Közérdek, 1909 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1909-04-03 / 14. szám

1909 április 3

KÖZÉRDEK

3

kében. A munkálatok ne 10—15 év múlva, de azonnal s lehető gyors tempóval megkezdessenek. Ez okból indítványozza, hogy a vármegye, egyidejű megkeresésével á szomszédos vármegyéknek, egy tekintélyes számú küldöttséget már most kiküldjön.

A közgyűlés magáévá tevén a felszólaló, illetve az alispán indítványát, ehhez—képest a küldöttséget megalakítja s ennek tagjaiul a következőket választja meg:

Simontsits Elemér alispán, Forster Zoltán főjegyző, Hanzely János, Forster Gyula, dr. Szakács Ernő, dr. Kovács János, Kovács István, Honol Ferenc, Bunn Lajos, Bernrieder János, Bernrieder József, Csapó Vilmos, Csapó Dániel, dr. Szilassy Aladár, Kátai Endre, Jó Dömötör Károly, Pap István, Szuprits Vendel, Bartal Béla, Koleszár Ferenc, Leopold Sándor, Vilczek Sándor, itj. Leopo’d Lajos, Kelecsényi Ambró, Návay Emil, Tomcsányi. Lajos bizottsági tagok ; továbbá Bölcske, Madocsa, Duna- kömlőd, Paks, Dunaszentgyörgy, Gerjen, Fadd, Szekszárd város, Tolna, Mözs, Őcsény, Decs, Sárpilis, Alsónyék, Bátaszék és Báta községek jegyzői, bírái, illetve Szekszárd polgármestere, az ármentesitő társulatok elnökei, az országgyűlési képviselők.

Stern Árpád bizottsági tag a fenti kérdéssel összekapcsolandónak tartja a tolnai Duna- agnak élővízzel való ellátását is.-Feliratot javasol tehát, hogy a Duna Dombodnál a hajózha- tás céljából zsilippel láttassák el.

Simontsits Elemér alispán ezt részletkérdésnek tartja. Kár lenne a nagy kérdést ezzel komplikálni, saját eljárásunkat gyöngítenénk csak. Maradjunk tehát a főkérdésnél.

A közgyűlés csakugyan megmaradt az eredeti javaslatnál. A közigazgatási bizottság féléves jelentését s a számonkérő székről felvett jegyzőkönyvet tudomásul vették.

A közigazgatási szakosztály előterjesztéséhez képest kimondották, hogy az előlépéssel nem járó áthelyezéseknél a vármegyei alkalmazottaknak átköltözési illetmény jár.

A Lymburg-Styrum gróf és grófné alapra j felügyelő választmány előterjesztéséhez képest , elhatározták, hogy a községeknek, mint er- ! kölcsi testületeknek jövőre jelzálogbiztositék nélkül is adnak kölcsönt s a választmány belátására bízzák, hogy mely esetekben kívánjon más kölcsönöknél is háromszoros fedezetet.

Pozsony szabad kir. város körlevelet a pornográfiái irodalmi termékek és detektív regények árusításának eltiltása iránt, Sopron vármegye körlevelét az automobil forgalom országos szabályozása iránt, Miskolcz thj. felruházott város körlevelét a katonai előfogati dijak felemelése iránt pártoló felirattal támogatják.

A bécsi magvar egyesület anyagi támogatását a házipénztári megtakarítások terhére elhatározták.

Gränwald Lajos bizottsági tag oly ir ányu felirat küldését indítványozta a földmivelésügyi miniszterhez, hogy Szerbia, a megkötendő uj kereskedelmi szerződésben több kedvezményhez ne jusson, mint a mennyit kapott a nemrég visszavont javaslatban.

E kérdés felett élénk vita indult meg.

Az alispán s az állandó választmány elfogadásra ajánlotta a javaslatot.

Stern Árpád nemcsak a mezőgazdák, de az ipar, kereskedelem érdekeinek megóvását is kívánja s ezzel kívánja kibővíteni a javaslatot.

Weber János képviselő szerint a jelen és jövőnek a föld az alapja, ha a magyar gazdát nem támogatjuk — magát a lét alapját támadjuk meg s ezzel azt is megakadályozzuk, hogy hogy itt valaha virágzó ipar és kereskedelem lehessen. Ezért ő szívvel, lélekkel, csatlakozik Grünwald indítványához.

Döry Frigyes Szerbiát igenis büntetni kívánja perfid eljárásáért. Egyenesen azt kívánja, hogy részére ne adassék meg a régi kedvezmény se. Tolnavármegye fellendült állattenyésztését ugyanis nem lehet fenntartani mesterséges eszközökkel, állatdijazásokkal, mindez nem használ annyit, mint amennyit árt egy rossz gazdasági szerződés.

Simontsits Elemér alispán megállapítja, hogy e mérsékelt javaslat elfogadásával éppen a mezőgazdaság érdekei lesznek megvédve. Dőry merev állásfoglalása nem állhat meg a nemzetközi viszonylatokban, a vámháboru egyenes provokálása nem felel meg a magyar államérdekeknek.

Perczel Dezső nem tartozik az excluziv agráriusok közé. Darányi Ignácot különben is feleslegesnek tartja az agrár érdekek védelmére buzdítani, szerinte tehát teljesen felesleges a

beadott indítvány s a felett egyszerűen napirendre térést javasol.

Simontsits Elemér szerint az^ indítvány elfogadása semmi veszéllyel sem járhat. Ez a mérsékelt felirat mintegy erősebb alátámasztást jelent a kormány részére, hogy a magyar általános érdekeket annál inkább megvédelmezhesse.

Grünwald Lajos szintén védelmére kelt indítványának, de olyformát is mondott, mintha Stern Árpád ismert szociálista felfogásból foglalt volna állást az indítvánnyal szemben. Miután Stern Árpád meg azt vitatta, hogy az ő indítványa képezi a voltaképpen való általános gazdasági érdeket, visszautasította Grünwald vádját, a közgyűlés elfogadta a beterjesztett indítványt.

Ezután megválasztották a lóavató bizottságok elnökeit, kik is a k. vetkezők lettek : a dombóvári járásba Jeszenszky Andor, h. elnök Rolf Aladár dr.; a dunaföldváriba Sztankovánszky János, Kovács S. Endre; a szekszárd-városiba Szeghy Sándor, Martin József dr.; a központi járásba : Totth Ödön, Návay Emil; a simontornyaiba Bernrieder János, Vizsolyi Ákos; a tamásiba , Perczel József, Huber Lajos; a bonyhádiba Forster István, Wiüinger Márton.

Az orvosi köröknek beosztása ismét na- i gyobb vitával járt.

Hirsch Ignác azt kívánta, hogy Pinczehely ne csatoltassék Regölyhöz.

Singer Bálint elhamarkodottnak tartja a döntést, a községeket kívánja előbb megkérdezni.

Sztankovánszky János Kajdacsnak Nagy- doroghoz való csatolását kívánja a község érdekeinek szemportjából. Fekete Gusztáv pedig a Gindlicsalád községhez való csatolást óhajtja.

Simontsits Elemér alispán felel mind a négy felszólalásra. Hirsch Ignác és Singer Bálint felszólalása tárgytalan. Az orvosok székhelyeit ugyanis a közig, bizottság állapítja meg, s a községek igenis megkérdeztelek a körök beosztását illetőleg. Fekete szavaira is célozva utal reá, hogy nagyon is bajos igazságot tenni, mert előző nap éppen Kajdacsnak Gindlicsalád- hoz való kapcsolása mellett foglalt állást, de mert jobban informálták, most szívesen conce- dálja, hogy Kajdacs Nagydo cghoz kapcsol- tassek.

Ezekhez képest a közgyűlés a vármegye területén levő orvosi köröket á következőleg állapítja meg :

1. Decsi kör : Decs, Sárpilis, Várdomb, Alsónána. 2. Öcsényi kör : Őcsény, Sióagárd, Harcz. 3. Gindlicsaládi kör : Gindlicsalád, Szedres, Simonmajor. 4. Mórágyi kör: Mórágy, Bátaapáti, Palatinca, Mőcsény, Czikó, Szálka, Grábócz. 5. Zombai kör: Zomba, Kéty, Kakasd, Belacz, Ladomány, Dőrypatlan. 6. Nagymányoki kör : Nagymányok, Kismányok, Majos, Váralja, Máza, Győré. 7. Tereli kör: Tevel, Kovácsi, Kisdorogh, Tabód, Bonyhádvarasd, Apar, Hant, Nagyvejke. 8. Lengyeli kör : Lengyel, Závod, Kisvejke, Izmény, Mucsfa. 9. Ggönki kör : Györ.k, Varsád, Szakadáth, Udvari, Szárazd, Keszőhidegkut. 10. Högyészi kör: Hőgyész, Duzs, Diósberény, Kalaznó, Murga. 11. Kölesdi kör : Kölesd, Kistormás, Medina, Uzdborjád, Felsőnána. 12. Nagyszékelyi kör : Nagyszékely, Kisszékely, Görbő-Belecska, Miszla, Sárszent- lőrinc. 13. Simontornyai kör : Simontornya, Pálfa, Tolnanémedi. 14. Nagydorogi kör : Nagy- dorog, Bikács, Györköny, Kajdacs. 15. Németkéri kör: Németkér, Tápé, Dunakömlőd. 16. Dombóvári kör: Dombóvár, Ujdombó-'ár. 17. Bölcskei kör : Bölcske, Madocsa. 18. Szakcsi kör: Szakcs, Kocsola, Nak, Lápafő, Várong.

19. Kurdi kör : Kurd, Gyulaj, Mucsi, Csibrák.

20. Tamási-i kör: Tamási, Majsamiklósvár. 21. Felsöiregi kör : Felsőireg, Nagyszokoly, Magyar- keszi, Tengőd, Kánya, Szemcséd. 22. Ozorai kör: Ozora, Felsőnyék és Fürgéd. 23. Reqölgi kör: Regöly, Pincehely, Szakaly. 24. Koppány- szántói kör: Koppányszántó, Értény, Bedeg, Magyarkér, Xagykónyi, Pari.

Önálló községek : Dunaföldvár, Paks, Döb- rököz, Dunaszentgyörgy, Tolna (a XXXVIII. t.-c. 3. § a értelmében csatolva: Mözs), Bátaszék (Báta, Alsónyék), Fadd (Gerjen), Bonyhád (Börzsöny, Szerdahely )

A közigazgatási tanfolyamot hallgatók részére rendszeresített ösztöndíjakat a következőknek adományozták.: Bauman Béla budapesti, Bea József, Bütös Vendel, Muth Henrik, Tieger József, pécsi hallgatóknak. Az ösztöndíj fejenkint 200 korona.

Az elhagyottá nyilvánított gyermekek után felmerült dijakat a következő községeknek téritik meg: Paksnak 1971 korona 66 fillért, Bátaszéknek 886, Gyönknek 920, Mórágynak 251, Görbőnek 120, Szekszárdnak 700 koronát. Ha a tényleges kiadást igazolják : kapnak még : Paks 3099 korona 34 fillért, Grábócz 120, Dombóvár 1380, Döbrököz 480, Szekszárd 40 korona 66 fillért.

Több alispáni előterjesztés s a vármegyei alapok 1908. évi számadásának elfogadása után Gyönk építkezési kérdése került tárgyalási a, melyet Lerch Konrád és társai megfelebbeztek.

Gyünk 1400 Q-öles területet vásárolt 420 J koronáért s ezen 70 000 korona kölcsön {elvételével a főszolgabírói hivatal részére hivatalhelyiséget épit, amelyet örök tulajdonul a vármegyének ajánl fel. A közgyűlés az ez ellen beadott felebbezést elutasította s a községi íiatá- rozat minden egyes pontját jóváhagyta.

Ezután gyors egymásutánban tárgyalták- le a tárgysorozatot. Az egyes községi határozatokat javarészt jóváhagyták.

Dr. Fodor Fülöp mórágyi lakos orvos- tudori, Hermann Dezső dombóvári lakos állatorvosi oklevelét, több szülésznői oklevéllel együtt kihirdették s letárgyaltak több községi költségvetést és számadást.

Az 1908. évi XLVII. t.-c. 64. §. alapján a borellenőrző bizottság tagjaiul megválasztattak :

I Szekszárdra: Fejős Károly, Steinsdörfer József. Tolnára: Buday János, Tenczlinger István. Bátaszékre: dr. Kovács Bálint, Eichardt József. Bonyhádra: Marhauser Imre, Lengyel Zsigmond. Gyönkre: Gutmann Henrik, Gutrung János- Kölesdre : Kindl János, Osváth Mihály. Hő- gyészre : Fay Henrik, Goldschmid Ármin. Simon- tornyára: Diczi Németh József, Liptay Ferenc. Tamásiba: dr. Freiler Károly, Kaszás József. Ozorára: Csibor Ferenc, Rajna Ferenc. Felső- iregre: dr. Fehér Soma, K. Varga Ferenc. Dombóvárra: dr. Rolf Aladár, Veszelei Zsigmond. Kurdra : Frühwirth Géza, lstovics József. Paksra : Schmidt Ferenc, Horváth Sándor. Duna- földvárra: Gauzer Ignác, Hahn Gyula. Bölcskére: Szőke Mihály, Kovács Ferenc. Dunaszent- györgyre: Csehák János, Széky Géza. Bikácsra: Schmidt Pál és Blazer Ferenc. A bizottság többi tagjait a földmivelésügyi miniszter fogja kinevezni.

A. vármegyei gazdasági egyesület kérvényét, hogy a bornyilvántartás alól az ismét eladással nem foglalkozók 4 holdon alóli területe mentesittessék — pártoló felirattal támogatták. Ugyancsak a nevezett egyletnek az ebadó alapból 4000 korona évi segélyt szavaztak meg.

A bonyhádi táj fajta marhának az idei országos tenyészkiállitáson való bemutatásara 1000 koronát, s a lótenyésztési bizottságnak tenyészló díjazásra 1000 koronát szintén megszavaztak.

Nagyon fontos határozat volt még a községi és körorvosok lakáspénzének megállapítása.

Ez az alispán előterjesztéséhez képest, a községek terhére (a fizetést az államtól húzzák) következőleg állapíttatott meg : Bátaszék, Tolna, Bonyhád, Gyönk, Hőgyész, Paks, Dunaföldvár, Dombóvár, Tamási községekben 800 — 800 koronában ; Decs, Gindlicsalád, Czikó, Zomba, Nagymányok, Tevel, Lengyel, Kölesd, Nagy- Székely, Nagy-Dorog, Bölcske, Fadd, Kurd, Szakcs, Felsőiregh, Ozora, Koppányszántó és Regöly községekben, továbbá Szekszárd rendezett tanácsú városban 700—700 koronában.

S mivel úgy az arra hivatott tényezők, de maga az alispán is meggyőződött róla, hogy a bátaszéki, decsi, tolnai, gindlicsaládi, teveli, nagymányoki, mórágyi, zombai, lengyeli, bölcskei, faddi, nagydorogi, gyönki, nagy- székelyi, dombóvári, szakcsi, kurdi, döbröközi, felsöiregi, ozorai, koppányszántói és regölyi közegészségügyi körök székhelyeiül szolgáló községekben megfelelő lakások nem kaphatók, a felsorolt körök székhelyeiül szolgáló községek köteleztetfek, hogy 1 év lefolyása alatt orvosi lakásokat építtessenek.

Vita fejlődött még a Tamási községi adók behajtása körül követett eljárás megvitatásánál. Hirsch Ignác az elveszett adóhátralékokért a községi tisztviselőket kívánta elmarasztalni, á közgyűlés azonban dr. Frühvirth Jenő pártoló felszólalása után ettől eltekintett s elfogadta az állandó választmány javaslatát.

Nagyszokoly 4 vásár tarthatási engedélye érdekében Kiss Lajos lelkész, bizottsági tag emelt szót. A közgyűlés azonban az alispán felszólalása után, ki a hivatott szakközegek : az iparkamara, gazdasági egylet és gazd. előadó véleménye szerint nem látott okokat fenforogni a község kérelmének támogatására, nem pártolta a beadványt. 21 aláírással e tárgynál