Közérdek, 1910. január-június (3. évfolyam, 1-29. szám)
1910-04-09 / 17. szám
17-ik szám. 1910. ápril.9. KÖZÉRDEK. 5-ik oldal. Leltározás miatt az összes üzletben gniioiHaindV levő áruk igen jutányos árak mellett ^ UollwLllldA SZILAGYI IMRE női- és férfi-divatáru kereskedésében Nagykároly, Deák-tér. A nagykárolyi Kölcsey-Egyesülef holnap este 8 órakor a városi színházban műkedvelői előadást rendez a színház javára. Színre kerül Alexandre Bisson és J. Berr de Turique „A nevezetes kastély“ ez. vigjátéka a következő szereposztással: Claud Barroís, Hondor Kornél. Gasfon Baudoin, Nagy Jóska, Colombin, De- midor Ignácz. Capriac kapitány, Kelemen Alajos. Ludvic Colombin, Josits Miklós. Dufrenois, Benkő Gáspár. Marguerite Baudoin, Náb- róczky Mariska. Geneviéve Colombin, Kerekes Annus. Chloé Colombin, llosvay Bella. Justin, Serly Ferencz. Philibert, Müller Ferencz. Marielte, Papp Margit. Augusztine, Márton Marcsa. Egy ur, Mándy Elemér. Bicziklista, Neumann Jenő. Fiatal hölgy, Márton Borcsa. Jegyek előre válthatók Klacskó István főg. tanárnál. Az elkésett távirat. Egy helybeli fiatal férjről beszélik, hogy a minap hosszabb útra indult s felesége epedő tekintetet vetett az utazó táskára, mert soha se szerette, ha férje távol van a meleg családi fészektől. A fiatalember útra készen állott s igy szólt: — Na szervusz öregem, a viszontlátásig ; — Isten veled édes fiacskám, a viszontlátásig ! A történeti hűség kedvéért fel kell jegyeznünk, hogy a fiatal férj bármikor ment útra, felesége az alábbi dikciót intézte hozzá: „Azután fiacskám, el ne feledkezzél a hitvesi hűségről. Tudom, hogy nagyon feledékeny vagy és mihelyt kilépsz a városból, már azt is hajlandó vagy elfelejteni, hogy egyáltalán van-e feleséged. Ezzel a hosszú figyelmeztető szónoklattal eddig még mindig sikerült a férjet a igazi utón tartani, amit abból állapított meg a feleség, hogy amikor a férje ura az útról hazaérkezett, a tüzes csók és ölelések özönével árasztotta el. A napokban azonban megtörtént aza csoda hogy amikor az utazó férj vonatra szállt, az asz- szonyka elfelejtette figyelmeztetni a hitvesi hűség betartására. Reggel azonban eszébe jutott ez és kétségbeesve rohant a táviró-hivatalba, ahol a következő sürgönyt adta föl a férje címére: „X. Y. Budapest. Royal-szálló. Kedves fiam ! meg ne feledkezzél a hitvesi hűségről.“ Délre visszaérkezett a távirat az asszonyhoz ezzel a felírással: „Távirat Budapestre elkésve érkezett.“ A cukorárak további emelkedése. A belföldi cukorpiacon a cukorárak állandóan emelkednek. Március első hetében a cukorgyárak bizottsági ülésen emelték fel először a cukorárakat, de azóta a nyerscukorárak folyton emelkedtek, úgy, hogy ezzel kapcsolatban a finomitványok árát is 50—75 fillérrel kellett felemelni. Az áremelkedés főleg a gyarmatcukor- küldemények elmaradásával hozható összeköttetésbe. Ezzel szemben pedig a piacokon állandóan nagy a kereslet. A vonatkésés ellen. Hieronymi Károly kereskedelmi , miniszter intézkedett, hogy a vasutak személyszállító vonatain előforduló késések lehetőleg kiküszöböltessenek. E késések nemcsak az utazó közönségre kellemetlenek, hanem kivált a gyorsvonatoknál még a kisebb késés is a teherforgalom rendes lobonyolitását károsan befolyásolja. Egyúttal intézkedett a miniszter az iránt is, hogy a vasút a személy- kocsik tisztántartása tekintetében a közönség jogos kívánságait teljes mértékben kielégítse. Nyári védekezés az alma és körtefák ellenségeivel szemben. Az almamoly és az alma ilonca osztoznak a legtöbbet a termelővel az alma és körtetermelésben, annyira, hogy a moly néha 90%-át a virágnak pusztítja le, minek folytán terméketlenül tönkre mennek. Az alma ilonca ellen legjobban úgy védekezünk, hogyha a lehulló férges gyümölcsöt szorgalmasan a fa alul összeszedjük és megsemmisítjük. Jó eljárás még a fák téli tisztogatása a kéreg kefével. Ezzel azonban nem semmisítjük még meg teljesen, mert akad elég kukacz, amely búvóhelyet talál magának télire. Úgy a moly, mint az ilonca ellen nagy sikerrel védekezhetünk az övékkel. Az almamoly ugyanis, mint féreg éli át a telet, legfőképen a kéreghasadé- kokban; ép úgy az ilonica kukacza is oda bá- bozza be magát. Mindkettőt úgy lehet megsemmisíteni, hogy oly öveket kötünk júliusban a fák törzsére, a melyek ezen rovaroknak kényelmes búvóhelyül kínálkozik a télre. Ott összegyűlvén, el lehet valamennyit az övvel együtt égetni. Ezen öveket lehet széna, szalma, fa-forgács stb.-ből előállítani. A fődolog, hogy száraz lakást biztosítsanak a férgeknek, mert egyébként nem húzódnak meg bennök. Julius végéig az övéknek fel kell kötve lenni, különben elkéstünk, az eljárás olcsó és biztos. Pártoljuk a helyi ipart. Aki szép, kényelmes és kitűnő anyagbői készült cipőt vagy csizmát akar készíttetni, az keresse fel Papp László cipész-mestert Nagykároly, Gróf Károlyi-tér (Kerekes Ödön házában), ahol a mai kor igényeinek megfelelő kiállítású tárgyakat kap jutányos árak mellett. — Több kitüntetés. A tavasz újdonságai, a legdivatosabb kelmékből készült férfi és gyermekruhák, női és leényka felöltők, paletok igen nagy választékban megérkeztek Bekker Orbán ruhakereskedésébe Nagykároly, Nagyhajduváros-utcza 1. szám alatt, ahol azok legjutányosabb árakon árusittatnak. l/’pfpolp-í- Két nőtlen úriember előkelő ffvvIColCl» háznál jó ellátást (ebéd és vacsora) keres. Válaszok „Jól fizetünk“ jeligére kéretnek a kiadóhivatalba. KÖZGAZDASÁG. Az „Első magyar általános biztositó társaság“ m hó 12-ikén gtartotta évi rendes közgyűlését gróf Csekonits Endre v. b. t. t. elnöklete alatt. Az igazgatóság részéről az ügyeket a társaság vezérigazgatója, Ormody Vilmos főrendiházi tag adta elő. Az igazgatóság felolvasott jelentéséből, valamint e lappéldányban is közölt zár- és mérlegszámlából kitűnik, hogy a lefolyt 1909-iki ötvenkettedik üztetév eredményei voltak a társaság működése óta a legnagyobbak s összesítésükben a legkedvezőbbek. Az évi 5,113.728 korona 98 fillér tiszta nyereségből az igazgatóság osztalékul 1,500.000 korona összeget javasolt, tehát minden egyes egész részvényre 500 koronát, mig a nyereség többi része az alapszabályszerü levonások után a társaság dúsgazdag tartalékainak és alapjainak további erősítésére szolgál. Az üzleti eredményekhez méltó volt ezúttal is a társaságnak a közczélok iránt tanúsított hagyományos áldozatkészsége. A közgyűlés az összes számadásokat s az igazgatóság, illetőleg az egész kormányzótestület valalamennyi javaslatát köztetszéssel egyhangúlag elfogadta s az 1909-ik üzletévre vonatkozó felmentvényt minden irányban megadta. Az egész részvényenként 500 K osztalék kifizetését a társaság főpénztára már m hónap 14-én megkezdte. A kormányzótestület tagjaiul egyhangúlag megválasztattak a következők: Elnök: gróf Csekonits Endre. Al- elnök: gróf Zichy János. Választmányi tagok: báró Baich Milán, gróf Bánffi György, gróf Batthyány István, dr. Bródy Samu, Darier Henrik, gróf Erdődy Rudolf, báró Ger- hczy Ferencz, Goldberger Berthold, báró Harkányi János, gróf Karátsonyi Jenő, Libits Adolf, gróf Nádasdy Tamás, lovag Schoeller Pál, Szegedy György, Szitányi Géza,' báró Uechtritz Zsigmond és gróf Wenckheim Frigyes. Az igazgatóság tagjai lettek: báró Harkányi Frigyes, László Zsigmond, Ormódy Vilmos, Szende Károly, gróf Zichy Nándor; a felügyelő-bizottság tagjai: Berzeviczy Albert, Burchard-Bélaváry Konrád, Hajós József, Németh Titusz és báró Radvánszky Géza. Végül Szabó Géza részvényes köszönetét mondott elsősorban ormódy Ormódy Vilmos főrend, vezérigazgatónak, az igazgatóságnak, az egész kormányzótestületnek s a kitűnő tisztikarnak az elért fényes eredményekért és kéri azt jegyzőkönyvbe foglalni. Gróf Csekonics elnök köszönetét mond a kormányzótestület nevében a bizalom nyilvánításáért s ezzel a közgyűlés véget ért. — A közgyűlés után tartott igazgatósági ülésen az igazgatóság a következőleg alakult meg: Igazgató- sági elnök lett báró Harkányi Frigyes, vezér- igazgató Ormódy Vilmos főrend, helyettes vezérigazgat ó pedig Szende Károly. Ez alkalommal köztudomásra hozza a társaság szatmári főügynöksége, hogy Werner Oszkár Il-od titkár titkárrá kineveztetett és a főügynökség vezetésével megbizatott. Az „Első magyar ált. biztositó társaság“ szatmári főügynöksége valamint nagykárolyi ügynöksége Wagner Lajos czégnél Negykároly- ban elfogad biztositásoKat tűz,- jég,- és betörés ellen, valamint az em er életere, úgyszintén foglalkozik balesetek elleni és szavatossági biztosítások felvételével. Ököritói óra. Az ököritói tűzvész után egy zsebórát találtak, amely felhúzás után járni kezdett. Constatátták azt, hogy ezt az elpusztíthatatlan órát Nagykárolyban Kóhn Antal gróf Károlyi György-téri órásnál vették. A vasúti étkező kocsiba is eljut Dör- mögő Dömör tekintetes ur, legtöbb világot látott maczkója a máramarosi erdőknek; miután előbb a kupában durákot játszott Hörpentő bátyjával. Ezt a nevezetes eseményt mondja el Sebők Zsigmond és Benedek Elek képes gyermeklapja, a Jó Pajtás legújabb, április 3-iki számában. Ugyan-e számban Benedek Elek a megérkezett fecskéket üdvözli szép versben, Lampérth Géza apró meséket szed Bódi Gácsi mesefájáról, Elek nagyapró elmondja, hogy csapta be Rókáné Tigris őfelségét, Endrődi Sándor pompás versekben Írja le a vásárt s verseiben Moldován rajzolt kedves képeket, Mudin Imre bajnok a diszkoszvetésről mond el érdekes dolgokat a sport kedvelőinek, tré- tréfás képek az állatok tavaszi lóversenyét mutatják be. Benedek Elek székelyföldi útleírása, Rákosi Viktor regényes rejtvények és szerkesztői üzenetek teszik teljessé a szám gazdag tartalmát. A „Jó Pajtáá“, előfizetési ára egész évre lO korona, félévre 5 korona, negyedévr 2 korona 50 fillér. Megrendelhető a kiadó Franklin- Társulatnál (Budapest, Egyetem-utcza 4. sz.), mely kívánatra ingyen küld mutatványszámot, gos politikai idők okozta nyomorúságot a rosz- szul induló gazdasági év sivársága is csak fokozni fogja. Szegény Magyaryrszág! Népedre a sors minduntalan csak bajt és veszedelmet zudit! Kiadó üzlet. Egy jóforgalmu hentes és mészáros-üzlet más vállalat végett kiadó. Értekezhetni Nedeczky Istvánnal Székelyhid-------fi “g Lut HAUFEL SAMUEL Nagykároly, = Kölcsey-utca 1. sz. Alapittatott 1902. 5
