Közérdek, 1910. január-június (3. évfolyam, 1-29. szám)
1910-03-26 / 14. szám
4-ik oldal. 1910. márcz. 26. KÖZÉRDEK. 13-ik szám. Ha fáj a feje, ne tétovázzék, hanem használjon azonnal Beretvás-pasztillát, mely 10 perc alatt a legmakacsabb migraint és fejfájást elmulasztja. Ára 1 korona 20 fillér. Kapható minden gyógyszertárban. Készíti Beretvás Tamás, gzógyszerész Kispesten. Orvosok által ajánlva. Három doboznál ingyen postai szállítás. féle vendéglő helyiségeiben a közönség rendkívül nagy érdeklődése mellett. A ünnepély első száma Suták István ügyvédjelölt alkalmi beszéde volt, méltatva a szabadságharcz történetét. Utána Drágus Margitka szavalta el Garninak a „Nép történetéből“ czimü ha7afias költeményét általános tetszés kíséretében. Kabelik Gyula a „Talpra magvar“-t szavalta el. Dr. Merts László érdekfeszitö felolvasást tartott az 1848-iki szabadságharcz történetéből, a sajtószabadságról. Serly Ferencz jogszigorló Petőfi Sándornak „Élet vagy halál“ czimü remek hazafias költeményét adta elő. Végül Nonn Gyula jogszigorló szavalta el Krüger Aladár „Nemes Szűcs Gábor“ ez. költeményét. Majd műsoron kívül Suták István és Nonn Gyula hazafias költeményeket szavaltak el. A társaság ezután éjfél utánig maradt együtt. A Kölcsey-Egylet művészestélye. F. hó 19-én, szombaton este tartotta a Kölcsey- Egylet fényesen sikerült művészestélyét a városi színházban nagy és válogatott közönség előtt. A műsort Piribauer, Borody, Szenes és Szeremley urak által művésziesen előadott qu- artett vezette be, majd Kontz Irma opera éne- esnő énekelt nehány opera részletet. A kisasz- Szonynak olyan nagyterjede Imii és kellemes hangja van, hogy a közönség nem tudott vele betelni. Alig engedte le kedvencét a színpadról, dr. Tanódy Endre ügyvéd és szatmári hírlapíró csevegett rendkívül szellemesen és ötletesen „Fegyverek és Múzsák“ címen. Sajnos, remek előadását megzavarta egy fütyülés. Reméljük azonban, hogy a szinpatikus előadót bőven kárpótolta a frenetikus taps, mellyel a közönség félreérthetetlenül visszautasította és elitélte az éretlen viselkedést. Kontz Irma kisasszony ujabbi, talán az előzőnél is nagyobb sikerű száma után Borody Béla zeneszerző, városunk fiának egyik rendkívül sikerült melodrámáját adta elő Nonn Gyula zenekisérettel és hatásosan. Ezen szám után a szerzőt melegen ünnepelték. Borody Béla, Szenes János és Váczi Jolánka által nagy sikerrel előadott trio fejezte be a fényesen sikerült estélyt. Vásári reflexiók. Elnémult a vásár fülsiketítő, zsivajgó zaja, de fülembe még mindig vissza cseng a rikácsoló: hét az ára, hét, hét. Oly bántó, oly bosszantó ez a hang. Vele fel- ujul sok más felháborító kép, a mik csak mind itt, a mi vásárainkon divatosak, de ezekről nem is szólok. El is szeretném felejteni az egész vásári zsivajt, de egyet nem tudok elfeledni, egygyel nem tudok kibékülni és ezt az egyet nem is tudom elhallgatni. Lehet, hogy már sokan megírták, de hát igy is van, nem árt erről sokszor, minél többször, sőt minden alkalommal és addig beszélni, mig valaki meghallja és megszívleli s ama megszivlelésnek hatása, eredménye leszen. A „Közérdek“ olvasói bizonyára végig mentek a vásár alkalmával a piacztéren s láthatták ott végig a sok csipkés singes, rőfös idegen jött-ment árusokat. A sok munkától csak úgy csörgött az izzadtság homlokukról, alig győzték a nagyszámú vásárló közönséget kiszolgálni. — Nagykároly város polgárai, magyar iparpártoló hölgyei s a vidéki közönség mind, mind odatódult, hol hangos orditozással vonták magukra az idegen kirakodók a vásárlók figyelmét. S mig a piacztéren ezrivel mérték ki az innen-onnan összevásárolt ócskábbnál-ócskább, nagyobb üzletekből kiselejtezett árut, addig Nagykároly adófizető kereskedői alig vettek tudomást arról, hogy tulajdonképen vásárnapja van. Arra jók iparosaink, kereskedőink, hogy fizessék a rengeteg adót, pótadőt, csak úgy görnyednek a sok tehertől, azt is elvárja mindenki, hogy a kereskedők minden jótékony intézmény pártolásában vezető szerepet vigyenek, de az ők érdekeiknek megvédésére vajmi kevesen gondolnak. Például az iparvédő liga tehetne valamit a kereskedők érdekében. Hiszen azt csak nem nézhetik tétlen, hogy annyi rengeteg osztrák szemetet a jövő vásáron megint rásózzanak a közönség nyakára, hiszen ha ezt megtűrik, akkor mint várhatják a kereskedőktől, hogy hozzanak áldozatot a magyar iparért. Vétek is erre gondolni. Hiszen az ilyen vásárok alkalmával a helyi közönség és vidéki különösen, hosszabb időre kielégítik szükségleteiket, mindaddig ugy- szólva nem is eszközölnek nagyobb vásárlást, különösen a falusiak, mig nem jön egy újabb vásár és igy tovább. A helyi kereskedők pedig csak fizessék tovább az adót, viseljék a sok gondot, a pénzt, a közönség fogyasztását idegenek elégítik ki, idegenek harácsolják el. Vegye figyelembe ezt a körülményt az iparvédö liga, terjeszkedjék ki ebbe az irányba is működése, lépjen a városi tanácscsal összeköttetésbe, eszeljenek ki erre nézve egy üdvös módot, különösen a rőfös, de más kereskedőink érdekeinek megvédésére, akkor viszonzásul mindig és joggal elvárhatunk mi is tólük némi áldozatot a magyar ipari áruk forgalomba hozatala terén. Máskép soha. Esküvő. Makay Lajos helybeli kereskedő f. hó 14-én esküdött örök hűséget Kosa Rózsikénak, Kosa Bertalan faipari és czementárugyár részvénytársasági igazgató leányának Szatmáron. Merénylet a róm. kath. templomban. Nagy Zsigmond béréi születésű nagykárolyi lakos napszámos, f. hó 29-án d. e. 9 órakor a róm. kath. templomban revolverrel lövöldözni akart. E tettében azonban Kerekes József idejekorán megakadályozta, kicsavarta kezéből a forgópisztolyt. Kihallgatásakor az vallotta, hogy senkit sem akart bántani, csak a világ négy tája felé szándékozott lőni. Elméjét megvizsgálják. Városi közgyűlés. Városunk képviselőtestülete április hó 3-án rendes közgyűlést tart. Áthelyezett gyárigazgató. Temesváry Ede börvelyi kendergyári igazgatót a ezég Szegeden székelő igazgatósága a nagylaki gyárhoz irodafőnöki minőségben áthelyezte és helyét a börvelyi gyárban Filep Kálmánnal töltötte be. Házasság. Szeleszky Sándor városi adóügyi jegyző folyó hó 20-án nőül vette Nagy Margit Stefániát. Halálozás. Láng János kálmándi lakos, birtokos, szombat hajnalban rövid szenvedés után elhunyt. Dr. Láng Gusztáv erdödi ügyvéd édes atyját gyászolja az elhunytban. Tüzeset. Csütörtök délelőtt Schuszterich Ferencz Széchenyi-utczai házának szemétdombja kigyulladt. A tüzet a tűzoltóság gyorsan elfojtotta. Kötelező tűzbiztosítás. Rendkívüli üdvös és fontos határozatot hozott a nagybányai gazd. és pénzügyi bizottság e hó 17-én tartott ülésében. Kimondotta ugyanis, hogy Nagybánya város területén kötelező tűzbiztosítást létesít. A dijakat a város fogja beszedni s ebből a városra szép haszon háramlik, viszont a lakosok olcsóbb biztosítást fognak élvezni. Ajánljuk az életrevaló eszmét a városi képviselő- testület szives figyelmébe. Közgyűlés. A nagykárolyi „Kölcsey- nyomda“ részvénytársaság III. évi rendes közgyűlését 1910. márczius hó 20-án délelőtt fél 11 órakor tartotta meg a Nagykárolyi Takarék- pénztár tanácstermében, melynek tárgysorozata volt: Két jegyzőkönyv-hitelesítő megválasztása. Az igazgatóság és felügyelő-bizottság jelentése az 1909. évi üzleti eredményről, a mérleg megállapítása, nyereség felosztása, az osztalék kifizetése határidejének megállapítása s a felmentvény megadása tárgyában határozatok hozatala. Az alapszabályok 30. §-ának megváltoztatása. A közgyűlés tudomásul vette az igazgatóság jelentését, mely javaslatba hozta az alapszabályok 30. §-ának azon módositását, hogy a „gép-tartalékalap“ helyett „értékcsökkenési tartalékalap“ tétessék. A leirt 1198 K 88 fillér értékcsökkenés és kétes követelés leírása után a mutatkozó 4556 K 83 fillér tiszta nyereményből: Tartalékalap javára (Alapszabályok 30. §.) 500 K. 200 darab részvény után osztalék á 10 korona 2000 K. igazgatóság, felügyelő-bizottság, ügyész jutalékára 20% 904 K 54 f. Ügyvezető jutalékára 10% 452 K 29 f. Könyvelőnek 1909. évi fizetése 300 K, Azon alkalmazottak jutalmazására, kik egy évnél hosszabb idő óta vannak vállalatnál alkalmazva 300 K. Igazgatóság rendelkezésére 100 K fordittassék. Az 1909-ik üzletévi szelvény 1910. április 1-től fogva vallalat pénztáránál és a Nagykárolyi Takarékpénztár-Egyesületnél 10 koronájával váltassák be. Jóllehet a vállalat a személyzet között 300 K jutalmat tűzött ki, minden egyes alkalmazottnak, a mely egy évnél tovább áll szolgálatban 1 heti szabadságot ad teljes fizetés élvezete mellett. Bimbóhulás. Súlyos csapás érte Rész József kaplonyi vendéglőst. Kis leánykája Giziké élete 7-ik évében f. hó 22-én elhunyt. Temetése 24-én folyt le, nagy részvét mellett. Műkedvelői előadlás. Á helybeli Protestáns Pársaskör hétfőn, 1910. évi márczius hó 28-án a városi színházban tánczczal egybekötött szinielőadást rendez. Színre kerül: A sza- binnők elrablása. Bohózat 4 felvonásban. Személyek: Bányai Márton, tanár — Tóth János ur. Borbála, neje — Kosztin Ilonka k. a. Etelka, leánya — Szabó Gizella k. a. Róza, szobaleány Bányainál — Járai Juliska k. a. Dr. Szil- vássy Béla, orvos — Nagy Gusztáv ur, Irma, neje — Turenecz Mariska k. a. Marosán Bogdán, örmény bőrkereskedő — Szálkái Béla ur, Endre fia álnéven Szendeffy — Kaizler Imre ur, Rettegi Fridolin, színigazgató — Hebe József ur, Történik Magyarország egy kisebb vidéki városában. Helyárak: Alsó páholy 8 kor. Felső páholy 7 kor. Támlásszék 2 kor. Kör- 1 kor. 60 fill. Zártszék 1 kor 20 fill. Erkély I. sor 2 kor. Erkély II. sor 1 korona 60 fill. Karzati ülőhely 60 fill. Karzati állóhely 40 fill. Jegyek előre válthatók f. hó 22-től 26-ig a Csókás László ur könyvkereskedésében, ünnep I-ső és Il-od napján a színházi pénztárban d. e. 10 órától 12 óráig, d. u. 3 órától 5 óráig. Előadás után táncz a Polgári kör nagytermében, amelyre a karzatjegyek nem érvényesek. A „Nagykárolyi Kölcsey-Egyesület“ 1910. évi április hó 10-én délelőtt fél 12 órakor Nagykárolyban, a vármegyeháza nagytermében közgyűlést tart. A gyűlést megelőzőleg fél 11 órakor gyülekezés a vármegyeháza lépcsőcsarnokában s kivonulás a Kölcsey Ferencz szobrához, hol a tanuló ifjúság szónoka a nagy költő szobrát megkoszorúzza. Innen felvonulás a vármegyeháza dísztermébe a fél 12 órakor kezdődő közgyűlés megtartására, melynek tárgy- sorozata a következő: 1. „Himnus“, énekli a dalárda. 2. Elnöki megnyitó és a jegyzőkönyv hitelesítők megválasztása. 3. Titkári jelentés. 4. A megvizsgált zárszámadás alapján számadóknak a felmentvény megadása. 5. Az 1910. évi költségvetés megállapítása. 5. A tisztikar és választmány lemondása; az uj tisztikar és választmány megválasztása. 7. Bejelentett indítványok tárgyalása. 8. Ünnepi beszée, tartja : Dr. Falussy Árpád elnök. 9. „Szózat“, énekli a dalárda. Vendégeket a közgyűlésen szívesen lát az egyesület. Még a végeladásnál is jutányosabban szolgálja ki a vevőket Blum Samu JSSél Ruhát fest és vegyileg tisztit HAUFEL SAMUEL Nagykároly, = Kölcsey-utca 1. sz. Alapittatott 1902.
