Közérdek, 1910. január-június (3. évfolyam, 1-29. szám)
1910-01-15 / 3. szám
3-ik Szám. KÖZÉRDEK. 5-ik oldal. ÉRMELLEK. Érmihályfalva. Felépült állomásfőnök. Mint örömmel értesülünk, Makucz Gyula máv. ellenőr, állomásfőnök teljesen felépült súlyos bajából és f. hó 13-án az állomás vezetését átvette. Változás a vasútnál. A debreczeni üzletvezetőség Zemán József forgalmi dijnokot állásától felmentette, helyébe Seszler Róbert dijnokot Feketeardóról áthelyezte s forgalmi szolgálat teljesítésével bízta meg. Pénzintézeti zárszámadás. Az érmi- hályfalvai Kereskedelmi és Iparbank tegnap igazgatósági gyűlést tartott a mely elfogadta a közgyűlés elé terjesztendő alábbi mérleget. Az 1909. évi tiszta nyereség összege 23080 kor. 03 fillér, melynek felosztására nézve az alábbi javaslatot terjeszti a közgyűlés elé. Osztalékra 1500 db. részvény után 10500 k. Igazgatósági jutalékra 2308 k. Vezérigazgató jutaléka 692 k. 40. Tisztviselők jutaléka 692 k. 40. Jogtanácsos tiszteletdija 300 k. Jótékonycélra 300 k. Tartaléktőke emelésére 8287 k. 30 f. fizettessék ki. Az intézet részvénytőkéje 150.000 k. Tartaléktőke 75248'08. Betét 382.581 k. 18 f. Folyó számla és ingatlanok 47798 k. 87 f. A váltótárca állomány értéke 923811 k. 1 f. Eljegyzések. Schönfeld Mózes az orth. izr. hitközség főrabbijának fia eljegyezte Nyírbátorból özv. Hercz Bernáthné kedves leányát Helénát. — Tasi Sándor bihardiószegi gazdálkodó jegyet váltott özv. Kovács Jánosné leányával Juliskával. Fegyelmi vizsgálat. Retek János állásától felfüggesztett rk. tanító fegyelmi ügyében — kinek viselt dolgait lapunkban ismertettük — az egyház részéről kiküldött bizottság befejezte a vizsgálatot. A kihalgatott tanuk vallomásából beigazolást nyert a vádpontok összes adatai, kivéve a kis leányok megrontása iránti panasz. Az ügy most már a kir. ügyészség részéről lesz vizsgálat tárgyává téve. Piaczi drágaság korlátozása ügyében a város érdemes főjegyzőjétől azon értesítést vettük, hogy ő maga is elismeri és métányolja a közönség jogos panaszát, de nem segíthet az ügyön, mert nagyközségről lévén szó, a hatáskör a vármegyét illeti. Legczélszerübbnek véi- nők azt, ha a közönség körében indulna meg a mozgalom, melyet a főjegyző pártfogolva terjesztene be a megye alispánjáhozGyújtogatás. F. hó 10-én leégett Szabó Imre gazdálkodó szalmája. A tűz azonban a csendőröknek gyanúsnak tűnt fel s kiderült, hogy azt Papp Gábor gyártotta, kifejezést óhajtván adni vele Szabó iránti barátságának. Most Papp a székelyhídi börtönben álmodozik arról, hogy minek van oly ügyes csendőrség Érmi- hályfalván, amely azt is irigyli az embertől, hogyha bevilágítja az esteli pokoli sötétséget. Postaigazgatóság figyelmébe. Panaszt vettünk Szalacsról, hogy a posta hivatalnál olyan állapotok uralkodnak, a mely gyors és erélyes orvoslást igényel. Hétköznap a postahivatalt — daczára a téli időszaknak d. u. 4 órakor nyitják ki, vasárnap pedig alig félóráig tartja a hivatalos órát a postamester. Elvárjuk a posta- igazgatóságtól, hogy a közönség érdekében szigorúan utasítani fogja a postamester uiat, a postahivataloknak előirt, hivatalos órák betartására. Csendőrök a disznótoron. Zsíros Imre egy 160 kilós gyönyörű disznót ölt le s ennek örömére meghívta ismerőseit egy kis kóstolóra. Folyt a mulatság s a kitűnő érmelléki bor hatása alatt már legjobb kedély hangulatban volt a 23 főből álló társaság, a mikor egyszerre mintha a menkő csapott volna le, beállított 3 szuronyos csendőr s a házigazda szives meghívását kérte a vacsorához. Persze szívesen fogadták őket, leültették, etették, itatták, csak a házigazda fészkelődött szörnyen mintha bántotta volna őt a csendőrök társasága. Vacsora közben Chiorán őrsvezető érdeklődni kezdett a disznó súlya iránt, mire a házigazda kijelentette, hogy egy 80 kilós malacot ölt le. A csendőrök azonban nem hitték a dolgot s utánna járván reá jöttek, hogy itt egy nagy állatról van szó, mely alig pár nappal még Szalay Zsiga tulajdona volt s gyanús körülmények között tűnt el az ólból. Vallatóra vették Zsíros uramat ki beismerte, hogy a zsíros disznót ő lopta el Szalay barátjától. A csendőrök bünjelkép egy pár rőf kolbászt nyakába akasztottak Zsíros uramnak és bekísérték illetékes helyére, a hol Zsíros uram pár hónapig elmélkedhetik a zsíros disznó felett. Libatolvaj. Kovács Gábornak nem tetszett, hogy Friedmann Dávidnak 5 libája van az ólban. Kapta magát és 10-én elemelte őket. Tulakart adni a heti vásáron rajtuk, de vesztére, mert a szemfüles csendőrök gyanúsnak találták az olcsó libát s Kovács uramat vallatóra fogták, ki beismerte, hogy a libák jogtalan tulajdonosa. — A beismerés után Kovács Gábort a csendőrök a székelyhídi járásbíróság börtönébe szállították. Meghagyták azonban a fogházőrnek, hogy Kovács uramat libahússal tartsák, hogyha kiszabadul legalább undort kapjon tőle. Seífiivás. Az Érmihály falvai Járási Segélyszövetkezet heti 50 filléres alapon 1910. január 1-ével megnyitotta II-IK ÉVTARSUL Ugyancsak szives tudomásul adja, hogy januát 1-vel szalacsi kirendeltsége is megkezdette működését, ahol tagok épugy mint Érmi- hályfalván, a főintézetnél felvétel iránt bármikor jelentkezhetnek. Kölcsönök a legkulánsabb feltételekkel adatnak, mig a betevők heti befizetéseik után 6°/o-os osztalékot élveznek. Bővebb felvilágosítást nyújtanak az említett intézetek vezetőségei. Érmihály falvai Járási Segély szövetkezet. Székelyhid. Jogtalanul kivetett egyházadó. Nyílt levél Dr. Molnár Ákos országgyűlési képviselőin: z! Lapunk legutóbbi számában már beszámoltunk a róm. kath. iskolánál uralkodó botrányos állapotokról, melynek orvoslása iránt egyház feje és a kir. tanfelügyelő ur, kit rendkívüli erélyességéről és pártatlanságáról ismerünk, aligha meg nem tette már az intézkedéseket, annyival is inkább, mert értesülésünk szerint a kérdés a képviselőházban is interpelátió tárgyát fogja képezni. Most lássuk azt, mi jogon fizetnek a székelyhídi róm. kath. egyházhoz tartozó hívők egyházadót? A növendékek szaporodásával, lévén 260 tanítvány, a melyből 88 lelencz, szükséges volt az egy tanító mellé egy újabb tanítói állás szervezése. Az egyháztanács újra a grófhoz fordult, hogy mint kegy- ur, a ki a szép birtok jövedelmét élvezi, ami kitehet 60,000 koronát, viselje a tanító fizetését. A gróf ezt kereken megtagadta, azzal az argumentummal, hogy az adomány levélben csak tanító, nem pedig tanítók fizetéséről van szó. (Igaz ugyan, hogy az adomány-levelet nem látta eddig földi halandó, de mi azt legközelebb a megyei levéltárban lefogjuk másolni és nyilvánosságra fogjuk hozni). Ilyen körülmények között az egyháztanács a hívőkre vetette ki a felmerülendő költségeket és megtörtént az a hallatlan esemény, hogy egy óriási birtok adomány mellett, egy- egy hivó 10—20 korona egyházadót fizet Székelyhidon. És hihetetlen, de az is megtörtént, hogy nem akadt Székelyhidon egyetlen ember, a ki felszólalt volna ezen jogtalan megadóztatás ellen s nem akadt egyetlen ügyvéd, a ki félve a gróf hatalmától, elvállalta volna a hívők jogos sérelmének orvoslását! Ez jellemzi legjobban a város népének eiha- gyottságát és azt, hogy, hogy még mindig létezik egy korlátlan uralkodó zsarnok egy város felett. Mi azonban kibontjuk a zászlót a szegény elnyomott polgárság érdekében s követeljük, hogy a hatóság tegye vizsgálat tárgyává az ügyet. Minket nem lehet terrorizálni, mi nem félünk a gróf hatalmától, a mi panasz szavunk el fog hangzani oda, a hol intézik az ország és a magyar nép ügyeit s Magyarország derék, becsületes vallás- közoktatásügyi minisztere nem fogja tűrni azt, hogy egy amúgy is adóval súlyosan terhelt polgárság törvénytelenül sulytassék olyan teherrel, a melynek semmi jogalapja nincsen. Vagy viselje a gróf az egyházi terheket, a melyet kötelessége viselnie, vagy adja át a birtokot az egyháznak. Kitelik abból a pap és tanító fizetése s jut abból az egyházi épületek jókarban tartására is. A zászló kioontással egyidejűleg az alábbi nyílt levelet intézzük a kerület képviselőjéhez: Nagyságos Dr. Molnár Ákos úrhoz, mint a székelyhídi választókerület országgyűlési képviselőjéhez Budapesten. Van-e Nagyságodnak tudomása arról, hogy Székelyhid város róm. kath. valláshoz tartozó hívei, jóllehet az egyház Gróf Stubenberg József kegyurasága alatt áll, jogtalanul egyházadóval van megterhelve, úgy hogy a polgárság minden lehetőt meg akar tenni az iskola államosítása iránt, melynél a gróf saját érdekében közre akar játszani s ezáltal egy állami iskolát a nemzetiségi vidéktől, hol arra nagyobb szükség van, elvenni ? Hajlandó-e Nagyságod, mint a kerület képviselője, a kinek eddigi tevékenysége választói érdekei megvédésében és előmozdításában merült ki, ez ügyben megtenni az illetékes köröknél a lépéseket a sérelmek orvoslása iránt ? Hajlandó-e Nagyságod felszabadítani az amúgy is adóval súlyosan terhelt polgárságot egy jogtalan adóviselés alól ? Hajlandó-e Nagyságod az illetékes körök figyelmét felhívni a székelyhídi róm. kath. iskolánál uralkodó botrányos állapotokra ? Mi ismerve nemes szivét, tudjuk, hogy igen, várjuk tehát a mielőbbi sürgős intézkedéseket. Székelyhid, 1910. január 14. Kiváló tisztelettel a „Közérdek“ szerkesztősége. Ellenőrző vizsgálat. Dr. Náday Samu körorvos folyó hó 12-én megvizsgálta az összes ellenőrzése alá eső üzleteket és a tapasztaltak felett megelégedésének adott kifejezést. Pénzintézeti közgyűlés. A székelyhídi népbank r. t. folyó hó 16-án délután 3 órakor tartja saját helyiségében IV-ik évi rendes közgyűlését. Az igazgatóság jelentése szerint az évi nyereség és az 19C8. évi nyereség áthozatal 17965 K 25 fillért tesz ki, a melynek a következőképen való felosztását indítványozza: 1. adassék osztalékul (a 4 sz. szelvény ellenében) részvényenként 7 korona, 7000 kor.; 2. a tartalék alap gyarapítására az alapszabályszerü- 10%, vagyis 1689 korona 86 fill, helyett 6000 korona; 3. az igazgatóság alapszabályszerü jutalékára 1689 kor.; 4. a felügyelő-bizottság jutalékára 510 kor.; 5. a tisztviselők jutalékára 800 kor.; 6. jótékonyczélra 250 korona, mig a Bubát fest és avegyileg tisztit HAUFEL SAMUEL Nagykároly, Kölcsey-utca 1. sz. Alapittatott 1902.
