Közérdek, 1909 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1909-02-20 / 8. szám

4

esi mindenestől. Schaffer a kocsi alá került, a j tanítónő pedig jó pár méternyire kiesett a ko- j csiból. A nagy ijedtségen és súlyosabb, de nem j v'eszétves horzsolás és zuzódáson kívül szerencsére semmi baj nem esett.

—• A jegyzők nyugdija Említettük már, hogy a belügyminiszter pótlásra adta vissza a i jegyzők uj szabályrendeletét. Értesülésünk szerint a miniszter azt kívánja, hogy a községek | a fejenkénti hozzájárulás helyett a jegyzők és községi alkalmazottak évi fizetősének 7 százalékét fizessék. Előléptetés esetén a hozzájárulás fie évekre visszamenőleg számittassek, de a jegyzők egyszersmindenkorra 30 százalék előlépési járulékot fizessenek. Ezen kívül a miniszter azt kívánja, hogy a jegyzői hozzájárulás évi 51 „ százalék legyen, tehát nem hogy leszállítaná, amint a jegyzők akarják, de félpercenttel felemeltetni kívánja az évi hozzájárárulást, A miniszter le- j iratát elsősorban a jegyzői nyugdíj választmány veszi tárgyalás alá,' de meg fogják azt vitatni maguk a jegyzők is, akikre nem a hogy nyereséget, deujabbi megterheltetést jelent a miniszter lenti intézkedése.

— Uj ut a vasúthoz Simontsits Elemér alispán nagy buzgalmat fejtett ki, hogy a szekszárdi vasút állomáshoz, főleg a nagy teher- torgalom minél könnyebb lebonyolítására még egy hozzájáró ut létesittessék. Értesülésünk szerint a kereskedelmi miniszter hozzájárult az éz irányú feljerjesztéshez, igy a nagyon is nagy hiányt pótló uj utat nem sokára megépítik

— Bonybád-simmentáll tenyészbikák el adása. A kisbéri m. kir állami ménesbirtok bonyhád— simmenthali tenyészetéből 30 drb. két és féléves tenyészbikát ad el f hó 22-én, d. u.

3 órakor, a Kisbéren tartandó szóbeli árverésén, mely körülményre felhívjuk Tolnavármegye gazdaközönsógének figyelmét. A kisbér m. kir. all. ménesbirtok igazgatósága az érdeklődőknek szívesen küld árverési jegyzéket.

— Vonat kisiklás. Csütörtökön reggel ismét elmaradt a Budapestről jövő posta s káromkodtak azok is, akik a fővárosból az éjjeli vonattal igyekeztek Szekszárdra. Adony-Sza- bölcsnél ugyanis kisiklott egy tehervonat s elzárta a pályát, valami ■'»—4 óráig vesztegeltek ott az utasok, mig az akadályt elhárították. Ez alatt a Szekszárdra jövő vonatot természetesen úgy Dombóvárról, mint Sárbogárdról elindítottak, a posta és az utasok tehát Adonyszabol- cson maradtak. A kisiklás folytán emberéletben nem esett kár.

— Xazanba fűlt fiú Aferbl Jenő 8 éves liu Miszlán a gőzmalom kazánjának előmelegitő- iebe beleesett, minek következtében oly súlyos sérüléseket szenvedett, hogy sebeibe belehalt. Hu’láját a gyönki kir. járnsoiróság boncoltattsi, mert gondatlanság forog fenn.

— Csőd. Geiger Bernét felsőiregi kereskedő ellen a szekszárdi kir. törvényszék elrendelte a csődöt. ( sődtömeggondnok dr Freytng Arthur tamási, helyettese pedig dr. Albersz Rezső szekszárdi ügyvéd.

— Öngyilkosságok. Kutast János 49 éves gyulaji lakos, aki a legutóbbi időig dr. Martin József szekszárdi birtokosnál mint vincellér állt szolgálatban, folyó hó 15 én Gyulajoh agyonlőtte magát. A szerencsétlen ember felesege hűdéses elmezavar miatt a szekszárdi Ferencz kórházba van elhelyezve, ő maga pedig rabja volt az italnak.

Ozv. Schnepp Mátyásné 54 éves paksi iakos e hó 17-en kis leányát hazulról vízért küldötte,a szoba ablakát lefüggönyözte sa szoba ajtaját bezárta és azután egy lámpabélre felakasztotta magát. Az öngyilkosságot eletunt- ságból követte el.

— ErdöégeS Könnyen végzetessé válható tűz támadt a héten az Eszterhazy hercegi uradalom tamási erdejeben. A boronatüskét szedő emberek gondatlanságából tüzet fogott a szaraz avar s a lángok csakhamar nagyobb területre elterjedtek. A tűz hírére a helyszínére sietett Reich Oszkár szolgabiró és Miklós Karoly erdőgondnok s az általuk vezetett munkálattal a tüzet helyhez kötötték. Mintegy 3 hold tölgyfa csemete igy is a lángok martaléka lett.

— Meggyilkolta apját Tóth József 38 éves bölcskei lakos édesadját családi viszályból kifolyólag egy nagy késsel agyonszurta. Tettének elkövetése után hazulról megszökött és a dunaföldvári kir. járásbíróságnál önként jelentkezett.

— Halálos baleset Eyer Sándor miszlai erdőőrt f. hó 15 én reggel a Görbő községhez tartozó kápolnai hegyben egy mély árokban halva találták.' Eger előző napon többek társaságában a pincékben borozott s mert arcán

közérdek __________

vé

res külsérelmi nyomok voltak a gyönki kir. járásbíróság vizsgálóbirája boncoltatta is, de semmi ok sem rneiült fel, hogy bűnténynek esett volna áldozatul. 1

Bikavasár Veszprémben és Pápán A Vesz- prémvármegyei Gazdasági Egyesület a köztenyésztésre szükséges bikák beszerzését a kis- gaádáknak megkönnyíteni óhajtván, elhatározta, hogy március 7-én Veszprémben, ugyanezen hónap 21-én pedig Pápán tenyészbika-vásárt rendez. A bejelentett bikát előzőleg megvizsgálják s csak azt a bikát lehet fölhajtani a vásárra, amelyet a kiküldött bizottság alkalmasnak talál. A vásárra állatot hajthat Veszprém, Fejér, lolna, Vas. Zala, Somogy. Sopron, Győr és Komárom- varmegye tenyésztője. Bejelentést legkésőbb február 20-ig az egylet titkári hivatalának kell küldeni.

— A tolnai temetkezési egylet A körülbelül GO ezer korona vagyonnal rendelkező tolnai 11. sz. temetkezési egylet alapszabályt módosító közgyűlése, a mint nekünk írják — felette zajos volt. Megkisérlették, hogy az eddig felekezeti czélokat nem szolgáló egyesületben bizonyos felekezeti tendenciánk is érvényesüljenek, ameny- nyibe t. i. tagjai csak röm. katolikusok lehessenek s feloszlás eseten az egylet vagyona ilyen célokra fordittassék. A közgyűlés azonban nagyon helyesen kimondotta, hogy a felvétel ezután is felekezeti különbség nélkül történjék s feloszlás eseten a vagyon a községben építendő szegényház céljaira fordittassék, amely elsősorban az egylet elszegényedett tagjait van hivatva e tartani.

— Rablás. Távirati értesítés szerint Csönge János tolnanémedi lakost, vászonkereskedőt, f. hó 18-án délután a kisszékelvi határban kirabolták s annyira megverték, hogy sebeibe f. hó 19-én reggel meghalt. A simontornyai csendőrőrs a legszelesebb körben nyomoz a

tettesek kézrekeritese iránt.

Kovács J.

vásártár-utcai műtermében hiányzó fogak pótlása. csaposfogak, arany koronák és szájpadlás nélküli fogak (hídmunka) keszitt tnek. FogtÖJiés,

foghúzás és fogtlsztitás a legjobb módszer szerint eszközöltetik. — Szegényeknek rendel d. e. 8—9 ig és d. u. I— 2 ig.

Múzeum, közintézetek ügyei.

— Múzeumi felolvasás Folyó hó 27-én es 28-ikan dr. Kramolin Gyula tart felolvasást az »Alkoholéról. E felolvasást 90 színesen vetített képjdséri és szól az alkohol kultúrtörténeti jelentőségéről, közgazdasági horderejéről, erkölcsi hatásairól és az emberi szervezetre való befolyásáról. 27-ikén a felolvasás a rendes belépti dijak mellett este fél G órakor kezdődik, 28 ikán pedig kiosztott jegyek mellett este 6 órakor.

Prolog.

Irtn ós felolvasta a szekszárdi kereskedő itjak folyó hó 13-án tartott táncestélyén Gödé Lajos, ref. segédlelkész.

Igen tisztelt Hölgyeim és Uraim 1

Közel egy héttel ezelőtt két űr jelent meg szerény lakásomon. Barátságos arccal .jöttek, tehát nem volt okom tőlük tartani, de mivel vendégfogadásra nem voltam elkészülve, meg i vallom, nem kis zavarral szólítottam fel őket a leülésre. Zavarom még inkább nőtt, midőn az urak egyike folyton mosolyogva, zavarhatatlan nyugalommal kijelentette, hogy nem ülnek le, mrrt kérni jöttek, a kérelmet pedig áll via illik előadni. E kijelentésre valóságos hideg borzongás látott át a hátamon, elképzelhetetlen gyor- sassággal gázoltak rajtam keresztül azok az események, amelyeken átesni egyszer is nagyon elég, a legközelpbbi színházi szezon jutalom- játékai, a gyermekvédő liga, a messinai szerencsétlenség, meg az a sok, sok megnevezhetetlen alkaimatossag, helyesebben alkalmatlanság, amelyek a nemesen érző szívre apellálva más-más alakban, más-más kezekből, de min1909 február 20

dig egy igével jönnek a »kegyelet városkának adakozásra kész közönsége elé: fizess! -~ No de egymás terhét hordoznunk kell, Isten neki 1 Összeszedtem magamat, mindenáron resz- ketésre'hajló hangomat folyékonnyá tettem és idegölő nyugalommal szavaltam: Miben lehetek az "uraknak szolgálatára?? Ekkor az előbb szóló ur felkért, hogy a mai jótékonycélU tánc- mulatságra készítsek prológust. Mindenesetre n igyot lélekzik az, akit 15 20 másodpercnyi

vizalábuktatás után ismét a levegőre bocsátanak, de egy ilyennek lélekzetvétele csak halk sóhajtás volt ahhoz képest, ahogy én fellélek- zettem. Lesz prológus! Kiáltottam örömmel, irok a legszívesebben, irok komolyat, vagv vígat, prózát, vagy verset, a mint • tetszik. De uay láttam, ők is örültek (hizelgek magamnak!), hogy a kálvinista városba való, nem kis fáradtságot igénylő kirándulásukat rögtön siker koronázta. Hogy aztán két örvendező fél közt milyen kedélyes beszélgetés fejlődött ki, az elképzelhető. Miután szives látogatóim búcsút vettek tőlem, én megelégedetten dörzsöltem össze kezeimet, úgy mértem végig a szobát- no hála Istennek, ezektől olcsón megszabadultam 1 De hogv is jutottam én ezeknek az uraknak eszébe : kezdtem gondolkozni : ezt a gondolatot azonban hirtelen kiütötte fejemből egy másik, egy sokkal nagyobb gondot okozo gondolat: Ígérni csak ígértem, de hát mit is inak? s ha már irok valamit, milyen terjed-.-emuén írjam és milyen hangon ? Ha hosszan igényűé veszem a közönség figyelmét, akkor a gyöngébb nem táncra vágyó része mór a közepén szívesen látna mindenütt, csak itt nem : ha röviden végzek, azt mondják : no ennyié;-? nem v-Qlt érdemes az emelvényre lepni; ha víg leszek,.kétségbe vonják komoly lelkész? -neoltomat, ha pedig komolyan beszélek, az! mondják ne akarjak még a bálteremben is prédikálni. — Fájdalmasan hitte.en tudatára ébredtem annak, hogy pagyon korai volt a fent mlzett megelégedett kézdörzsölés. De eközben es őmbe jutott, hogy én logikát is tanultam. Ha mar én magam is előre félek saját prológus óntól, mennyire fog megijedni a táncra vágyó ifjúság, midőn meglát itt egy kálvinista papot, egyet azok közül, akikről azt tartják, hogy sokat es komolyan szeretnek beszélni. Tehát meg elvágyók a szerencsés, mert nem én félek jobban. Azért, hogy minden félreértést elkerüljünk és minden félelmet száműzzünk, előre kijelentem, t. Hölgyeim é- Uraim, hogy ez alkalommal nem untatom önöket komoly, elvont tárggyal, az bizonyára zavarná az est harmóniáját, de r.em olvasok fel valami vidám csevegést sem. mert ahhoz nem értek : csak egy képet rajzolok le az életből, melynek alig van kiemelkedő pontja, egv közönséges képet, aminőt talán már mindenki látott, vagy átélt, de mégis kedves képet, mely a maga közvetlenségével ma is oly élénken áll előttem, mint egykor, midőn láttam.

A kép leírását vallomással kezdem, vallók, konfiteálok. Egy alkalommal — még budapesti tartózkodásom idejében — önkénytelenül gyakoroltam a nőknek általánosan ismert erényét, amit azonban nálunk férfiaknál méltán olyat: nagy gyöngeségnek tartanak, hogy azzal nem igen lehet dicsekedni. Kiváncsi voltam Elmentem az en kedves Marci barátomhoz, aki bájos kis feleségével a Muzeum-köruton lakik. Az előszoba ajta|át nyitva találtam, igy csengetés nélkül lephettem be. Épp a kabátomat akarom letenni, midőn az ebédlőből hangos szóváltást hallok.

— De kérlek, igy nem lehet .megélnünk, igy tönkre megyünk.

— Marci, igazán gyalázatosán goromba vagy. Van-e nálam takarékosabb asszony a fővárosban ■?

— Dehogy, a világon sincs kedvesem, de hát engedj meg, mióta egy fokkal előbb léptettek, a te igényed vagy tiz lépcsővel emelkedett.

Úgy látszik, gondoltam magamban, itt ha magas összegbe nem is, de legalább hátbave- résbe megy a játék. Még úgy sem láttam házi vihart, jó lesz innen az enyhhelyről meghallgatni, legalább a zúgását. Én is meg akarok házasodni, ki tudja, a most szerzendő tapasztalatnak nem veszem-e hamarosan hasznát 1 Komolyan, csakis ez a cél vezetett, tanulni akartam. De meg, gondoltam, vétenék a gondviselés ellen is, ha ezt nem tenném, mert úgy látszik, éppen csak azért volt nyitva az előszoba ajtaja, hogy észrevétlenül bejövén, itt tanulhassak.

— Marci, hogy mondhatsz ilyet ?!