Közérdek, 1910. január-június (3. évfolyam, 1-29. szám)
1910-05-07 / 22. szám
6-ik oldal. KÖZÉRDEK. május 7. 22-ik. sz. ÉRMELLÉK. Yelencze — Érmihályfalván. Érmihályfalva, 1910. május 6. (Bz.) Mióta hallhatatlan emlékű hazánkfia Kossuth Lajos levegőbe dobta a jelszót, hogy „tengerre magyar“, örvendetesen lehet tapasztalni, hogy a magyarság egyre jobban ellepi a kék Adria közeli partjait. Talán ennek következménye az, hogy városunkban is egyre jobban érvényesül az olasz művészet tanító hatása, úgy hogy ma már — Istennek hála — egy ilyen című közlemény is megszületik: Velencze — Érni ihályfalván. Képzelhető, hogy a közelben levő, községünkhöz hasonló „kisebb, de fejlődő“ helyek lakói mint sárgulnak el az irigységtől e cim láttára. Gondolatban már-már kereMk a mihály- falvai városházát, mely a dogék nalotájainak renaisancebe átmenő késő nemes gctli styljait lopja meg díszítéseiben. S mibe látják az uj eáth. templomot, melynek architikturája a Szent Márkus-téri collegája bizánci külsőségéivé llep meg. Pedig korai még a szomszédok irigysége. Városházánk, mely még alig pár éve rendezte több évtizedes nád kalapját, hogy mohos cseréppel védekezzék az idő viszontagságai ellen, dacára ujdonat-uj, remekbe készült gyalultdeszka tűzfalainak (kidőlt ugyanis a tégla) még mindig i en távol esik attól, hogy globe trotter angliusok skitzirozzák rajztömbjükbe. Templomaink — Uram bocsásd meg —- még a vadonat uj róni. kath. is, csak egyszerű hajlékai az Urnák . . . ki mégis úgy intézte sorunkat, dicsértessék az Ő szent akarata, hogy velenczei képet varázsolt Érmihályfalvára. VeldhCzét ugyanis elsősorban á vízre épülés teszi elsőrendű látványosságé. Ki a mell, Érmihályfalva 1 Büszkén kiáltsuk a nagy világba, hogy a viz már megvan ! Megvan, valódi hamisítatlan formájában, a viz, az aqua, a H. 20, szóval valódi nedves, évszaknak megfelelő hőmérsékü viz, mely a vásár-tér Szelén kezdődik és fodros hullámaival, akár Velencze Canal grandja, — végigmossa a Kisujváros „városnegyed“ — tiszta házacskáinak falait. A közlekedés, ha nem is cifraorru gondolákon történik, de egy deszkából összerótt tutaj épen nem veheiő ritkaságszámba. A hold, a csillagok, csak azért nem tükröződnek vissza hangulatkeltőén a mi saját külön tengerünk mélyen, mert 2—3 hete nem volt szerencsénk a jeles égi testekhez. Ez azonban még nem zárja ki azt, hogy ne legyen módunk később látni őket, midőn aranyos, ezüstös sugaraikkal játszani fognak a mozgó hullámok. Tenger van a temetőig (akár Velenczében) és igy épen nem lehetetlen, hogy egy-egy szárazföldi magyarnak, ki a legnagyobb vizet 1904. julius 3-án látta a nagy felhőszakadáskor, utolsó földi útját vizen ringó tutajon teszi meg. A rövid leírás után sajnálkozással kell megemlékeznünk egy mozgalomról. Ugyanis ami egyszerű népünknek úgy látszik fejletlen még az érzéke a természeti szépségek iránt (nem lehet csodálkozni, ke\és az iskolánk) igy aztán egész tömeg és horribile dictum !, épen a parti kitüntetett lakosság (valószínűleg lelketlen felbujtás folytán) követeli a viz levezetését. Szerencse azonban, hogy vármegyénk nem engedi ezen elsőrendű látványosságot egy kettőre eltüntetni egy csapat „általános titkos választó“ kedvéért. Két év óta vaskézzel (Tisza megyéje) tartja vissza a Velencze müadó törvényhatóság, természetesen igen helyesen, a lecsapolási szándék terveit és igy lehetővé teszi, hogy szűk látókörű lakosságunk minden költség nélkül részesüljön a „lagúnák városának“ mesés gyönyörűségeiben, ízlés nevelő, természeti szépségeinek élvezetében. Hogy a posvány egészségtelen, hogy miaz- mák, bacyllusok teremnek a pucsojában, az még csak állítás mely igazolva nincs. Ki látott valaha egy eleven miazmát, egy támadó baczyllust? Nevetséges! Ilyen „apróságoktól“ csak nem ijedünk meg, volt nekünk már a muszkával is dolgunk. Aztán meg mire való a körorvos, no meg a járásorvos. Majd meg tanítják ők azt az alattomos baezyllus bandat, azért kapják a nagy fizetést. Szóval látható, hogy a nép iránti egészséges érzék erélyesen neveltetik vármegyénkben. Hírlik, hogy a helybeli casinó pünkösd második napján nagy vizi ünnepélyt rendez, melyre a következő tartalmú meghívót bocsátják ki. Meghívó. Érmihályfalván 1910. május 16-án esti 8 órakor kezdődőleg rendezendő Velenczei estére, mely a vármegye fő- és alispánjának, az érmihályfalvai főszolgabírónak, végre a község érdemes elöljáróságának különös védnöksége alatt a kisujvárosi lakosság költségére újonnan létesített helyi tengeren fog lezajlani. Az igen szép műsor fénypontja a tutajról rendezett tűzijáték, melynek utolsó számánál millió szikra, tűzeső között 400 m. magasságban megfog jelenni a „20-ik század“ gyászruhába öltözött siró szobra, amint felemelt balkezével megfenyegeti a jelen leendő hatóságokat, plasztikus jobbjával pedig a vízre mutat. GRÓSZ ZELMA BLAU SÁMUEL Nagykároly Érmihályfalva JEGYESEK. (Külön éftesitps helyett.) ■ : ')■" •' tT '■ . .fi. ■ Érmihályfalva. Áthelyezés. Biharliármegye főispánja Beöthy Dávid tb. főszolgabírót ideiglenesen Belé- nyesre helyezte át s helyére Dr. Bojanovits Rudolf közig, gyakornok tb. szolgabirót osztotta be szolgálattételre. Bezárt iskolák. A nagy mérvben fellépett kanyaró betegség miatt az alispán rende- ;etére az összes iskolákat bizonytalan időre bezárták. Az eddigi bejelentett megbetegedések száma 45, mely szám napról-napra ijjesztőleg növekszik. Örömmel jelenthetjük, hogy eddig halálozás nem fordult elő. Eljegyzés. Blau Sámuel, a Grósz Herman és fia czég üzletvezetője eljegyezte Grósz Mihály nagykárolyi terménykereskedő kedves és bájos leányát Zelmát. Vizsgaletétel. Baumgartner József gép és mülakatos a mértékhitelesitési, javítási és mér- legtani szakvizsgát a debreczeni vizsgáló-bizottság előtt kitüntetéssel tette le. Uj képviselőjelölt. A székelyhídi kerület központjában, Érmihályfalván, érdekes uj zászlóbontás történt május 3-án. Mintegy 21 község küldöttei jelentek meg s nagygyűlést tartva, kimondták, hogy megalakítják a függetlenségi kisgazda pártot, melynek jelöltjéül egyben dr. Dóczy Imre budapesti orvost kiáltották ki. Dr. Dóczi a jelölést el is fogadta s agi- tációs körútját a kerületben vasárnap kezdi meg, azon reményben, hogy miután a párt címébe a függetlenségi szót is felvették, sikerülni fog a független érzelmű polgárokat is megnyernie elveinek. A kerületben azonban tudják, hogy dr. Dóczi Imre, aki különben Mezőfi sógora, először a munkapárt programmjával akart fellépni s a párttól támogatást is kért, de közbejött akadályok miatt elállóit e szándékától és összekovácsolta magának a függetlenségi és kisgazda-párt címet. A címhez azonban választókra is volna szükség s igy nehezen fog menni dr. Dóczi vállalkozása. Az uj jelölt támogatására különben Mezőfi Vilmos ismert szo- czialista vezér f. hó 3-án Érmihályfalvára érkezett. A vasútnál Hintalan Ede és Ruszkay Elek fogadtak az első osztályú kocsiból kilépő elvtársat,- aki innen a kör helyiségébe ment, ahol beszédet tartott és bejelentette, hogy a megnyilvánult közóhajtásnak engedve, minthogy az elvtársak nem bíznak'a két úri jelölt személyében, ebből kifolyólag Dr. Dóczi Imre 48-as szoczíálista gazdapárti programmal fellép a kerületben. Mezőfi kijelentése szerint tehát Dr. Dóczi Imre nem úri ember. Igaz, hogy pakktáskáját nem viszi utána senki, mint Mezőfi után Ruszkai, de mégis belügyminiszteri fogalmazó, akinek egy nagy érdeme is van, hogy elveit változtatni tudja, mert két héttel ezelőtt Székelyhidon akart munkapárti programmal fellépni s minthogy ez nem sikerült, szocziá- listává vedlett. Hogy megbukik az bizonyos. A pártvezetőség az alábbi felhívást bocsájtotta ki. Tisztelt Polgártársak! A f. év május hó 8-án Dr. Dóczi Imre képviselőjelöltünk reggel 6 órakor községünkbe érkezik, fogadjuk öt ünnepélyesen és hallgassuk meg 10 órakor a községháza udvarán megtartandó programm beszédét, amely után a délután egy óriási vonattal Székelyhidra fog menni, hogy ott is elmondja programm beszédét. Sorrend : 1.) Vasárnap reggel 5 órakor gyülekezés a kistemplomnál, onnan zenekisérettel, zászlóval kivonulás a vasút állomáshoz. 2.) 10 órakor a községháza udvarán programm beszéd megtartása. 3.) 1 órakor zene mellett kivonulás az állomáshoz onnan átutazunk Székelyhidra. Dóczi ur sikertelen vállalkozásához nincs mit fűznünk, de annyit mondhatunk, hogy a párt azon vállalkozása, hogy a községházát kortesczélokra használja fel nem fog sikerülni, mert Jakab Rezső főjegyző ur kijelentette, hogy a községházába semmiféle politikai összejövetelt nem enged. Pénztárvizsgálat. Jakab Rezső főjegyző folyó hó 2-án megvizsgálta a városi pénztárt, amelyet a legnagyobb rendben talált. Hűtlen barát. Novák György nyiradonyi lakosnak elfogyott az apró pénze. Találkozott régi barátjával Botos János érmihályfalvai lakossal és kért kölcsön tőle 2 koronát, amelyet az, azon feltétellel, hogy 16 korona értékű gyűrűjét a kifizetés napjáig nálla hagyja, meg is adott. Botosnak első dolga volt a gyűrűt 6 koronáért eladni Herskovits József érmihályfalvai czipésznek s midőn Novák kiakarta váltani a gyűrűt, azt állitofia, hogy .elvesztette,,.— károsult panaszt tett a csendőrségnél, amely hamar kiderítette a valót és a feljelentést sikkasztás miatt Botos ellen, megtette. Uj építkezések. A Benedek és Grósz czégek a forrás kutnál 18 uj ház építésére kértek engedélyt. Az épületeket Katona Ferencz építész fogja épitepi. , Adóbehajtás április hóban. Állami adó: hátralék volt március végén 30,424 kor. 27 fillér, behajtatott 1185 kor. 22 fill. Községi pótadó hátralék 37,523 kor. 54 fill., behajtatott 12,717 kor. 48 fill., a mely kedvező eredmény Fábián Bertalan adóügyi jegyző sikeres működésének eredménye. Ajánlatok vágóhidépitésre. A város képviselőtestülete által létesítendő vágóhíd és hatósági husszék építésére Katona Ferencz, Balogh Ferencz . érmihályfalvai és egy szalontai építőmester adott, be ajánlatot. — Á főjegyző az ajánlatokat a nagyváradi államépitészeti hivatalhoz tette át. Értesülésünk szerint a legkedvezőbb ajánlatot Katona Ferencz tette. Uj malom. Glück Benő földbirtokos által nyersolaj motorral való hajtásra engedélyezni kért malom ügyében a helyszíni vizsgálatot csütörtökön ejtette meg a bizottság Beöthy Dávid szolgabiró elnöklete alatt. A bizottság Pozsonyi László iparfelügyelő javaslatára nem nyersolaj, de szivógáz motorra adta meg az engedélyt. A megadás ellen Konrád László és Glück Adolf adtak be kifogásokat, különösen az utóbbi által tett észrevételek oly nevetségesek és minden alapnélküliek voltak, hogy a bizottság azokat figyelembe sem vehette. Glück ugyanis az utca szélességét és háza érték- csökkenését hozta fel az elutasítás indokául, holott az utca 15 méter széles s a malom létesítésével házának értéke legalább 30%-ot emelkedni fog. A bizottság kimondotta, hogy a határozat csak birtokon kivül felebbezhetö és ennek alapján Glück Benő már az építkezéseket meg is kezdette. Hűtlen feleség. Nagy szomorúság ütött tanyát Molnár Ferencz gazdálkodó házába. Kirepült a ház pacsirtája, dalos csalogánya, Molnár uram szerint azonban károgó varjúja és
