Közérdek, 1909 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1909-09-18 / 38. szám

2 KÖZÉRDEK 1909 szeptember 18 nek nevében a beszámolóra Kommandinger Kál­mán községi főjegyző felelt, biztosítván a nép­szerű képviselőt Decs polgárságának hű ragasz­kodásáról. Itt is több látogatást tett Szabó Károly, mely után a helybeli összes intelligencia és az elöljáróság résztvételével társas ebéd volt, melyen Bús Lajos ref. lelkész szép szavakkal köszön­tötte fel a képviselőt, ki válaszában Decs lelkes polgárságáért s egyúttal Bús Lajos és Komman­dinger Kálmánért ürített poharat. Később nagy­számmal jelentek meg a választópolgárok, vidám cigányzene és szép magyar dalok éneklésével töltvén az időt. A Hymnus eléneklése után, Szabó Károly képviselő ennek eme sorából kiindulva : „Megbünhödte már e nép, a múltat s a jöven­dőt“ a magyar nemzet boldogabb jövőjéért üri- tette poharát, a nagy közönség lelkes tetszés nyíl- I vánitásai között. Utána Cseh János decsi polgár mondott sikerült beszédet, éltetve Szabó Károly képviselőt. A menethez itt is több kocsi csatlakozott, így indultak meg öcsény felé, a honnan nem­zeti viseletű lovasbandérium jött elibük. A köz­ség egész lakossága ott várakozott már a tem­plom előtti téren, ahol Szabó Károly nyomban megtartotta beszámolóját. Itt is lelkes éljenzés és nagy tetszés kisérte szavait, bizonyságául annak, hogy az őcsényiek hű ragaszkodása semmi változáson sem ment keresztül. A beszámoló után Szabó Károly látogatásokat tett, majd az Olvasó­kör és Ifjúsági egylet helyiségét kereste fel. Mind­két helyen vacsorával várták. Szabó Károly hosszabb felköszöntőben éltette Öcsény lakossá­gát, kérve továbbra is bizalmukat, ragaszkodá­sukat, melyről a választó polgárság nevében Kovács Rezső biztosította a képviselőt. Bocskár Ferenc alsónyéki ref. tanitó Dümük Péter ref. lelkész, kiérdemült esperesért Uritett poharat. A társaság egy része, élén Szabó Károly képviselő­vel 12 óra felé eltávozott, de a másik része ki- világos-kivirradtig együtt maradt a leglelkesebb és legvidámabb hangulatban. VÁRMEGYE. A vármegyei dijnokok napidijainak rendezése. Emlitettük már, hogy a m. kir. belügyminiszter 3712 kor. 70 fillér pótjavadalmazást folyósított a vármegyei dijnokok fizetésének rendezésére. Ez intézkedés folytán a vármegyénél alkalmazott dijnokok közül a következők részesültek előlé- pésben: Adrovicz István (lesz a napi dija: 3 kor. 70), Fajtli István (2 kor. 10), Lemle János (3 40), Kökényesi Ödön (3 40), Szabó Antal (3‘40), Hurka Béla (3), Antal Ödön (3), Sugh nélkül kérik az áldást. A leány pedig csak oda­esik a férfi karjaiba : — Légy áldott, édes Bé'ám, hogy ilyen boldog karácsonyt szereztél nekünk. Öt évi sze­relmünk zálogául vidd el magaddal szivemet, lel- kemet ebben a csókban, melyet im’ most adok neked először. Küzdők tovább, megyek minden nyomorúságon át, de emlékedet megőrzőm, hogy szerelmedre méltóvá lehessek. Vezéreljen az ég áldása és az én soha el nem múló szeretetem ! És az ifjú távozik. Reménynyel szivében, a munkavágytól ég szive-lelke; a végtelen szeretet ad neki erőt, hogy küzdjön az élet ezer vihar t val szemben, hogy szerelmese által boldogítva legyen s annak földi üdvöt adhasson. * * * A Bimbó-utca 27. számú háza első emele­tének ablakai nyitva vannak. Az augusztusi esti meleg szellő a perzsafüggönyök selyemrojtjaival játszadozik. Csengő, vidám kacagás hangja hal­latszik ki az utca zajos lármája közé. Kedves, bájos arc tekint le. Művésziesen göndörített, barna fürtjeivel nevetve enyeleg az esti lágy szellő. Majd selyem toilettében, egy tiszteletre méltó hófehér fej kíváncsian tekint le az útfélre; bol­dogságtól sugárzó sima arcán a megelégedettség pompás érzetével. Valóban, mindenfelé fény és pompa! Gazdagságot és jólétet mutat a pazar berendezés. — Anyám, édes anyám ! Ez az élet! — Ugy-e megjósoltam, hogy nem lesz ne­künk több nyomorúságos karácsonyunk ? Hogy kacagom én a múlt nyomorúságait, melyet oly sok éveken át kellett nekünk átszenvednünk. Ez az élet, éljen a pénz! — Nem úgy, drága leányom ! Adj hálát az István (3), Szeifert Gyula (2 50). A központi járásban: Szivei; Lajos (3), Fritsi Konrád (210), a simontornyai járásban: Horváth Mihály (3‘70)/ Meszmer József (3), a duna- fóldvári járásban: Schmidt Ferenc (2 50), Udvardy Gyula (250), a völgységi járásban: Czenczik József (2-50), Ernhajt Károly (2-50), a tamási-i járásban: Hering Andor (3), a dombóvári járásban: Lukoirics János (3), Szalay János (2-10). VÁROSI ÉLET. Szekszárd város építkezési szabályrendelete. Szekszárd város építkezési szabályrendelete elkészült s tanulmányozás végett a napokban küldték meg a képviselőtestület tagjainak. Na­gyon részletes s mondhatni alapos munkálat, sok üdvös dolgot tartalmaz s az építkezésnél való tudnivalókat könnyen érthető, világos előadásban, 57 §-ban tárgyalja. így, szól az építkezési engedélyről, felso­rolja azokat az építéseket, amelyekhez engedély szükséges s viszont azokat is, amelyekre külön engedélyt kérni nem kell. Engedélyre van szük­ség : minden uj építéshez, valamint egy fennálló épületnek oly átalakításához, mely által az épü­let szilárdsága változást szenvedhet, valamint az épület külső homlokzatát, nemkülönben a szom­szédok jogát érintő, vagy a jogi viszonyra be­folyással biró átalakításokhoz, változtatásokhoz. Epitési engedély szükséges még különösen : pin­cék, kutak, jégvermek, ürgödrök, árnyékszékek, csatornák, kémények építéséhez. Az épület egyes részeinek az eredeti rendeltetéstől eltérő átalakí­tásához, vagy a meglevőknek lebontásához, utcai kapuk, ablakok, ajtók bontásához, a nem tűz­biztos anyagból készült fedelek nagyobb ' mérvű javításához, kerítések, fáskamrák felállításához, motor, kazán, küzlőmű (transmissio) és zajjal járó munkagépek alkalmazásához, vízvezetéki, vi­lágítási, csatornázási berendezések vagy azok ki- terjesztéséhez, vizi építményekhez, állványok fel­állításához. Engedély nem szükséges : az épületek vakolatának állvány nélkül való tatarozásához, az épület színezéséhez, ha állvány nélkül eszkö­zölhető, padló készítésre, ajtó vagy ablak javí­tására, padlásablak alkalmazására a tetőn, ké­mény kijavításra, tüzelő helyiség kijavítására, kályha beállítására, az épület belsejében, udva­rán burkolat kijavítására, választó falakban ajtó nyitásra, befalazásra, utcai ajtó befalazására, ab­lakká való átalakítására, uj födélhéj készítésére, határfal kerités kijavítására. Istennek, ki kiragadott minket a nyomorúság bűzéből. Áldjad a te nagyatyád emlékét, aki azt a hitvány kis papirost ezelőtt hatvan esztendővel megszerezte s most a nagy nyereményhez segített bennünket. — Óh, édes anyám, hiszen eleget meg­áldottam már ! Örökké nem fnjhatok egy nótát! De mintha léptek kopogását hallanám. Talán jő az én drága Ottóm! Örömtől sugárzó arcú ifjú ember. Kopog­tatás nélkül rohan a szobába. Linka, kedves drága Linka! — Majd zava­rodottan tekint szét. A külső fény és belső hi­degség megreszketteti egész valóját. — Megjöttem, itt van! Itt van a kinevezési okmányom is. Ami után küzdöttem, vágytam, ime, teljesedett. Aljegyző lettem K ........n. Nincs többé akadálya szerelmünknek. Mi leszünk a föld legboldogabajai! — Kérem, igazán nem értem ... Az az ügyet­len szobaleány mindég elbolyog az ajtó előtt . . . S kegyed váratlanul most annyira meglepett, hogy rendezni sem tudom gondolataimat . . . — De Linka, az Isten szerelmére kérem, hon­nan e változás? Mi történt itt? Hát nem emlékszel a mi régi szerelmünkre s közös fogadásunkra? — Ah, — a fogadás? Nem, igazán nem, mi is volt az, csak — egy kilogramm Kuglerka. S régi sze­relem ?! Hagyja, hagyja édes barátom — mind­ebből csak egy igaz, hogy — régen volt . . . Akkor tél volt . . . most pedig nyár . . . Egy egész évszak elmúlt azóta . . . Egyr egész év­szak, értette ? Különben tessék helyet foglalni... Csengetek egy kis hűsítőért . . . Tehát kinevez­ték ? — Igazán őszinte szívvel gratulálok . . . Épitési engedélyért az építés megkezdése előtt 20 nappal a városi tanácshoz kell fordulni s be kell terjeszteni az épitési tervet egy eredeti és egy másolati példányban, az engedélyt a városi mérnök meghallgatása után a városi tanács adja meg s ha ez az engedélyt megtagadná, a köz- igazgatási bizottsághoz, esetleg a belügyminiszter­hez lehet felebbezni. Az engedély kiadásáért 2—10 korona jár, mely szépitési célokra fordí­tandó. A jóváhagyott tervtől eltérni tilos s az engedély megszűnik, ha az épitkezést egy év alatt meg nem kezdik. Szól ezután a szabály- rendelet az építkezésre vonatkozó rendszabályok­ról, az állványokról, az épitési anyagokról. Az alap 1 méternél kisebb sehol sem lehet. Min­den épületnek egymagában is fennállhatónak kell lenni, a szomszéd falához épiteni nem sza­bad. Meg van határozva a pincelakások, pincék, fáskamrák, istállók, színek, raktárak, főlépcsők, folyósók, menyezet építése, a lakosztályok belső magassága, kémények, tetőzet, padlás, tűzfalak, közök beépítése, a fedél csatorna, a falanyag, falvastagság, boltozat, árnyékszékek, ürgödrök, szemét-, trágyavermek, csatorna, jégvermek, er­kélyek, kapu, sertésólak stb. miként való meg­építése. Szépészeti szempontból különösen fontos, hogy a Vár-utcában, Garay-téren, a Keselyiisi- uton a gimnáziumig bezárólag és a Széchenyi- utcán csakis emeletes házak épülhetnek. Kü­lönösen fontos és ránk férő intézkedés az is, hogy zártsorú építkezéseknél mindenütt befelé nyíló ablakokat kell alkalmazni s a régi ab­lakok úgy alakítandók át, hogy az ablak­szárny a falhoz simuljon. Az engedély nélküli épitkezést a rendőrség ellenőrzi, kihágások elbí­rálására a rendőrkapitány, vagy a tanács által megbizott városi tisztviselő, másodfokon az al­ispán, harmadfokon a belügyminiszter illetékes. A szabályrendelet áthágói 1—40 korona pénz­büntetéssel, vagy 3 napig tartó elzárással, vagy esetleg mindkét büntetéssel sújthatok, engedély nélküli építkezésnél előfordult nagyobb szabály­talanság esetén azonban a városi tanács kihágási büntetés helyett 500 koronáig terjedhető rend­bírságot is alkalmazhat. Egyet még szerettünk volna a szabályren­deletben látni: a házak közötti kerítések kér­désének tárgyalását. Nagyon elhanyagolt valami ez Szekszárdou. Egész utcasorok vannak belső kerités nélkül. Kutyák, más házi állatok szabadon csattangoinak egyik kertből vagy udvarból a másikba. Külföl­dön az a legelső, hogyr mindenki elkerítse a maga kis telkecskéjét, sőt Amerikában még a külső területek bekerítése is — kötelező legalább drót­sövénnyel. De ott aztán a törvény is igazán védi a magántulajdont, a házak szentélyét. Például büntetéssel jár még a házakba való belépés is, mig a „szabad“ szó el nem hangzott. Nálunk e szabályrendelet csak azt mondja ki, hogy a ke­rítések építéséhez engedély kell, de hogy azt ki tartozik s köteles-e egyátalán valaki épiteni, úgy látszik ez legfeljebb bírói utón rendezhető kér­désnek van fenntartva. Pedig e szabályrendelet­ben is éppen helyén való volna ennek a tár­gyalása. HÍREK. — Személyi hírek. Apponyi Géza gróf főispán, a héten bátaapáti birtokán vadászott s onnét fiával, Apponyi Rezső gróffal f. hó 14-én Szekszárdiba érkezett. Hivatalos dolgai végeztével a főispán f. hó 16-án, délután Hőgyészre utazott: — Horváth Géza, a Nemzeti Muzeum állattani osztályának igazgatója, múlt szombaton városunkba érkezett és vizsgálatot tartott a múzeumban. — Áthelyezés. A pénzügyminiszter Ga- mentzy János bonyhádi és Palikó Ágoston gyönki adóhivatali ellenőröket kölcsönösen áthelyezték. — Főispánunk a kath. körben- Apponyi Géza gróf főispán, a szekszárdi kath. kör disz- elnöke, f. hó 15-én meglátogatta a kath. kört, megtekintette az uj épületet s a jelen volt tagok előtt sajnálkozását fejezte ki, hogy a ..házszente- lési ünnepélyen, külföldön tartózkodása miatt, részt nem vehetett. A gróf egy óra hosszat tar­tózkodott a körben, élénk beszélgetést folytatva a kör viszonyairól dr. Fent Ferenc elnök és Szabó Géza ügyvezető elnökkel, valamint a város közállapotairól dr. Szentkirályi Mihály polgár- mesterrel. — Hivatalvizsgálat. A mint már megírtuk, de a szedői felületesség teljesen kiforgatta való-

Next

/
Oldalképek
Tartalom