Közérdek, 1909 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1909-11-20 / 47. szám
2 KÖZÉRDEK 1909 november 20. Anilin és London világkereskedelme. Irta: Zsigmund János. Mindazok a tényezők, melyek ma valamely nemzetet a világversenyben győzelemhez juttatnak, Angliában megvannak bőségesen. Tengeri kereskedelmével magához vonta a világforgalom javarészét és ebben a világforgalomban megint az első hely Londont illeti. Maga a város nem fekszik ugyan közvetlenül a tenger partján, de a Themse folyó utján, mely a városon keresztül folyik, oly közel jut a tengerhez, hogy bátran tengeri városnak tekinthetjük. A Themse vize London alatt már any- nyira a tenger behatása alatt áll, hogy a dagály és apály minden tünete a legnagyobb pontossággal észlelhető rajta. Ez a körülmény adja ma gyarázatát annak a körülménynek, hogy akárcsak Hamburgnál az Elbén, itt is a Themsén a legnagy bb oceánjáró gőzösök fülhatolhatnak egészen London belsejéig. Ámde maga a Themse medre, melynek vize apály alkalmával egészen sekély, nem alkalmas annyi és oly nagy tengeri hajónak az elhelyezkedésére. Annyira nem, hogy a tulajdonképeni Themse parton nincs is kirakodás és általában kereskedelmi forgalom. Nagy elmésség és leleményesség kellett hozzá, hogy a kérdést úgy oldják meg, ahogy megoldották és Londont mégis a világkereskedelem egyik fő-fő gócpontjává tegyék. Megkísérlem ezt az elmés módszert leírni és amennyiben szemléltetés nélkül lehetséges, nagyjából legalább érthetővé tenni. Az egész eljárás magában véve egyszerű és éppen nem bonyodalmas. A Themse partján ugyauis a mederből kivezető utakat, mondjuk csatornákat készítettek, amely csatornák mindegyike egy-egy tágas négyszögöt víztartóba vezet, ide, ezekbe a kikötőknek vagy öblöknek mondható helyekre vezetik be dagály alkalmával a legnagyobb oceánjáró hajókat is. Az ilyen medencének vagy öbölnek a vize teljesen ment a tenger árapályától, mert zsilipek utján elzárható a Themsétől. Dagály alkalmával tehát a Them són a legnagyobb hajókat is játszva vihetik föl egészen Londonig, ott azután azon a csatornán vezetik be a hajót valamelyik ki- vagy berakodó medencébe, amelyik erre rendeltetve van. Megjegyzem, hogy a mendenee egyik oldalán történik a kirakodás és másikon a berakodás. Kimenet ugyanazt a módszert alkalmazzák, úgy hogy dagály alkalmával, mikor a Themse vize megdagad, minden nehézség nélkül vezethető ki a hajó a zsilip megnyitása után, sőt a medencével kapcsolatos csatorna vize apály idején is oly magasan áll, hogy a hajót akár ez a nagy víztömeg is kiviszi a Themse medrébe. Itt, ezeknek a medencéknek a partjain bonyolódik le London tengeri világforgalma. Mint emlitettem, külön helyeken történik a ki- és berakodás. A kirakodó- és berakodó oldalokon vasutak vannak építve, melyek elszállítják a hozott árukat vagy hozzák a szállítani valókat. Óriási raktárak terülnek el a kikötők partjain, telve minden elképzelhető árukkal. Elmés módját találták ki annak is, hogy a nagy tengeri hajók minden fönnakadás nélkül járhassanak a Themse hidjai alatt és beléjük ne ütközzenek kéményeikkel vagy árbocaikkal. A hidak két legbelső oszlopa közötti járóját gé"® zet segítségével fölemelik és hogy a gyalogközlekedés a hidakon meg ne akadjon, a két belső oszlop belsejében lépcsőket alkalmaztak az oszlop tetejéig és innét csapóhidszerü szerkezet segítségével a közönség átmegy a másik oszlopig, amelyen ugyancsak lépcső segítségével folytatja útját minden akadály nélkül. Általában — mint látjuk — gondoskodva /an mindenképen, hogy se a személyforgalom, se a világforgalom fönnakadást ne szenvedjen. így bonyolítja le London tengeri világforgalmát, ami őt a világkereskedelem gócpontjává teszi. Ebben a vízforgalomban rejlenek Anglia nagyságának, világhatalmának forrásai. Ez a világhatalom pedig nagyobb, mint hajdan a világhódító Kómáé volt, mert világforgalmával magához szívja, magához vonja nemcsak gyarmatbirodalmának, hanem az egész világnak összes errőfori ásait. Gyors hajói szakadatlanul szállítják a világ minden részéből a nyers terményeket, hogy azokat iparának százféle kezével földolgozva és árukat megtízszerezve, mint kész iparcikkeket adja vissza a világnak és teremti igy magának a jövedelemnek annyiféle bőségesforrását, melyek gazdaságát és hatalmát mindenek fölé helyezik. Másik tényezője Anglia világhatalmának a kereskedelmével egyenlő rangú ipara. Mindkettőben első vagy legalább az elsők között áll za angol. Iparában úgy, mint kereskedelmében megvannak, visszatükröződnek fajának összes jó tulajdonságai : szolidság és megbízhatóság. Angol ember nyilvános üzletben alkut nem ismer. Ez teljesen indokolt az ő szolid üzleti viszonyai mellett. Kizárt dolog ugyanis, hogy angol kereskedő valamely áruért többet kérjen, mint amennyit az megér. Viszont, ha valamely cikknek az árát kimondja, bátran megvehetjiik, mert annyit biztosan megér. Tisztességtelen üzlet ki van zárva. Innen van, hogy az angol kereskedővilág tekintélye és megbizhatósága el van ismerve az egész világon. Ez a föltétien megbízhatóság teszi az angolt igazi üzletemberré. Mert vannak ugyan ravasszabb fajú kereskedők, ámde éppen megbízhatóságuk hiánya helyezi őket messze mögéje az angolnak. Iparcikkeik tartóssága és jósága közismert az egész világon. Fémipar, szövő-fonóipar stb. terén versenyre kelhet ugyan velük több más nép, de a versenyben mindig az angol marad a győztes, éppen gyártmányainak .tartóssága és jósága miatt. A múlt nyáron rendezett világkiállítás a leghangosabban szóló bizonyíték volt az angol ipar páratlan fejlettsége mellett. A francia ipar ugyan csiny és ízlés dolgában fölötte áll, de jól tudjuk, hogy mindez még nem elegendő ahhoz, hogy valamely iparcikket első rangúnak nevezzünk. Mindez sorosan összefügg az angol nemzet sajátos karakterével. Szolid és reális népnek az ipari gyártmánya sem lehet más, mint szolid. Valamint a franciák finom Ízlése rányomja ezt a bélyeget ipari cikkeikre is, úgy az angol realitás és' szoliditás bélyege is rajta van minden gyártmányukon. Alig vesznek külföldről valami gyártmányt, mert nincsenek senkire rászorulva, ellenben sok ezer milliót bevesznek saját gyártmányaik külföldi értékesítéséből. Tudjuk, hogy hozzánk több száz millió értékben kerülnek gyártmányaik : tű, olló, kés, posztó, gazdasági gépek stb. Hajógyártásuk maga már több ezer millió külföldi pénzt hoz angol földre ; a hajóstársaságok a tengeri hajókat rendszerint angol gyárakban készíttetik, hogy pedig egy .teljesen fölszerelt tengeri hajó, főleg annak gépezete mekkora értéket kép visel, azt nem nehéz elképzelni. Különben az angol fajban már megvan az igazi rátermettség az ipari és általában az üzleti foglalkozásra. Nem is lehet ez máskép olyan népnél, mely annyira tiszteletben tartja a becsületes polgári foglalkozást, hogy a legelőkelőbb arisztokrata családok nem elsőszülött fiai (mivel a család rangját és méltóságát az elsőszülött fiú szokta örökölni a vagyonnal együtt) ipari és kereskedői pályára lépnek és csak ritkán választják az improduktív katonai pálcát. Ilyen gondolkozásmód mellett, mikor magas képzettségű és előkelő származású emberek választják az ipari és kereskedői foglalkozást, nem is lehet az az ipar és kereskedelem más csak magas fokon álló és a társadalom minden rétege előtt tisztelet és becsülés tárgya. Minthogy pedig manapság a nemzetek versenyében azon fordul meg minden, hogy gazdaságilag melyik erősebb, melyik tudja a most már hatalmi tényező gyanánt szolgáló nemzeti vagyont minél jobban fokozni és fölhalmozni, — teljesen érthetővé válik előttünk az angol nemzet elsősége a többi nemzetek között és egyúttal értjük azt a világhatalmat is, melyet az ilyen nemzet gyakorol. A kath. kör ünnepe. Szekszárd hitvalló katholikusai társadalmi tevékenységének első eredménye, hogyra szekszárdi róm. kath. Olvasókör múlt vasárnap nevezetes és lefolyásában fényes ünnepélyt rendezett. E napon érte el a kör, vezetőinek odaadó buzgalma, fáradhatatlan munkássága és lankadást nem ismerő erélye folytán, felolvasásainak sorozatában a századik felolvasást. Hogy ezek a hallgatóság valláserkölcsi és hazafias érzésének emelésére, tudásának fokozására, gondolat- és látókörének kiszélesítésére, a lélek felviditására és nemesítésére szánt felolvasások itt, helyben a közönség széles körét vonzották : fényes bizonyítéka, hogy a felolvasásokra mindig többen jelentek meg, mint amennyien a kör tágas termében elférnek s hogy a felolvasások jó hire a város falain túl is elterjedt, bizonyítja az, hogy a 100-ik felolvasáson megjelent a pécsi róm. kath. egyházmegye főpásztora, méltóságos Zichy Gyula gróf, pécsi püspök, a kath. kör fővédnöke és nagyméltóságu Apponyi Géza gróf, vbtt., Tolnavármegye főispánja, a kör védnöke is. Zichy Gyula gróf, püspök, titkára: dr. Mosonyi Dénes, pápai káplán, kíséretében I3-án este a 7 óra 7 perckor Bátaszék felől befutó vonattal érkezett Szekszárdra, ahol a pályaudva ron dr. Szentkirályi Mihály polgármester fogadta rövid beszéddel, majd a r. k. olvasókör dalárdája énekelt egy üdvözlő dalt. A pályaudvaron csinos kis diadal kapu volt felállítva s a püspök kíséretével ez alatt, fehérruhás leányok sorfala között, hagyta el a pályaudvart, a honnét dr. Szentkirályi Mihály polgármester jobbján a város négyes fogatán jött be a városba. Persze kis idő kellett hozzá, mig a rengeteg tömegben a kocsik meg tudtak indulni. A menetet a rendfentartásra megjelent Molnár Lajos rendőrkapitány vezette, utána 100 tagból álló lovasbandérium lovagolt a kath. kör tagjainak felügyelete alatt, ezeket követte a színes, lampionos menet, melynek nyomán dr. Fent Ferenc immár jászti apát, szentszéki tanácsos, belvárosi plébános, dr. Mosonyi titkárral előzte meg a püspököt hozó s fehérruhás lányoktól körülvett négyes fogatot, mely után a fogadtatásra inegje lent urak kocsija következett. A menet irányában a házak zászlódiszt öltöttek s a házak ablakai ki voltak világítva. Igen szépen festett a középületek közül a főgimnázium, a selyemgyár, a Szekszárd Szálló, a polgári iskola, a városház és a plébánia, a magánházak közül Pirnitzer József és fiai áruháza volt szépen kivilágítva nagy frontjával. A vasúttól a plébániáig ember-ember hátán tolongott s lelkesen éljenezte a püspököt. A virágokkal és zászlókkal ízlésesen díszített plébánián dr. Fent Ferenc apátplébános vacsorát adott a püspök tiszteletére, melyen az egyháziakon kivül gróf Apponyi Géza főispán, Siniontsits Elemér alispán és dr. Szenkirályi Mihály polgármester vettek részt. Este fél 9 órakor a magas vendég tiszteletére a kath. kör díszelőadást rendezétt. Előadták a „Szent Dorothea“ cimü kétfelvonásos és a „Szent István“ cimü egyfelvonásos szin müveket. Az elsőben a főszerepeket Kovách Annuska, Tóth Annuska és Hódi Mariska játszották szépen, átgondoltan és nemes tűzzel. A többi szereplő is, u. m. Burka Flóra, Horuálh Iduska, Gerscha Otti, Molnár Margitka, Pécsy Mariska, Kliegl Annuska, Kálmán Erzsiké, Kun- czer Ilonka, Szabó Etelka, liácz Ilonka, Flett ner Erzsiké és Stancsics Sárika ügyesen, kedvesen mosolyogtak s beszéltek. A „Szent Istvánban“ a kör kipróbált műkedvelő gárdája jeleskedett, kellemes estét szerezve a jelenlevőknek, valamint mindannyian nagy sikert aratva. A darabok után előadott élőképek is szépek voltak s általános tetszésben részesültek. Az előadáson nagy és szép közönség vett részt. A püspök az előadásra Apponyi Géza gróf főispán, dr. Szentkirályi Mihály polgármester társaságában pontosan a kitűzött időben jelent meg. Vasárnap 10 órakor a belvárosi templomban a nagymisét Zichy Gyula gróf, püspök mondotta dr Fent Ferenc apát, Mosgai Sándor újvárosi és Éber Géza fekedi plébánosok, dr. Mosonyi Dénes pápai káplán, Szabó Géza hittanár, Koch Gyula és Kapossy Iván káplánok segédletével. Mise után dr. Fent Ferenc mondott szent; beszédet, megemlékezvén abban a kör ünnepéről is. Szentmise után a püspök küldöttségeket fogadott. Tisztelgett a róm. kath. hitközségi tanács és iskolaszék, a r. k. tanitói kar, a róm. kath. óvodát és menhelyet fenntartó egyesület özv. Simonlsits Béláné vezetése alatt, a róm. kath. olvasókör, a róm. kath. társaskör, az őcsé- nyi iskolaszék. A püspök szívesen fogadta a küldöttségeket, mindegyikhez volt néhány kedves, lekötelező szava. Külön jelentek meg a püspök előtt Simonlsits Elemér alispán, Ács Vendel főfelügyelő, a posta- és távirda hivatal főnöke és Szántó Zsigmond nyug. plébános. Egy órakor Apponyi Géza gróf, vbtt., fő ispán a püspök tiszteletére ebédet adott a vármegyeház termében, melyre a városbeli hivatalok főnökei, az összes felekezetek lelkészei és a kath. intézmények vezetői voltak hivatalosak. Az első feiköszöntőt a házigazda, a főispán mondotta a püspökre, aki viszont a főispánra és a megjelentekre emelt poharat Felköszöntőt mondottak még Tomcsányi Lajos uradalmi főfelügyelő gróf Apponyi Albert miniszterre és Simonlsits Elemér a gyermekvédelem apostolára, Zichy Gyula gróf, püspökre.
