Közérdek, 1909 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1909-07-17 / 29. szám
1909 Julius 17 3 visszautasította s az ok nélkül oly kíméletlenül meghurcolt összes vádlottakkal szemben a további eljárást beszüntette. Az ügy azonban a kir. ügyész ur felfolyamodására a pécsi kir. Ítélőtáblához került, amely aztán derekasan kitekerte a nyakát amaz ügyészi okoskodásnak, amely egy régi belügyminiszteri rendeletre támaszkodva, a törvény világos rendelkezése ellenére a nem politikai lapok bejelentésének kötelező voltát is vitatni próbálta. A táblai Ítélet megokolása szerint ugyanis »az már csak nem eshetik terhére senkinek, ha azt nem tudja, hogy a törvény világos szavai és hosszas bírói gyakorlattal szemben — egy újabb gyakorlat, hogy a törvény hiányán segítsen, — más álláspontra fog helyezkedni.« Szóval a most már jogerős ítéletek nem engedték megkorrigálni, illetve félremagyarázni azt a hatalmas törvény-alkotást, amelyen, mint megingathatlan pilléren nyugszik nemcsak magának a sajtónak és a gondolatnak szabadsága, de mondhatni államiságunknak már sokszor kon- fiskálni akart önállósága és függetlensége is. Különösen jó lecke ez az ítélet a pécsi kir. ügyész urnák, ki sajtóügyi ellenőrző jogát oly nagy előszeretettel szokta kiterjeszteni még a — névjegyekre és báli meghívókra is . . . — íme ezekben elmondtuk az ügy egész történetét. Mint közvetlen érdekelteknek nincs valami sok hozzátennivalónk ; mély sajnálattal konstatáljuk azonban, hogy ilyen, hónapokon át tartó zaklatás jogállamnak csúfolt országban megtörténhetik s egyúttal szives bocsánatukat kérjük azoknak az ok nélkül meghurcolt, most már »végérvényesen is szabadlábon levő vádlottaknak«, akik a miattunk történt zaklatást igazi önmegtagadással tűrték s visszatartani tudták jogos felháborodásuknak teljesen indokolt kitörését. Jegyzők gyűlése. A simontornyai járási községi jegyzők egyesülete legközelebb tartott közgyűléséről, a nekünk megküldött jegyzőkönyv közreadásával számolunk be. Jegyzőkönyv. Felvéve Gyönkön, 1909. évi junius hó 28-án, a simontornyai járási községi jegyzők egyesületének rendes évi közgyűlésén. Jelenvoltak: Ludvig József elnök, br. Jeszenszky György főszolgabíró, tiszteletbeli tag, Bereczk István, Dezső Antal, Győré Pál, Halmai Tivadar, Halmai Emil, Hesz Lajos, Hölczl Antal, Horváth János, Klimes Antal, Laki László, Lukács László, Oravszky László, Pesthy József, Ritter Béla, Weither Dániel és Zarubay Ferenc egyesületi tagok, Fördős Mihály közigazgatási gyakornok mint vendég és Várkonyi Imre egyesületi jegyző. T árgyak: 1. Az egyleti és. egyletet közelebbről érdeklő közállapotokra vonatkozó elnöki jelentés. 2. Az egyesületi pénztár és ösztöndij-alap 1908. évi számadásainak megvizsgálása. 3. Az egyesületi tagok 1909 évi névjegyzékének megállapítása. 4. Az egyesületi vagyon gyümölcsözteté- sére pénzintézet kijelölése. 5. A jövő közgyűlés helyének megállapítása. 6. A Katolnay Domokos belügyminiszteri titkár által elrendelt anyakönyvi nyomtatványok irattári és nyilvántartások kezelése és vezetése. 7. Az »Ujpolitika« cimü lap részvénytársaságába való belépés. H atároztatott: Elnök a gyűlést megnyitva, a jegyzőkönyv hitelesítésére Hesz Lajos és Ritter Béla tagokat kérte fel. 1. Egyesületi jegyző felolvassa az elnöki j jelentést. Tisztelt közgyűlés! A múlt évi junius hó 27-én Gyönkön megtartott évi rendes közgyűlésünkről fölvett jegy- zőkönyv szerint több rendbeli utasítást kaptam, j első dolgomnak kell tehát tekintenem, hogy az utasítások teljesítéséről e helyen beszámoljak. Az utasításokat a jegyzőkönyv sorrendje szerint véve, megköszöntem Justh Gymla urnák, a képviselőház elnökének azt a védelmét, a melyben a magyar községi jegyzői kart a Bozóky Árpád részéi’ől ért támadással szemben részesitette. Megküldtem közgyűlési jegyzőkönyvünket ngy a „Közérdeknek“, mint a „Községi Közlönynek“ közlés végett, tudomásul vételre pedig a | ___________ KÖZÉRDEK____ _ va rmegye területén levő 5 járási jegyző egyletnek. Kérvényt intéztem alispán úrhoz a negyedévi pénztári állapot kimutatások tárgyában kibocsátott 481Ő/908. számú rendeletének hatályon kivid való helyezése iránt, a kereskedelemügyi miniszter úrhoz pedig abból a célból, hogy a községi jegyzők állami fizetés kiegészítései az adóhivatalok által portómentesen küldessenek ki. A negyedévi pénztári állapot kimutatások megszüntetése körül eredményt nem értünk el, a kérvényben fölhozott indokokkal alispán urat nem tudtuk meggyőzni, várni kell tehát azt az időt, a mikor a gyakorlat fogja igazolni a munka felesleges voltát. A kereskedeleinügvi miniszter ur ellenben múlt évi augusztus hó 24 én kelt 67104. számú rendeletével nemcsak a fizetés kiegészítéssel kapcsolatos pénzküldeményekre, hanem az azokra vonatkozó hivatalos levelezésekre is kimondotta a portómentességet. Ennek bejelentése után áttérek az egyletünket érdeklő egyéb közállapotok vázlatos ismertetésére. Az elmúlt esztendő a törvényhozás termékenysége mellett sem hozott valami különös jót a közigazgatásnak s e mellett nekünk, községi jegyzőknek sem. A községi közigazgatás reformja késik, nagy államférfiak sem mernek a reform-munkába belevágni. A szerencsétlen politikai viszonyok nem engedték meg a nagy Andrássy féle választási reformjavaslat törvényre jutását s ha a javaslat helyét az általános titkos választói jog foglalja el, a magyar suprematio és a közigazgatás nem kerülnek-e egy sírba ? A vármegyei küzségjegyzői nyugdíjalaphoz való személyi hozzájárulások mértékének kérdése még ma is megoldatlan. A vármegyei jegyző egyesületek az elkeseredés hangján foglalkoznak azzal a kijelentéssel, melyet az adótörvények parlamenti tárgyalásának során a miniszterelnök ur a jegyzőkre vonatkozólag tett. „Segédmunkásnak“ mondta a községi jegyzőt, ami felett elkeseredni tán még sem kellene egyrészt azért, mert a nagy emberek sem mentek az emberi hibáktól, másrészt, ha a községek mai szervezete inellett a községi jegyző segédmunkás, akkor ki lehet ott a főmunkás? E helyett megnyugtatóbb volna foglalkoznunk a vármegyei közigazgatási tisztviselők országos egyesületével. Ezek az urak a gyakorlati közigazgatás ismerete mellett jogi tudásuk erejével állapították meg az évi rendes közgyűlésükön, hogy a községi jegyzői kar megbecsülhetetlen szolgálatokat tesz a közigazgatásban. Múlt évi jelentésemben is kértem és most is kérem a tisztelt közgyűlést, hogy a közigazgatási reform iránt a községek közönségének érdeklődését tartsuk ébren, mert csak akkor tartom reményelhetőnek, hogy ez a kérdés a közönség kívánságának részére a kormányzó politikai párt programjába kerülvén, egyszer iuegoldatik. Ha pedig a közigazgatás reformjának kérdése továbbra is holt ponton marad, akkor már nem messze van az idő, a mikor célját szolgálni nem fogja tudni, ezt az állapotot pedig a közönség szaporodó közigazgatási szükségleteinek kiegészítése sokáig nem tűrheti meg. Rámutatott erre a körülményre széles lát- körü alispánunk is a folyó év tavaszán a törvény- hatósági bizottság elé terjesztett évi jelentésében. Akkor már. a bírságolási rendszer sem fog a képviselő urak szerint „rögtönható“ szernek bizonyulni, alkalmazása az elkeseredésnek szolgáltat táplálékot, elkeseredett „segédmunkásokkal“ pedig a közigazgatás élénkségét megkívánni legalább is bajos lesz. És ennél a kérdésnél önként vetődik fel a másik rokonkérdés, hogy a képviselőházat alig látogató képviselő urakkal szemben ennek a „rögtönható szernek“ alkalmazása nem volna-e szintén helyén való. A választó közönség nem fogja-e ugyanazt a „szert“ ajánlani? Örvendetes tényként jelenteni továbbá a t. közgyűlésnek, hogy a belügyminiszter ur a Dam- janichné féle magyar gazdaasszonyok budapesti országos leányárvaházánál a községi jegyzők leányárvái számára 62 ingyenes helyet biztosított és hogy a kereskedelemügyi miniszter a községi jegyzőket saját személyükre nézve a féláru vasúti utazás kedvezményében részesitette. A kedvezmény életbe lépése és az ezzel kapcsolatos formaságok felől ma még nincs tájékozottságom. Éppen így érdekelni fogja a t. közgyűlés minden tagját annak a bejelentése is, hogy a vár! megyei községjegyzői egyesület a múlt évi szeptember hó 12 én Szekszárdon, a vármegyeháza j nagytermében tartotta meg évi rendes közgyűlésével összekötve 25 éves fennállásának ünnepét s az ünnepi beszéd megtartásával az egyesület választmánya csekélységemet tisztelte meg. Egyesületünk az elmúlt évben, a múlt évi | junius hó 22-én megtartott évi rendes közgyülé- ; síink vitán két rendkívüli közgyűlést tartott. Az egyiket december hó 12 én a husvizs- gálat tárgyiban kibocsátott földművelésügyi miniszteri rendelet alapján alkotandó községi szabály- rendelet irányelveinek megállapítása céljából, a másodikat f. évi március hó 20-án a Klimes Antal I kartársunkat ért királyi kitüntetés alkalmából. A második rendkívüli közgyűlés utasításának eleget j tettem, az ünnepeltet járásunk egylete nevében üdvözöltem. Elnöktársam pedig a megyei jegyző egyesület nevében pompás virágcsokrot nyújtott át emelkedett hangú szép beszéd mellett az ünnepelt férfiú kedves feleségének. Alig emlékszem egy ilyen hasonló esetre, ünnepély volt ez az első órájától az utolsóig. A múlt évi jelentésemben tett ígéretemből kifolyólag figyelemmel kisértem Harcsa Gyula szárazdi kartársunk és vele az egész elöljáróság | ellen a múlt év junius másodikán folyamatba tett fegyelmi eljárást, de eddigelé az elsőfokú fegyelmi határozat még nem lett meghozva. Többi kartársunk személyes viszonyaiban beállott változásokat a következőkben leszek bátor előterjeszteni. Dőring Frigyes volt udvarii és Grünvald Gyula volt belecskai nyugalmazott kartársaink egészségi állapota még mindig a régi. Dőring j Frigyes Kétyen, Grünvald Gyula Külesden él. Állására Körtvélyesi László kartársunk választa- 1 tott meg. Változás állott még be Pálfán is, ahová az egyesületünkből kilépett Lestyán Dezső állására Balogh János kartársunk lett 1908. évi julius 27-én megválasztva. De a halál is elszólitotta egyik kartársunkat. Győré István kisszékelyi kartársunk múlt évi szeptember hó 13-án d. u. 3 órakor váratlanul, szivszólluidésben elhunyt. A vett értesülés után természetesen megtettem mindazokat az intézkedéseket, melyek ilyenkor az elnökre hárulnak, vagyis értesítettem az összes kartársakat, koporsójára pedig elhelyeztük egyletünk koszorúját is. Sirja felett pedig az egyesület nevében beszédet mondottam. Egy puritán jellemű, kötelességtudó, komolyr kartárssal lett egyesületünk szegényebb 29 évet töltött Ivisszékelyben. Becsületes gondolkozása népére is és ezzel a közviszonyok átalakulására is nagy befolyással volt. Mintaszerű volt családi élete is és ebben a váratlan nagy csapásban a mi i’észvétünk mellett a község közönségének megható részvéte nyújthatott csak némi vigasztalást kedves övéinek. Községe díszhelyet jelölt ki hült tetemének s ott nyugszik a kisszékelyi x’ómai katholikus temető boldogultjai közt. Nyugodjék csendesen, emléke pedig sokáig fennmarad ! Özvegyén, Csók Jankán kívül két fiú gyermeket hagyott maga után, Kálmánt, aki a pécsi kir. járásbíróságnál aljegyző és Lajost, aki a gazdasági pályán van. (Folyt, lcöv.) VÁRMEGYE. A központi váliszmány ülése. Tolnavármegye központi válaszmánya f. hó 12-én Si- montsits Elemér alispán elnöklete alatt ülést tartott, melyen a szekszárdi, bonyhádi, paksi, kölesdi, szakcsi és pincehelyi választókerületekből beérkezett felszólamlásokat intézték el. A hozott határozatok f. hó 20-tól 30-ig lesznek a vármegyeházán a levértári helyiségben körszemlére kitéve az érdekelteknek pedig- kéz- besitetnek. KÖZSÉGI ÜGYEK. Jegyzők gyűlése. A Tolnamegyei községi és körjegyzők egyletének választmánya folyó hó 19-én d. e. 9 órakor Dunaföldváron választmányi ülést tart. Tárgysorozat: 1. A módosított jegyzői nyugdij-szabályrendelet, úgy a nyugdíj hozzájárulások leszállítására vonatkozó belügyminiszteri észrevételek tárgyalása. 2. A közgyűlési tárgysorozat előkészítése, a központ és mások által beadott indítványok. Ji
