Közérdek, 1910. január-június (3. évfolyam, 1-29. szám)
1910-01-22 / 4. szám
4-ik oldal. KÖZÉRDEK. 3-ik szám. Pénzintézeti zárszámadás. A nagykárolyi Önsegélyző Népbank folyó hó 23-án délelőtt 10 órakor tartja 40-ik évi rendes közgyűlését saját helyiségében. Az igazgatóság a 11116 korona leírása után fennmaradó 1909. évi 53818 korona 53 fillér nyereség felosztására vonatkozólag az alábbi jelentést terjeszti elő a közgyűlésnek: 1. Alapszabályok 45. §-a értelmében a 32000 korona nyereményen felüli 21818 korona 53 fillér összegből 20%-ot az igazgatóság, felügyelőség és tisztviselőknek 4363 korona 70 fillért. 2. 550 darab részvény után osztalék á 56 kor. 30800 korona. 3. 11. tartalék alaphoz 14000 korona. 4. Osztaléktartalék gyarapítására 3000 korona. 5. Tisztviselők és szolga jutalmazására 1400 korona. 6. Jótékonyczélokra 254 korona 83 fillért kér kiutalni. A tisztviselők részére lakbért kér megállapítani, Csetényi Lajos főkönyvelőt czégjegy- zéssel kéri felruházni. Az alapszabály 17, §-a értelmében választás alá kerül az igazgató, 10 igazgatósági tag, 3 felügyelő és 3 póttag. A szelvények beváltási határidejét január 27-ik napjával kéri megállapítani. Az intézet részvény- tőkéje 220000 korona, tartalék 270,727 korona 26 fillér. Betétek összege 2,922,805 korona 10 fillér. Váltóállomány 2,336,274 korona. Jelzálog 824,542 korona 18 fillér. Értékpapír 577065 K. Folyószámlán künlevőség 239,869 korona 63 fillér. Ingatlanok és egyébb követelések 129,722 korona 80 fillér. Érdekes statisztikai adatot közöl a jelentés az intézet fejlődéséről. 1870- ben volt váltótárcza 42826 korona. Jelzálog kölcsön 26008 korona, a nyereség 10208 kor., ezzel szemben a folyó évben a fent részletezett adatok állanak, vagyis 40 év alatt 80°/o emelkedést ért el az intézet. Az erősebb emelkedés attól az időtől kezdődik, midőn Csipkés András lépett az intézet élére, ki rendkívüli üzleti tevékenységgel és nagy körültekintéssel emelte az üzletet a mai dicséretes állapotra. A Szent Erzsébet Egyesület Debrecenben, 1910. év február 5-én a Bika-szálló dísztermében zártkörű ibolya bált rendez. Belépő jegyek ára: Páholy 16 korona. Családjegy 10 korona. Személyjegy 4 korona. Az összes jegyek Antalfy József könyvkereskedésében kaphatók. Az Ibolya-bál kezdete pontosan este 9 órakor. Egy 104 éves asszony halála. Margit- tán az elmúlt héten halt meg özv. Ágoston Sándorné 104 éves korában. Az agg matróna 45 évig volt megyei bába, kiterjedt nagyszámú rokonság gyászolja. Vasúti baleset. Kedden este 8 óra 15 perczkor Nagykárolyból Budapestre induló személyvonatot Érmihályfalyán baleset érte. A mozdony rácstengelye leszakadt és tüzosztály- lyal együtt elégvén, az szolgálatképtelenné vált. Dr. Müller Ottó szolgálatot teljesítő vasúti fogalmazó azonnal intézkedett segélygép iránt, addig is a bihari kis mozdonyt befütette s a vonatot személyes vezetése alatt Vámospircsig kisérte. A vonat 62 perczig késett Érmihály- falván. Közgyűlés. A „Nagykárolyi Takarékpénztár-Egyesület“ XLI-ik évi rendes közgyűlését 1910. évi február hó 2-ik napján délelőtt 10 órakor saját hivatalos helyiségében fogja megtartani. — Az igazgatóság az alábbi jelentést terjeszti a közgyűlés elé. Váltótárczából mint kétes követelést 40000 koronát leirt, — ezzel szemben az előző években leirt követelésekből, a melyeket állandóan evidencziában tart 268 korona 96 fillér térült meg. A 4000 korona leírás és az igazgatóság és felügyelőbizottság 11800 korona fizetésének levonása után is 72004 korona 77 fillér tiszta nyereséggel tud beszámolni, — a melynek felosztására nézve javasolja. 1. Tartalék alapra 40000 kor. 2. Veszteség tartalék alapra 3684 K 49 f. 3. Elnök és tisztviselők jutalékára 4320 K 28 f. 4. 600 részvény után á 40 korona 24000 K. Az intézet részvénytőkéje 120000 K. Tartalék- tőke 275,17 K 03 f. Betétállomány 3930298 K 04 f. Készpénz 60072 K 87 f. Váltótárcza 1444920 K 25 f. Jelzálogkölcsönök 2790774 K 01 f. Kötvények 82447 K. Ingatlanok 70000 K. Értékpapírok értéke 237225 K 60 fillér, A husdrágaság titkai. Hogy a fejünk búbjától a talpunk közepéig majdnem minden rajtunkvaló osztrák gyártmány, az már nem újság. Becs a mi gyámoltalan ipari helyzetünk kihasználásával leszedi a zsírunkat, megnyuzza a bőrünket anélkül hogy tudnánk. Az üzleti ravaszságoknak olyan arnezájával tör reánk, hogy szinte lehetetlen a védekezés De nemcsak az ipar az, ahol ilyen orvul bekerített helyzetben szenvedjük a gazdasági megaláztatást. Az embernek megáll az esze, ha a számokat nézi, hogy ami itthon terem, magyar földnek, magyar erőnek szülötte, abból is a jobb és az olcsóbb — bécsi piacon található. A budapesti marhavásárra január ötödikén 2437 marhát hajtottak föl. Ugyanakkor a bécsi vásáron 5056 marhát árultak, amiből 3296 magyar volt. Tehát a piacra hajtott magyar marhaállomány 856-al több volt ugyanazon napon Bécsben, mint Budapesten. Ugy-ahogy rémes és elszomorító eddig is, de, tovább kell menni. A bécsi kínálat nagyobb lévén, 4—6 koronával estek az árak mig Budapesten ugyanannyival emelkedtek a magyar marhaárak. Á mészárosok, marhakereskedők és egyes érdekeltek most jóizüt nevetnek ezen a Kolumbusz-tojáson. Hogy mi ezt csak most fedeztük fel, holott évek, évtizedek óta rengeteg bankketten Bécsből importált magyar húst ettünk. Mert sok vendéglős, ha ki akart tenni magáért, sőt ha nem akarja, hogy a drága bankett drága közönsége fejéhez vágja a pe- csenyés tálat, Bécsből hozatja a húst. Visszahozatja a magyar húst mert az elsőrangú marha Bécsben kerül tarló alá, ahhoz magyar mészáros egyáltalán nem juthat hozzá. Nem lehet azonban szótlanul elhaladni a mi siralmas gazdasági helyzetünk e mértföldjelzője mellett. A számok rideg parancsa kötelez erre, a vámsorompók elodázhatatlan felállítására, akárhogy intrikálnak a husdrágitó agráriusok, Olvasóink figyelmébe „Kiváló finom házi koszt“ iránt lapunk jelen számában feladott hirdetésre felhívjuk olvasóink figyelmét. Árlejtés eredménye. A m. kir. pénzügy- őrség részére szükséges ruhaneműk szállítására a megbízatást — a pénzügyminisztérium döntése folytán — Ingük József szatmári czég nyerte el. Munkások Rokkant és Nyugdíjintézete. Városunkban rövid idő múlva egy igen humánus intézmény a magyarországi munkások rokkant és nyugdíj intézetének fiókja fog megalakulni. Ezen humánus intézmény 1893. évben alakult meg Budapesten. Alakításához hozzájárult maga az állam anyagi támogatással, továbbá támogatják Budapest székes főváros, Debreczen, Eger, Esztergom, Kaposvár, Kör- möczbánya, Máramarossziget, Pozsony és Sopron városok, Sopron és Somogy vármegyék, a kér. és iparkamarák, az ipar felügyelői kar, a főpapság, több pénzintézet, részvénytársaság, gyárosok, országgyülülési képviselők, főszolga- birák, a hazai sajtó és számos emberbarát erkölcsileg és anyagilag. Számos tagjai között vannak tisztviselők, kereskedők, önálló iparosok, ipari munkások, tanonczok, továbbá házi teendőkkel foglalkozó férjes nők és egyszerű munkások. A czélja az egyletnek az, ha már a kenyérkeresőnek kezéből kihull a szerszám, nincs miből megélnie, ne szaporítsa az állam és társadalom, kegyelem kenyerén élők számát, hanem csekély heti befizetések utján legyen alkalma arra, hogy önmaga és családja jövőjéről gondoskodhassék. Beiratási dij fejében 1 korona 50 fillér, a heti járulék fejében pedig 20, 24 vagy 30 fillér és tiz évi tagság után a tag, ha már rokkantá lesz, az 1. oszt. 20 filléres 8 korona 40 fillér, a II. oszt. 24 filléres 9 korona 80 fillér, a III. oszt. 30 filléres 11 korona 90 fillér heti segélyben részesül, ha pedig a tag 10 éven túl is képes fizetni járulékait, emelkedik a heti segélyek összege úgy, hogy 40 évi tagság után akár munkaképes, vagy nem, teljes nyugdíj jár, vagyis I. oszt. 12 korona, II. oszt. 14 korona, III. oszt. 17 korona hetenként, továbbá gondoskodik az özvegyek és árvákról. Nagykárolyban jelenleg körülbelül 80 tagja van az egyletnek és remélhetőleg a megalakulás után a tagok száma növekedni fog. Az alakuló közgyűlés február 6-án délután 3 órakor tartatik meg az ipartestület tanácstermében, mely alkalommal az érdeklődőknek a központi kiküldött fog teljes felvilágosítást nyújtani. Harmadik osztályú kocsik a gyorsvonatoknál. A legszélesebb körben nyilvánul már évek óta az az óhaj, hogy a gyorsvonatokkal III. osztályú kocsikat is járasson a Máv. Hír szerint ez a terv most komolyan foglalkoztatja az államvasutak igazgatóságát s állítólag Arad és Piski között már legközelebb beállítanak ilyen gyorsvonatokat. E forrás szerint a kérdés megoldásának két akadálya van. Az egyik, hogy a gyorsvonatok mostani mozdonyainak vontató képessége nem megfelelő s a másik, hogy a felépítmények és műtárgyak nem alkalmasak nagyobb mozdonyokhoz. Ázt hiszszük, hogy ez a vélekedés egészben nem helytálló, mert hiszen legfölebb arról van szó, hogy egykét újabb négytengelyii kocsit iktassanak a rendesen alkalmazott kocsikhoz; nem is szólván arról a lehetőségről, hogy ebben az esetben egy, vagy két másodosztályú kocsi feleslegessé válik. Akárhogyan áll is a dolog, igen is örvendetesnek tartanók, ha a hir igaznak bizonyulna. Szerzői jogbitorlás az építkezés terén. Egy nagyváradi épületről forgalomban levő képeslevelezőlapok nyomán egy békéscsabai nagyiparos teljesen hasonló épületet építettéit idegen épitészszel Most a nagyváradi épület tervező építésze port indított, mert a szerzői jogról szóló törvény szerint az eset plágiumot képez. Mindenesetre érdeklődéssel várjuk a törvényszék Ítéletét, mert ehez hasonló esetről, a hol nem irodalmi mü, hanem egy nagyobb- szabásu épület képezzen plágiumot, nincs tudomásunk. Visszavont iparpártolási rendelet. A pénzügyminiszter közelebbről rendeletet bocsátott ki a dohánytözsdékhez, melyben kötelezte azokat hazai szivarkapapir árusítására. Mint a Honi Ipar írja, a pénzügyminiszter e rendelethez, bizonyosan osztráK pressió alatt, magyarázó rendeletet bocsátott ki, melylyel előbbi rendeletét oda módosítja, hogy a közönség külföldi szivarkapapirt óhajtana, a pénzügyi közegek annak eladása ellen kifogást nem tehetnek. Hányszor tapasztaltuk már, hogy nagy hirtelen megalkotnak valami üdvös iparfejlesztési dolgot, nagy hangon tudomására hozzák a közönségnek és épp oly hamar, csakúgy csendben vissza is szívják, vagy agyonmagyarázzák az előbbi rendeletet. Postakocsin nem szabad átutazni. A személyszállításra be nem rendezett postakocsik kocsisai igen gyakran vállalkoznak utasok szállítására is, bár a postakocsisok részére kiadott szolgálati utasítás ezt a leghatározottabban megtiltja. A postakocsisok ezen eljárása számos esetben bűncselekmények elkövetését mozdította elő, amennyiben a felvett utas a postakocsi tartalmat elrabolta, sőt a kocsist is meggyilkolta. Az ilyen esetek ismétlődésének meggátlása, valamint a postakocsisok személybiztonságának és a kincstár érdekeinek megvédése céljából a belügyminiszter a kereskedelemügyi miniszterrel egyetértve a személyszállításra be nem rendezett postakocsikon való utazást megtiltotta. A postakocsist, aki ezt megszegi, 15 napig terjedhető Ruhát fest és vegyileg tisztit HAUFEL SAMUEL Nagykároly, = Kölcsey-utca 1. sz.f * i Alapittatott 1902.
