Közérdek, 1910. január-június (3. évfolyam, 1-29. szám)
1910-03-09 / Rendkivüli kiadás
2-ik oldal. 1910. márc. 9. KÖZÉRDEK. 11 -ik szám. váryék, semmire sem becsülik az országot, hanem a korona előtt hajolnak meg. Máskép tehát nem is lehet velük elbánni, mint Fehérvá- ryékkal. Khuenék különben azt is felhozzák, hogy már azért sem hasonlítanak a darabontokhoz, mert ők választatnakNem is olyanok, mint a darabontok, de még rosszabbak, mert feloszlatják a Házat pedig alkotmányjogi törvényeink szerint a házat eddig feloszlatni nem lehet, mig az előző évi költségvetés zárszámadását le nem tárgyalták s a jövő évi költségvetési törvény létre nem jött. Azzal a kijelentésükkel pedig, hogy ők e választásban alkotmányos eszközökkel fognak dolgozni, tisztán értjük. Ezután rátért beszédjében azoknak az eszközöknek fejtegetésére, amelyekkel a Khuen-párt ebbe a küzdelembe belemegy. Elmondta, hogy több mint 10 millió koronát hoztak Bécsből győzelmük érdekében. De ez a körülmény egy igaz magyar embert sem fog igaz ügyünk küzdelmében megtántoritani, mert ha ma kapnak is 50—100 koronát, az a korszak, melyek Khuenék győzelme esetén bekövetkeznék tízszeresen venné azt vissza tőlük. Ami a földmivelő osztály helyzetét illeti a nagybirtokosokkal szemben, hogy azzal fenyegetőznek, hogy csak a melléjük állókat támogatják, az se riasszon vissza senkit, mert azoknak a birtokosoknak nagyobb szükségük van munkáskézre, mint megfordítva mert ők maguk úgy sem fognak odaállni az eke szarvához. A Khuen-párt választási eszközeinek megmagyarázása után rátért Justh beszédének tu- lajdonképeni lényegére, hogy mit is akarnak tulajdonképen ő és pártja. Bizonyította, hogy a gazdasági önállóságot akarják megvalósítani, de nem papiroson, hanem valóságban. Hogy pedig mi a gazdasági önállóságot elérhessük, első feltétel az önálló nemzeti bank, anélkül nem is álmodhatunk arról, hogy 1917-re önálló vámterülete legyen ennek az országnak. Beszéde végén ismételten hangoztatta, hogy a függetlenségi és 48-as párt állásfoglalása a választói jog tekintetében teljesen demokratikus Ismételten megköszönte a nagyszámú közönség lelkes buzgalmát s felszólította őket, hogy bizalmukkal Éráter Loránd képviselőjelöltet tiszteljék meg. (Hosszan tartó éljenzés és taps.) A Just beszédét követő hosszantartó, lelkes és zajos éjenzés csilapultával Fráter Loránd emelkedett szólásra. Lelkes és hazafias beszédben ecsetelte a politikai helyzetet, megköszönvén a polgárság beléje helyezett bizalmát kijelentette, hogy Justhot ismeri el vezérének és őt el nem hagyja soha. Fráter Loránd után Gróf Vay Gábor mondotta el nagyhatású beszédét, erősen támadva Tiszát és Khuen Héderváryt kétszínű politikájával. Elköltötték — úgymond — a darabontok a nemzet pénzét, Erdélybe eladták a nemzeti erdőket, zálogba adták a vasúti kocsikat s most ugyanazok követői illetve utódai a nemzet legszentebb jogától az önálló nemzeti bank és vámterülettől akarják megfosztani. A hadsereget megszaporitani, hogy egy pár ezer uj katona a hátulgombolós főherczegi sarjakat fronttal üdvözölhesse. Bakonyi Samu Biharmegye földjén van, a hol Tisza azt állítja, hogy az övé. Ez az ember megvádolja a Justh pártot azzal, hogy az a nemzet ellen van s felakarja forgatni az országot, holott törvény adta jogát követeli, mely alkotmányiig biztosítva van. Tisza azt állítja, hogy munkálkodni akar a nemzet javára és kijózanítani akarja az ideál politikából. Szép példa erre az iglói eset, a hol a választók 2 napig sem józanodtak ki az elfogyasztott italoktól. A királyi vétóról beszélt azután s azt mondja, hogy ha nem volnának gyászmagyarok Ő felsége sem élne a vétó jogával. Kun Árpád Tasnád követe emelkedett szólásra. Kétségbe vonja a királyi vétó jogát népakarattal szemben, mert azt egyenrangúnak tartja. A vétó is csak addig vétó mig egy erősebb akarat azt meg nem akadályozza. Tisza ellensége az általános választó jognak. Khuennel akarja megcsináltatni s mikor ő jut kormányra azt egyenesen megsemmisíti, azt állitván nem ő, de elődje csinálta meg. Ezután Dr. Váradi Miklós székelyhid rokonszenves ügyvédje mondotta el gyönyörű, nagy hatást keltő beszédet, megköszönve Justh és társainak, hogy eljöttek a hazafias lelkesedés tüzet éleszteni s Isten áldását kérte működésükhöz. \ beszéd után Justh és társai kocsikra ültek s a közönség lelkes, éljenzése közben fényes kísérettel áthajtattak Nagyiétára. Nagyiéta határában 60 tagból álló lovas bandérium és 80 szekér küldöttség fogadta, a hol Kuba József nagylétai pártelnök intézett meleg beszédet Justh Gyulához. Fényes diadalmenetben vonult fel a szekértábor a községbe, a hol 100 fehérruhás leányka élén Holló Róza szép csokrot nyújtott át Justh Gyulának. Ezután a nép- gyülés lett megtartva 5000 ember jelenlétében. Először Marjay Péter ref. esperes országgyűlést képviselő beszélt, majd Justh Gyula, Bakonyi Samu, Mádi Kovács János, Berki Sándor bagosi pap, gróf Vay Ádáin, Justh János, Fráter Loránd és a kerület jelöltje Fisch Ernő. Népgyülés után Fisch Ernő házához fényes ebédre mentek a vendégek. A ház ajtajába Komáromi Anicza a háziúr rokona egy 12 éves kis leány verssel és szép csokorral fogadta Justh Gyulát, a ki homlokon csókolván köszönetét mondott lelkesedéséért. A fényes ebéd után rendkívüli vonaton Debreczenbe utazott Justh és kísérete, útközben minden állomáson küldöttség várta a vonatot és csokrokkal halmozták el az ősz pártvezért. * Városunkban már a kora délutáni órákban ellepte a pályaudvart az ünnepi ruhába öltözött közönség, hogy jelen lehessen a nemzeti jogaiért küzdő férfiú fogadtatásánál. Este 6 órakor érkezett be a vonat. Az érkező képviselőket dr. Adler Adolf a függetlenségi 48-as párt 100 tagú végrehajtó bizottságának élén fogadta az alábbi meleg szavakkal: Nagy méltóságú Pártelnök ur! A nagykárolyi függetlenségi és 48-as párt százas végrehajtó bizottsága testületileg jött el, hogy Nagyméltóságodat, mint az országos függetlenségi és 48-as párt nagynevű vezérét, a kiváló és lelkes hazafit és a Nagyméltóságoddal érkezett országgyűlési képviselőket városunkba érkezése alkalmából szívélyesen üdvözölje. Hozta _ Isten önöket, legyenek általunk üdvözölve! Érezzék jól itt magukat körünkben és adja az Ég, hogy azok a szent eszmék, melyeknek hirdetéséért Nagyméltóságod hozzánk fáradt, itt termékeny talajra találjanak! Isten éltesse soká! Just Gyula igen szívélyesen köszönte meg az üdvözlést, örömének adva kifejezést, hogy megjelenjenhetett Nagykárolyba. Az üdvözlő beszédek elhangzása után jelezték a bevonulást. A fogatok előállottak s az ünnepelt vendégek az egész kísérettel bevonultak a városba. Justh Gyulát Papp Béla képviselő látta vendégéül, mig a kíséretében levők a Magyar királyban nyertek elszállásolási. ' Este 7 órakor a Polgári olvasókör nagytermében népgyülés volt. A terem szorongásig megtelt hallgató közönséggel. A belépő képviselőket lelkes éljenzéssel fogadta a közönség, mely csak akkor sziint meg, mikor dr. Adler Adolf pártelnök a gyűlést megnyitotta és kérte, hogy a gyűlés válasszon elnököt, a ki vezesse. A gyűlés elnökül dr. Adler Adolfot választván meg, a ki a gyűlést megnyitván a következő szavakat intézte Justh Gyulához: Mielőtt áttérnénk a napirendre engedjék meg nekem igen tisztelt polgártársaim, hogy üdvözöljem a megjelenteket, kik eljöttek vendégeinket megünnepelni és üdvözöljem vendégeinket és ezek között első sorban Justh Gyula ur őmélóságát az országos függetlenségi és 48-as párt nagynevű vezérét. Az a munka a mit most Nagymélióságod végez, mikor beutazza az országot hirdetve a nemzet közjogi, közgazdasági és pénzügyi önállóságának szükségességét, az a magyar nemzet egységesítésének és összeolvasztásánk, egy táborba való sorakoztatásának nagy, nehéz, de szép és magasztos munkája. Ha e munka ma még nem egészen hálás csak fárasztó, kárpótlást lel Nagyméltóságod majd később, most ha a mai sivár világban sokan nem is tudják elhinni azt, hogy egy férfiú — ki az ország legelső közjogi méltóságát tölti be, elhagyja állását csak azért, hogy a nemzeti jogokért, az igazságért küzdve városról-városra járhasson és hirdethesse a nemzet igazát, eljő az idő és reméljük, hogy nem sokára, midőn nagyméltóságodat az elismerés, hála és tisztelet piedesz- táljának azon magaslatára fogják emelni, a milyen megilleti azt a férfiút, ki saját érdeke teljesen figyelmen kivül hagyásával küzd önzetlenül a nemzeti jogokért. A magyar nép lelke megérti majd azt, hogy ki tart ki férfiasán a nemzeti jogokért való küzdelemben és hálás bizalommal fogja viszonozni e kitartást, a magyar nép tudni fogja — a mint mindenkor tudta — hogy mit érdemel meg az a férfiú, a ki a nemzeti jogokért folyó harczban az eredményt nem a hatalom elnyerésében, hanem a nemzeti jogok kivívásában keresi. A midőn Nagyméltóságodat és a többi vendégeinket ismételten üdvözlöm átadom a szót választókerületünk országgyűlési képviselőjének, Papp Béla urnák. Papp Béla mondotta mondotta el beszámolóját. Hivatkozott arra, hogy ezelőtt 3 és fél évvel átvett mandátumot becsülettel megőrizte s ha nem tehetett a kerület érdekeiért semmit, az az áldatlan politikai viszonyokban leli magyarázatát. Ép oly tisztán adja át, mint átvette, kitartott elvei mellett, mint Justh Gyula lelkes hive s visszaadja megbízatását azoknak, a kik adták. Ezután Justh Gyula mondotta el nagyhatású alábbi beszédét: Tisztelt Polgártársak! Óriási a lelkesedés a merre haladt az egész országban. Biztosan hiszi a függetlenségiek diadalát. A Tisza—Kuen szövetség árulását visszaverik. Kizártnak tartja a kormány többségét, ez helyrehozhalatlan morális deca- dentia lenne. Tisza, Perczel példátlan merényleteit a nemzet hamar nem felejtheti. A kiket a társadalom is kiküszöbölt, képtelenség visszahozni a közéletbe. Válaszol Tisza szegedi beszédére. Tisza maga bizonyítja, hogy aulikus feudális, reakciós, mikor a dynastikus, nagyhatalmi szempontokból van a közös bank mellett. Alaptalan állítás, hogy az általános választói jog a nemzeti szuprematiőjának, a gazdasági önállóság és országunknak kárára volna. Ilyen valótlan tételekkel külföldön compromitálják Magyarországot. Csodálja, hogy Tisza nem érezi szavaiért a súlyos felelősséget. Ideig-óráig lehet mesterséges utón a magyar suprenatiót fentartani, de azt állandóan egyedül fajbeli erő, műveltség fölénye biztosítja. Ezt az általános választó jog nem gyengíti sőt erősiti. Titkosságához ragaszkodik, hogy a nemzeti akaratot meghamisítani ne lehessen. Teljesen alaptalan, hogy az ősi függetlenségi progrannnból bármit is feladtak volna. Követelik azt egészben, most elsősorban az önálló bankot. Szemére hányják, hogy terminussal meghiúsította a katonai vívmányokat. Viseli érte a felelősséget. Századnyelv és a kilenczes bizottsági, pontok, tiszta porhintés. Semmit mondók, a teherlap óriási. Létszám- emelés, annexió milliói volna az ára. Megakasz- tása, szolgálat a nemzetnek. Pártszakadásról, czeglédi beszédről szól. Kossuth emlékező tehetsége rövid. A mikor azt mondja, sohasem ragaszkodott dátumhoz. Wekkerle kabinet másodszori kinevezése előtt a függetlenségi párt intéző bizottságának hozzájárulását kérték. Már akkor feszültség volt, Kossuth és pártja küzdeni akaró része között. Kossuth és Apponyi a bankot őszkor könnyebben vivhatónak mondták. Delegáczióba csupa függetlenségit választunk, ujonczot, költségvetést nem adunk, annexiót Megérkeztek a La|a nAk KERTÉSZ MIHÁLY „Kalap Király“ legújabb tavaszi Hl €& 1 m |l H Ml üzletébe, Nagykároly, Deák-tér.
