Közérdek, 1909 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1909-07-24 / 30. szám

1909 julius 24

KÖZÉRDEK

Összetartásban az erő ! összetartással a legnemesebb eszmékért, a magyar közigazgatás szebb alapokra fektetéséért, hát előre !

Crassus.

HÍREK.

— Személyi hir. Apponyi Géza gróf főispán f. hó 27-én városunkba érkezik a vármegyei közgyűlésre.

Hazslinszky Géza szekszárdi kir. törvény- széki elnök hat heti szabadságra ment.

Ágoston István kir. táblai biró Harkányban üdül.

— Kinevezés A vallás- és közoktatás- ügyi miniszter Fodor Aladár salgótarjáni polgári iskolai helyettes tanítót a szekszárdi polgári fiúiskolához segédtanítóvá nevezte ki.

— Áthelyezés. A pécsi posta- és távírda- igazgatóság Móricz Tamás dombóvári posta- és távirda segédellenőrt Kaposvárra helyezte át.

— Szabadság. Becht Ödön paksi szolga- biró és Dr. Somogyi Zsigmond járási orvos megkezdették nyári szabadságukat, mit Trencsén- Teplicz fürdőben töltenek el.

— A főispán és alispán arch épe A következő levelet vettük és azt minden megjegyzés nélkül közöljük: Igen tisztelt Szerkesztő ur! Remélem, nem számit engem azon alakok közé, j akik a fővárosi lapok szerkesztői üzeneteiben mindenféle lehetetlen kérdésekben kérnek választ. Én azt hiszem, jó helyre fordulok alábbi ügyben, mert ha a szerkesztő ur talán nem is tud felvilágosítást adni, szóba kerül a dolog s talán lesz eredménye. Vármegyei és községi irodáinkban ugyanis még mindig a régi fő- és alispán képe látható; igen szép, hogy kegyelettel őrizzük ezeket, de feltűnő, hogy sehol sem látható gróf Apponyi Oéza és Simontsits Elemér képe, én legalább sehol sem láttam. Csodálkozom, hogy valamelyik szekszárdi nyomda mar üzleti szempontból is elő nem állítja és nem árusítja ezen képeket, melyeket mirden hivatalfőnök, ideértve minket, jegyzőket is, szívesen megvásárolna s igy népünk is, legalább a képmását ismerné meg a vármegye vezetőinek. —

Tisztelettel: egy körjegyző.

— Érem átadás Vasárnap délben adta át az ipartestület tagjainak jelen létében André István ipartestületi elnök a városház közgyűlési termében Debulay Imre lakatos-mesternek az Orsz. Iparegyesület ezüst és Bors Imre kályhád tanoncnak (Wilhelm Edénél) úgy Puntigán Ernő fésűs tanoncnak (Link Mátyás fésűsnél) az Iparegyesület bronzérmét a kitüntető oklevelekkel. Az átadásnál dr. Zsigmond Ferenc ügyvéd iparhatósági biztos és a városi tanács képviseletében Rácz József rendőralkapitány is jelen volt, aki szép beszédben az iparhatóság nevében üdvözölte a város kitüntetett iparosát és buzdította a tanoncokat

— A' biz igaz — mondja Tókos — de hát kietek, hogy is jöttek vissza a mi utunkra, mikor elváltunk ?

— Hát az úgy történt, hogy amint a nagy hajlásba le akartunk ereszkedni, meghallottuk, hogy a Varga Józsi csöngetyűje egy álló helyben és rosszul hangzik. Mondok, itt bajnak kell lenni atyafiak, forduljunk mi vissza Alig jutottunk a kettős ösvényig, halljuk a nagy kiáltozást. Mentünk, ahogy csak mehettünk, de aztán végeztünk is székely módra !

— De hiszen bátyám, ha édes anyámék a tarisznyákat meg nem rakják, mit csináltunk volna ott a Rika tetején ! Ugy-e akkor azt mondta, hogy éhen halnánk meg.

— Adta fattya, hogy felnyílik a szája 1

— Neked is igazad van !

— Ne vitatkozzunk ezen atyafiak ! Most már mindent megértettünk 1 — szól Bóra a derék biró.

Én kimondom az igazat. Ebben a mi örömteljes, bánatos utunkban, mi élők, két dologért adhatunk hálát az Istennek. A csöngetyüért, mely hozzán vezette a hermányiakat és a tele tarisznyákért, melyek felüditették áléit testünket.

A helyeslés zúgása hallatszik mindenfelől.

— Hermányiak 1 A tarisznyánkat el ne hagyjuk, ha a szomszédba megyünk is át!

— De mi sem hagyjuk ám a csöngetyün- ket j — szólnak a baczoniak.

És mind e mai napig a hermányi ember nyakából a tarisznya és a baczoni ember lováról a csöngetyű nem hiányzik.

— Pénztárvizsgálat Fink Kálmán kir. tanácsos, pénzügyigazgató e héten a számvevőség közbejöttével megvizsgálta a szekszárdi kir. adóhivatal pénzkezelését s azt rendben levőnek találta.

— Jóváhagyott határozat A kereskedelemügyi m. kir. miniszter jóváhagyta Szekszard r. t. város képviselőtestületének azt a határozatát, melyben kimondotta, hogy a vendéglői záróra meghosszabbításáért s annak tartamára a zenélési engedélyért a 2 korona kincstári illetéken felül T»- város pénztára javára 4 korona fizetendő. A határozat ellen beadott felebbezést a miniszter elutasította.

— üj ártézi kút A máv. igazgatóság a bátaszéki vasúti állomáson ártézi kutat furat. A munkát Majzik Imre temesrékási kútfúró már a héten megkezdi. Hírlik, hogy az igazgatóság, ha a kútfúrás sikerül, a vasutasok részére fürdőt is létesít.

— Hegyközségi gyű és. Az előhegyi hegyközség, melynek közgyűlése folyó hó 18 án határozat nélkül oszlott szét, folyó hó 25 én délelőtt 11 órakor a városház nagytermében gyűlést tart Kamarás Béla hegyközségi biró elnöklele alatt a következő tárgysorozattal: 1. A kocsiutak helyreállítása és azok költségeinek megszavazása 2. Az Angyal szurdik gátjainak mikénti létesítése és költségének megszavazása.- A munka elismerése. Bezerédj Pál selyemtenyésztési miniszteri meghatalmazott az országos selyemtenyésztési felügyelőségnél alkalmazott azoknak a tisztviselőknek, kik 25 év vagy ezt meghaladó idő óta állanak a selyemtenyésztés szolgálatában, 200 korona jutalmat utalványozott. Ebben a jutalomban a szekszárdi felügyelőségnél Kóródy József foga'mazó, Ma- licsek Ödön pénztáros és Schibinger Ferenc iktató részesültek, akik valamennyien negyed századot meghaladó idő óta, elismerésre méltó buzgalommal munkálkodnak a selyemtenyésztés terén.

— Bokréta ünnepély. A kath. kör julius

24-én szombaton este 7 órakor »bokréta ünne pélyt« rendez, mely alkalommal társasvacsorát tartanak s megvendégelik az épületen dolgozó munkásokat. A tarsasvacsorára szombaton délig lehet jelentkezni az elnökségnél és a házmesternél.

— Nyugdíjazás. Dudás Gyula dunaföldvári rk. tanító szept. 1-től 1640 K. évi nyugdíjjal nyugdijaztatott.

— A szekszárdi róni kath. Legényegylet házszen'elési ünnepélye. A szekszárdi róm. kath. Legényegylet folyo évi aug. 1-én tartja meg ház- szentelési ünnepélyét a következő programmal. V,10 órakor ünnepélyes (elvonulás a legényegylet helyiségéből a belvárosi templomba sz. misére. Sz. mise után levonulás a legyényegyletbe, a hol a Hymnus eléneklóse után a házszentelést dr. Fent Ferenc, szentszéki ülnök, belvárosi plébános végzi. Koch Gyula elnök házátadása a legényegylet céljára. Szentek unokáihoz. Szavalja Kreskai Mihály. Szózat eiéneklése. Délután :

5 órakor bankett. Egy baleset. Dialóg, előadják Lengyel Sándorné és Uj János. Tánc. Éjfékor : Desperát ur. Monológ. Előadja: Bencze János. A zenét Garai szolgáltatja. Bélipti dij 60 fillér.

— Eljegyzés Horváth Julia döbröközi ál lami óvónőt eljegyezte Tarr Ferenc döbröközi rk. tanító.

Fekete István, a szekszárdi gőzmalom társ- tulajdonosa, eljegyezte Skultéty János vaiszlói tanító leányát, Erzsikét.

Szabó Géza, a »Pécsi Ujlap« segédszerkesztője, eljegyezte dr, Schmidt Károly nagyatádi körorvos leányát, Ellát.

Ruzicska József, mözsi róm. kath. tanító eljegyezte Lauer Mariskát Pócsáról.

— Zászlószentelés. Az ozorai „Önsegélyző Fogyasztási Szövetkezet,, f. évi aug. hó I5-én szenteli fel zászlóját. A zászlóanyai tisztet Csol- nokosi Cholfioky Lajos községi főjegyző neje szül. Reisner Irma úrasszony tölti be. A szép ünnepély rendezése körül Hamar Lajos zászlóbizottsági elnök, K. Horváth József szövetkezeti elnökés Dégi Mihály szövetkezeti jegyző buzgólkodnak a rendezőséggel. Az ünnepély sorrendje : Augusztus hó 14-én : 1. A vidéki vendégek fogadtatása és el- szálásollása. 2. Ismerkedési estély Raisz K. vendéglőjében. Augusztus hó 15-én : 1. Gyülekezés

6 órakor a szövetkezet helyiségében, innen átvonulás bevont zászlóval és koszorús lányokkal a zászlóanyához, onnét átvonulás a róm. kath. templomba. 2. Ünnepélyes szentmise és szentbeszéd. 9 órakor, utána a zászló beszentelése.

3. Zászlószentelés után kibontott zászlóval visz- szavonulás a szövetkezet helyiségébe. 4. Zászló5

szegek beverése. 5. Ünnepi szónoklat tartja Rátkay László országgyűlési képviselő. 7. 1 órakor társasebéd Raisz Károly nagy vendéglőjében, egy teríték bor nélkül 2 és 1 korona. 8. Délután 3 órakor kivonulás a szabadba, ahol táncmulatság lesz. Tűzijáték este 9 órakor.

— A katonai szolgálatra behivottak család tagjainak segélyezése. A minisztertanács 1909. április hó I8-án tartott ülésében elhatározta, hogy a mozgósítás esetén behivottak családjainak segélyezéséről szóló 1882. évi XI. t.-c. rendelkezései alkalmazást nyerjenek a Boszniában, Herczegovinában és Dalmáciában elhelyezett közös csapatoknál és intézeteknél, valamint a haditengerészetnél a külpolitikai viszonyok következtében szükségessé vált létszám- kiegészítés céljából behívott, illetőleg visszatartott tartalékosok és póttartalékosok gyámol nélkül visszamaradt családjaira is. Ezen határozat következtében a belügyminiszter a segélyre igényt tartó családok sürgős összeírását rendelte el. A segélyre igénnyel bírnak : a behívott törvényes neje, gyermekei és unokái, apja, anyja, nagyapja, nagyanyja, apósa, anyósa, testvérei. A segélyre jogosult családok, illetve családtagok közül kizárólag csakis azok fognak segélyezésben részesülni, akiket a behívott saját keresetéből és akik, a családfők behívása folytán magukat fentariartani képesek nem voltak. Amennyiben a segélyezett család saját lakóházzal, vagy egyébként ingyen lakással nem bir, lakásilletéket is kap, mely rendszerint az ellátási illetéknek felében állapítható meg. Az egyes család összes tagjai részére engedélyezendő segély együttesen nagyobb nem lehet, mint a bevonultak igazolt átlagos keresménje és lakbére volt. Az összeírás tartózkodási hely szerint történik. A vármegye alispánja intézkedett, hogy a segélyben részesitendők, vármegyénkben is összeirassanak. A segélyre igényt tartók a községi elöljáróságoknál kötelesek jelentkezni és pedig minél előbb.

— Építkezés. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a gindlicsaládi áll. el. iskola II. tantermének felépítési munkálatai kivitelével 6.305 K 69 fillérnek I51/, százalék árfelemelése mellett Schulok Mihály zombai vállalkozót bízta meg.

— Köszönetnyilvánítás Tolnán a folyó hó 17-én tartott ifjúsági műkedvelő előadás rendezősége nevében Stein József ur az előadás tiszta jövedelmét, 42 koronát, a községi szegényalapnak adományozta. Ezen nemes cselekedetért hálás köszönetét mond az elöljáróság.

— A Szekszárd Szálló nagytermének tűz veszélyessége. A Szekszárd Szálló nagyterme tudvalevőleg tűzveszélyes. A képviselőtestület maga is konstatálta ezt, amikor annak mozi céljára való átengedését megtagadta. Bizottságot is küldtek már ki, amelynek rendeltetése a tűzveszélyesség megszüntetesére szükséges intézkedések megállapítása volna. De biz ez a bizottság is csak eppen olyan papir-bizottság, mint a Szekszárd Szálló eladása ügyében kiküldött másik bizottság. Vagyis : intézkedtünk, anélkül, hogy magát a nagyteremnek tűzveszélyes voltát megszüntettük volna. Pedig hát még is csak ez volna a legfőbb cél. Most azonban ugylátszik, mégis csak dűlőre fog jutni ennek az égető kérdésnek a megoldása is. Értesülésünk szerint ugyanis Simontsits Elemér alispán — felügyeleti jogánál s igy saját felelőssége szempontjából is hatóságilag bezáratta a nagytermet, mivel abból tűzveszély esetén, talán egyetlen egy ember sem tudna ép bőrrel menekülni. Lesznek talán egyesek, akik az alispán eme intézked sét a városi autonómia szempontjából túlságos erélyesnek fogják találni, akik azonban ismerik az említett terem tűzveszélyes voltát s tudják azt hogy mig baj nincs, addig senki sem felelős, de ha van, akkor még a teljesen ártatlanok is bűnbakul állíttat nak elő — teljesen jogosnak és szükségesnek találják az alispáni. intézkedést. Így egyszer már megoldást nyert ez a régóta húzódó kérdés is.

— Hordóhitelesitő hivatal. A vármegyei törvényhatósági bizottságnak az a határozata, melylvel a bátaszéki hordóhitelesitő hivatalt megszüntette, sérelmesen érintette Bátas:ék község és környékének lakosságát. A bátaszé- kiek csaknem kizárólag bortermelésből élnek, elénk borkereskedést folytatnak a külfölddel is s igy óriási terhet jelent az, hogy hordóhitele - sités végett a kb. 20 km. fekvő szekszárdi hitelesítő hivatalt kénytelenek felkeresni. A községi képviselőtestület, mint tudósítónk írja, múlt vasárnap tartott gyiitésén Erdős Gábor főjegyző előadása alapján elhatározta, hogy a