Közérdek, 1909 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1909-09-11 / 37. szám
1909 szeptember 11. KÖZÉRDEK énekelte a magyarok legszebb imádságát, hisz ez a nap nemcsak az ifjúság, de az egész község legszebb ünnepe volt. A himnusz után az igazgató a következő megnyitó beszédet tartotta: Mélyen Tisztelt Közönség! Dunafoldvár városának rég óhajtott vágya megy ma teljesedésbe, amidőn Önöket üdvözölve, van szerencsém a dunaföldvári polgári fiúiskola első, 1909/10-ik tanévét megnyitni. Szomorú jelenség kulturális viszonyainkra, melynek fellendítésén több mint 12.000 lélek munkálkodik, hogy mindezideig nem volt képes megadni polgárainak a legszükségesebb, a legnélkülözhetetlenebb szellemi táplálékot. Hogy évtizedek szakadatlan könyörgései siket fülekre találtak s ez a termékeny talaj, melyben az elhintett mag ily hamar csírázásnak indult, oly hosszú ideig parlagon hevert. Mert ha figyelembe vesszük, hogy alig egy hónapja még a legvérmesebb remé- nyüek sem mertek bízni abban, hogy az a sokat emlegetett polgári fiúiskola végre csakugyan megvalósul és ma már nemcsak szárnyát bontogatja, hanem az a beirt 30 növendék, kiknek szülei mindjárt az első pillanatban átlátták ez intézmény fontosságát, a legmegdönthetetlenebb bizonyságát szolgáltatják annak, hogy erre az intézetre nemcsak nagy szükség van, hanem virágozni és fejlődni is fog, nem kell túlságosan élénk fantázia annak elképzelésére, hogy mily hatalmas, népes polgári iskolája volna már Dunaíüldvárnak, ha érdemes polgárságának óhaja a kellő időben megy teljesedésbe. De amit a sors mostohasága megtagadott régen, megadta végre most, megadta, mert tovább elodázni már nem lehetett. 1909. évi szeptember hónapja kulturhistoriailag nagyon fontos momentum Dunafoldvár város történetében, mert a polgári iskola megnyitása jelenti annak a kínai falnak ledöntését, mely Dunaföldvárt a kultúra elől elzárta és a várost fejlődésében megbénította. Most, amikor már az első lépésen túl vagyunk, el nem mulasztható kötelességemnek tartom hálával megemlékezni azokról, akik ebben a nehéz munkában, merész vállalkozásomban segítségemre voltak. Köszönetét kell mondanom Dunafoldvár érdemes képviselőtestületének, amely anyagi támogatásának felajánlásával előre biztosította az intézet fenmaradását, különösen pedig a városi főjegyző, Niefergall Nándor urnák, aki legmesszebbmenő jóindulatának biztosításával bátorságot öntött belém az előkészületek megkezdésére és gyakori, őszinte érdeklődésével bizonyságott tett arról, mennyire szivén viseli ezen kulturális ügy érdekét. Le nem róható hálával tartozom Schmidt László vezérigazgató urnák, aki fáradságot, csüg- gedést nem ismerő tevékenységével tulajdonképeni megalapítója volt az iskolának, akinek buzgó munkálkodása nélkül talán nagyon sokáig kellett volna várnia Dunafüldvárnak arra, hogy polgári iskolája felállittassék. Érdemei, ainig ez intézet fenmarad s hiszem, hogy az beláthatatlan időkig fog tartani, feledésbe menni nem fognak. Hálás köszönettel kell megemlékeznem Niertit iskolaszéki elnök úrról, aki mindjárt az első pillanatban felkarolta és magáévá tette ezt a valóban pártolásra méltó eszmét, köszönetét mondok továbbá Bodor György és Gauzer Ignác biró urüaknak, akik a polgárság között hangoztatták a polgári iskola fontosságát, valamint az iskola minden barátjának és pártfogójának, akik esetleg tudtomon kívül tettek az iskolának szolgálatot. Végül a legkedvesebb kötelességemnek érzem a legmélyebb és legőszintébb hálával megemlékezni Dunafoldvár érdemes tanitói karáról, melynek tagjai hozzájuk méltó lelkesedéssel fogadták a polgári iskola felállításának hírét, ezúton is kérem őket, hogy jóindulatukat az intézet részére továbbra is őrizzék meg, hogy arra a szilárd alapra, melyet fáradságos munkájukkal elkészitettek, ép oly szilárd és rendíthetetlen, az alaphoz méltó épület kerüljön. Lelkes szavakat intézett ezután az igazgató azokhoz a szülőkhöz, akik aggódó szívvel és féltő gonddal óhajtván biztositani gyermekeik jövőjét, őket már az iskolába beíratták. Biztosította őket, hogy a tanári kar a telhető legnagyobb igyekezettel azon lesz, hogy a családok legféltettebb legdrágább kincsei, a gyakorlati és elméleti tudományok elsajátítása mellett vallás erkölcsi alapon álló, hazafias nevelésben részesüljenek. A többszöri helyesléssel fogadott lelkes és tartalmas megnyitó a közönség lelkében is visszhangra talált. Dr. Lévai Dezső válaszolt a megnyitóra, biztosította az igazgatót s iskoláját a közönség, állandó rokon szén véről s lelkes szavakkal ismertette az iskola fontosságát. Az ünnepi megnyitót a Szózat zárta be. A most még két osztályú kis iskola első növendékei hangjai újra a közönség szivéhez értek s együtt énekeltek a tanulókkal. Tehát megnyílt a várva-várt iskola! Az igazgató megnyitója mutatja ennek jelentőségét, ö ha Dunafoldvár társadalmának minden osztálya belátja annak szükségességét, ezen iskola egyike lesz a polgári fiúiskolák legnépesebbikeinek s akkor az állam szívesen odaadja a nevét, amit hosszú évtizedeken át megtagadott s akkor „Dunafoldvár igazsága“ teljes győzelmet arat. Az igazgató elhangzott megnyitója elég biztosíték az iskola derék, becsületes vezetésére. A szó azonban sokat ér, de nem a legtöbbet. „A szellem, melynek utjain haladunk, a legfőbb.“ Hogy a tanulók valláserkölcsös és hazaiias nevelése meg lesz, az igazgató s a tanári kar erre elég biztosíték 1 Crassus. Házszentelés. Bensőségteljes és lelkes ünnepély keretében szentelték meg múlt vasárnap a szekszárdi róm. kath. olvasókör ujonan emelt szárnyépületét. A mintegy 800 tagot számláló s tehát a város legnépesebb társasegyietét képező, hazafias szellemben vezetett kör, amely kiváltképen Szabó Géza hittanár, ügyvezető elnök páratlan buzgalmu vezetése mellett Szekszárdnak legélénkebb életet élő egyletévé fejlődött, az uj építkezés folytán a tagok számának megfelelő s azok kényelmi igényeit is kielégítő helyiséget nyert, ami további fejlődésének útját is egyengeti. Az ünnepélyre a tagok nagy számban gyülekeztek a köri helyiségben, ahonnan zászló alatt a belvárosi, templomban tartott Istentiszteletre vonultak. Elénk örömet keltett a tagok között, hogy az ünnepélyen részt vett Dönj Pál Békésvármegye főispánja, akinek neje a köri zászlószentelésnél a zászlóanyai tisztet töltötte be s aki a templomi menetben is részt vett, dr. Szentkirályi Mihály, városunk polgármesterével. A dr. Fent Ferenc, szentszéki tanácsos, plébános által tartott szentmise után a körbe tértek vissza a tagok, ahol dr. Fent Ferenc beszentelte az uj helyiséget, melyet Szabó Géza ügyvezető elnök lelkes beszéddel adott át a használatnak, Weildl Gyula köri tag pedig hatásosan elszavalta a „1 lázfelszentelés“ c. költeményt. Délben 117 teritékü diszebédet tartottak, melyen az első felköszöntőt dr. Fent Ferenc, a kör egyházi elnöke mondotta gróf Zichy Gyula inegyéspüspükre, a kör fővédnökére. Szabó Géza Döry Pálra és nejére, Döry Pál Szabó Gézára, Adler N. János a kör tagjaira, dr. Fent Ferenc Döry Pálra, Szabó Géza gróf Apponyi Géza főispánra, a kör diszelnökére és Adler N. Jánosra, Uglár János az épületet emelt munkásokra, Horváth Ignác dr. Fent Ferencre és Szabó Gézára, Frey János világi elnök az ösz- szetartozandóság érzésének ápolására, Rill József ékes rigmusokban Döry Pálra, dr. Fent Ferencre és Frey Jánosra, ' Szuliman György az úri osztályra, Szabó Géza Stoll Alajosra, Traiber Tivadarra, Lauschmann Ferencre és Zarubay Ferencre, Molnár József vármegyei mezőgazda- sági előadó Szabó Géza szüleire és Fink Kálmán kir. tanácsos, pénzügyigazgatóra, majd az ipartestületre és annak elnökére, André Istvánra emelte poharát. Felköszöntőt mondottak még Tumő Antal, Piánk Gyula, ifj. Wendl István, André István stb. Az ebédről dr. Fent Ferenc indítványára üdvözlő sürgönyt küldöttek Döry Páiné Öméltóságának, a zászlóanyának, aki a következő sürgönnyel köszönte meg a figyelmet: „Szives megemlékezésüket köszönve, gondolatban én is magukkal ünnepelek. Szívélyes üdvözlettel Döry Pálné.u Az ebéd befejeztével megkezdődött az uj, földalatti tekepályán a versenytekézés. Az uj pályán az első dobást Döry Pál főispán tette. Az ünnepélyt kiválóan sikerült táncestély fejezte be, amely a legvigabb hangulatban reggelig tartott. Gróf Zichy Gyula püspök az ünnepély alkalmával a következő sürgönyt küldötte az egyesületnek : „Sziből örvendek a szekszárdi kath. kör újabb és hatalmas fellendülésének, melynek kedves és értékes bizonysága a mai ünnepély. Midőn a kör tagjait és támogatóit ezen alkalommal is főpásztori szeretettel üdvözlöm, a kör fejlődésére és virágzására Isten áldását kérem. Gróf Zichy Gyula, pécsi püspök“. 3 Gróf Apponyi Géza főispán pedig a következő siirgönyi üdvözletét küldötte: Lasnitzhöhe szept. 4. „Az egybegyült tagoknak üdvözletét, a kibővült kör megnyitási ünnepélyéhez üdvkivána- tait küldi Apponyi, főispán“. VÁROSI ÉLET. Városi közgyűlés. Szekszárd r. t. város képviselőtestülete dr. Szentkirályi Mihály polgár- mester elnöklete alatt f. hó 9-én tartotta meg őszi rendes közgyűlését, melyen a következő határozatokat hozták. 1. A jegyzőkönyv hitelesítésére Stockinger János és Vesztergombi István kérettek fel. 2. Az állami óvódára a használati jognak az állam javára való bekebelezése megengedtetett. 3. A menedékházak 1908/9. évi költségvetését elfogadták s a 3°/o óvódai pótadó kivetését elhatározták. 4. Az iparos tanonciskola 1908/9. évi számadását és 1909/10. évi költség- vetését elfogadták s megbízták a polgármestert, hogy a hiányra államsegélyt kérjen. 5. Áz 1909. évi költségvetést elfogadták. E tárgynál igen élénk vita fejlődött ki, az e tárgybani alispáni leirat felett, melyben a képviselőtestületi tagok egy része az alispán illetéktelen beavatkozását látta. 6. Az 1910 évi költségvetést a közgyűlés szintén elfogadta. E tárgynál dr. Éri Márton, Kamarás Béla és dr. Horváth Jenő az utca öntözés hiánya, majd dr. Éri a sétatér gondozatlan volta miatt szólalt fel. A szálló tételénél heves vita folyt az alispánnak a terem elzárását rendelő határozata miatt, melyben részt vettek dr. Albers Rezső, dr. Éri Márton és Horvát Jenő. 7. A hivatalos órák tárgyában hozott felsőbb hatósági határozat megfellebbezését egyhangúlag elhatározták. Kardos József kérelme tárgyában mivel ingatlan átengedéséről van szó, október 9-én tűztek ki közgyűlést. Wolf Arnoldnak a korai szüretelés tárgyában beadott kérvénye felett a közgyűlés napirendre tér, mert ezen ügy már úgyis tárgyalás alatt van a hatóságoknál. Budai János fogyasztási adóját leírták. Interpelláltak Szulimann György a csatári, remetei utaknak a város által leendő átvétele tárgyában beadott kérvény el nem intézése miatt. Szabó Géza képviselőtestületi tag a sétatér sötétsége miatt. Török Béla és dr. Albersz Rezső pedig Molnár rendőrkapitány ügyében. Elnöklő polgármester az utak átvételére feleli, hogy az még tárgyalás alatt van A sétatér világítása érdekében javasolja, hogy a képviselőtestület határozza el, hogy oda még 2 villanylámpát állít, mely javaslat elfogadtatott. A rendőrkapitány ügyében pedig feleli, hogy az még tárgyalás alatt áll. HÍREK. — Személyi hírek. Apponyi Géza gróf főispán, f. hó 9-én Szekszárdiba érkezett s itt elnökölt a 10-én megtartott közigazgatási bizottsági ülésen. Döry Pál, Békésvármegye főispánja, múlt vasárnap reggel, a kath. kör házszentelési ünnepélyére Szekszárdiba érkezett s innét hétfőn utazott vissza székhelyére. — Kirendelés. Az igazságügyminiszter Rot- hauser Illés gyönki gyakorló ügyvédet a szekszárdi kir. ügyészség kerületébe ügyészségi megbízottá rendelte ki. — A szekszárdi búcsú. A Kisasszony-napi szekszárdi búcsú az idén is a szokott látogatottságnak örvendett. Körmenetben és magánosán, gyalog és kocsin ezer és ezer hivő kereste fel a búcsú alkalmával a Remete-kápolnát, melyben Kapossy Iván s. lelkész mondott nagymisét, ezután pedig Mosgay Sándor újvárosi plébános magyar és Koch Gyula német szentbeszédet. Délután 5 órakor Mosgay Sándor plébános litániát tartott a kápolnában. — Visszavont áthelyezés- A vallás- és köz- oktatásügyi miniszter a szekszárdi főgimnázium jeles képzettségű és közszeretetnek örvendő tanárának, László Gézának Tordára történt áthelyezését visszavonta. — Képviselőnk beszámolója Szabó Károly, kerületünk érdemes képviselője, a következő sorrendben tartja meg képviselői beszámolóját: Szept. í2-én: Sárpiiisen, Decsen, Ocsényben, 19-én Sió- agárdon, Mőzsön, Tolnán, 26-án Várdombon Bá- taszéken, Szekszárdon, október .?-án: Alsónyéken, Bátán.
