Közérdek, 1909 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1909-01-02 / 1. szám

1909 január 2 KÖZÉRDEK 3 :lsőbb egyházi hatóság mindent elkövet, hogy i a kétségtelenül visszás állapot (t. i., hogy ott, rindlicsaládban a protestáns gyermekek minden állás oktatás nélkül nevelődnek fel) mielőbb legszünjék.“ Ily intézkedésekről én még sem hi- atalos, sem magán utón nem értesültem, de re- íénylem, hogy meg fog történni. Visszatérve az egyke-iigyhöz, ismétlem, ogy vallásoktatás és prédikálás itt nem segit okát, mig a nép meg nem győződik arról, hogy gyermek áldásnak, mint Isten áldásának hálás lfogadása nemcsak Isten iránt, a haza és em­eri társaság iránt, hanem főként önmaga iránt aló kötelesség, melynek megszegői nemcsak a ulvilágon, hanem már az életben is keservesen uinhődnek. Erről kell a népet felvilágosítani és neggyőzni; erre céloz azon indítványom, me- yet az egyke-ügyben kiküldött bizottságnak leesés figyelmébe ajánlottam s Kardos ur elle- lére is ismételve ajánlok. Kölesd, 1908. december 22. Lágler Sándor Dr. Moldoványi István f A szeretet szent ünnepén az isteni Gond­viselés mély gyászba döntött egy köztiszteletben illő úri családot. Dr. Moldovámji István m. kir. közigazgatási bíró Budapesten, a múlt hó 25-én nosszas szenvedés után elhalt. Dr. Moldoványi István szépséges pályát futott meg, Bonyhádon ízületeit 1858 január hó 18-án, középiskolai ta­nulmányait a pécsi kath. főgimnáziumban végezte, hol kitüntetéssel tette le az érettségit 1874-ben A jogot is ugyanitt végezte 1878. évben. 1878 május hó 16 án a jogtudományi államvizsgát is kitüntetéssel tette le. Éne május hó 19-én Ma- letter Rudolf hírneves irodájának, az ismert jogásznak patvaristája lett. E közben az 52. gyalogezred kötelékében 1878. év augusztus havában, mint tartalékos hadnagy november hóig részt vett a boszniai okkupációban. Ennek da cára már 1880. évi junius hó 5-én a kolozsvári egyetemen jogtudorrá avattatott, majd pedig 1881. október hó 21-én. kitűnő sikerrel Budapesten megszerezte ügyvédi diplomáját. Ezzel kezé­ben özvegy édes anyát és nővérét gyámolitva, Szekszárdon 1881. évi november hó 27-én ügy­védi irodát nyitott és ugyanott boldog családi életet kezdett Ujfalussy Jolánnal. Rövidre ezután, 1882. augusztus havában szülővárosába köl­tözött, átvevén Muttnyánszky Béla ügyvédi irodáját. Szakismerete, nyílt őszintesége, mérhe­tetlen szorgalma és e közélet terén kifejtett ön­zetlen tevékenysége nemcsak szülővárosában biz­tosította az általános szeretetet és tekintélyt szá­mára, de Tolnavármegye törvényhatósága is hono­rálta e kiváló tulajdonságokat s mint Tolnavár- megye bizottsági tagja, 1887. évi március hó 22-étől mint tiszteletbeli tiszti ügyésze jelentős szerepet vitt a közéletben. 1896 évi december hó 4 én közigazgatási itélőbiróvá nevezték ki, hol is képességei elismeréséül 1908. május 5-én a hatásköri bírósághoz itélőbiróvá választották meg. Moldoványinak közigazgatási bíróvá történt kineveztetéséből politikai tőkét kovácsoltak az akkori lapok, heves szemrehányást téve Perczel Dezsőnek, ki az egyszerű vidéki fiskálist ilyen magas és előkelő állásba emelte. Hát Moldoványi lelkesen karolta fel Perczel Dezső választási ügyét minden alkalommal, de hogy kevés ember volt olyan rátermett s állotta meg becsülettel a helyét a magas biró polcon mint ő, azt is kész­séggel kell elismerni mindenkinek. Moldoványi képességeit leginkább biró társai honorálták. Ki­válóan szorgalmas éles (judiciumu elme volt. Irodalmilag is sokat fáradt a bíróság határoza­tainak összegyűjtésével. Halála tehát gyász, szo­morúság nemcsak minekünk, akik ismertük, de mondhatjuk az egész közéletre. Az elhunyt holttestét Szekszárdra szállítót ták s itt temették el általános nagy részvét mel­lett. A temetésen a közigazgatási bíróságot Szi- lassy Aladár közig, bírósági tanácselnök képvi­selte, ott volt Selcz József kúriai bírói is. A vár­megye tisztikara testületileg jelent meg Simont- sits Elemér alispán vezetése alatt, Bonyhádról is többen jelenvoltak és ott volt Szekszárd intelli­genciája is csaknem teljes számban. A család a kö­vetkező gyászjelentést adta ki: özv. dr. Moldoványi Istvánná születet Uj­falussy Ilonka, mint az elhunyt neje úgy a maga, valamint gyermekei: Pista, Etelka, Jolánka, Ilonka, Jenő, Erzsiké, özv. Moldovány Józsefné szül. Szép Ételka mint édesanya, Moldoványi Etelka nővére, Ujfalusy Lajos apósa, Ujfalusy Lajosné szül. Dória Róza anyósa, úgy a ma­guk valamint az összes rokonság nevében is mély fájdalommal tudatják, hogy a forrón sze retett férj, édesapa, fiú, fivér, vő és rokon dr. Moldoványi István m. kir. közigazgatási biró folyó hó 25-én reggel 5 Vs órakor, életének 50-ik évében, hosszas szenvedés és a haldoklók szent­ségének ájtatos felvétele után az Urban jobblétre szenderült. A drága halott földi maradványa e hó 26 án délután 3 órakor fog a gyászházban (I., Bors-utca 6.) a róm. kath. egyház gyász­szertartása szerint beszenteltetni és Szekszárdra szállítva, ott folyó hó 27-én d. e. 10 órakor újólagos beszentelés után az alsóvárosi temető­ben a családi sírboltban örök nyugalomra he­lyeztetni. Budapest, 1908. december hó 25-én. VÁROSI ÉLET. Városi közgyűlés. Szekszárd város képviselő­testülete 1909. évi január hó 2-án d. u. 3 óra­kor a városháza nagytermében rendkívüli képvi­selőtestületi közgyűlést tart a következő tárgyso­rozattal: 1. Őrffy Lajos választási elnök értesí­tése a képviselőtestületi tagok választásáról. 2. Előterjesztés a magyar aszfalttársaságnak járó összegnek egy összegben való kifizetése és ennek kölcsönvétele tárgyában. 3. A mezőrendőrségről szóló szabályrendelet megállapítása. 4. Frank Miksa kérvénye az ártézi viz használatára vonat­kozó szerződés meghosszabbitása iránt. KÖZSÉGI ÜGYEK. — Községi tisztnjitások. A megejtett köz­ségi választásokról vett értesüléseink szerint a választások eredményéről a következőkben szá­molunk be. Alsóndnán: J. biró dóth Jakab, II, biró Turbán Jakab, pénztárnok Rohmann Péter, közgyám Paul Péter : elöljárók : Schmidt Jakab, Merkler Jakab, Planics Nesztor. Schmidt Dániel. — Várdombon: I. biró ifj. Schamberger Antal, II. biró Schmidt Péter, pénztárnok Bősz Ádám, közgyám Gender György; elöljárók: Babich Ádám, Schiller József, Pribenszki Alajos, Strau­ber István. — Harcon : I. biró lett ifj. Renczesi János, II. biró Doszpod Pál, pénztárnok Vörös István, közgyám Vörös Pál ; elöljárók; Eul János Pesti, Pere János .Konkoly István Szűcs, Takács János Kul. — Ócsényben : I. biró Pap­rika János Horváth, II. biró ifj. Bódai János, pénztárnok Márkus Sándor, közgyám Keserű János; elöljárók Tóth István Paprika, Tóth István Kis, Bálint János, Fülöp István Köl- kedi, Bencee János, ifj. Németh István, Ábró János Kis, Kis János Kovács. — Sióagárdon: I. biró Szűcs József Fekete, II. biró Romlási Mihály Fejős, pénztárnok Sághi István Grénus, közgyám Finta Mihály Péter ; elöljárók Málinger József Fejős, Tóth György Kis, Loboda Mihály Barsi, Sághi István Málinger, Páli József, Náv- reczki József Árvái. — Bátán I. biró Sümegi Mihály, II. biró' Máté Mihály, pénztárnok Hj. Szántó Mihály, közgyám B. Tóth Mihály ; elöl­járók Siki Csopor Imre, Kis János, Németh Imre, Berta István, Kovácska István, M. Tóth István. — Sárpilisen I. biróB. Kovács János, II. biró Cze- czei János, pénztárnok Dávid János, közgyám Kalmár János ; elöljárók Döme János, , Egyed István, Kis István, Paprika Asztalos István. — Tolnán: I. biró Ezer József, II. biró Kaiser János, pénztáros Steinbach János, ellenőr Ka­pitány Ferenc. — Mözs: I. biró Werner János Kurtnacker, II. biró Varga János, pénztárnok Valentin János Föglein, közgyám Hegedűs J. Doszpor. — Alsónyék : I. biró L. Kovács János, II. biró Nagy István, pénztáros Magyar István, közgyám K. Tóth István. — Gindlicsalád: I biró Bernrieder József, II. biró Lázár György, helyettes biró Pintér Ferenc, pénztárnok Braun Ádám, Közgyám Szabó János. — Bátaszéken: I. biró Tafner János, II. biró Bakó Imre, pénz­tárnok Szobányi Mihály, ellenőr Kolbert János, közgyám Ritter Lőrinc. Kérjük a hátralékok bekül­dését s az előfizetések meg­újítását. HÍREK. — Előfizetőinknek, lapunk bará­tainak, munkatársainknak a legbol­dogabb újévet kívánjuk. — Személyi hírek. Gróf Apponyi Géza fő ispán az ünnepeket és az újévet családjával együtt Bécsbeu töltötte. Csávossy Béla nagybirtokos, a képviselőház volt háznagya, családjával együtt pár napot Szek­szárdon időzött s itt Simontsits Elemér alispán vendége volt. Dr. Szilassy Aladár közigazgatási bírósági tanácselnök december hó 27-én Szekszárdon részt vett dr. Moldoványi István volt közigazgatási biró temetésén. Dr. Selcz József kúriai biró, volt szek­szárdi kir. törvényszéki elnök pár napot rokoni körben Szekszárdon töltött. — Újévi tisztelgések A beköszöntött újév alkalmából régi hagyományos szokáshoz képest főnökeik előtt megjelentek a különféle hivatali ágazatok tisztviselői, hogy újévi szerencsekivá nataikat kifejezzék. A vármegyei tisztviselőkart Forster Zoltán főjegyző vezette Simontsits Elemér alispánhoz, hol formás, szép beszédben biztosí­totta őt a tisztikar törhetlen ragaszkodásáról. Az alispán tartalmas, közigazgatási ténykedésének egész programmját adó beszédben válaszolt. Nagy feladatott tűzött maga elé — agymond — anél­kül, hogy dicsekedni akarna, kijelenti, hogy Tolnavármegye közigazgatását az országban a legelső helyre akarja emelni, ."okát kívánt tiszt­viselőitől, de nem Kívánhatott annyit, hogy azok azt lelkiismeretesen ne teljesítették volna. Erre számit a jövőben is, mert tudja, hogy ő egy­magában, bármily erős is az akarata, nem sok sikert érbet el, ilyen lelkes, ügybuzgó, feddhetlen jellemű tisztikarral azonban semmisem lehetetlen. A közigazgatási pálya sok ódiummal jár. Magán érdekek ütköznek itt össze a közérdekkel s ott ahol a magán érdek háttérbe szorul, megszületik az — ódium. Mondhatja azonban, hogy a nagy- közönség alapjában véve igazságos s a megtett kötelesség az ódium mellett, meg a magánérdeket szolgálók lelkében is a tisztelet érzelmét váltja ki. Haladjon tehát a tisztikar a kötelességtel- jesités, hozzáférhetlenség utján, az ódium tövisét megtartja ő maga magának, a tisztelet és elis­merés babérját azonban teljes egészében átengedi a lelkes tisztikarnak, egyébként pedig hálásan köszöni az újévi üdvözletét. A gyönyörű beszéd természetesen óriási hatást keltett, a megjelent tisztikar lelkesen megéljenezte az alispánt, aki velük még sokáig kedélyesen beszélgetett. A tiszti­kar nagy része ezután Forster Zoltán főjegyzőt is megellem d vduöuícii, üteg iucg egy Kuienyre való fát hoz a tűzre. „Valami idő lesz, tekinte­tes uram, érzem a lábamban.“ Már sokszor hal­lottam ezt a mondását, de most egyszerre csak eszembe jut, hogy tulajdonkép mitől sánta az öreg. Meg is kérdezem tőle s mikor azon kezdi, hogy „nagy sora van annak“, leültetem a pat­togó tűz mellé, hogy meséljen. — „Éppen ma lesz ötven esztendeje. Ki­segítő jáger voltam odaát a „gesztenyés-völgy“- ben. Meg akartam házasodni és azon voltam, hogy minél előbb biztos kenyérbe jussak. így hát éjjel-nappal utána jártam az orvadászoknak. Szilveszter yoh, hozzá holdvilág, igy hát kimentem lesre. Éppen éjfélt konditott a dorom- lási toronyóra — északi szél volt, odahozta a hangot —■ a mikor lövést hallottam a „Sasos“ felől. Persze rögtön arra tartottam, de a hegy­tetőn, ahol most a vágás van, egyszerre csak hárman, három felül nekem ugrottak- Elvették a puskámat és odakötöztek az „egyes szilfá“- hoz, ahol az urak falatozni szoktak a „keskeny hajtás“ után. Aztán ott hagytak, hogy fagyjak meg. Meg is fagytam volna, ha az egyik vissza nem jön s meg nem itat pálinkával. Megsajnált, de kiszabadítani nem mert . . . Másnap délután találtak rám s a főerdész ur beküldött á kórházba. Akkor kezdtem jaj gatni, mikor bevittek a meleg szobába. Azt mondták, csak a pálinka tartotta bennem az éle­tet, de húshagyóig feküdtem a kórházban s azóta nyomorék vagyok. De a hóhérjaim megkerültek. Az egyik meghalt a börtönben, a másikat agyon­ütötte a fa, de a ki a pálinkát adta, az ma is él Amerikában . . . Hja bizony, keserves Ujévnapja volt az!“ Aztán kiment az öreg lefeküdni . . . Én is kilépek egy perezre az udvarra. A doiomlási óra most üti a tizenkettőt, az északi szél idehozza a hangot, csak úgy, mint félszá- ^atdal azelőtt ! ■ T,'hÉ~ -

Next

/
Oldalképek
Tartalom