Közérdek, 1909 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1909-12-11 / 50. szám
50. szám Szekszárd, V. évfolyam. Szombat, 1909. december II. Kiadóhivatal: Bezerédj István-utca 5. szám. Az előfizetési pénzek és hirdetések ide küldendők. Hirdetések legjutányosabb számítással, díjszabás szerint. Megjelenik minden szombaton. KÖZÉRDEK Szerkesztőség: Bezerédj István-utca 5. szám. Ide küldendők a lapot érdeklő összes közlemények. Előfizetés: egész évre 10 kor., félévre 5 kor. negyedévre 2 kor. 50 fill. Néptanítók, ha az előfizetést egész évre előre beküldik, 5 kor. TOLNA VÁRMEGYE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI ÉRDEKEIT KÉPVISELŐ HETILAP. AZ ORSZÁGOS M. KIR. SELYEHTENYÉSZTÉSI FELÜGYELŐSÉG HIVATALOS LAPJA. Belmunkatárs JANOSITS KAHOIA". Uj közúti hid a Dunán. A baja—bátaszéki vasúti hid megépítése s forgalomnak átadása akuttá tette a közép Duna mellettünk elfutó részének közúti híddal való ellátását is. A Bajánál épült vasúti hid ugyanis csak részleges lebonyolítója a nagy alföldi forgalomnak s inkább a távolabbi viszonylatokra, igy jelen esetben a nemzetközi forgalmi érdekek kiszolgálására hivatott, mig a helyi forgalom le bonyolítására s magának az itt keresztüljutó vasútnak a közutakon érkező szállítmányokkal való táplálására egy uj közúti hídnak megépítése vált szükségessé. Érzik ezt oda fent a kereskedelmi minisztériumban is s éppen azért egy ilyen hídnak létesítése már fel is vétetett a nagy beruházási előirányzatba, de érzik e hid nagy fontosságát a Dunamentén elterülő városok és községek, sőt az érdekelt törvényhatóságok is s éppen ezért nem csodálható az a nagy versengés, amely e nagy- fontosságú forgalmi közvetítő eszköznek hol, mely község határában történendő megépítése iránt — most itt. az egész érdekelt vidéken mindenfelé tapasztalható. Hallottunk többjeié tervről, Baranya- megye KiskSszeg, Mohács, vagy Dunaszekcsö mellett agitál, Tolnavármegye törvényhatósága Báta mellett foglalt állást, inig Baja, Báiaszékkel karöltve a bajai vasúti híddal parallel ott épülő közúti hidért versenyez. Vegyük sorra valamennyi érdekelt fél óhajtását: Felelős szerkesztő és laptulajdonos HODXAR ISTVÁN. Kn\szám ára 20 fillér. Mindenek előtt konstatáljuk, hogy e hídnak megépülése nem azért egető, hogy csak — legyen, de a baja—bátaszéki vasút forgalmának táplálása s ezért e vidék közúti forgalmának egy gócpontba irányítása azt egyenesen szükségessé teszi. Kiskószeg, Mohács sőt Dunaszekcsö is Bajától távoleső voltuknál fogva ezt a célt már kevésbbé fogják szolgálni. Ha e helyek valamelyikén épül meg a hid, az ott jóformán már csak helyi forgalmat közvetít, de itt országos érdek forog kockán, meg kell tehát keresni azt a helyet, ahol ez a hid a célnak legmegfelelőbben és ami a fő, legolcsóbban is megépíthető. A forgalom tápláló szempontot tekintve, első sorban természetesen Baja jöhetne szóba. Úgy, de Baja úgyszólván már akkor elesett ettől az uj hídtól, amikor azt ott, nem a vasúti híddal kombinálva építették meg. Nagy, fontos oka volt ugyanis annak, hogy ez nem igy történt, nem az a talán egy vagy másfél millió többlet, amennyivel a kettős hid többe került volna, de a Baja— Bátaszék közötti süppedékes, ingoványos talaj, mely ujabbi milliókat meg milliókat nyelne el, ha ott az uj hid miatt a közutat is ki kellene építeni. így Baja is háttérbe szorul, de igenis előtérbe lép Báta. Itt is kettős hidat kell ugyan építeni, de a Báta felőli rész kemény kőszikla, akár mindjárt reá lehet helyezni a vas traverzokat s e mellett a közu.nak Szeretnie község felé való kiépítése úgyszólván, alig kerülne valamibe. Tolnavármegye közönségét s Szabó Károlyt, a kerület képviselőjét ezek a szempontok vezették, amikor Báta mellett foglaltak állást. Bizonyára ki is fognak tartani más vármegyék kevésbbé jogos és méltányos kívánságaival > szemben. Ha azonban a szakkörök, valami non pu- tárem folytán állást foglalnának a bátai hid ellen, akkor egy másik megoldási mód lépne előtérbe s az Simontsits Elemérnek, Tolnavármegye alispánjának nagyszabású terve, aki ugyanis, amint értesülünk, a Szek- szárd—gemenczi áthidalásnak érdekes, megszívlelendő, nemcsak Szekszárdra, de az egész környékre oly életbe vágó fontosságú eszméjét karolta fel. Szekszárdnak ugyanis Keselyűsig, a volt hajóállomásig 12 kilométeres kiépített közutja van. Innen mindössze 5 kilométer uj utat kellene építeni csak Gemenczig. Ott az áthidalás egy fillérrel sem kerülne többe, mint a felemlített helyek bármelyikén, igy Sükösdön és Baja Szent Istvánon át a legkielé- gitőbb módon bonyolittatnék le a közúti forgalom s ez lenne a legtermészetesebb utón való táplálása a most megnyitott baja— bátaszéki vasútnak is, mivel a környék forgalmának nagy része most már nőm Buda pest felé gravitál — de \ iume, a tenger felé s ha a bátaszék—mohács—baranyavári vasút kiépül, akkor meg Bosznia lesz a fő gócpont, amely felszívja a nagy alföldi kivitelt. Kárpótlás lenne ez a hid Szekszárdnak a szájából kivett kenyérért, a most DomTÁRCA. Az igazság. Az igazságnak Istenasszonya Mindkét szemére vak. Tőle a nyughatatlan emberek ítéletet óhajtanak. A mérlege mér, az ajka ítél: Bár csak hall, de nem tát... Éljenezz: kegyelmezz. Kiálts halált: A pallosa sújt, s — halált ád. NÉMETH PÁL. Egy asszony. Mielőtt elszánta magát, hogy megrántja a csengőt a saját háza kapuján, a félelmes izgatottság néhány percig a kapu előtt marasztotta. Lelikiismeretében a vad féltékenység mindinkább megszelídült arra a gondolatra, hogy hátha nevetségessé válik. Most már elhitette mag ,val, hogy eddigi gyanúi is alaptalanok voltak. Igen csúfos felülés volna, ha sikertelenül rendezte volna ezt a meglepetést. Otthon azt mondani, hogy elutazik s a pályaháztól lopva, titkon^hazajönni: igazán nevetséges! És ha csakugyan találna valakit a feleséggel, mit tenne? Ha pedig nem talál, mit mondjon a feleségének ? Most már őszintén sajnálta, hogy ezt a badar utazást olyan együgyü ésszel kitervelte. Legjobban szeretne csakugyan elutazni ezzel az átkozott bőrönddel együtt, mely mázsás súllyal huzza le karját és vállát, szüntelenül az utazás ostoba tervére emlékeztetve. De már nem utazhatik el, mert hátha meglátta egyik cseléd a lebocsátott ablakredőnyön át. Ej, megrántotta hát a csengőt! A következő pillanatban egy szolgáló kinyitotta az ajtót és oly feltűnően fejezte ki a gazdája váratlan hazatérte miatt való meglepetését, hogy a férjet ismét megszállta a gyanú ördöge. Igen gyanús, mesterkelt ez az álmélkodás. Lelkendezve az izgatottságtól, sápadtan rohant fel a lépcsőn ; kalapját kiejtette a kezéből a bőröndöt elfeledte letenni s cipelte magával a nehéz terhet Berontott az asszony hálószobájába. Az asszony egyedül volt s a díványon feküdt. A szőnyegen nyitott könyv hevert, a szép asszony bizonyara olvasás közben aludt el. A neszre az asszony fölvetette szemeit, kissé fölemelkedett s csodálkozva kérdezte: — Itthon vagy ? Mi történt ? — Semmi! — ' felelt a férj zavartan és sápadt arcát a szégyen pírja borította el. A za- vartsága oly kínos volt, hogy e pillanatban jobb szerette volna, ha feleségét tettén éri vala. — Nos, mi történt! — kérdezte újra az asszony és vizsga, fürkésző tekintettel nézett férjére. — Lekéstem a vonatról . . . Istenem, hát csak értesz . . . — Lekéstél a vonatról ? Ez nem igaz ! — Hogyan ? — Nem igaz 1 A szolga, aki kikisért a vonathoz, hazajött s azt mondta, hogy jókor érkeztetek. Ő maga megváltotta a jegyedet s bekísért a váróterembe. A férj összerezzent. Agyát hirtelen gyanú járta át. — Ah ... a szolga mindezt elmondta ? Ez azt bizonyítja, hogy kérdezted ! — Természetes. Kérdeztem, mert a dolog érdekelt, — felelt az asszony kegyetlen guny- nyal — tehát csak rajta, mondd meg röviden, nyíltan: miért nem utaztál el ? — Majd megmondom . . . Én . . . itthon felejtettem . . . — Mit? — A fontos iratokat . . . — Hazugság. A fontos iratokat én magam tettem a tárcába. — Nina! . . . Nina! ... Ez rossz tréfa! — Nincs tréfáló kedvem ! Te se tréfáltál, mikor elhatároztad, hogy »meg fogsz lepni« — s e szavaknál a szőke asszony különben szende szemei vadul villogtak. Beszéljünk nyíltan Francesco, ismét féltékenységi rohamod volt, sőt mi több, rut gyanú szállott meg. No köszönöm szépen. Nem azt, hogy házasságtörő- nek tartasz, dehogy. Hanem azt, hogy azt hitted rólam, a saját házadban, közvetlenül elutazásod után fogadni fogom szeretőmet. Ah, édesem a színlelt elutazások nagyon is gyakron fordulnak elő az asszonyi hűtlenségek évkönyveiben . . . — Nina! — Ej, semmi. Nina! Hazajöttél, hogy rám bizonyítsd, hogy házasságtörő és ostoba vagyok. Legalább az utóbbit kikérem magamnak . . . — Hallatlan dolgokat beszélsz ! Nina kérlek hallgass 1 — Különben, ha már az volt a szándékod, hogy meglepj, kérlek ne álj itt zsebredu- gott kezekkel. Azt gyanítod, hogy szeretőm a
