Közérdek, 1909 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1909-10-09 / 41. szám
1909 október 9. séges kikövezése belátható időn belül nem teljesíthető. Dr. Leopold Kornél az ügyet bizottságnak kívánja kiadni. A megejtett szavazással a képviselőtestület a tanács javaslatát fogadta el s tehát a kövezetvám behozatala mellett döntött. 8. A remetei és a csatári utat a képviselő- testület a községi közutak hálózatába felvette. 9. Az építkezési szabályrendeletet Tőrök Béla, Szuliman György, Kamarás Béla, dr. Éri Márton, dr. Müller Ferenc es dr. Horváth Jenő hozzászólása után megállapították. Nagyobb vita csak a 8. §-nál fejlődött ki, amely a Várutca, Garay-tér és Széchenyi-utcában az emeletes házak építését mondja ki kötelezőleg. A képviselőtestület nagy többsége a kötelezettség kimondása mellett foglalt állást, hogy a város eme belső részének városias jellege biztosittas- sék. 10. Engel Jakabné segélyezését, illetve a budapesti kér. elöljáróság részére adott segély visszatérítését megtagadták. 11. Udvardy Sán- dorné menedékházvezetőnőnek járó cselédbért 18 koronára felemelték. 12. Behajthatatlanság címén 919 korona 70 fillér fogyasztási adó leírását elrendelték. 13. Az egyes utcák kikövezése iránt az érdekeltek által beadott kérvényeket nem teljesítették, mert a kövezetvám kérdésének eldöltéig a kövezéseket függőben hagy- jaK. 14. A három menedékházvezetőnőnek egyenként 20—20 korona segélyt szavaztak meg. KÖZSÉGI ÜGYEK. Jegyzők gyűlése. A »Tolnavármegyei községi és körjegyzők egylete« folyó hó 14-én, délelőtt 10 órakor, Szekszárdon, a városház nagytermében tartja rendes évi közgyűlését. A választmány október 13-án, délután 3 órakor, Szekszárdon, a nagyvendéglő helyiségében tartja ülését. — Tárgysorozat: 1. Elnöki jelentés. 2. Számvizsgálóbizottság jelentése az egylet 1907. és 1908. évi számadásainak megvizsgálásáról. 3. Ugyanazon bizottság jelentése a millenniumi alap 1907. és 1908. évi számadásainak megvizsgálásáról. 4. Az 1910. évi költségvetés megállapítása. 5. Jelentés az »Uj Politika« cimü napilap részvényeinek jegyzéséről. 6. Az országos központi jegyzői egylet alapszabályainak módosítása. 7. Az e célra kiküldött bizottság javaslata baranya-, vas- és győrvármegyei, úgy a tamásii járási jegyzői egyletek által előterjesztett indítványokról, a jegyzők erkölcsi és anyagi helyzetének javítása, szervezkedés és napik p létesítése iránt. 8. Ugyanazon bizottság javaslata a völgységi és tamásii járási jegyzői egyletek által előterjesztett indítványokról, a községi jegyzőkön esett sérelem orvoslása tárgyában. 9. A simontornyai járási egylet indítványa, a jegyzőnek évközben történő elhalálozása esetén a földhaszonélvezet megosztásának szabályozása tárgyában. 10. A simontornyai és tamásii járási egylet indítványa az anyakönyvi felügyelők által tett rendelkezéseknek az anyamobilok százai repülnek az utcákon, ezek a magánfogatokat már teljesen kiszorítják. Kocsit mást alig látni, mint droskét. Becsületes arcú emberek ezek, ezüst szallagos cilindereikben komolyan hajtanak és a pár fillér borravalót is illedelmesen köszönik meg. Az illemtudás hihetetlenül nagyobb magaslaton mozog, mint szeretett hazánkban. A vasúton minden kalauz udvariasan köszön az utasoknak, ha jegyét kéri. Wienben a vasútra menet a villamos kalauz, kinek pár fillér borravalót adtam, kézitáskámat elvette, elhelyezte az ülés alatt, a leszállásra figyelmeztetett, a táskámat kivette az ülés alól és köszöntve lesegitett a kocsiról. Ezek Magyarországon ritka típusok, künn ilyen az átlag. Vasárnap este mit csinál az ember, mint színházba megy. Megnéztem a Tatárjárás-t, melyet 49-edszer adtak itten. Még ez a legújabb darabjuk, mert a repertoáron a »Vig özvegy«, »Dollárkirálynő«, »Varázskeringő«, stb. szerepelnek. Zsúfolt ház persze, jó színészek, kitűnő előadás. Különösen hat a magyar emberre a magyar nevek idegen kiejtése. Az öreg szolga (Lajos) makrapipával szájában Kossuth-sza- kállal jön elő — és németül szólal meg. De a legjobb volt az öreg generális (Lohonay) kitörése, aki mikor a huszárokat leszidja, magyar szavakat is kever beszédébe. Szegény magyar szavak! De azért ez a kevés is jól esett, mert magyar volt. A magyar muzsika és főleg a tánc tetszett a bajoroknak, tapsoltak, hocholtak, ujráztak. Igazuk van, mert nincs is ennek mása a világon. Alapi Gyula. KÖZÉRDEK könyvi törvény és utasítással összhangba hozása tárgyában. 11. Pirkner János szálkai körjegyző indítványa, a községi jegyzők IV. oszt. kereseti adója tárgyában. 12. Parti József kérelme, befizetett tagdijak visszaadása iránt. 13. A besztercebányai gyufagyár ajánlata. 14. Községi országos takarékpénztár tervezetének tárgyalása. 15. Szepessy Kálmán bonyhádi főjegyző indítványa, fölös címzések megszüntetése iránt. 16. Szepessy Kálmán indítványa, országos vásárra irányított járlatokon a 40 napos vészmentesség igazolása tárgyában. 17. Tubay Lajos tb. főszolgabíró határidő naplójának ismertetése. 18. Rendőrségi lexikon szerkesztőinek kérelme ajánlásért. 19. Országos központi egylet közgyűlésére kiküldöttek megválasztása 20. Egyéb beérkező indítványok és tárgyak. Felkérem az egylet tagjait, hogy tekintettel a tárgysorozat néhány, a községi jegyzőkre nagyfontosságu pontjára, a közgyűlésen lehetőleg teljes számban megjelenni és tömeges megjelenésükkel hozandó határozatainknak tekintélyt, súlyt adni szíveskedjenek. Felkérem továbbá az egyesület tagjait, hogy a kik az 1909 október hó 24-én, Budapesten tartandó országos egyleti közgyűlésen résztvenni óhajtanak, engemet a mi közgyűlésünk határnapjáig értesíteni szíveskedjenek, hogy a megbízóleveleket idejében kiállítani lehessen. Különös súlyt helyezek arra, hogy egyesületünk az országos egyesület közgyűlésén, hol már eddig is igen jó nevet vívott ki magának, mentői több taggal legyen képviselve, hogy igy tömeges megjelenésünkkel nemcsak kívánságainknak tudjunk érvényt szerezni, hanem a központi egylet irányítására is befolyást nyerhessünk. Ma, midőn minden jegyzőnek van vasúti féljegyre igénye, méltán elvárhatjuk, hogy minden jegyző igazainak kivívását, sérelmeinek orvoslását leglább a közgyűléseken való megjelenése által is előmozdítani segédkezet nyújt. Tájékozásul megjegyezem még, hogy a segédjegyzők részére az országos gyűlés idejére a központtól kért kedvezményes vasúti jegyeket, mihelyt megkapom, a jelentkezőknek azonnal megküldöm. Felkérem végül mindazokat, kik a vármegyei jegyzői egyletnek eddig még nem tagjai, lépjenek be az egyesületbe. Jelentkezéseiket küldjék közgyűlésünk napjáig címemre. Kelt Hőgyész, 1909. évi szeptember hó 28-án. Klimes Antal, egyesületi elnök. Tanítók gyűlése. i. A simontornyai alesperesi kerület tanítói őszi tanacskozmányukat, Mozolányi István kér. esperes elnöklete alatt, szeptember hó 30-án, Pincehelyen tartották meg. A sz. mise meghallgatása után Mozolányi István elnök nagyszabású beszéddel nyitotta meg a gyűlést. Beszédében kiemelte az egyesület célját és fontosságát. A tanítói egyesületek — úgymond — erősitik a közszellemet, a tanítóságot vezetik, munkásságukat pedig irányítják. A hivatását szerető tanítót a szülők munkatársának nevezi. A tanító hivatott arra, hogy a reábizott tehetetlen gyermekekből tudásával és ihlettségével az egyháznak és a hazának hű nemzedéket neveljen, valamint a jó pap sava a templomnak, úgy a tanító legyen a népnevelésnek sava, de erre csak azon néptanító érdemes, kinek lelkét az idealizmus hatja át, mert e nélkül a nevelés és oktatás meddő. A nem hivatásos tanító kezéből kikerülő növendékeknek lesznek szemeik tekintet nélkül, füleik hallás nélkül, szivük érzelem és csontjuk velő nélkül, szóval minden szépre és jóra érzéktelen gépeket ad majd a nagy világnak. Magas szárnyalásu beszédét azzal a kívánattal zárja be, hogy a tanítót hassa át a nemes idealizmus, a gondolat kicserélésével tudásuk izmosodjék, a szeretet eszközeivel és lelkűk hazafias idealizmusával hazafias szellemben működjenek mindig, hogy onnét felülről áldást, a szülőktől pedig hálás elismerést nyerhessenek mindég terhes, de nemes munkájukra. A megnyitó beszéd után Kindl Vilmos tamásii tanító tartott felolvasást a feminizmusról. Értekezésében kiemeli, hogy a nőknek a férfiakkal való egyenjogúsításában nem találna valami csoda nagy veszedelmet, legfeljebb egy pár ambiciózus hölgy fog majd annak idején keservesen csalódni, ha az élet tengerén vésszel ; és viharral szemben kénytelen vitorláját bevonva, megadni magát a megsemmisülésnek, a helyett, hogy hir, dicsőség koszuruzná azt a főt, amelyre százszor szebben illett volna a meny- I asszonyi szép narancskoszoru. A legnagyobb veszedelmet abban találja, 3 hogy a feminizmus, a vallás- és erkölcsös nevelés legnagyobb veszedelmére, a szabad házasság terjedését idézné elő, mert ha Krisztus törvényeit, azután a házasságot, mint szentséget teljesen eltörlik és a feminizmusnak hódolva a szabad házasságot terjesztik, akkor azonnal megszűnik az idealizmus, a nyers materializmus lesz látható mindenfelől, a nők iránti tisztelet, az őket megillető figyelem megszűnik, vége a poezisnak, vége a női erények glorifi- kálásának, gunytárgyává lesz a fejlődő gyermekleány öntudata, megmosolyogják ideális szerelmét, nem fog zengeni a nép ajkán szerelmi dal, hanem igenis, annál inkább fog terjedni a szennyirodalom, a pornográfia és ebben találná a feminista nő az emberi nem boldogulását. Mily balgatag tévedés, mennyi romlottság és mily nagy Istentől való elpártolás kell ehhez, hogy a nőt méltóságában igy megsértse, állattá alacsonyitsa le. Azt a nőt, kit az Isten a férfi élettársává, az élet koronájává tett, kinek lelkét, szivét, szivének összes mély érzelmét, bánatát és örömeit, mosolyát és könnyeit, mivoltának elragadó bájait, egyéniségének utánozhatatlan fölényét oly sokan, a világ költői közül annyira és annyira megénekelték és dicsőítették, hogy mondhatjuk, miszerint a női gyöngédség körül forog a világ s most mindezeket sutba dobva a férfit és nőt állítsuk úgy szembe, mint küzdő feleket és érvényesüljön itt is az az elv, hogy ez erősebbé a jog. Nem, Hölgyeim és Uraim, mi, kath. népnevelők nem lehetünk ennyire modern apostolok. Mi szeretjük hazánkat, mi követjük dicső őseink erényeit, ragaszkodunk őseink erényeihez, meg akarunk maradni hagyományos lovagias magyarnak, mi a nőt tiszteletünk tárgyául meghagyjuk, ragyogó erényeit ezentúl is, dicsőítjük, leheletszerű aprólékos hibáikat okos kedveskedéssel takargatni fogjuk. Mi tudjuk, hogy a nő a mi védelmünkre szorul anélkül, hogy ezért ő neki megalázkodnia kellene, mi tudjuk, hogy a nő velünk egyenrangú élettárs, szellemi főlény egyiknél sincs, mert mindkettőt egyenlő értelemmel áldotta meg a jó Isten, csak az értelem felhasználására jelölt a Teremtő mindkét fél részére külön-külön utat. Mi tudunk még a nőkért áldozatokat hozni, mert ők még tudnak boldogságot nyújtani. Azért tehát a feminizmus elveinek nem hódolunk és annak terjedését meggátoljuk. Nálunk még, hála Isten, népünket és az intelligenciát a feminizmus ilyképeni veszedelmétől nem kell féltenünk, de jó és ajánlatos az előre való védekezés. A védekezésben legelői járjanak intelligens hölgyeink, a mi tanitó- nőtársaink, kisérjék figyelemmel az ilyen mozgalmakat, vessenek gátat, hogy maguk közt külföldről importált feminista művek, melyek valláserkölcsellenesek, — elterjedjenek. Öntudatos erejükkel és erélyes fellépésükkel tiltakozzanak a feminista tévtanok ellen, melyekkel a nőt nem szabaddá, hisz igy is szabad, hanem szabadossá akarják tenni, hogy onnét a magasból, hova a nőt egyénisége, veleszületett gyengéd érzülete, gondolkozás módja és erényei felemelték, lerántsák, hogy megalázkodva kelljen neki a mindennapi kenyérért becsületét odaadni. Maradjanak meg a mi nőink azoknak, a miknek Isten rendelésénél fogva lenniök kell. Legyenek ők gyengéd érzelmeiknél fogva, kedves erényeikkel mindig az erősebb nem tisztelettárgyai. Ne kívánkozzanak ki a nagy világba, az élet nagy színpadjára, hanem teljesítsék békés otthonukban áldásthozó kötelességüket és árasszanak szeretetet, békét mindenüvé, ahova csak jóságos szivük melege kiterjedhet. Istenbe vetett hittel nyugodjunk bele, mindegyikünk, hogy ki, minek született. Befejezi értekezését a hölgyekhez intézett, a költőnek eme szén szavaival : »Magyar hölgynek születtél, áldd érte sorsodat, Magyar hölgynek születni nagy és szép gondolat.« Az értekezésért, elnök indítványára a felolvasó jegyzőkönyvi köszönetét kapott. Most a folyó ügyek u. m. a múlt ülés jegyzőkönyve lett felolvasva és utána a pénztáros tette meg az évi jelentését. Hogy a jövő közgyűlés se legyen meddő, kidolgozandó tételek hiányában, a közgyűlés kimondotta, hogy a tavaszi tanács- kozmányon lesz egy értekezés és egy gyakorlati tanítás. Az értekezés cime: »A fegyelmezés j és annak eszközei.« Előadó Losonczy Irén kis- ! székelyi tanítónő. A gyakorlati előadást Kindl j Vilmos tamásii tanító fogja megtartani, ki az előadás anyagát a legújabb módszeres rajztani- tás anyagából fogja kijelölni. A gyűlés után társasebéd volt és akik a társasebéden részt- vettek, azok csoportképben le is vetették magukat, hogy összetartozandóságukat igy is kifejezhessék.
