Közérdek, 1909 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1909-07-31 / 31. szám
4 KÖZÉRDEK 1909 Julius 31 tenni kíván Dunatöldvárért, a tervezett intézkedések azonban nem tartoznak a közgyűlés hatáskörébe — igy — amint már ezt megelőzőleg többeknek kijelentette, rajta lesz, hogy a duna- foldvári szolgabiróság egy-egy tisztviselője az említett községben gyakrabban kiszálljon. A 10 ezer korona útjavítási költségnek az állam által való átvétele ügyében a miniszterhez való felírás tárgytalan, mivel a törvényhatósági utak fenntartása a törvényhatóságok kötelessége sl.csak ha erre képtelenek, gondoskodik azok fenntartásáról az állam. Ennek az esetnek szükségessége azonban itt ez idő szerint még el nem következett. A magyarositási alap szétosztása is teljesen a szabályrendeletnek megfelelően történt, a jutalmak szétdarabolásával megszűnnék azok jelentősége, értéke. A lapi bortermelés korlátozása ügyében a többi törvényhatóság sőt képviselőház megkeresése — mivel a javaslat egyszerű figyelmeztetés és tájékoztatás kíván lenni a földmivelés- ügyi miniszter részére — célra nem vezető, mivel a kezdeményezésre úgyis a földmivelésügyi kormány hivatott s ez, ha helyesli a felvetett eszmét, úgyis megteszi a továbbiakat. A közgyűlés ezután az • állandó választmány javaslatához képest teljes egészében elfogadta a jelentést s megbízta az alispánt, hogy a paksi főszolgabirói lak építése ügyében a szükséges intézkedéseket megtehesse. A lapi bortermelés korlátozása ügyeben felírnak a föld- mivelésügyi miniszterhez s megkeresik a kereskedelmi minisztert is, hogy a baja—bátaszéki uj vasút menetrendjét hozza összhangzásba a szekszárd—bátaszéki vasút menetrendjével is. A belügyminiszterhez szintén felírnak, hogy a vármegyei költségvetésből törült 9956 korona 66 fillért póthitelként engedélyezze. Bátaszéket, Tévéit, Nagydorogot, Tamásit felhívják, hogy ha helyiséget adnak, ott a hordójelző hivatalokat a vármegye hajlandó felállítani. Stern Árpád Tolnát is szeretné eme községek közé besoroztatni, Simontsits Elemér alispán felszólalása szerint azonban ez lehetetlen, mivel csak azokról a helyekről lehet szó, ahol már voltak hitelesítő hivatalok. Ezután többek írásbeli beadványára a 717.000 koronás közúti kölcsön ügyében kiküldött bizottságnak jelentését vették tárgyalás alá. Az igazi szakértelemmel összeállított jelentés konstatálta, hogy a beadott ajánlatok közül a Magyar Jelzálog Hitelbanké a legolcsóbb (95*/* árfolyam mellett 51,0 százalék) igy a kölcsönt itt veszik fel. A bizottság azonban azt is konstatálta s azt a közgyűlés is akceptálta, högy ezen intézetnek 1907. évi ajánlata még ennél is kedvezőbb volt, a kölcsönt azonban felvenni nem lehetett, mivel a miniszter a vármegye határozatát jóvá nem hagyta. Kétségtelen lévén e miatt a vármegye károsodása, kérik a kereskedelmi minisztert, hogy az igy előállott kamat különbözetet, mely évi 2000 koronát tesz ki — szintén tárcája terhére vállalja el, egyébként megjegyzik, hogy a kölcsönt most is csak a kereskedelmi miniszternek a további útépítési segély megtagadását kilátásba helyező rendelete folytán veszik. fel. A vármegye 1908. évi számadását elfogadták. A tisztviselői nyudij-szabályrendeletet meg- felelőleg módosították. Elfogadták a dunaföldvári elöljáróságnak az 1876. XIII. törvénycikk 11. §-ban felsorolt hatáskörrel való felruházása ügyében alkotott szabályrendeletet is. A körorvosok rendelési és látogatási dijait szintén szabályrendelettel szabályozták. Úgyszintén elfogadták a munkásházak létesítésére vonatkozó szabályrendeletet is. Ezzel kapcsolatban letárgyalták az alispánnak a munkásházak létesítésére vonatkozólag nagy gonddal kidolgozott előterjesztését is. Az alispán ugyanis tüzetes tanulmány tárgyává tette a munkásházak építésének nagy szociális jelentőségű kérdését. Az összeírás szerint 1906, de a szükségesség mérvét tekintve 1187 ház építése volna kívánatos. Ezzel szemben a múlt évi közgyűlés csak 685 háznak megépítését mondta ki 1,290.600 korona költséggel. Ebből azonban a földmivelésügyi miniszter csak 750.000 koronának évi 2 százalékét vállalta magára s tekintve, hogy az akkor kontemplált építési költség házanként a telek 200 koronájával 1800 koronára emelkedik, a jelzett összegből csak 421 házat lehet megépíteni. A vármegye tehát azt határozta, hogy egyelőre csak 400 ezer koronát fordít erre a célra s 2 százalékos építési tartalékalap képzésével, a fizetendő kamatot 7 százalékban állapítja mag. A szükséges összeget a jegyzői, tisztviselői, állategészségügyi és Lym- burg Styrum alapból veszik kölcsön. Özv. Módly Lászlónénak 1232, Mihályffy Lajos árvaszéki iktatónaa 2296 és dr. Piringer Józsefnénak 507 korona nyugdijat szavaztak meg. Nagyobb vitát keltett a tolnai második gyógyszertár ügye. A közegészségügyi bizottság nem ja.asolta az uj gyógyszertár felállítását, mivel arra ott szükség nincsen. Ezzel szemben Stern Árpád bizottsági tag, a képviselő- testület állásfoglalását tartja a való állapotnak jobban megfelelőnek, kéri a főorvos és a közegészségügyi-bizottság véleményének felolvasását, hogy ezt pontonként megcáfolhassa. Mivel a felszólalónak módjában állott ezeket betekinteni, a közgyűlés a felolvasást mellőzi. A felszólaló ennek ellenére is aztán hosszasan bizonyítgatja a gyógyszertár szükségességet s egy- egy egyébként artatlan elszólásával maga ellen zúdítja a nagy forróságban kissé türelmetlenkedni kezdő bizottsági tagokat, Miután Török Béla egészségügyi bizottsági elnök erőteljesen síkra szállt a bizottság teljes jóhiszemű s a helyzet alapos mérlegelésén nyugvó véleménye mellett s röviden Simontsits Elemér alispán is megvédte az indokolásnak azt a részét, mely a még csak ezután létesítendő gindlicsaládi gyógyszertár jövendő érdekét is odasorolta a tolnai II. gyógyszertár felállítását ellenző érvek közé, a közgyűlés Fekete Gusztáv rövid felszólalása után nem járult hozzá a tolnai 11-ik gyógyszertár létesítéséhez. Decs községének gyógyszertár létesítési ügyét azonban pártolják, Lengyel is kap a bonyhádi gyógyszertárhoz tartozólag fiókgyógyszertárat. A Dunaszentgyörgyön létesítendő uj gyógyszertár éidekében Hátai Endre esperes, bizottsági tag emelt szót, de Simontsits Elemér alispán felszólalása után, úgy az itt, valamint a Dombóvárott létesíteni óhajtott második gyógyszertárra vonatkozó kérelmet is — elutasította a közgyűlés. Ezután gyorsabb lendületet vett a közgyü lés folyása. A Balatoni szövetség megkeresését, Árva- és Barsvármegye körlevelét a lelkészi fizetések 2400 koronára kiegészítése tárgyában, Abauj-Torna vármegye körlevelét a pártok egyesítése tárgyában, a Magyarországi munkások rokkant s nyugdijegyletének megkeresését, Arad szab. kir. város körlevelét a szab. kir. varosok közmunka kötelezettsége alól mentesítése iránt, a Kossuth muzeum, Orsz. magyar kertészeti egylet megkeresését, Győrvármegye körlevelét az utolsó nemesi felkelés megiratása iránt, Trencsénvármegye körlevelét a törvényhatósági tisztviselők fizetésrendezése, Hajduvármegya körlevelét a secularizaeió ügyében egyszerűen tudomásul vették, még Maros-Tordavármegye körlevelét a községi és körjegyzők fizetésének rendezése iránt, Fejérmegye körlevelét a takarmánytilalom szigorítása iránt, Szepesvármegye feliratát az árvapénzek kezeléséről szóló törvény módosítása iránt, Szolnok-Dobokavárme- gye körlevelét a kórházi tisztviselők fizetésrendezése ügyében, Aradvármegye körlevelét az osztrák-magyar bank készpénzfizetésének megkezdése iránt hasonszellemü felirattal támogatják, Arad szab. kir. város megkeresésére az aradi vesztőhely megváltására 500 koronát megszavaztak s a Nógrádvármegye körlevelében foglaltakhoz képest az alispánt megbízták a Madach sirem'ékére való gyűjtéssel. Az alispáni előterjesztések tárgyalásánál a cs. és kir. hadapród iskolánál létesített alapítványi helyre első helyen Kálmán Lászlót, második helyen Járó Károlyt, harmadik helyen Coriari Istvánt ajánlták. Az árvaszék által beszerzett nyomtatványokra 4400 koronát utalványoztak. Paks község 5-ik vásár tartása iránti kérvényét elutasították. A tiszti ügyészi véleménnyel előterjesztett ügyek legtöbbjét, igy Szekszárd r. tanácsú városnak a rendőrség, a mezőgazdasági-bizottság szervezése, a borbérlésre stb. alkotott szabály- rendeletét, a vízvezeték, csatornázás elkészítésére vonatkozó határozatát stb. jóváhagyták. Farkas Volf Ferenc dunakömlődi jegyzőt hivatalból leendő nyugdíjazásra felszólították. A vármegyei lótenyésztési bizottságban lemondás folytán megürült elnöki helyre Kovács Seb. Endrét megválasztották. A vajta—pálfai vicinális ut érdekeltségi körének megalakítása ügyében az érdekeltek meghallgatásával az alispánt megbízták. A közgyűlés vége felé még egy hosszasabb vita volt a bonyhádi keramit járdák ügyében. Schwetz Antal a képviselőtestületnek az összes járdák aszfalt járdára való átalakítása ügyében hozott határozatát pártolta, a közgyűlés azonban Simontsits Elemér alispán felszólalására a képviselőtestület hatál ozatát feloldta. Krachenfelsz József utkaparót évi 278 kot róna 48 fillér és Hauszknecht Ferenc őrmestert 1190 koronával nyugdíjazták. Tóth Ödön t. ügyésznek a kért szabadságot megadták. Miután pedig a főispán a jegyzőkönyv- hitelesítés idejét jövő hó 2-ára kitűzte s hitele- sitőkül Bodnár István és dr. Leopold Kornél bizottsági tagokat kijelölte, a közgyűlés délután 1 órakor véget ért. VÁRMEGYE. Közigazgatási bizottsági Qlés. Tolnavár- megye “közigazgatási bizottsága Apponyi Géza gróf elnöklesevei augusztus 11-én tartja legközelebbi ülését. VÁROSI ÉLET. Városi közgyűlés. Szekszárd r. t. város képviselőtestülete f. hó 24-én Janosits Károly főjegyző elnöklete alatt közgyűlést tartott. Az előadói tisztet Matzon Béla adóügyi jegyző töltötte be. A gyűlésen a következő határozatokat hozták. 1. Jegyzőkönyv hitelesitőkül felkérettek: Szeghy Sándor és Simoniak ács Ferenc. 2. Dr Szentkirályi Mihály polgármester és dr. Hilbert István jogügyi tanácsnok által igénybe vett szabadságra vonatkozó jelentést tudomásul vették. 3. Az állami főgimnázium telkének az államkincstár javára való átíratásához szükséges engedélyt megadták azzal a fentartással, hogy ha a főgimnázium megszűnik s helyette hasonrangu tanintézet nem létesül, a telek a városra visszaszáll. 4. Az állati hullahamvasztó kemence felállítását Föglein Ferenc, Szuliman György, Föglein János, dr. Zsigmond Ferenc és Schneider János hozzászólása után elhatározták, a költségeket megszavazták s a törvény- hatóságnak a felállításhoz adott 1400 korona segélyért köszönetét szavaztak. 5. A villamos telep átvételével felmerült 8600 K kifizetésére 6000 K kölcsön felvételét határozták el. A 2600 koronát a villamos telep félévi, 4068 K 76 fillér jövedelméből fedezik. A kölcsönt 5V2°/o kamatlábbal a Szegzárdi Takarékpénztártól veszik fel. 6. Az esküdtképes egyének összeíró bizottságába dr. Mayer Gyula és Szeghy Sándor küldettek ki. 7. Közmunkát 1910-ben nem vetnek ki. 8. Gonda Béla képviselő lemondását s Dit- rich János póttag behívását tudomásul vették. 9. A zsibáruskodásról, a hordár- és a társas- kocsi-lparról, a járdák és terek szabadon tartásáról szóló szabályrendeletek, úgy a fogadókról szóló szabályrendeletet módositó határozat jóváhagyását tudomásul vették s a polgármestert a szabályrendeletek végrehajtásával megbízták. 10. Lichtenberg Miksa, Szántó Bernát és Prozbik Józsefné fogyasztási adóját leírták. Szabályrendelet a községi és körorvosok rendelési látogatási, távolsági, műtéti dijairól, fuvardíjáról és uti- átalányáról. * Tolnavármegye közgyűlése a községi és körorvosok dijairól a következő szabályrendeletet alkotta. 1. §. A községi és körorvos rendelési dija saját lakásán, illetve hivatalos körút alkalmával a község által rendelkezésre bocsájtott helyiségben nappal 1 korona, éjjel ezen összeg kétszeresse ; a kör székhelyén, valamint hivatalos körút alkalmával a körhöz tartozó községben, de a beteg lakásán az orvost minden fizetőképes beteg után 1 kor. 20 fillér, éjjel ennek kétszerese illeti meg. Dunaföldvár és Paks községekben, tekintettel ezen községek — különleges helyi viszonyaira — az orvos rendelési dija nappal 1 koronában, látogatási dija 1 kor. 50 fillérben, éjjel ezen összegek kétszeresében állapittatik meg. Hét éven alóli gyermekeknél a dijak fele fizetendő. 2. §. Az éjjeli idő április hó 1-től október I hó 31-ig este 10 órától reggel 6 óráig; novem-
