Közérdek, 1910. január-június (3. évfolyam, 1-29. szám)
1910-04-16 / 19. szám
19. szám. ápril 16. KÖZÉRDEK. 7-ik oldal. Leltározás miatt az összes üzletben gpncittatnQV levő áruk igen jutányos árak mellett «>1 Uollldtlldlv SZILÁGYI IMRE női- és férfi-divatáru kereskedésében Nagykároly, Deák-tér. sem alatt álló kir. törvényszéknél a 2700—1910. I. M. számú igazságügyminiszteri rendelethez képest a kezelő hivatalban a hivatalos órák köznapon 8 órától 3 óráig, vasár- és ünnepnapon pedig 9 órától 12 óráig tartatnak. Ugyanezen időtartamban állapítom meg a hivatalos időt a kir. törvényszéki pertár részére is. Kereskedelmi czégbejegyzésre vonatkozó szóbeli kérelmek hetenkint hétfőn, szerdán és pénteken 9—11 óráig terjeszthetők elő. A felek részére az iktató hivatalok és a telekkönyvi hivatal köznapon 9 órától 1 óráig, vasár- és ünnepnapon 9 órától 11 óráig áll nyitva. A törvényszékhez czimzett beadványokat a felebbezési tanács gyüjtőszekrényébe is lehet tenni. A felebbezési tanács jegyzője köteles azokat az ügydarabokat, a melyek nem tartoznak a felebbezési tanács elintézése alá, a gyüjtőszekrény kiürítése után haladéktalanul az iktatónak átadni. A gyüjtőszekrényt köznapon 1 órakor, vasár- és ünnepnapon 11 órakor kell kiüríteni. A 2700— 1910. I. M. számú rendelet 2. §. 1. bekezdésében nem említett kezelő hivatalokban és jegyzői irodákban, valamint a czéghivatalban a felek köznapon 9 órától 11 óráig, vasár- és ünnepnapon pedig csak kivételesen a hivatal főnök külön engedelméve! nyerhetnek értesítést. Szatmárnémeti, 1910. április hó 6-án. Róth Ferencz elnök. Kedélyes tejkóstoiás. Lapunk egyik buzgó olvasója figyelmeztetett bennünket egy rossz szokásra, a mely városunkban reggelenként a piaczon már huzamos idő óta divatozik. Néhány asszonyságnak ugyanis az a passziója, hogy a falusiak tejkészletét mind sorba kóstolgatják és pedig ugyancsak bosszantó m')don. A derék hölgyek tejet töltenek ki maguknak az elárusítók félliteres bádogedényeibe s kóstolgatás után a megmaradt mennyiséget minden teketória nélkül visszaöntik a nagy tejes kannákba. Tekintettel arra, hogy ez az eljárás nem csak ízléstelen, hanem közegészségügyi szempontból is nagyon veszedelmes, elvárjuk városunk tiszti orvosától és rendőrkapitányától, hogy mielőbb megtegyék intézkedéseiket e kedélyes tejkóstolás beszüntetésére vonatkozólag. Óvakodjunk Romániától. Igen sűrűn megesik, hogy Magyarországból lelkiismeretlen ügynökök által jó keresettel kecsegtetve, mennek munkások Romániába, a kik odaérkezésük után csalódva tapasztalják, hogy a tett ígéretek többnyire be nem váltatnak. A belügyminisztérium a munkások figyelmét a hatóságok utján felhívta ezen körülményre és ismételten figyelmezteti, hogy a munkások ne vállaljanak Romániában munkát a nélkül, hogy jogviszonyaikat szabályszerűen kiállított, aláirt és hatóságilag hitelesített szerződéssel előzetesen ne biztosítsák. A romániai munkaadókkal saját érdekükben lehetőleg még az utrakelés, de mindenesetre munkába állás előtt kellő alakban kössenek szerződést a munkások. Tisza Istvánt, mért dobálták meg záptojással és kővel Debreczenben, mert megtudták, hogy zsebóráját egy bécsi órástól szerezte be, holott Kóhn Antal helybeli órásnál a Gróf Károlyi-téren annál sokkal jobbat szerezhetett volna be. „Buziási Phönix“ az egyedüli baktériummentes természetes ásványvíz s ezért nemcsak hazánkban, de az egész müveit világ orvosai által mint legkitűnőbb természetes, az egészség előnyére váló üdítő és gyógyvízként ajánltatik. „Buziási Phönix“ a hazai ásványvizek legelter- jedettebbje és az egész világon legelőnyösebben ismert. Ékszert, órát, ezüstnemüt jótállás mellett bámulatos olcsó áron csakis Magyarország legnagyobb ékszerüzletében Debreczenben a Löfkovits Arthur és Társa czégnél vásárolhatunk. Tavaszi újdonságok ! Van szerencsém tisztelettel értesíteni a n. é. helybeli és vidéki vásárló közönséget, hogy Nagykárolyban, a Deák-téren fennálló posztó- és rnhakereskedésembe a tavaszi áruk megérkeztek. — Állandóan nagy raktárt tartok hazai, angol és brünni kelmékből férfi és gyermekruhákból, továbbá tavaszi felöltőkből, melyeket jutányos áron bocsájtok a veyő közönség rendelkezésére. Gyermek ruha-különlegességekből nagy raktárt tartok. Vidékre szövet-mintákat megkeresésre id- talanul küldök. A n. é. közönség b. pártfogását kérve, vagyok kiváló tisztelettel Klein József, posztókereskedő. Pártoljuk a helyi ipart. Aki szép, kényelmes és kitűnő anyagbői készült cipőt vagy csizmát akar készíttetni, az keresse fel Papp Lássló cipész-mestert Nagykároly, Gróf Károlyi-tér (Kerekes Ödön házában), ahol a mai kor igényeinek megfelelő kiállítású tárgyakat kap jutányos árak mellett. — Több kitüntetés. A tavasz újdonságai, a legdivatosabb kelmékből készült férfi és gyermekruhák, női és leényka felöltők, paletok igen nagy választékban megérkeztek Bekker Orbán ruhakereskedésébe Nagykároly, Nagyhajduváros-utcza 1. szám alatt, ahol azok legjutányosabb árakon árusitlatnak. KPfPclpf Két nőtlen úriember előkelő CoICl* háznál jó ellátást (ebéd és vacsora) keres. Válaszok „Jól fizetünk“ jeligére kéretnek a kiadóhivatalba. CSARNOK. A falu. Irta: SZILÁGYI JENŐ. Asszonyokról beszélgettek. Istenem, ha egy társaságban egy-két szellemes, vagy legalább ahnak tartott ember van, ugyan miről is beszélnének ? Asszonyokról, szerelemről... Az ideálistának ismert doktor hevesen kelt ki a közkifogás ellen. Most, hogy a sor rajta volt, nem akarta elszalasztani az alkalmat, hogy mindent elmondhasson.. — A nőkről négyféle felfogást ismerek: van aki azt mondja, hogy minden asszony jó. Az ilyen emberre azt mondják, hogy bolond. A másik a rossz akaratú kivételeknek mondja. Ez a kép optimista felfogás. Van, a ki kivételeknek nevezi a jó asszonyokat. És végre a leg- pessimistább felfogás szerint: minden asszony rossz. Ha kivételeket sorolsz elő neki, vagy azt mondja, hogy ez az asézony még nem rossz, vagy csak mi nem tudjuk, hogy rossz, vagy végül, hogy azért nem romlott meg, mert nem volt rá alkalma. De hogy egy asszony önmagában véve is rossz lehet, azt nem ismeri be. Nos ez az utolsó a legveszedelmesebb felfogás. És el sem képzelhetik, hogy hány embernek mételyezte meg ez a lelkét. Én nem vallom ugyan ezt az elvet, de ha megengedik egy kérdést vetek föl: Mik azok az okok, vagy körülmények, melyek miatt egy asszony nem csalja meg a férjét ? Egy ábrándos szemű szőke asszonyka közbeszóllott: — Tudtommal mostanáig csak azokat az okokat keresték, a melyek miatt egy asszony megcsalja férjét. A doktor nyugodtan, megszokott, kedves fejbólintásával felelt: — Igaza van asszonyom. De én most a legpesszimistább fölfogás nevében szóilottam. A kérdés tetszett. Meg is vittatták minden oldalról. A férfiak nem győzték eleget hangsúlyozni, hogy ha az asszony nem csalja meg a férjét, érdeme van abban a férjnek is. Az asszonyok természetesen tiltakoztak ez ellen és példákkal bizonyitották, hogy némelyik férj megérdemelné a szarvakat és igazán magasztalni lehet az olyan asszonyt, a ki nem ékesiti föl velük az ilyen férj homlokát. Pedig hát ez nem érdem, de ilyen esetben igenis magasztalni kell. Mindent elmondottak erről a kérdésről, a mit csak lehetett. A beszélgetés mindinkább csöndesebb lehetett. Látszott, hogy ezt a témát nemsokára tárgyalják. Csak egy ember volt a társaságban, a ki eddig még egy szót sem szólt. Kiváncsian fordultak feléje, mert az ő véleménye mindenkit érdekelt. Az öreg orvos volt az, a kit tapasztalataiért tiszta életfelfogásáért és nyugodt derült kedélyéért mindenki nagyra becsült. — Önök az én véleményemet akarják hallani — mondá mély, gondolkodó tekintetét végig jártatva a hölgyeken. Nos e helyett egy kis történetet fogok elmondani önöknek. Csak meg vártam, hogy mind hozzászóljanak a kérdéshez, mert az, amit én akarok mondani, csak legutoljára jön. Régen történt. Nem is emlékszem már pontosan, hány év előtt. Ott éltem egy csöndes kis városkában, melyet éppen csöndjéért inkább falunak lehetne nevezni. Ismertem egy asszonyt, a ki onnét az ország szivéből jött oda. Mondhatom igazán szép asszony volt. Szénfekete, omló haja, érző lélekre valló, mély fekete szemei voltak. Férje végrehajtó volt és a .környéken sokat utazott. Korán reggel elment és néha későn este jött vissza. Azelőtt nyugodtabb pályája volt. Mint gyógyszerész egy másik vidéki városban csöndesen, kényelmesen élt. De mikor megnősült, több jövedelemre volt szüksége. A gyógyszertárát bérbe adta és eljött mihozánk végrehajtónak. Egyébként roppant közönséges ember volt. Üres, kifejezésnélküli, szürkéskék szemei, csúnya, sovány arcza, rendetlen, gyér bajusza és túlságos hegyes orra volt. Szóval egyáltalán nem olyan emb«r, a kibe egy szép és okos asszony, a kit valamikor bizonyára ünnepeltek, szerelmes lehetne. Nos, ez az asszony nem is volt soha szerelmes a férjébe, de igazi, tiszta erkölcsös szeretet volt az, a mi hozzá fűzte. A törvény és vallás szentségével megerősített bizalom. Elmerengve szívta a szivarját, majd kis vártatva folytatta: Még a végeladásnál is jutányosabban szolgálja ki a vevőket BLUM SAMU nagykárolyi rőföskereskedő. AL] igazán finom, -‘AKI kényelmes, elegáns és tartós __ honi gyártmányú LÁ BBELIT akar vásárolni, az bizalommal fordulhat VUJAJÁNOS Kívánatra mérték után bármilyen kivitelű-hoz SZATMÁR, (Keresztes András-féle ház), aki dúsan felszerel ralrtct rcthctn csakis valódi finom bőrből, a már LZ,IJJU“I CtlYldl Cl l felit js világhírű hazai gyárakból czipőket és csizmákat nagyon is versenyképes árak mellett hozza forgalomba és üzletéből minden olcsóbbrendü készítményt a _ szokásos bőr és talp utánzatokat teljesen kiküszöbölte és a jjSjjg“ kinek árui csinosság dolgában is párját ritkítják. TS#® cipők és csizmák is készülnek.
