Közérdek, 1910. január-június (3. évfolyam, 1-29. szám)

1910-06-15 / 28. szám

Nagykároly, 1910. junius 15. 28-ik szám. III. évfolyam. KÖZÉRDEK ÉRMELLÉK KERESKEDELEM, IPAR ÉS MEZŐGAZDASÁG ÉRDEKEIT SZOLGÁLÓ TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik minden szombaton reggel. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Károlyi György-tér 36. szám. Nyilttér sora 40 fillér. — Kéziratot nem adunk vissza. Főszerkesztő: DR. BISITZ BÉLA a „Bánya“ és „Közlekedés és Közgazdaság“ szerkesztője. Felelős szerkesztő: SIMKÓ ALADÁR. Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva egy évre 6'— korona félévre 3 — korona. Vidékre postán küldve egy évre 7-— korona félévre 3 50 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Előfizetési és hiidetési dijak felvételére csak a felelős szerkesztő jogosult Kérelem előfizetőinkhez ! A lefolyt nyomdászstreik alatt meggyőződést szereztek igen tisztelt előfizetőink arról, hogy sem fáradsá­got, sem anyagi áldozatot nem tekintve, igyekeztünk lapunkat — habár cse­kély terjedelemben — de rendes idő­ben megjelentetni. Hogy részünkről az anyagi áldozat nem csakély volt, elég bizonyíték arra, hogy egy két oldatos lap annyiba került, mintha máskor 4 oldalon jelentünk volna meg, viszont a 4 oldalos, 10 oldatos lap költségét igényelte és ezen felül napokig kellett vidéken tartózkodnunk, ami szintén nagy terheket rőt reánk. Ezen áldozatokkal szemben ne vegyék szerénytelenségnek, ha arra kér­jük előfizetőinket, hogy múlt és jelen évi előfizetési dij hátralékaikat kiegyen­líteni szíveskedjenek. Reánk is nagy terheket ró a lap előállítási költsége és reá vagyunk utalva előfizetőink szi­ves jóindulatú támogatására. Kiváltó tisztelettel A „KÖZÉRDEK“ szerkesztősége és kiadóhivatala. Nevelés és az élet. Nagykároly, 1910. jun. 15. Nagy kérdés az erkölcsnevelés, amely minden családot érdekel. Min­den család féltő gonddal csüng gyer­mekén, minden család jeles, szolid, becsületes, nemes törekvésű, jó és tisztalelkü emberré óhajtja nevelni gyermekét. De a szülő sokszor nem ér rá annyit foglalkozni gyermekével, mint amennyit szeretne. A szülők jelentékeny részét el­foglalja a magával és a maga ideg­életével avagy a létért folytatott küz­delmével való gondja; a gyermekre nem jut sem kellő idő, sem kellő gond. Az asszonyoknak egy hányadát sok minden izgatja (színház, toalett, pletyka stb.) olykor még a gyermek is — csakhogy nem éppen erkölcsi irányban. De a legjobb, a leggondo­sabb szülő is megdöbbenve látja, hogy a gyermeklélek kisiklik a gon­dozó kéz irányitó hatalma alól s kaput nyit olyan benyomásuk számára, ame­lyek mérgező hatással vannak a mo­rális érzésre. Az élet, a nyilvánosság, a sza­badság fogalmainak tágulása s a vele való sokszoros visszaélés, a vallásos­ság hanyatlása, súrlódások minden téren erősen kiélesedő ellentétet tá­masztottak az erkölcsi törvények esz­ményi tartalma és a valóság jelen­ségei közt. Az élet tapasztalatai sokszor sú­lyosan kompromitálják a tiszta erkölcs fogalmait. A léhaság, az erkölcsi kö­zömbösség. sőt maga az teljes morális nihilizmus vajmi gyakran boldogul, tért nyer és hódit, holott a tisztult er­kölcsi önérzet és felfogás elmarad és elpenészedik. Minden ilyen tanulság — és a mi közéletünk úgyszólván nap-nap után kínálja — rombolólag hat az erkölcsökre. Az iskoláról szoktuk mondani azt, hogy tanitása az élet számára szól, nem az iskolának. De ezt a ta­nítást is sokszorosan megcsufolják a valóság mezején szedhető tapaszta­latokat. Az iskola szemefénye és büsz­kesége, akinek nemcsak tehetség és természetes adományok bősége ada­tott, hanem morális erő, önérzet, ma­kulátlan tisztesség és lelkes meggyő­ződések lendülete: az életben vajmi gyakran elbukik azokkal szemben, akik az iskolákban mindig csak svi- hákságukkal tűntek ki, de akik az élet­ben részint könnyű hajlékonysággal, részint mindenre való készséggel, ke­rülő utakon, talán éppen éppen könnyű erkölcsi podgyászuk folytán megtalál­ják a boldogulások föltételeit, sőt akárhányszor oly karriérhez jutnak, amely mindenkit meglep s amely után a tiszta erkölcsi alapon álló egyéniség hasztalan áhítozik. Ez ma a világ sora, nemcsak nálunk, hanem mindenütt. Bizonyságul szolgálhat erre éppen az a körülmény, hogy az erkölcsi törvényekhez való visszatérésnek s az erkölcsi érzés és fölfogás jobb és erősebb ápolásának szükségét. A világot azonban megjavítani nem lehet. A világ jó és a világ rossz; a világ erkölcsös és a világ erkölcs­telen. Aki csak erkölcsi tisztaságban tud élni és lélegzeni: az külön világot alkot maga körül s beéri a bármi ke­véssel is, csakhogy a maga tisztult fölfogásából engedményt tennie sen­kinek ne kelljen. Aki meg minden áron bőség, tündöklés, élvezetek és hiúság után tör: annak hiába prédi­kálunk erkölcsöt. A világ mindig ilyen volt és ilyen marad. Bankett-mánia. Ez egy tükre a szerepelni, feltűnni és flancolni akaró magyar társadalomnak. A bankett a magyar ember jellemvonása. Ezek­ben „mi“ vagyunk. A könnyelmű, enni, inni, dikciózni szerető magyar ember, ki 4 vagy 6 koronájával megváltott bankettjegye mel­lett jóllakik és egy-két száz embernek egy borízű toaszt keretében elmondhatja a maga saját külön szellemi véleményeit. Annyi ban­kett talán sehol sincs, mint Magyarországon. A jőllakás és ezzel kapcsolatosan a dikció- zás vágya soha úgy nem hódit a külföldön, mint nálunk. Minden mozgalom, gyűlés, kongresszus, ismerkedés, ünnep, Uram bocsá’! még csak a képviselőválasztás is egy-egy bankettel végződik s ilyenkor a dúsan megtérített és felvirágozott asztal körül felvonulni látjuk társadalmunk elége­dett, mosolygó arcú demokratáit és burzsoáit, kik nyájas leereszkedéssel emelik poharukat mindazon „kitűnő“ férfiainkra, a kiket — titokban — a pokol fenekére kívánnak. Nem akarlak gáncsolni tekintetes magyar társa­dalom, de mondhatom, hogy ilyenkor min­dig szégyelem magam, mikor az ilyen aktu­ális diszebédek alkalmával felvonulni látom potrohos alakodat. Szégyelem, mert tudom, hogy kivált ekkor, soha nem vagy őszinte. Elveidet, meggyőződésedet zsebre dugod s a látszat kedviért ragyogó arccal és borízű hanggal csatlakozol a — hangulathoz. Két­színű vagy itt, mint amilyen gerinctelen a hátad a külvilágban. A képviselőtestület köz­gyűlése. Nagykároly r. t. város képyiselőtestü- lete f. hó 12-én, vasárnap délelőtt Debre- czeni István polgármester elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott. A városi 1909 évi zárszámadás, vala­mint az 1909 évi gyámpénztári számadás megvizsgáltatott és tudomásul vétetett. A 62000—1910 B. M. sz. körrendelet értelmében a város részére 1909 évre kiutalt 15000 korona államsegély összegnek a tiszt­viselői fizetések pótlékául felhasználása tár­gyában, újabb határozat hozatott. A „Nagykárolyi atlétikai Klub“ kérelme rA HIRES, a valódi borsalino­KALAP EGYEDÜLI RAKTARA V.____________________________________________________ A „KALAP KIRALY“-nál, KERTÉSZ MIHÁLY czégnél, a legújabb és legjobb szalma és posztó nyári kalapok, turista ingek, nyakkendők, napernyők, haris­nyák és minden raktáron levő czikkek. — 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom