen elpusztulhatna az éhségtől. Az ál- j lomással szemben levő vendéglő, mely a Gróf Stubenberg tulajdonosa, sem köztisztasági, sem közegészségi tekinteteknek nem felel j meg, sőt minthogy a vendéglős kényszerítve van arra, hogy a gróf bornak nevezett lőréjét drága pénzen mérje ki, valóságos átka az utazó közönségnek s általános az elkeseredés az üzletvezetőség ellen a tarthatatlan állapotok miatt s vannak egyesek, akik azzal vádolják meg az igazgatóságot, hogg szolgalel- küségböl nem állít fel vendéglőt a vasút állomáson, kedveskedni akarván ezzel a csehek legcsehbb grófjának. — Az utóbbi időben Székelyhidon mozgalom indult meg, hogy a képviselőtestület kérelmezze a vasút állomáson egy vendéglő létesítését. A mozgalom élén a város egyik legagilisabb férfija, az ügyvédi kar kiváló tagja Jakobovits Emánuel áll, aki ismert erélyessége mellett tekintve azt. hogy Székelyhid igenis tekintélyes ösz- szeggel járult a vasút létesítéséhez, kérje, hogy a város fejlődése s kereskedelem elő- 1 mozdítása érdekéből a vasút hozza meg a I csekély áldozatot — mert hisz a bérletből a befektetési összeg nagy része megtérül — és létesítse a vendéglőt, mert igy az átutazó utasok nagyrésze a város jóhirnevét kocz- káztatják és Székelyhidot úgy tüntetik fel. mintha nem Biharmegye egyik virágzó nagyközsége, de Ázsia eldugott helye volna. Reméljük azt, hogy az üzletvezetőség is befogja látni a vendéglő felállításának szükséges voltát s minden deputatió' és felirat nélkül is teljesíteni fogja a jogos igényeken alapuló kérelmet. Érmihályfalva. Tolvaj inas. Kovács Sándor, Weisz Adolf kereskedőnél alkalmazott inas, folyó hó 26-án gazdája pénzesfiókjából 14 koronát ellopott, azonban bűne gyümölcsét nem élvezhette, mert a csendörség — ahova ismeretlen lettes ellen a feljelentés megtétetelt — hamar kinyomozta és lefülelte. Kabáttolvaj. A tüzoltó-bál alkalmával Kuk- kermann József ellopta Dobos Illés kabátját. A csendőrség rövid idő alatt kinyomozta a tettest s a kabát jogos tulajdonosához, az enyves- kezű pedig rövid idő múlva a börtönbe kerül. Állásnélküli okleveles tanítók és tanítónők figyelmébe. A vallás cs közoktatásügyi miniszter felhívta a kir. tanfelügyelőket, hogy Írják össze a tankerületben lakó azon okleveles tanítókat és tanítónőket, akik állas hiányában helyettesi megbízást hajlandók elfogadni. Tilos ezukrozni a mustot. Az uj bortörvény értelmében a mustnak ezukrozási határideje november 30-ikával lejárt. A földmivelésügyi miniszter leirattal utasította a hatóságokat, a legszigorúbban ellenőrizzék a mustnak engedély nélkül való ezukrozását és minden ilyen esetet, mint kihágást a legszigorúbban toroljanak meg. A postabélyeg elárusítóknál újabban nem lehet frankójegyeket kapni. Kérjük a kir. postahivatalt, hogy szorítsa az illetőket elvállalt kötelességük teljesítésére. A bélyeg- elárusitás nem eztm és rang. henem komoly szocziális kötelesség, melynek hanyag teljesítése sok hőtrarnaradást, esetjog kárt okoz a közönségnek. Igaz az is, hogy az elárusítókat illető százalékot föl kellene emelni a duplájára, mert igazságtalan, hogy az okmánybélyegektől nagyobb jutalékot adjon az állam, mint a postajegyektől. Az okmánybélyegekből ugyanis 1 2 darabban koronákat lehet árulni, a postabélyegeket azonban 2—5—10 fillérjével kell összeszedni. Nem is lesz addig rend, mig 1 százalék a jutalék, addig a postabélyeg mindig mostoha gyermek marad az üzletben. Megszivlelésül az igazgatóság különös figyelmébe ajánljuk. Szerkesztői üzenet. Tudósitónknak Szaniszló. Un arról tudósit bennünket, hogy Lebovits Sándor ottani fakereskedőnek sikerült Lengyelországban 50 waggon faanyagot szerezni és azt a legjutányosabb árakon árusítja el, melylyel valósággal bámulatba ejti a vásárló közönséget s ezzel a többi kereskedőknek erős concurrentiát okoz. És ez Önnek fáj ? Különös ! Látja, mi örvendünk azen, ha embertársunk boldogul, pláne Lebovits, akinek nagyszámú családja is van. Ne fájjon tehát Önnek sem a más szerencséje s felkérjük, hogy az ilyen tudósításoktól kiméljen meg egyszersmindenkorra bennünket. 7177—-1909. tkv. sz. Árverési hirdetmény kivonata. 1. A nagykárolyi kir. járásbiróság mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy Dr. Schönpílug Richárd által képviselt kir. kincstárnak Kodá- csi Miklósné szül. Sindler Teréz ellen folytatott végrehajtási ügyében 466 K 77 f tőke, ennek 5°/o kamatai, 23 K 90 fillér eddigi, valamint az alább megállapított költség kielégítése végett árverés alá bocsátja a szatmárnémeti-i kir. tör- ! vényszék területén fekvő s a nagykárolyi 467. sz. betétben A. I. 1—3. sorsz., 1208., 1209. hrsz. alatt foglalt jószágtestet 2078 K kikiáltási árban azzal, hogy ezen jószágtest 1311 koronán alul cl nem adható, továbbá hogy az árverés a C. 1. alatt Sindler János javára bekebelezett szolgalmi jogokat nem érinti. 2. Az árverés megtartására határidőül 1910. évi február hó 16-ik napjának délelőtti 12 óráját a nagy károlyi kir. járásbiróság árverési helyiségébe kitűzi. 3. Árverezni szándékozók tartoznak bánatpénzül a kikiáltási ár 10%-át készpénzben, vagy az 1881. évi LX. t.-cz. 42. § ában jelzett árfolyammal számított és a 3333—1881. I. M. sz. rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, vagy an-1 nak előleges elhelyezéséről kiállított elismervényt átszolgáltatni s ezenfelül a kikiáltási arat meghaladó Ígéret esetén a bánatpénzt az Ígért legmagasabb ár 10°/0-áig nyomban kiegészíteni és a kiküldött kezéhez lefizetni, mert ennek elmu- laszlása esetén az Ígéret figyelmen kívül fog hagyatni. Az árverési feltételek a telekkönyvi hatóságnál, valamint Nagykároly város tanácsánál és Kálmánd és Kaplony községek elöljáróságánál ' tekinthetők mega hivatalos órák alatt. Nagykároly, 1909. november 13. A kir. járásbiróság, mint tkvi hatóság. Füzeséry, kir. járásbiró. 6802-1909. tksz. Árverési hirdetmény kivonata. 1. A nagykárolyi kir. járásbiróság, mint tkvi hatóság közhirré teszi, hogy dr. Schönpflug Ricíiárd ügyvéd által képviselt kir. kincstárnak Vastag Lőrincz ellen folytatott végrehajtási ügyében 699 K 15 f töke, ennek a kielégítésig járó 5% kamatai, 24 K 30 f költség, úgy az alább megállapított költség, valamint az ezennel csatlakoztatott Nagykárolyi Önsegélyző-Népbank 2300 K tőke és jár. iránti követelésének kielégítése végett árverés alá bocsátja a szat-' márnémeti-i kir. törvényszék területén fekvő s a domahidai 340. számú tjkvben A. -f- 280/a. hrsz. alatt foglalt ingatlannak Vastag Lőrincz nevén irt 2/20'acl részét 1340 korona kikiáltási árban azzal, hogy ezen ingatlan illetőség a ki-j kiáltási ár 2 3-ad részén alul el nem adható. | 2. Az árverés megtartására határidőül 1910. évi február hó 8-ik napjának d. e. iO óráját, helyéül pedig Domahida községházát tűzi ki. 3. Árverezni szándékozók tartoznak bánatpénzül a kikiáltási ár 10 százalékát készpénzben, vagy az 1881. évi LX. t.-cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számitott és a 3333/1881. I. M. sz. rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, vagy annak előleges elhelyezéséről kiállított elismervényt átszolgaltatni és ezenfelül a kikiáltási árat meghaladó Ígéret esetén a bánatpénzt az ígéret legmagasabb ár 10 százalékáig nyomban kiegészíteni és a kiküldött kezeihez lefizetni, mert ennek elmulasztása esetén az Ígéret figyelmen kívül fog hagyatni. A kir. kincstár és a magyar országos központi takarékpénztár azonban bánatpénz letétele és kiegészítése nélkül árverezhetnek. Az árverési feltételek a telekkönyvi hatóság, valamint a községi elöljáróságok hivatalos helyiségeiben a hivatalos órák alatt tekinthetők meg. Nagykároly, 1909. október 26. A kir. járásbiróság, mint tkvi hatóság. Füzesséry, kir. járásbiró. 6010—1909. tkv. sz. ( Árverési hirdetmény kivonata. A mátészalkai kir. járásbiróság közhirré teszi, hogy a kir. kincstár végrehajtatónak Király Gyula ilki lakos végrehajtást szenvedő elleni 199 kor. 60 fill, tőke s jár. iránti végrehajtási ügyében a szatmárnémeti-i kir. törvényszék (a mátészalkai kir. járásbiróság) területén levő Ilk község határában fekvő, az ilki 133. sz. betétben I. 1—3. sor-, 154., 155., 156. hrsz. a. felvett ingatlanokra az árverést 848 korona kikiáltási árban elrendelte s hogy a fenti ingatlanok Ilk községházánál 1910. február hó 24-ik napjának d. e. 10 órájakor megtartandó nyilvános árverésen el fognak adatni. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10°/0-át készpénzben, vagy az 1881. LX. t.-cz. 42. §-ában és a 3333/881. I. M. sz. rendelet 8. §-ában kijelölt árfolyammal számitott óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, vagy az 1881. évi LX. t.-cz. 170. §-ában megjelölt módon a bíróságnál történt előzetes elhelyezéséről kiállított elismervényt szolgáltatni. Mátészalkán, a kir. járásbiróság mint tkvi hatóságnál 1909. november 26. Bányay Endre, kir. járásbiró. 1662—1609. vhtó szám. r Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-c. 102. és az 1908. évi XLI. t. 19. és 20. §-a értelmében ezennel közhirré teszi, hogy a szatmári kir. törvényszéknek 1909. évi 10632. V. számú végzése következtében Borody György ügyvéd által képviselt Gerzon Kázmér király- daróczi lakos javára 1750 K s. jár. erejéig 1909. évi aug. hó 7-én foganatosított kielégítési végrehajtás utján le- és felülfoglalt és 2020 K-ra becsült ingóságok nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a nagykárolyi kir. járásbiróság 1909. évi 965/4. V. számú végzése folytán 1750 K tőkekövetelés, ennek 1908. évi deczember hó 22-ik napjától járó 6% kamatai és eddig összesen 247 K 11 fillérben biróilag már megállapított költségek erejéig a fizetett összegek betudásával Esztrón adós lakásán Nagy-utcza leendő megtartására 1910. január hó 12-ik napjának déleló'tti 9 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-cz. 107. és 108. §-ai értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és felülfoglallatták és azolra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.-cz. 120. §. értelmében ezek lavára is elrendeltetik. Kelt Nagykároly, 1909. évi decz. hó 27. Fazekas Menyhért, kir. bir. végrehajtó.
