Közérdek, 1910. január-június (3. évfolyam, 1-29. szám)
1910-02-26 / 9. szám
2-ik oldal. KÖZÉRDEK. 9-ik szám. felögyelő én leszek, éjjeli őrnek azunban Schnébli Kárulyt fogúm alkhalmazni, mert nem khell félnem attul, hogy kheritéseken kheresztül a fhilusba fog járni. * Karakter! Karakter! Uraim a fő!!! Uraim bélyegzőt rendeljenek! Wolfram lámpák / (70% Tantal-lámpák \ áramtakaritás.) Villamos főzőedények Csengőberendezések Yillanybevezetések legolcsóbban eszközöltetnek. Csillárok kaphatók SINGER MÁRTON ÉS TÁRSA cégnél NAGYKÁROLYBAN (Deák-tér). Szocziálista rágalmak. Harcz a becsület ellen! Lapunk múlt heti számában említettük azt, hogy érmihályfalvai képviselőtestületi tagok választása alkalmával a szocziálisták egy röp- iratot adtak ki Jakab Rezső a város köztiszteletben álló főjegyzője ellen. A röpirat szerzője ismeretlen, terjesztője azonban Ruszkai Elek czipész iparos, ottani hires szocziálista agitátor volt, ki becsületes, tisztességes mestersége helyett a szocziálista vezér szerepet tölti be, s a rágalmazás piszkos fegyverét használta fel arra, hogy a párt jelöltjeit — nem állítjuk határozottan, de sejtjük, bizonyos dijjazásért, kik között fél analfabétták is vannak, diadalra juttassa. A röpirat szövege igy szól: Tisztelt községi képviselő választó polgárok ! Tudomásunkra jött, hogy a község főjegyzője egy pár év óta nincs megelégedve a községtanácsban beválasztott néhány képviselővel ! Miért ? azért, mert az a néhány képviselő nem akar úgy szavazni, amint a főjegyző ur akarja. Tudjátok-e, hogy mennyit küzdöttünk a második gyógyszertár felállításért? mit a főjegyző ur annyira ellenzett. Tudjátok-e, a „kék macska“ korcsma csekély bérletét, ami alig fedezi a tőkének 4% kamatát. Tudjátok-e, a Gazdasági ismétlő iskola feneketlen zsákját? a Reismann-féle birtoküzletet? a mely csak elméletileg jövedelmezhet, 300 darab marha után 600 koronát, mert először: nincs annyi legelő marha, másodszor: azon a területen csak homokot, de jó legelőt nem talál még 200 darab marhára sem és mégis 300 forintot akarnak holdjáért adni; ad- nál-e kisgazda 300 forintot egy olyan hold földért, ha magadnak vennéd ? ugye nem ! — Hát mi sem akarunk sem az állam, sem a község pénzéből ilyen nagy árt érte adni, mert 150—160 forintnál többet nem ér, — szóval kilencvenezer koronáznál drágábban akarják a községre rásózni, mint a mennyit ér! Végre a villanyvilágítást akarják 50 évre 350000 korona fizetésért lekötni, de mi ilyen fejlődő községet nem akarunk 50 évre egy vállalkozónak lekötni, bizony ez csak a lakosság egy részének volna jó, de nem azoknak, kik keserves keresetükből fizetik a községi adót. íme itt felsoroltuk, miért gyűlölnek bennünket, mi ezeket nem akarjuk megszavazni. Tudjátok-e, hogy úgy a Reismann-féle birtok megvétele, mint a villanyvilágítás behozatala által a községi pótadó 30 százalékkal emelve lenne. Azért értse meg minden szavazati joggal biró egyén, hogy csakis őszinte, értelmes és pártatlan embereket válasszon a község tanácsba, kik önzetlen becsületességgel állanak küzdelembe a község vagyonának kezelésében. Ugyanezért, minden adófizető polgár jöjjön és szavazzon a saját maga érdekében a „szegény-párt“ községi képviselő-jelöltjére. Ermihályfalva, 1910. évi február hó 8. a „szegény párt“ szervező-bizottsága. Maguk a röpiratban felsorolt állítások szemen szedett hazugságok, s legjobban jellemzik azt, hogy a szocziálista vezérek, mily sze- nyes és piszkos fegyverekkel küzdenek a becsület képviselői ellen, mert fáj nekik az, hogy hiányában vannak az egyéni tisztesség, a becsület és a köztiszteletnek, a melynek ellenkezőjét bebizonyították s a megvetésre, a gyűlöletre nagyon is reászorultak. Nem szándéka e czikknek Ruszkay Elek viselt dolgaival foglalkozni. Nem tartjuk őt érdemesnek arra, hogy ecseteljük azokat a rombolásokat, a melyeket Érmihályfalva derék, becsületes, tisztességes polgárai lelkületében véghez vitt. Azok a piszkos, szenyes rágalmak, a melyek tőlle eredtek és erednek, nemsokára kétélű fegyver lesz. Egy ideig még lehet vele hadonászni, lehet vele vagdalkozni, sebeket adni, de azután maga fogja magát vele megvágni s akkor vége lesz a komédiázásnak, a népbolonditásnak és a jóért, a nemesért való lelkesedés meleg sugarai bevilágítanak a nép lelkületébe, belátják, hogy a tisztesség fegyvere szebb, nemesebb a rágalmazás fegyverénél s undorral fognak elfordulni a népámitó vezetőktől, a kik nemcsak a társadalmat, de a becsületes földmives népet is terrorizálják a a párttól nyert fizetésért. A valódi tényállást illetőleg, a főjegyző úrtól az alábbi felvilágosításokat vettük: 1. A „kékmacska“ korcsma 11.400 korona értékben szerepel a község leltárában s ezért kap ma a község évi 800 korona bért. Ez nem négy, de hét százalék. Hogy nem több, ez kizárólag Ruszkai ur és társainak tudható be. Mert az 1909. julius 24-iki képviselő- testületi ülés tárgyalta a volt és mostani bérlő azon kérvényét, hogy szabad kézből adjuk neki továbbra a bérletet. A nagyon tisztességes, megbízható bérlő, kivel a községnek soha semmi baja sem volt s a ki nagy üzleti befektetéssel dolgozik ez üzletben, talán hajlandó is lett volna elfogadni a Glück Benő azon javaslatát, hogy évi 900 korona bérért hat évre vegye át az épületet, de Ruszkai ur és társai a közdolgokhoz való teljes tudatlanságokban úgy kép- zelősködtek, hogy egy nyilvános árveréssel ezreket lehet elérni bérösszegnek. Az augusztus 16-án megtartott nyilvános árverésen ugyanaz a bérlő, ki 900 koronát is adott volna évi bérnek, mint legtöbbet Ígérő, évi 800 koronáért kapta meg a bérletet — bár az árverést, mint azt a bérletet jóváhagyó augusztus 21-iki gyűlésen Glück Benő is ismertette — a magukat szocziálistáknak mondó, de tényleg csak szájas- kodó urak debreczeni, váradi s nagykárolyi lapokban külön is hirdették. így állott elő, hogy a 77—909. számú képviselőtestületi intézkedésben az is benn van, hogy azok rovására Írandó ez az évi legalább száz korona veszteség, kik az ügyek nem ismerésével szólnak bele közdolgokba. Ezek pedig Ruszkai ur és hozzá méltó tudatlan társai. 2. A mindent elnyelő gazdasági ismétlő iskola az egyedüli iskolája s közművelődési intézete ennek a szerencsétlen községnek, melynek elemi iskoláiból az irni, olvasni nem tudók olyan száma kerül ki évenként, hogy a gazdasági ismétlőbe kerülő 160—180 elemi iskolásért külön osztályokat kell szervezni, a mely osztályokat nem gazdasági ismeretekre, de irni, olvasni, számolni kell tanítani. És mit nyel el ennek az iskolának fenntartása? Egy fillért sem a község jövedelméből, vagy közköltőjéből! Mert tisztán abból van fenntartva, fejlesztve s beruházásokkal ellátva, a mit, mint jövedelmet a fogyasztási adó bérlet kezelésével tudunk elérni. Ez a jövedelem pedig csak addig a községé, mig a törvényeknek teljesen megfelelő kezelés mellett közoktatási czélokra van fordítva. Nincs az országban még egy hely, a hol ezt a törvény által megkövetelt iskolát úgy tudták volna felállítani s fenntartani, mint ez itt van s úgy van, hogy ma nemcsak a vármegyében felállítandó ilyen iskolák, de még a székesfehérváriak is mintának kérik a terveket, berendezési, fenntartási iratokat. Megvetésre méltó ostoba tudatlanság beszélhet tehát igy, egy olyan iskoláról, melynek jelentőségét kormány, törvényhozás, vármegye, ertelrnesség, társadalom rég felismerve, áldozatokat hoz, mindent meg tesz felállítására s az összes szocziálista tanok durva megtagadására mutató népámitás minden szó, mely a nép nevelését igy szolgáló intézmény ellen elhangzik. Ilyenekre csak olyan emberek képesek, kiket a tisztességes gondolkozás régen kiközösített a társadalomból. 3. A legelő vásárlás ügye részletesen ismertve volt a Közérdek múlt évi 46. és 50-ik számában. Ennek a legelőnek való alkalmasságát az 1909. ápril hó 4-én tartott fordulós gazdai gyűlés egyhangúlag mondta ki, de alkalmasnak s jónak találta azt legelő czélra a földmivelésügyi miniszter ur kiküldötte is. Ezek bizonyára vannak olyan szakértők, mint Ruszkai ur, a ki tisztes czipész iparához sem kellően értve, észnélküli kapaszkodásában minden olyanhoz érteni akar, a mihez alapos tanulmány mellett józan ész is kell — legalább kis mértékben. A legelő vétel árt az eladó megszabta, a község ha igy elfogadja, hátra van még a földmivelésügyi miniszter ur, a ki a maga közegeivel létesíti a végleges vásárt s igy minden addig történő csak forma — a mely forma a tudatlan, tisztességtelen elemeknek elég jó arra, hogy az isten adta. szegény nép érdekében a humanismus jegyében dolgozókat meggyanúsítani próbálja. Az ilyen népet a Jézus is korbácscsal verte ki a templomból! Ezekre az unokák fogják az átkokat szórni! 4. A villanyvilágítás behozatala, a mint azt az ajánlattevők tervezik, igazán sötétségből emelné ki ezt a községet. Az ajánlat 200 drb Wolfram-lámpa nagyon megérné azt az évi 5000 koronát, a mivel a mai világításnak nevezett önámitásnál többe kerülne. Minden kis ház és telek legalább 1C00 koronával ér többet azonnal, ha ez létesülhet. Nem 30% közköltö emelés kellene ehez, hanem csak 10%. De az érmihályfalvai viszonyok ismerte mellett ez is olyan összeg, hogy azokat a tisztességes, igyekvő, tanult fiatal embereket, kik mint szakemberek tették a felállitási ajánlatot, jó lélekkel nem szabad bele hajtani olyan vállalkozásba, melynél egészen bizonyos, hogy majdnem megoldhatlan nehézségekkel találkoznak. A község nem képes arra, hogy az év- negyedes befizetéseket a közvilágításért pontosan vagy ha nem pontosan is csak fizethesse. A mi itt községi adó fizetésre fektetve létesül, az még születése előtt meghalt. Az évi 36—38 ezer korona kivetésből nagyon jó, ha 26—28 ezer beszedhető. Leírás alá jön, a többi mint bevehetetlen. Hogy lehet hát itt gondolni is is arra, hogy évnegyedenként két ezer koronát biztosítsunk a vállalkozónak közvilágításért? Ezért mondtam az ajánlattevőknek, hogy mielőtt ajánlatuk tárgyaltatnék, jól gondolják meg a dolgot, mert én őket féltem, hogy nem helyes vállalkozásba fognak. Ezért tartom ma is, hogy legelőt is csak úgy vásároljon e község, ha községi adó ráfizetés nélkül lehető, akkor vegye bármi áron, mert ha állattenyésztés és tartással uj jövedelem forrás nem nyillik s a szőlők trágya hiányában tönkre mentek, elpusztul innen a kisgazda, az iparos, a kereskedő s marad utoljára az öt vagy hány pénzintézet — egyébb semmi. I MAKAY MIKLÓS' és LIP1CZKY GYDLA | íi ____ ö f........építészek, építési vállalkozók__ í I NAGYKÁROLYBAN |, Széchenyi-utca 26. szám Makay-udvar.) I Ajánlkoznak bármily ^ I lakó- és gazdaségi-épület I f tervezésére és felépítésére I jutányos árak mellett. “"H® I I t
