Közérdek, 1909 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1909-02-20 / 8. szám

6

olyan őszinte jókedvvel áldozott Terpsichorenak, hogy a mulatságnak a reggeli 7 óra is alig vette végét. A jótékonycél érdekében feiülfizet- tek: báró Jeszenszky György 8 kor., Dobó János 5 kor, Bödös József Haksch Ferenc, Lorschy Béla, Alapi Salamon Géza I — 1 kor. Jegyüket megváltották: Banelly Ferenc, Hodos Dezső, Keck László dr. 5—5 kor., Engelmann Frigyes, Engelmann Gyula, Fördös Mihály, Parragh Elek dr. és Rothauser Izidor dr. 2—2 koronával. Ott voltak: Ádám Józsefné, Berky Frigyesné, Bévárdy Lajosné, Botfi Beláné, Dobó Jánosné, dr. Erdős Emilné. Falkner Edéné, Fodor Gézáné, Grosch Józsefné, dr. Grosch Pálné, Gyimóthy Jenőné, Haksch Eerencné, John Fe- rencné, Klein Endréné, dr. Kővágó Sándorné, Lorschy Béláné, Neuhaus Pálné, dr. Nozdroviczky Ferencné, Óváry Ferencné, Pethes Tiborné, Reichert Gyuláné, Schmidt Ferencné, Tantó Jánosné és Tóth Józselné úrnők, Ádám Emeske, Bévárdy Bözsike, Fazekas Juliska, Falkner Luj- zika, Gyimóthy Micike, John Giziké, Klein Ilonka, Jolánka és Mariska, Keck Babika. Nozdroviczky Irmuska, Reichert Irmuska és Stefiké, Stollár Margitka és Melánci, Tantó Ágneska és Vadnay Nellike úrleányok.

EGYLETEK, TÁRSULATOK.

— A dombóvári ipartestület közgyűlése A

dombóvári ipariestület a tagok elénk részvétele mellett folyó évi február hó 7-én tartotta meg évi rendes közgyűlését, mely alkalommal az elnöki jelentés ismertette az ipartestület tag, seged, tanonc és ügyforgalmát és egyéb ténykedését. Jóváhagyatott az évi zárszámadás, valamint a vagyonmérleg. Elfogadtatott az 1909. évi költségelőirányzat stb. Végül megalakult a tisztikar és elnöknek újból Schell János volt elnök választatott meg, ügyvezető jegyző továbbra is Lukovics János, pctlztárnok pedig Schmiedt József lett, továbbá Bruck Sándor, Blankenborn Lajos, Hujber Lajos, Ikotics Imre, Kormos János, Müller József, Prangárt Imre, Scháger Antal, Schmiedt Medard, Stern Jakab, Tóth Antal és Ujváry József eíőljárósági, En- czel István, Horváth János és I.ieberman János számvevőségi tagnak, Stockinger Alajos pedig háznagynak választattak meg.

VIDÉK.

Kitüntetett községi jegyző.

A király Klimes Antal hőgyészi községi lejegyzőnek, buzgó szolgálata elismeréséül, az arany erdemkeresztet adományozta.

Egy valóban érdemes férfiút ért itt a királyi kegy megnyilvánulása és kévés kitüntetés kelt olyan általános és különösen a pályatársak körében őszinte örömet, mint ez, amely vármegyénk jegyzői karának egyik kiváló és képzett tagját érte.

Klimes Antal 1890 december 31-ike óta működik Hőgyészen, mint főjegyző. A hivatalos ügyek pontos és lelkiismeretes ellátásán kívül községeinek vagyoni megerősítése es ez által a kulturális feladatok teljesítésére való képesítése képezi tevékenységének főcélját Hőgyész részére megszerezte az uradalomtól a helypénzs edesi jogot, két nagy korcsmaépületet és mindezt úgy, hogy ezek jövedelme a vételár törlesztési részleteit teljesen íedezi s igy a község minden, te- i her viselése nélkül jutott értékes jövedelmi j forrásokhoz. A községben épült díszes fiú isko'a j szinten az ö fáradhatatlansagát hirdeti.

A jegyzőségéhez tartozó Duzs község ré- j szére az uradalomtól nagyobb erdőterületet ! szerzett, azt felparcellázta, ami által a község nek oly jövedelmet biztosított, hogy az adó | igénybe vétele nélkül egy a kor igényeinek | megfelelő vendégfogadót epitett, most pedig uj I iskolát letesit, amely a tervek szerint a vidéken párját ritkítja. A község lakossága részére az uradalomtól olcsó legelőt szerzett, amivel a marhatenyésztést segítette elő. A vöröstarka \ tájfajta szarvasmarhának községeiben a havi állatvásárok megszerzése által országos hirü piacot teremtett, ezzel is nagy jövedelmi forrást biztosítva a népnek, ő kezdte meg a községben a homoki szőlő okszerű telepítését, példát mutatva a lakosságnak miként lehet a terméktelen futó homokot dusantermő szó’ővé átalakítani. Teljes testi és szellemi erejével és tehetsegével községei lakosságának szellemi es gazdasági előhaladásan munkálkodik.

KÖZÉRDEK

1909 Jebruár 2(1

E sokoldalú, fárasztó tevékenység mellett szakított magának időt arra, hogy a vármegyei községi és körjegyzők nyugdij-ügyében az emberi munkaképességet szinte túlhaladó munkát végezett Lángoló buzgalommal dolgozott a nyugdij-szabályrendelet létrehozásán, valamint az ennek alapján végzendő teendőkön, amivel sikerült elérnie azt, hogy a vármegyénk jegyzőinek nyugdíj ügyét tárgyaló szabályrendelet az országban a legméltányosabb s a legjobbak között foglal helyet.

Ezzel a munkásságával megszerezte magának a vármegye jegyzőinek, a jegyzői özvegyeknek és árvaknak soha el nem múló háláját és szeretetét, amely hála és szeretet szépén nyilvánult meg a múlt évi egyleti közgyűlésen, amikor a jegyzők önkéntes adományaikkal »Klimes Antal alapítványt« létesítettek, megörökítvén ezzel az ő emlékét örök időkre.

A vármegyei jegyzői egylet életében élénk tevékenységet fejtett ki, hosszabb ideig volt az egylet főjegyzője. 1907-ben pedig az egylet elnöké választották meg.

Klimes Antal 1860 aug. 19-én Egerben született. Középiskoláit Kalocsán végezte. Jegyzői működését Pestmegyében, Géderlakon kezdette meg s ott jegyWi oklevelet is szerzett. 1883 augusztus Inán Simontornyán lett aljegyző, ahol 1890. december 30-ig működött, amikor Hógyészre választatott meg. Tolnavármegyében lepvén szolgálatba, itt is megszerezte a jegyzői oklevelet.

TANÜGYI HÍREK.

Rovatvezető : Nagy Béla.

Kinevezés. A dombóvári állami iskolai gondnokságba az elhalt Márkv Béla helyére rendes gondnoksági tagul Illés Gyula főjegyző neveztetett ki.

A vallás- és közoktatásügyi miniszter Györkösre P. terlTy Regina dunaföldvári állami iskolai tanítónőt az ottani külön szaktanitós gazdasági ismétlő iskolához gazdasági sznk- tamtónövé nevezte ki.

Eltávozott tanítók Tóth Pál kisszékelyi r. k. tanító Baranyavarmegye Regenye községbe, Palácsi Janos muesi i r. k. tanító pedig ugyancsak Baranyavármegye .Mecsekszabolcs községbe költözött.

Uj állami óvoda A m. kir. vallás- és oktatásügyi miniszter Bátán állami óvodát sze. vezett és ezen állomásra Heiliger Mária Au.\. turcseki állami óvónőt helyezte át.

Tanitóválasztás. Az újonnan szervezet boicskei rk. IV. sorszámú tanítói állomásra Kühnl Gyula vá'asztatott meg.

Halasztás- A bonyhádi községi óvoda te* *, állítására 3 évi időhaladékot engedélyezett i közoktatásügyi miniszter.

Helyettesítés Az elhunyt Sohonyay p,. renc sióagárdi volt rk. kántortanitót félévig ► kántorságban Bartók János, az iskolában p$. dig Kiss Anna helyettesíti.

NYILT-TÉR*

• T. c.

Kern József

kisbirtokos, tőkepénzes és vásárjog-tulajdonoi

urnák Paks,

Minthogy f. hó 15-én kelt levelemre nem válaszolt és sértő magaviseletének velem szemben magyarázatát nem adta, kénytelen vagyok ezúton hozni nyilvánosságra, hogy Ón egy, ij társadalomból kiközösítendő nagy paraszt.

Kelt Pakson, 1909 február 17-én.

N. 3M<

KÖZGAZDASÁG

Gazdák gyűlései- A Tolnamegyei Gar.lislgi Egyesül“ igazgató választmánya, úgy is, mim v-rmeg cl ..e/őgizdasági bizottság, 1909 február 27-én (szombaton Jéb o t 10 órai« Szekszárdon Jeszenszky Andor elnöklésével - megye székházéban gyűlést tart. '"I

A Tolnamegyei G zdsaigi Egye ü et ]'«>•) február 27.-oj (szombaton) délben 12 órakor Szekszárdon. a irm.-gye székházában Jeszenszky Andor elnöklésével rendes közgyűlést tut. Tárgy: I. Jegyzőkönyv hiteles itAlc kijelölése. 2. Elnöki jelen tés az egyesület 1908 évi működéséről, é S \i sgáló bizottság jelentése a pénztári számadásokról . ::'gató rá- la«ztmány javaslata az 1909. évi működési pr - n és költ- ségvités .megállapítása ügyében S. A bikavi/sj .ló bi attság elnökének lemondása, fi. Időközben beérkező új vek és indít- - vány ok

PÉNZINTÉZETEK.

Elhunyt tanító Szécsény Lajos volt duna szontgyörgyi ref. tanító f. hó 14-én életének 55 ik és működésének .35 ik évében elhalálozott.

Tanitóvalasitás lJolácsi Janos mucsi-i rk tanító Mecsekszabolcsra, Burát György jágó- naki tanító pedig Mucsiba választatott meg tanítónak.

Fizeteskiegeszités. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter Czay György tab idi rk. tanító fizetésének 1000 koronáig kiegészítésére 161, Linhardt Hilda szekszárdi izr. tanítónő fizetesenek 110O kor. kiegészítésére pedig 300 kor. államsegélyt utalványozott.

Iskolaállitás. Bataszék 2 uj községi iskola lelalluasara koteieztetett. A község felebbezeset a közoktatásügyi miniszter elutasította.

Iskolaszékek megalakulása A koppányszántói rk. iskolaszék 1909 januar 24-én újra alakult. Egyházi elnök : Magyar Zsigmond, világi elnök : dr. Kämmerer Ernő, jegyző: Segesdy Fércre, gondnok : Bokros Ferenc lett

A bedegi rk. iskolaszék január 3-án újra alakult. Egyházi elnök: Francsics Fai, világi elnök : Béres József, jegyző: Nemelh Antal es gondnok : Vaskó József lett.

A tamási-i izr. iskolaszék 1909. január 17-én újra alakúit. Elnök : Markusz Aladár, alelnök : Haan Gyula, jegyző: dr. Hirsch Sándor lett.

Államsegély Madocsának. A m. kir. vallás- es közoktatásügyi miniszter 1909 január 16 án 121/1908. sz. a. kelt rendeletével a madocsai ref. elemi iskola leégett épületének építési költségei fedezésere felvett kölcsön törlesztési részleteinek kiegyenlitese céljából 1909 január 1-től 1938. december végéig terjedő időre évi 1400 korona államsegélyt utalványozott ki a dunaföldvári kir. adóhivatalnál. Ezen összeg 30 evre 42 ezer koronát tesz ki. Az 1400 koronát az elnök veheti tel 2 részletben, január es julius havában belyeges nyugtatvanyra. E szép és nagy államsegély dicsen gróf Apponyi Albert magas és nemes gondolkozását.

Rovatvezető: Schneider János

A Bátaszéki Takarékpénztár 36 évi mérlege.

A baja —bátaszéki hid kiépítése igen fontos vármegyénk közgazdasági életűre. Az a! | tőiddel való vasúti összeköttetes Bátaszéket 1 nemcsak vasúti csomóponttá, de a Dunántúl és az Alföld iparának, kereskedelmének találkozó helyévé is teszi. A ma alig 7500 lakossal, igeit csekély iparral, meg fejletlenebb kereskedelem-® mel rendelkező község, gyors fejlődés előtt áll Ipar és kereskedelem fog fejlődni, inert az erre legfontosabb fejlesztési eszköz, a kedvez.) vasúti összeköttetes meglesz. De ezen fejlődés egy-J utta1 hitelpolitikánkra is rendkívül hatással lesz:

\ armegyenkre eddig is kiterjesztettek működé- süket a uajai és más alföldi pénzintézetek. A hid kiépítésével a betétek felszívása a kölcsönök kielégítésire irányuló törekvés meg intenzivebb lesz es be kell vallanunk, hogy a Báta- J széli Kerületi Takarékpénztár, amelynek 36 ik -y évi mérlege fekszik előttem, jelenlegi 80.000 ko-J; ronás alaptőkéjével, reális, de nem verseny- j képes pénzügyi politikájával nem lesz képes az alföldi városok pénzintézeteivel szemben érdekeit megvédeni es mi ebben vármegyei pénzügy* érdekeinknek hátraszoritását, működési terének elvesztését látjuk. A Bátaszéki Kerületi j 1 akarékpénztár 36 éves múltját vizsgálván, azt találjuk, hogy ezen intézet 29—30 ev óta fej- I lodest nem mutat fel, bár a bonyhádi és szék- szárdi Népbankok, főként a bajai pénzintézetek ■ kellő tetet találtak eddig is Bátasztken. az in- i tézet ma sem csinál nagyobb forgalmat, mint a megalakulás utáni 6—7-ik évben. Ennek oka pedig a kereskedelemnek es iparnak eddigi ha- nyagsága, továbbá az a konzervatív szellem, amely az intézet igen vagyonos vezetőit áthatja, j akikre magukra inkább teher, mint ambicionált J alias a szerényen dotált igazgatóság.

Szükségesnek tartottam ezen bevezetést, |

* E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget -j a szerkesztőség