Közérdek, 1910. január-június (3. évfolyam, 1-29. szám)
1910-05-28 / 25. szám
25. szám. május 28. KÖZÉRDEK 3-ik oldal. Ha fáj a feje, ne tétovázzék, hanem használjon azonnal Beretvás-pasztillát, mely 10 perc alatt a legmakacsabb migraint és fejfájást elmulasztja. Ára 1 korona 20 fillér. Kapható minden gyógyszertárban. Késziti Beretvás Tamás, gyógyszerész Kispesten. Orvosok által ajánlva. Három doboznál ingyen postai szállítás. Az általános választási jogról. Irta: Balogh Lajos ügyvéd.*) A jogfolytonosság jegyébe született az 1848 és az 1867 és az mindkettő a Montesquieu világhírű gondolkozása szellemében, az észjognak a nemzeti felfogás nemes és emberszerető alkalmazása által lett megkeresztelve, a nemzet társadalmába bevezetve. Jogfolytonossága az 1848-nak és az akkor megalapozott törvényeknek néhai Mária Terézia nagyasszonyunk nemes és emberszerető intézményébe, az Urbárium behozatalába, keresztülvitelében gyökeredzik. Az Urbárium a nemzetet önállóvá, birtokossá, az általuk birt föld önkényes el nem vehetése által önérzetessé tette. Az igy támadt nemzeti önérzetességből további fejlődésre törekvés származott és pedig a legnemesebb indulatokkal, mely indulatok és törekvések a nemzet összes fiait egyenlő gondolkodásúvá tette. Ezen nemes törekvésekkel támadták a nemzet lánglelkü fiai, kiket a történelem csillogó betűkkel nevez meg: de mindezek között a legtörekvőbb, legtöbb vívmányokat gyakorlati alapozásokat a nagy Széchenyi István érte el. A törekvés a nemzetet lázba ejtette, mindenki z. nagy eredményeket, a célt felfogta és türelmetlenül várta. Széchenyi István a fokozatos haladás elvének volt hive, de a nemzet az előre látott célt türelmetlenül várta és Széchenyi Istvánt elhagyva a rohanó eszméket hirdető és érvényre emelni akaró Kossuth Lajost követte, mint vezérét. A nemzeti törekvés és felbuzdulás a jobbágyokat szabadokká nyilvánította: az urbáriumba megalapozott földeket nemzetileg megváltotta. így történhetett, hogy a rendiségből a nemzet a képviseleti rendszerre átal ment, a régi jogot fentartotta, a választó jogot még nem általánosította. 1848 óta a természetes mozgás, fejlődés tartott. Mibe világesemények is belefolytak s midőn az alkotmányos élet ismét helyreállt, csak a jogfolytonosság elve lett alapként megállapítva s az 1867-iki kiegyezés a közjogi dolgokat rendezte és belső fejlődés, valamint az 1848-iki törvények végrehajtása a nemzetnek további intézkedésre fenhagyatott. A rendiségből a képviseleti rendszerre való átmeneteit a nemzet még mindig nem tartja kielégítőnek: ebből lett az általános választási jog zászlóbontás tárgya, mivel a nemzet minden rétege ezen nemes jog gyakorlására kifejlettnek és hívatottnak érzi magát. A jog általános tételére alapos aggodalmak és különböző vélemények merültek fel, melyek a múltban tapasztalt események által nagyon indokoltak, úgy, hogy az általános választási jog megadásával a választhatósági jogot cenzushoz kötöttnek kell előidézni, bizonyos korlát közzé szorítani. Ezen korlát azonban csak olyan lehetne, mely a rendszert javítaná s a választók értelmiségének emelkedésével ezen korlát is megszüntethető lenne. A korlátolás a 20.000 lelken felüli és az önálló joggal biró városokba nem jönne alkalmazásba, a 20.000 lakossal nem biró Jelen cikket Balogh Lajos, a székelyhídi ügyvédi kar egyik legkiválóbb tagja a „Szabadság" laptársunkban adta közre. Az ő szives engedőmével mi is közöljük. községekbe és a többi kerületekbe csak az lenne választható, ki a választás napját megelőző tiz évet megelőzőleg, önálló vagy öröklött minőségű legalább 100 katasztrális hold jogát a választási elnöknél telekkönyvi kivonattal igazolja. Feltételezhető, hogy tiz évi birtoklás a nemzeti kívánalmak kellő ismeretét és a kellő higgadtságot nyújtja a megválasztandó jelöltnek. 15—20 év azt hiszem teljesen elegendő lenne ezen korlátolás mellőzésére nézve, addig azonban az adott viszonyok mellett szükségesnek mutatkozik. Rosenblatt Lipi a milliomos örükös aranymondásai. A Lévaji Béla ürük szüvetkező ürüm- tiil ragyogó szemmel járta be a várost, hogy a laphom vasárnap nem fog megjelenni. Láttak volna csak azt az ábrázatot, a mikur mégis megjelent! Mintha csak szüvetkezethi ecet-esenciát nyelt volna! Vagy a Halley csuvája érte volna! Musulyugtam rajta s az kívántam nekhie: „Der slag soll dich betreffen.“ Beállottak a melegh idtik. Újból elfug- laltam salonomat a Kossuth-kerthben. Must már a velem érintkezni uhajtuknak rendelkezésére áluk a nap, vagy az éj bármely órájában. A napúkban ojság ulvasás küzben megszólít egy bájus színésznő az ntcán. Mith ulvas Lipi bácsi ? Azt feleltem reá: Ulvasum a megtartott diszebédeket, amelyben nekem oly ritkán van részem. Azunnal penziót utalványuzutt számumra az aranyus kisasszony, amelyből jutott alkuhuffra is. Ez volt azután egy nagyszerű özlet!!!... Végtelen csodálkozom azon, hogy en- ghemet mellőztek a választási elnükük khi- nevezésénél. De hát mi kifhogásuk is lehetne ellenem ? Nem vagyuk-e én is egy hunpul- gár ? Nem az én kharekterem érvényesül a választásuknál? Nu csak jüjjün el az álta- lánus választási jog, tudom, hogy fogják kheresni a kegyeimet, addig azunban meg- velhem az egész társaságot. Miután az ürükségem hírét az én ganef ruszakaruim kocsának minősitik, khezd a kharekterem lefelé szállani. Nü! Ná! Mit érdekel ez engem ! A phenzio az mégis biztosabb, ezt pedig nem thagadja meg tüllem shenki. Még hasznúm is van belülié, nem kell érette adut és illetéket fizetni. Karekter a gyomor, elv a zseb, becsület ? az szalad az utcán ment egy mopszli kotya. Uraim bélyegzőt vegyenek! Ékszert, órát, ezüstnemüt jótállás mellett bámulatos olcsó áron csakis Magyarország legnagyobb ékszerüzletében Deb- reczenben a Löfkovits Arthur és Társa cégnél vásárolhat. HÍREK. Személyi hir. Csaba Adorján, vármegyénk főispáuja folyó hó 22-én hivatalos ügyei elintézése czéljából Budapestre utazott és onnan 24-én Szatmárra visszatért s azóta állandóan családja körében időzik. Kinevezés. Vármegyénk főispánja dr. Nagy Géza szatmári ügyvédet tiszteletbeli vármegyei ügyésszé nevezte ki. Főispánunk a választás alatt. Mint értesülünk, Csaba Adorján főispán a választást megelőző napon és a választás napján egész nap Szatmáron, Deák-tér 27. sz. a. (Plébánia épület) levő hivatalos helyiségben fog tartózkodni. Telefonszolgálat a választások alatt. A kereskedelemügyi miniszter a főispán fei- terjesztésére elrendelte, hogy a vármegye területén a választások ideje alatt, vagyis 1-én és 2-án egész éjjel telefon szolgálat tartassák, Karhatalom a választásokra. Vármegyénkben a rendkívüli izgalmasnak igér- áező választásoknál a rendzavarás meggát- lása érdekében főispánunk intézkedett, hogy a választást vezető elnökök részére a kellő karhatalom álljon rendelkezésre. E czélra városunkban a helybeli rendőrség és a honvédség ; Mátészalkán 2 század gyalog, 2 század lovas katonaság, 60 gyalog és 20 lovas csendőr; Fehérgyarmaton 2 század gyalog katona és 20 csendőr; Nagysomkuton 3 század gyalogos, 2 század lovas katona, 30 lovas és 60 gyalogos csendőr; Csenger- ben 1 század lovas, 1 század gyalogos katona és 20 csendőr; Krassón 2 század gyalogos, 1 század lovas katona, 20 lovas és 60 gyalog csendőr; Aranyos-Medgyesen 1 század lovas, 1 század gyalog katona, 20 lovas és 30 gyalog csendőr; Nagybányán 2 század gyalog és 1 század lovas katona, 50 gyalog és 20 lovas csendőr; Szatmáron 2 század gyalog, 1 század lovas katona, 50 gyalog és 20 lovas csendőr lett összpontosítva, tehát oly nagy karhatalom, amely kizárja azt, hogy esetleg zavargások forduljanak elő. Üzletvezetőség figyelmébe. A szatmári pályaudvaron déli 12 órától délután 2 óráig táviratot egyáltalán nem vesznek fel, pedig igen gyakori eset az, hogy az utasnak, aki egyik vagy másik vonatra várakozik, ezen idő alatt sürgönyt kellene feladnia. Felkérjük az üzletvezetőséget, hogy az utasokra való tekintettel elrendelni szíveskedjék, hogy a táviratok a szolgálattevő tá- virász által, a déli órákban is felvétesserek. Ruhát fest és vegyileg tisztit b :: Nagykároly, :: Kölcsey-utca 1-ső szám. Alapittatott 1902. m
