Közérdek, 1909 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1909-12-04 / 49. szám
1909 decemberi KÖZÉRDEK ' 7 Állatvédő Egyesületnél (Budapest, IV., Ernö-u. 11—13), mely a naptárakat portómentesen küldi meg a megrendelőknek. A jelentékeny postaköltség lehető csökkentése érdekében azt kéri az egyesület, hogy egy egy címre lehetőleg 10 példány rendeltessék meg 1 korona árban. VIDÉK Kabarét Dombóvárott. A dombóvári állami gyermekinenhely telepbizottsága e hó 27-én tartotta meg szokásos ,,Katalin“-napi kabaret-mulatságát, amely úgy erkölcsileg, mint anyagilag fényesen sikerült. A műsor fél 9 órakor vette kezdetét. Gye- nis Antal conferancier egymásután jelentette be humoros ötleteivel a sorrendben jövő müsorszá- inokat s gyakran keltett derűs kacajt a szép számmal jelen volt közönségben. A műsor első száma Illés Gyula főjegyző szabad előadása volt, a miben ismertette a bizottság tevékenységét a még majdnem tájékozat- ] lan közönséggel. Rámutatott a gyermekvédelem és gyermekszeretet legnemesebb s legmagaszto- sabb munkáira. Elismeréssel adózott Schréter Károlyné elnöknőnek és a többi lelkes tagoknak, kik a gyermekvédelem állandó harcosai s kik minden alkalmat megragadnak, hogy tevékenységükkel, nemes munkájukkal diadalt arathas sanak. Utána a „Valami hibája van“ cimü egy felvonáson francia vígjáték következett. A szereplők: Parti Józsefné, Hunka Magda, Parti József és dr. Látrányi Sándor mind nagyon megállták helyüket fáradságos szerepükben — Következtek Zelman Ernő kitűnő kupiéi, amelyekkel a közönséget hihetetlen elevenségével s tipikus előadásával gyakran megnevettette. Szűnni nem akaró tapssal jutalmazta a közönség derűs előadását. Ezután Cságoly Aranka és Marton Kálmán duettja következett. Sok élvezetet nyújtott mindkettőjük kellemes, Fülbemászó éneke. Most Kántor László kipróbált, régi kupléénekes került sorra, ki a mai estén egészen más alakban mutatta magát a közönségnek, mint ahogy az, eddig őt ismerte. Vig kupiék helyett egy nagyon megható, kedves szomorudalt énekelt. Kellemes hangjával óriási sikert aratott. Áz énekszámokat Kántor Lászlóné, Kántor László és Kalauz Elemér kísérték zongorán, pompásan, igazi művészi érzékkel. A műsor legutolsó pontja Muray „Katonásan“ cimü egyfelvonásos vigjátéka volt. Kitűnő alakítást nyújtottak szerepükben : Csery Bözsike, Pig- mond Margit, Vallandt Károly, dr. Látrányi Sándor, Kopacsek Ervin és Gasparecz Pista, kik műkedvelőktől alig várt ritka élvezetben részesi tették a közönséget. Dombóvár lelkes közönsége az egész műsor alatt fáradhatatlan tapssal honorálta az összes szereplőket. A rendezőség a telepbizottság elnöknőjének és a szereplő hölgyeknek gyönyörű virágcsokrokkal kedveskedett. Előadás után tánc következett s a legjobb kedvben tartott reggelig. FelUlfizettek : Sas Lajos 7, Bach János, dr. Kertész Lipót, Schréter fLároly 6—6, N. N. 4, Halmos Henrik, Weisz Hugó, N. N. 3—3, döb- röközi gyógyszerész, May János, Mausch őrnagy, Nagy István, Paál József, Pataki Géza, Pető Sándor, Rothermel Henrik, Spitzer Imre, Szegedy György 2—2, Balog János, Bruck Sándor, Drus- banszki József, Faics Kálmán, Homan Anna, Illés Gyula, Kalauz Elemér, Laskó Dezső, Müller József, Wolf. Gyula 1—1 koronát, Radich Béla 50 fillért. Összesen : 68 korona 50 fillért. Jegymegváltásból befolyt: Dőry József 10, özv. Gábor Jánosné, Goldsmied József, özv. Márky Béláné, Neizer Antal, Prangárt Imre, Thész Antal, Vásárhelyi Eruő, Weisz Mór, Weisz Béla 5—5, Bertányi Árpád, ifj. Ivanich Antal 4—4, Grünhut Ede, Odelszky N., Vörös Kristóf 3—3, Bausch István, Bromer Armand, Frühwirth Géza, dr. Goldfahn Mihály, Kaiser Frigyes, Orosz N., Raisz Ferenc, özv. Rosenberger Izidorné 2—2, Kálmán Viktor, Neizer Lajos, Pongrácz Béláné 1—1 koronát. Összesen : 91 korona. Szinielőadás Gyönkön. A gyönki iparos ifjúság november 21-én tartotta első műkedvelői előadását. A »Falu rosszá«-t adták elő, ami újítás számba megy, mert a gyönki társadalom ezideig csupán az úgynevezett »szalon« darabokkal lépett a nyilvánosság elé. Ezek a darabok művelődés tekintetében lehetnek oktatók, de a közre, az alacsonyabb néposztályra hatásnélküliek. A gyönki iparos ifjúság Berky Frigyes kir. jbir. irodatiszt rendezése mellett bemutatott első előadásával megmutatta társadalmi tudását, érettségét és a köz javára munkálkodó használhatóságát. Ezen az előadáson a gyönki iparos ifjúság a magyarosításnak egy olyan nemes terére lépett, melyet követni minden nem magyar nyelven beszélő honfitársainknak egyenes kötelessége. Maga az egész előadás kerekded s minden tekintetben sikerült volt. A rendezés, a színpad technikájának kihasználásával gyönyörködtető szépet produkált. Finom Rózsi szerepében Grill Katica határozott alakításával, csengő hangjával, szép, mulattató és kedves volt s nagy tetszést aratott. Egy másik csakugyan nehéz szerepet Feledi Boris (Kniesz Évike) a legnagyobb drámai erővel oldotta meg. Játéka oly természetes volt, mely díszére válnék nem műkedvelői előadásnak is. Bátki Tercsi (Tóth Margitka) parasztos előkelőséggel mutatta be a gőgös, vagyonos paraszt lányt Külön ki kell emelnünk a pletykás asszonyt Csapónét (Brecht Mariska), aki csekély szerepében is megmutatta, hogy lehet a kicsiből nagyot is csinálni. Aranyos megjelenésével, hangjával, házsártosságával, a maga becsületére sokat adó falusi paraszt asszonyt olyan élethűen adta, hogy ettől a fiatal kislánytól nem vártuk volna. Gonoszné (Szauterné) szerepében jó volt, bár az ő tehetségéhez mérten több lisztet markolhatott volna. A többi női szereplők Hufnagel Mariska, Weiszling Mariska nagyon kedvesek voltak. A férfi szereplők közül a címszerepet vivő Göndör Sándor (Benke Imre) érdemli meg legelső sorban az elismerést. Hangjával, megjelenésével és játékával magával ragadta a mű- élvező közönségnek minden tagját. De az összhang, a darab sikerében óriási része van Feledi Gáspárnak (Kollár Béla) és Gonosz Pistának (Szauter József). A kisebb szerepekben Jóska béres és Makkhetes korcsmáros (Hesz János) és a Kántor részeg szerepében (Kniesz János) remekül megállották helyüket. TANÜGYI HÍREK. Rovatvezető: Nagy Béla. Államsegély. A bölcskei állami iskola 2 tan termének bebútorozására 770 K államsegély utalványoztatok. Uj értesítő könyvecske. A községi iskolák részére is uj értesitő könyvecske adatott ki, me lyet 1910/1911. tanévtől kezdve bevezetni tartoznak. Az egyetemi nyomdában kapható 18 fillérért. Jó volna ezt minden iskolába bevezetni felekezeti különbség nélkül. TanitÓválasztás Az értényi rk. osztálytani- tói állomásra Borsitzky Dezső oki. tanító választatott meg. Az ujonan megválasztott tanítót azonban már máshova, Jakra választották meg. Iskolabezárás. A Lajvór-pusztai községi iskola a tanító gyermekének ragályos betegségben történt halálozása miatt bezáratott. Jakab László dr. városligeti szanaMma Budapesten. Már régen érzett hiányt pótol az a nagy szabású szanatórium, mely a fővárosban a Nagy János utca és Aréna-ut sarkán, közvetlenül a Városliget szélén épült a modern technika és gyógytudomány'minden uj és kipróbált eszközei vei felszerelve. A már külsőleg is minden csint és kényelmet eláruló hatalmas épület belsőleg oly berendezést és komfortot mutat, hogy ehhez hasonló gyógyintézet nemcsak, hogy hazánkban, de még az ilyen intézményeiről annyira hires Ausztriában sem található. Eddig betegeinknek, de különösen a cukor, gyomor és bélbetegeknek, továbbá köszvényesek- nek ezrei mentek ki a külföldre, hogy bántalmaik ellen ottani gyógyintézetekben találjanak drága pénzért s idegen szó mellett enyhülést. Kiváltképen Ausztria vezetett eddig e téren s oda zarándokoltak a magyar szenvedők azért, mert itthon nálunk oizony olyan gyógyintézet, mely mindama gyógyászati kellékekkel egy helyben lett volna felszerelve. Nemcsak hazánkban de még a messze földön sem találunk s igy betegeinkre nézve egyenesen áldásos intézmény e modern szanatórium, mely e mellett olcsó áraival is elsősorban számításba kell, hogy essék közönségünk előtt. Az orvosi tudomány és felszerelés dolgában tökéletes, külsőségekben pedig rendkívül Ízléses és szinpatikus intézetet megmutatták az újságok képviselőinek és az orvosoknak s a vendégek őszinte csodálkozással nézték végig az összes helyiségeket, amelyekben mindent megtalálnak a betegek, amit az intézet orvosai a külföld legnagyobb szanatóriumaiban egyenként megfigyeltek és tanultak. Az intézet szemlélői egyhangú lelkesedéssel ismerték el, hogy a Jakab dr.-féle Ligetszanatorium a lehető legtökéletesebb mind e nemű szanatórium között. Megvan ebben az intézetben minden, ami a betegség felismeréséhez okvetlenül szükséges. A legmodernebb s drága berendezésű laboratóriumok, górcsővi készülékek s nagy Röngten-laboratorium segítenek a betegek vizsgálatában. A gazdag berendezésű vizgyógy- intézetben szebbnél-szebb és igen elmés készülékek sorakoznak egymás mellé, hogy vízzel, meleggel, villamossággal, szénsavas fürdőkkel stb. gyógyítsák a szenvedőket. Nehéz elsorolni egyszeri látás után mindazt, amit ebben a nagyter- jedelmü intézetben a látogató egy sétájában tapasztalhat. Az egyik nagyteremben az u. n. Zander gépek gyuiják, mozgatják az embereket, amely gépek segélyével az emberi test egyes részeit szabályos mozgásba hozhatják, anélkül, hogy az illető helyéből kimozdulna. így pl. lovagolhat, evezhet, biciklizhet stb. mindent egy helyben. Aztán gépeket láthatunk, melyek az aszthmás betegek lélegzését segítik elő.. Mindenesetre egyik legérdekesebb része az intézetnek a lapos háztetőn levő téli-nyári nap és légfürdő, ahonnan mesés kilátás nyílik a Városliget leg- költőibb részére. Az egész épületben elömlő bájos intimitás, mely az előcsarnoktól kezdve végig kiséri a benlakót a tervező építő, építőművészek : Komor és Jakab művészetét dicséri. Meleg derűs kedv uralkodik itt, amely feltétlenül üditőleg hat a betegekre, bizonyos, hogy hazánk nagyot nyert ezen uj intézménnyel, melynek vezetősége már egyedül is garancia arra nézve, hogy a maga elé tűzött humánus célokat pontosan végre is tudja hajtani. Emellett egyik óriási előnye, kitűnő fekvésén és modern pazar berendezésén kivül, (pl. sok lakószobához, mindjárt mellette külön fürdőszoba) azok a valóban olcsón megszabott egységárak, melyekbe a kezelés, orvosi felügyelet, előirt Képhasználat stb. szóval minden ami a gyógyuláshoz okvetlenül szükséges, benfoglaltatik. Az intézet igazgatója Jakab László dr. akinek felesége: Rácz Hanna dr. maga is kitűnő orvos ; a fiziko-therapiai osztály vezetője: Arányi Zsigmond dr. herkulesfürdői fürdőorvos, a test- egyenesitő-osztályt Milkó Vilmos dr. főorvos vezeti, az intézet alorvosai; Lukács Pál dr. és Tausz Géza dr. SZERKESZTŐI ÜZENETEK. Felkérjük lapunk előfizetőit, hogy minden egyes lapszám elmaradását tndatnl szíveskedjenek, hogy a m. klr. postaigazgatósághoz lapunk hiányos kézbesítése miatt Jelentést tehessünk. ♦205/tkvi 1909 Árverési hirdetményi kivonat. A gyönki kir. járásbíróság, mint tlkvi hatóság közhírré teszi, hogy Róthanser Illés ügyvéd, gyönki lakos, mint ismeretlen helyen tartózkodó Reich Lidia kirendelt ügygondnoka végrehajtatnak, Neubauer Jakab és neje NeubatKr Jnlia végrehajtást szenvedettek elleni végrehajtási ügyében, 590 K tőkekövetelés és ennek 1901. évi március hó 1-ső napjától járó 5•/, kamatai, 5! K 20 f. per és végrehajtási már megállapított, úgy 17 K 30 fillérben ezúttal megállapított költségek, valamint az ezennel csatlakozódnak kimondott Hdgyészi Takarékpénztár javára, 1890 K és jár., a Budapesti Marha- vásártéri pénztár 3000 kor., a Bonyhádi Segélyegyletnek 800 és 2000 K, a Budapesti Banknak 1160 korona és járulékainak kielégítése végett, a gyönki kir. járásbíróság területén levó, a hőgyészi 868. sz. tjkvben végrehajtást szenvedettek nevén álló A. I, 1., 2. sorsz, 140|a. és 164ja. hrsz., 190|a. népsorsz. ház, udvar, rét, szántóföld, szőlő és kertre 1127 öl nagyságban 3485 koronában ezennel megállapított kikiáltási árban 1909. évi december hó 22-lk napján délelőtt 10 órakor Hőgyész község házánál végrehajtató vagy helyettese közben- jötte esetében megtartandó árverésen el fog adatni. Figyelmeztetnek venni szándékozók, bogy az árverés megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár 10%-át bánatpénz fejében letenni, s a vételárt 3 egyenlő részletben 5%-os kamatokkal együtt a gyönki kir. Adóhivatal mint letéti pénztárnál lefizetni kötelesek, végre, hogy az árverési feltételek a hivatalos órák alatt alnlirt tkvi hivatalnál, úgy Bőgvész község elöljáróságánál megtekinthetők. Gyönk, 1909. évi november hó 8 án, a kir. járásbíróság tkvi hatóságánál. Biróy Béla, kir. ítélőtáblái bíró.
