Közérdek, 1909 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1909-08-07 / 32. szám
1909 augusztus 7 KÖZÉRDEK kapitány részére adott szabadságról. 2. Janosits Károly főjegyző kérvénye szabadságidő engedélyezése iránt. 3. Az 1909. évi költségelőirányzatra vonatkozólag kiadott alispáni felhívás bemutatása. 4. A báró Augusz árvaházi-alap kertjének megvétele iránti határozathozatal. 5. A csendörkerületi parancsnokság átirata a csendőr laktanya építés feltételeinek megváltoztatásairánt. 6. A közigazgatási bizottság határozata a Magyar- és a Béri-Balog Ádám-utcai menedékházak áthelyezése iránt. 7. A nyilvános mulatságok és előadások, valamint látványosságok rendezése es engedélyezéséről szóló szabályrendelet megállapítása. 8. Miniszteri rendelet az ingatlanok telekkönyvi átírása után fizetendő városi átirási- dij tárgyában. 9. Hauck Antal, az iskolaialap- vagyonhoz tartozó földek volt bérlőjének kérvénye hasznos beruházások megtérítése iránt. 10. Ugyanannak kérvénye óvadék kiadása iránt. 11. Hetli Lajos és társai kérvénye az iskolai alapvagyon földterületén levő vincellér lakásnak az előző bérlőtől való átvétele iránt. KÖZSÉGI ÜGYEK. Volt-e, van-e, vagy lesz-e 800 kataszteri hold Dunája Tolnának?! Nagy és igen fontos okaim vannak nekem — kit Tolna község képviselőtestülete, annak idején az összes, Tolnára vonatkozó térképek lölkutatására küldött ki — miszerint a címben fölvetett kérdésekre szerény tehetségem szerint, most és nyilvánosan válaszoljak. A legrégibb kataszteri birtokiveink tanúságai szerint Tolna község mint erkölcsi testület nevén 800 és néhány kát. hold Duna igenis föl van véve. Köztudomású tény pedig az, hogy a kataszteri fölmérések mindig az akkori tényleges birlalónak nevére történnek. Nincs, de nem is lehet szándékomban Tolna községének akkori birlalói jogát kétségbe vonni, annál kevésbé, mert a község eme jogát az akkori uradalmi megbízott is elismerte. Elismerte pedig azáltal, hogy kataszteri birtokkönyvünket aláírásával, abban az időben még Ozorán, hitelesnek nyilvánító. Mielőtt azonban a címben fölvetett első kérdésre a választ megadnám, kell, hogy elmondjam miként jutóit, vagy juthatott Tolna községe a 800 és néhány kát. hold Dunának kataszteri tulajdonába. Ismervén a helybeli tényleges körülményeket, meggyőződésem, hogy a kérdéses Duna csak úgy juthatott Tolna tulajdonába, hogy a Duna sodra, a jobbágyság fölszabadítása után, az uradalom által Tolna határéul kijelölt területből 800 és néhány kát. holdat beszakitott. A beszakadt rész pedig egyesek nevére kataszteriig fölvehető nem volt és igy a községre — mint amelynek határából a kérdéses Duna képződött — lett kataszteriig íölvéve, illetve fölmérve. Más eset, szerény nézetem szerint, a birlalói jogra alapul nem szolgálhatott, nem pedig azért, mert a község eme területét sem mint vizet, sem mint földet az uradalomtól nem kaphatta. Mi abból tűnik ki leginkább, hogy a községnek soha halászati joga nem volt és ilyen nagyobb területű föld- tulajdonról sem tud senki semmit. Mindezek után a címben föltett első kérdésre válaszom ez: Tolnának igenis volt 800 és néhány kát. hold Dunája. A második kérdésre röviden azt kell kijelentenem, hogy Tolnának a jelenben Dunája nincs, mert köztudomásúlag a »Magyar Telepitő- és Parcellázó Bank« azt a halászati joggal együtt, medrestül eladta. Ami végre a harmadik kérdést illeti, hogy t. i. lesz-e Dunája Tolnának, arra a végleges válasz majd csak akkor lesz megadható, ha a partijog iránti — a község által folyamatba tett — pörnek vége leend. Mely porhoz végtelen fontos adatként fog majd szolgálni az a határvonal megállapítás, melyet Tolnavármegye alispánjának rendeletére, Tóth Henrik állami főmérnök ur, lelkiismeretes pontossággal, az uradalom és község közt a jelenben eszközöl. Ezután fogunk ugyanis nyitjára jönni azon közforgalomban levő mondásnak, mely szerint Tolna község határa vagy nagyobb 40 kát. holddal vagy 800 és néhány kát. holddal kisebb, mint volt a jobbágyság fölszabadításakor. Szóval ki fog tűnni, hogy Tolna határából 800 és néhány kát. hold a Duna által elsodortatott, mely körülmény egyben azt is bizonyítani fogja, * Nem ismerjük tüzetesebben ezt a kérdést, de mindenesetre érdekes jogesetről van szó, közöljük tehát a beküldött közleményt, úgy, ahogy kaptuk. hogy Tolnának Dunája, ha jelenleg nincs is, de a jövőben biztosan lesz! Adja Isten, hogy úgy legyen ! Tolna, 1909. augusztus 1-én. Horváth Ferenc rk. oszt. tanító és közs. képviselő. HÍREK. Egy szál kenderről. A szekszárdi ké%z kendergyárról Szólhatnának most már az ódák, S egy szál kenderről rímelek im csak, — Amit termelt Kánaán-Ózsák. Majd négy méter magasra tört ez, Aki csak látja: szája kitátva . . . De mondják, hogy akár be se csukja, l an ott kinn, ilyen, pár száz hold számra. Szóval tréfál csak velünk a végzet: Csirába fojtja szép, színes álmunk, De megnöveszti égig a kendert, Tán hogy utólag — csurogjon nyálunk: Mért lett faces a — gyárunk?! Gyutacs — Személyi hírek. Dr. Szentkirályi Mihály polgármester f. hó 1-én visszatért szabadságáról és elfoglalta hivatalát. Totth Ödön vármegyei tiszti ügyész f. hó 1-én kezdte meg négy heti szabadságát, melyet Balatonfürdőben tölt. Távolléte alatt a t. ügyészi teendőket, dr. Orfí'y Gyula tb. t. ügyész végzi. Fink, Kálmán kir. tanácsos pénzügyigazgató. e hó 3-án megkezdte szabadságát s a napokban Kassára s onnan fürdőre utazik. Távollétében a szabadságáról most hazatért Brey Imre p. ü. tanácsos, helyettes pénzügyi igazgató helyettesíti. — Domokos nap. Tihanyi Domokos kir. tanácsos, tanfelügyelőnek most szerdán volt a nevenapja, amely alkalomból tisztelői tömeges gratulációval halmozták el. — Elnevezés. A király dr. Kramolin Ernő budapesti VII. kerületi járásbirósági albirót, jelenlegi székhelyén járásbiróvá nevezte ki. — Csoda kender Bámulni árnak azt a hatalmas kendertáblát, melyet az ózsáki gazdaság ős-televény földje produkált. A napokban Szekszárdra is behoztak mutatónak egy szál kendert, amely 3*/a méteres volt. Szemtanuk állítása szerint majdnem ilyen magas ott kinn az egész pár száz holdas kender-vetés. — Előléptetés Rothermel Károly, báta- széki vasúti pénztárost, Erhardt Henrik bonyhádi nyug. állomásfőnök vejét, Jákóra, (Somogy m.) állomásfőnökké nevezték ki. — Áthelyezés. Thurzó Vilmos, bonyhádi csendőrségi járásőrmestert saját, kérelmére Sopronba helyezték át — Áz internátus tervei. A közoktatásügyi miniszter tudvalevőleg tárgyalást folytatót Szek- szárd r. t. várossal egy itt létesítendő főgimnáziumi internátus ügyében s megbízta dr. Szentkirályi Mihály polgármestert, hogy az internátus terveit készíttesse el. Polgármesterünk felhívására a terveket Dicenty, László ez a szép tudásu, úgy a jóizlés, mint minden tekintetben megbízható építész már el is készítette s e héten nyújtotta be dr. Szentkirályi Mihály polgár- mesternek, ki bizonyára sietni fog, hogy a miniszternek, főispánunk hathatós közbelépésével megszerzett kétségtelenül jóindulata ebben a Szekszárdra nézve oly fontos s főgimnáziumunkra nézve pedig egyenesen életkérdést jelentő dologban — mihamarabb véglegesen is dönthessen, még mielőtt a magas politika őszi hullámzása esetleg keresztül vonhatná, a mi szép kilátásainkat. — Gyémántmise. Szántó Zsigmond nyug. kajdacsi róm. kath. plébános, f. hó 8-án d e. 8 órakor, aszekszárd-belvárosi templomban tartja gyémántmiséjét. — Helyetesittés. Bajó Pál, központi járási főszolgabíró a Tafíner Zuárd nyugdíjazásával megüresedett bátaszéki 11-od aljegyzői állásra Várkonyi István gindlicsaládi aljegyzőt helyettesítette. — Az ügyvédi kamara köréből. A pécsi ügyvédi kamara dr. Sándor Béla ügyvédet Paks 3 székhellyel és dr. Eisenberg Bernát ügyvédet, Bonyhád székhellyel, a kamara ügyvédi lajstromába folytatólag felvette. — A Dnnavédgát társulat n] segédmérnöke. A szekszárd—bátai Dunavédgát társulat Bodorik József mezőtúri mérnököt \ álasztotta meg segédmérnökké. — Eljegyzés Kemény Béla, budapesti dohányjövedéki tisztviselő, eljegyezte Mikosevics Ilonkát Szekszárdról. Ifj. Tenclinger Lajos földbirtokos, József- pusztai bérlő eljegyezte Breslmayer Boriskát, Breslmayer József tolnai ügyvéd leányát. — Egy altábornagy ünneplése. Schiippen- bach István gróf altábornagy, mint Kacskovics Antal fornádi nagybérlő vendége, családjával együtt múlt héten fejezte be nyaralását s visszatért pécsi állomás helyére. Bucsuzása alkalmával a környékbeli fiatalság a fornádi kastélyban nagyszabású kerti mulatságot rendezett, amely a legjobb hangulatban reggelig tartott. A lombos alagutak, ezüstös fenyőcsoportok a holdvilágos hangulatban pompás képet nyújtottak, melyet még érdekesebbé tett fehér ruhája, a hölgyeknek és uraknak, (mert tenniszruha volt előírva) akik a parkban sétálva hallgatták a táncpauzák alatt a cigányzenét. A mulatságot tenniszverseny előzte meg. Telekkönyvvezetők gyűlése A Telekkönyvvezetők Országos Egyesülete szeptember hó 5-én délelőtt 11 órakor tartja rendes közgyűlését Budapesten (V., Alkotmány-u. 15. sz. földszint 1.). A közgyűlés tárgysorozata a következő: 1. Elnöki jelentés. 2. A könyvek és számadások megvizsgálásáról szóló számvizsgálói jelentés. 3. A beterjesztett számadásokról való határozathozatal. 4. A jövő évi költség- vetés megállapitása. 5. A felebbezések elintézése 6. Az egyesületi tisztviselők tiszteletdijának megállapitása. 7. Esetleges indítványok-. Amennyiben a közgyűlés a kitűzött időben határozat- képtelen lenne, a közgyűlést szeptember 8-án tartják meg ugyanott. — Nyugiázás és köszönet A bátaszéki önkéntes tüzoltó-testület f. hó. 1-én megtartott mulatsága alkalmával felülfizetteit: Návay Emilné 5 koronát Góczy Nép. János, Stasser Lajos Mohács, Marosi Mihály, Schuller József, Mayer István, Öllé Mihály, Hermann András 1 — 1 koronát. Úgy a nemesszivü adakozók, valamint az igen tisztelt hölgyek, akik a világposta levelezőlapjait oly buzgósággal árulták, fogadják legőszintébb köszönetünket. A parancsnokság. — A tízforintos bankjegyek. Az Osztrák- Magyar Bank 1901. szeptember 2-iki hirdetményével bevont, 1880. május elsejei kelettel ellátott »Tizforint«-os o. é. bankjegyeit, amelyeket a bank főintézetei és fiókjai ez idő szerint még becserélnek, ez évi augusztus 31-ike után sem beváltásra, sem becserélésre el nem fogadják és e nap után a banknak az említett bankjegyekkel szemben való minden kötelezettsége megszűnik. — Kinevezés uradalmi intézővé. Fejős János okleveles gazdászt, Fejős Károly szekszárdi mérnök fiát, a fericanci (Szerém m.) uradalom intézővé nevezte ki. — Eucharisztikus kongresszus. Kölnben a héten eucharisztikus kongresszust tartanak. A kongresszuson Szekszárdról Szabó Géza hittanár vesz részt. — Az esküdtképesek lajstroma. Az esküdtszéki szolgálatra alkalmas szekszárdi polgárok 1910. évre érvényes alaplajstroma f. hó 2-tól 17-ig van a városházán, az iktatóhivatalban közszemlére kitéve, mely idő alatt ellene felszólalással lehet élni. — Halálozás. Tolnavármegye községi jegyzői karának ismét gyásza van. Egy fiatal tagját ragadta ki a halál hirtelenül a köz javára teljesített munkából. Zabján József gyulaji másodjegyző f. hó 2-án Pécsett váratlanul elhalt. Zabján a múlt pénteken nejével Pécsre ment, hogy neje egészségi állapota felől orvossal értekezzék. Ott mellhártyagyuladást kapott, mely az életerős, 38 éves férfiúval gyorsan végzett. Temetése Pécsett f. hó 4-én d. u. ment végbe s azon községe és a járási jegyző egylet is képviseltette magát s Kiss Pál főjegyző a község nevében díszes koszorút helyezett a ravatalra. A korán eleihunytat neje, szül .Németh Melánie gyászolja. A boldogult haláláról a járás jegyzői kara a következő gyászjelentést adta ki: »Alulírottak íájó szívvel tudatják szeretett kartársuknak, Zabján József gyulaji aljegyzőnek és a dombóvári járási jegyző-egyesület jegyzőjének, Pécsett, f, hó 2-án délután '^4 órakor rövid tartó szenve
