Közérdek, 1910. január-június (3. évfolyam, 1-29. szám)
1910-01-08 / 2. szám
2. szám. közérdek 3-ik oldal. vegyileg' tisztit KAUFFEL SAMUEL Kölcsey-utca 1. sz. Nagykároly, 1 • " Alapittatott 1902. jelölt, Mitrovich Elek gör. kath. orosz szert, lelkész, Dr. Róth Imre ügyvéd, Róth József állatorvos és Patek Béla állami polgári fiúiskolái igazgató helybeli lakosokat. Jeney István vál. tag indítványára elhatározta a választmány, hogy intézkedést tesz arra nézve, hogy az országos és külföldi jelentősebb eseményekről a Casinó azonnali értesítést nyerjen a fővárosból. Adakozás karácsonyfára. A nagykárolyi nöegyesület által fentartott Melinda-árvaház növendékei részére felállított karácsonyfa czél- jaira özvegy gróf Károlyi Istvánné 15 koronát, Dr. Jékel Lászlóné 10 K, Özv. dr. Serly Gusz- távné 12 drb. kalácsot, 1 véka almát, 1 véka diót és 3 skatulya játékot, Péchy Lászlóné 10 K-át, kötényeket, fügét, süteményt és ké- pecskéket, Rubletzky Ignátzné 7 drb. fejkendőt, Proznovszky Dezsőné almát és diót, Aczél Ferenczné karácsonyfát voltak kegyesek ajándékozni, a mely kegyes adományokért őszinte hálás köszönetét fejezi ki, Nagykároly, 1909. decz. 25. Dr. Vetzák Ede, mint a nagykárolyi nöegylet titkára. Közgyűlés. A Nagykárolyi Kossuth Lajos asztaltársaság e hó 9-én vasárnap délután 3 órakor tartja évi rendes közgyűlését a törzsasztal helyiségében Kun István vendéglőjében, melyre az alapitó, pártoló és rendes tagokat tisztelettel meghívja az elnökség. Tárgysorozat: 1. Jegyzőkönyv felolvasása. 2. Évi zárszámadás beterjesztése. 3. Elnöki jelentés. 4. Tisztviselők és választmányi tagok választása. 5. Leltár bemutatás. 6. Gazdaválasztás. 7. Indítványok tárgyalása. Tánczmulatság. A nagykárolyi czipészek, az elaggott iparosok javára f. hó 23-án a Polgári olvasókör helyiségében Mayerhoffer József és Gzilly István elnöklete alatt zártkörű táncz- vigalmat rendeznek. A mulatság támogatása iránt, amely egy igen nemes czélt van hivatva előmozdítani, felhívjuk olvasóink szives figyelmét. Pénzintézeti közgyűlés. A „Nagykárolyi Hitelbank részvénytársaság“ harmadik évi rendes közgyűlését folyó hó 18-án délelőtt 11 órakor tartja saját helyiségében. A tárgysorozaton a rendes tárgyakon kívül az igazgatóság 11 tagjának az 1910—12 évekre való megválasztása is szerepel. Értesülésünk szerint az igazgatóság az alábbi jelentést terjeszti a közgyűlés elé : Az évi tiszta nyereség összege 34,014 K 17 f, melyet a következőkép kér felosztani: 1. Felszerelésekből leírásra 1700 K. 2. Az igazgatóság és felügyelő-bizottság alapszabályszerü jutalékára 15% = 4772 K 57 f. 3. 750 darab részvény osztalékára részvényenkint 5% 20 K = 15,000 K. 4. Rendes tartalékalapra 5597 K. 5. Termény- és áruraktár értékcsökkenési tartalékalapra 4000 K. 6. Veszteségi tartalékalapra I 1500 K. 7. Az igazgatóság rendelkezésére jutalmazásokra 1444 K 57 f. Az intézet alaptőkéje 300,000 K. Tartalékalap 15,500 K. Betét- állomány 951,103 K 45 f. Váltótárcza 1.143,173' K 96 f. Kölcsönök 352,475 K 80 f-t tesznek ki. Bajok a mértékhitelesités körül. Az ország minden részéből de városunkból tömegesen érkeznek panaszok oly irányban, hogy a mértékhitelesítő hivatalnokok olyan magatartást tanúsítanak a nagyközönséggel szemben amely a legnagyobb felháborodásra ad okot. Különösen panaszolják azt a nagy sérelmet, hogy a mértékhitelesítő kivatalnokok pöffeszkedő módon viselkednek, a törvényben megengedett eltéréseket is kifogásolják és a mérő eszközöket alaposabb megtekintés nélkül visz- szautasitják, aminek oka jórészt abban is rejlik, hogy a túlzott centralizáczió folytán ezek a hivatalnokok túl vannak halmozva munkával és szívesebben látják, ha a felek a központba viszik be mérőeszközeiket hitelesítés végett. Hogy mennyi bajt, fáradságot, időmulasztást és költséget okoznak a kereskedőnek, azzal a hivatalnokok egyáltalában nem törődnek. Panaszolják továbbá, hogy egyes mértékhitelesítő hivatalnokok propagandát csinálnak az általuk protegált mérlegkészitök és javítónak, a nekik nem tetsző kereskedők hírnevét roszalcaratu híresztelésekkel aláássák és általában úgy viselkednek, mint ha ezek az uj hivatalnokok azért kreáltattak volna, hogy ők jogczimet nyerjenek a nagy úri gőgnek a nagyközönséggel szemben való éreztetésére. Természetes, hogy ezeket a panaszokat, minthogy nehezen konk- rezitálhatók és még nehezebben bizonyíthatók, feljelentés tárgyává a legritkább esetben lehet tenni. Egy néhány konkrét eset a m. kir. központi mértékügyi intézetnek az eljárás megindítása czéljából bejelentettek. Megtartják az egyházmegye sorsjátékát. Luby Géza orsz. képviselő, a szatmári ref. egyházmegye gondnoka egy nagykárolyi lap nyilte- rében közli, hogy az egyházmegye sorsjátékának betiltásáról szóló hírek koholtak, mert a húzás 1910. január havában meg lesz tartva. Közgyűlés. Városunk képviselőtestülete folyó hó 9-én a városháza tanácstermében rendkívüli közgyűlést tart. Hírlapok elárverezése. A nagykárolyi Polgári Olvasókörben a folyó évi hirlapárverés f. hó 9-én délután 3 órakor fog megtartatni, melyre az érdeklődök figyelmét ezúton is felhívja az elnökség. A „Fillérbank mint szövetkezet Nagykárolyban“ második évi rendes közgyűlése folyó hó 16-án délelőtt 10 és fél órakor lesz, amikor is a rendes tárgyakon kívül egy felügyelöbizott- sági póttag választása is napirendre kerül. Késelés. Varga György helybeli kocsis Kira György helybeli kocsissal — ki már régebben haragosa volt — vasárnap délután együtt mulatott ; a mulatság vége az lett, hogy Varga Kirát a normaiskola előtt egy bicskával a hátán összeszurkálta úgy, hogy ez a vérveszteség folytán összesett. Vargát letartóztatták, Kirát pedig a közkórházba szállították. Minthogy azonban Vargának rendes lakása van és Kira sérülései nem életveszélyesek, előbbit szabadon bocsátották és ellene az eljárást folyamatba tették. A „Nagykárolyi Kereskedelmi és Iparbank Részvénytársaság“ f. hó 23-án délelőtt 11 órakor tartja XVIII-ik évi rendes közgyűlését saját helyiségében. A tárgysorozatba a szokásos tárgyakon kívül négy igazgatósági tagnak 6 évre való választása is fel van véve. Az igazgatóság az alábbi jelentést terjeszti elé a közgyűlésnek: Az 1909. évi nyeremény az 1908. évi áthozott nyereséggel együtt 85,682 K 73 fillért tesz ki, melynek felosztási tervezete a következő: 1. Alapszabályszerü jutalék az igazgatóság, felügyelő-bizottság és ügyész részére 83,682 K 73 f után 17°/0 = 14,226 K 06 f. 2. Osztalékra 1500 darab részvény után á 34 K = 51,000 K. 3. Tartalékalaphoz 16,400 K. 4. Igazgatóság rendelkezésére 4056 K 67 f. Az intézet : részvénytőkéje 600,000 K. Tartalékalap 270,000 korona. Betétek 1.529,878 korona 17 f. Váltóállomány 4.104,034 K 43 f. Kölcsönök 686,407 K 10 f. Ingatlanok értéke 50,018 K 73 f. Mennek a magyarok Amerikába. Hogy milyen mérveket öltött a környékben a kivándorlási hajlam, sajnosán bizonyítja a helybeli kir. ügyészség által az útlevél elnyeréséhez szükséges bizonyítványok kiadása. 1909. okt. 1-től 94 drb. ilyen bizonyítványt kértek a kivándorolni készülők. A kivándorlók közül 75 férfi és 19 nő kért bizonyítványt. Községenként a következőleg oszolnak meg a kivándorlók: Penészlekről 21, Szaniszlóról 19, Mezőteremről 11, Krasznaszentmiklós 11, Ye- zendről 10, Feketefalu, Portelek, Kismajtény, Bérc, Mezőfény és Csomaközről 2—2, Eszt- róból 3, Nagymajtényból 5, Királydaróez és Domahidáról 1 1 egyén készül kivándorolni, Nem lessz olcsóbb a telefon. Magyarországon a telefondíjak igen magasak s ez nagy terhet ró ipari és kereskedelmi életünkre. Régi törekvése ezért ipari és kereskedelmi köreinknek, hogy leszállítsák a telefondijakat. A kereskedelmi és iparkamarák nagy energiával sürgették a telefondíjak mérséklését, minthogy azonban a kereskedelmi miniszter leirata szerint a telefondíjakat az egész világra nézve egyöntetű alapon kell szabályozni, uj díjszabást egyhamar nem várhatunk. A mértékhitelesitési panaszok orvoslása A kereskedelmi és iparkamara közbenjárására a kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur a mértékhitelesitési panaszok orvoslására, mai napon a következő rendeletet adta ki : „A régi előírások szerint készült és hitelesített közforgalmi mértékek és mérőeszközök minden időbeli korlátozás nélkül tovább használhatók, ha azok az 1909. évi január hó 7-ikén 107226/908. szám alatt kiadott rendeletem 67. §-a értelmében legkésőbben az 1910. év végéig az 1907. évi V. t.-cz. által előirt erőszakos hitelesítés czéljából bemutatásra kerültek és amelyekre vonatkozólag ez alkalommal megállapítást nyert, hogy az 1874. évi VIII. t.-cz. alapján meghatározott kellékeknek megfelelnek s nem lépik túl az 1907. évi V. t.-cz. által megállapított hibahatárokat. Azok a mértékek és mérőeszközök, melyek az időszakos hitelesítéskor a követelményeknek a fentiek értelmében meg nem feleltek, kijavításuk esetén az 1910. végéig hitelesítésre újból bemutathatók s hitelesítésük után minden további időbeli korlátozás nélkül tovább használhatók. Egyben értesítem a kamarákat, hogy a mértékjavitás- sal foglalkozó szakértő iparosaink csekély számára való tekintettel az 1909. évben az ország több helyén mértékjavitó tanfolyamok tartattak s hogy a m. kir. központi mértékügyi intézet utján intézkedtem, miszerint az 1909. évben megtartott első időszakos hitelesítés alkalmával visszautasított régi mértékek és mérőeszközök kijavítására s újbóli hitelesítésére az állami mértékhitelesítő hivatalok által az 1909. évi időszakos hitelesítési körútba eső községbeli felekre nézve kitűzött határidő, a mértékjavitással foglalkozó szakértő iparosaink elégtelen számára való tekintettel, 1910. évi márczius hó 31-éig meghosszabbittassék. Végül közlöm a kamarákkal, hogy gondoskodásom tárgyát képezte, hogy ha a kijavított mértékek és mérőeszközök újbóli hitelesítését a mértékhitelesítő hivataloktól távol, de egy községben lakó felek egyszerre többen kérelmezik, úgy az esetben a 107226/1908. számú rendeletem függelékében foglalt I. számú díjtáblázat különös határozatainak 3-ik pontjában megállapított pótdijak (az első munkanapra 25 korona, minden megkezdett további munkanapért 8 korona) egyszeri felszámítása mellett a helyszínére szádjának ki s a kijavított mértékeket és mérőeszközöket a kérelmezők által közmegegyezéssel kiszemelt és az illető állami mértékhitelesítő hivatalnak előre bejelentett alkalmas helyiségben vegyék hitelesítés alá“. A mivelési ágváltozások. A földadó kataszter kiigazításáról, és a földadó százalékának megállapításáról szóló, uj törvény elrendeli, hogy a mivelési ágban beállott, állandó jellegű változásokat 1910, január 1-étől kezdve az érdekelt birtokosok bejelenteni kötelesek. Habár az emlitett kötelezettséget maga a törvény kimondja, a pénzügyminiszter szükségesnek találta, hogy arra a pénzügyi hatóságok s általuk a birtokosok figyelmét külön is felhívja. Sok az ügyvéd. Hogy mily sokan tolonganak Magyarországon még mindig az ügyvédi pályára, ezt különösen jellemzi a marosvásárhelyi ügyvédi kamarának az összes íigyédi kamarákhoz intézett átirata, amelyben elmondja, hogy a marosvásárhelyi ügyvédvizsgáló bizottság előtt tömeges jelentkezések miatt egyelőre lehetetlenné vált az újabb jelöltek vizsgára bocsátása. Amig a múlt évben 200 kérvény volt hátralékban, az idén 400 ügyvédjelölt vizsgára való jelentkezése vár elintézésre úgy, hogy az ügyvédjelöltek csak hónapok múltán kaphatnak terminust. Ingyen könyv a házinyultenyésztésröl. Házi- nyultenyésztők Országos Szövetsége, — Budapest, Csillaghegy — a házinyultenyésztés népszerűsítése érdekében minden érdeklődőnek ingyen küldi meg a most megjelent ismertetőjét a nyultenyésztésröl, amelyből bárki annyira megismerheti ezt a hasznos gazdasági mellék ágazatot, hogy maga is belefoghat a védelmező tenyésztésbe. Ezt a kezdést megkönnyíti a
