Közérdek, 1909 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1909-05-29 / 22. szám

1909 május 29 KÖZÉRDEK 5 dr. Mosonyi Dénes püspöki titkár érkezett. A j legközelebbi porfelhőnek már nem ült fel a kö- J zönség, abból a püspök előtt haladó csendőrjárőr kocsija bontakozott ki. Végre tiz perccel 4 óra előtt beláthatatlan porfelhő közeledett és a fordulónál előtűnt a bandérium. Borsitzky Béla vezette magyar dísz­ruhában, nyomában negyven lovas. Nem az a bizonyos ágypaplanon kucorgó, röpködő könyök­kel össze-visszaszáguldó falka, hanem valamennyi nyeregben, kettesével, fehérben, panyókásan, ár- valányhajas süveggel. Meglátszott, hogy a ve­zető is, a lovasok is mind csupa huszárviselt le­gények és napokig gyakoroltak. A püspöknek is feltűnt a jó tartásuk. A bandérium után következett Reich Osz­kár szolgabiró kocsija, utána a püspök gyönyörű négylovas hintója, melyben kívüle még Hanny Gábor prelatus foglalt helyet. A püspök fogata után hosszú kocsisorban jött az elöljáróság, kép­viselőtestület és mások, kik a határon várták. Mikor a püspök kocsija áthaladt a diadal­kapun, a tűzoltóság kürtön a diszjelet fújta. A menet megállt a templom etőtt, hol a főpásztort a papság és Szénáid Móric főszolgabíró fogadta. A templomban a püspök litániát mondott, majd fekete ornátusban a halottakért mondott könyör­gést, azután a tűzoltóság és bandérium sorfala közt a plébániára ment, ahol a tisztelgéseket fo­gadta a következő sorrendben: Szolgabiróság, katholikus hitközség, evangélikus hitközség, izra­elita hitközség, Tamási község, Majsamiklósvár község, Hercegi uradalom stb. Hat órakor a püspök látogatást tett Szénáid Móric főszolgabírónál, Reich Oszkár szolgabirónál és dr. Lriiiunirlh Jenő ügyvédnél. Második nap. Május 22-én reggel 8 órakor gróf Zichy Gyula püspök fényes segédlettel szent misét mondott az élővirágokkal elhalmozott templom­ban. Kilenc órakor megkezdődött a bérmálás a szabadban. A fallal körülvett zöld gyepen, virágzó akácfáktól árnyékolt templom-udvarban gyönyörű képet nyújtottak a fehérbe öltözött kislányok tarka népviseletbe vagy divatos nyári toilettebe öltözött bérmaanyáikkal A színes képbe kelle­mesen vegyült el egy-egy sötét folt, ahol a fiuk következtek. A bérmálás délig tartott s emiatt el is maradt a tervbe vett iskolalátogatás. Délben Mozolány István esperes 50 teri- tékü ebédet adott. A püspök jobbján a buda­keszi esperes, ki mellett mint káplán működött és Hinka jogtanácsos, balján a főszolgabíró és szolgabiró, vele szemben Hanny prelatus és Várady járásbiró ült. Délután ismét litánia volt. öt órakor gróf Zichy Gyula kíséretével kihajtatott a vadas­kertbe, hogy megtekintse a Vas Gereben em­lék fáját. Az emléktáblánál Szénáid Mór c fő­szolgabíró és Reich Oszkár szolgabiró fogadták. Utóbbi, mint a tábla létesítője, megmagyarázta a hely jelentőségét, majd engedelmet kért, hogy a kirendelt fényképész levehesse a társaságot, a mi meg is történt. A püspök el volt ragadtatva a hely szépségétől és kijelentette, hogy egyház­megyéjében ennek párja nincs. Azután Miklós főerdész vezetésével sétakocsizást tett a társaság az erdőben. Kilenc órakor kivilágítás, fáklyásmenet és térzene volt. A püspök sokáig sétált a nép közt és közvetlen közelből hallgatta a tüzoltózenekar hangversenyét, majd elismerését nyilvánította dr. 1 «maska főparancsnoknak. Tiz órakor a püspök nyugalomra tért. Harmadik nap. Vasárnap reggel ismét nagy közönség gyü­lekezett a Kossuth Lajos-téren, hogy a püspök elutazásánál jelen legyen. A püspök fél 8 órakor csendes misét mondott, azután a főszolgabíró vezetésével, a bandériumtól és hosszú kocsisortól kisérve elhagyta a várost, a Deák Ferenc-utcán Pári felé. A püspök többszörösen hang­súlyozta, hogy összes bérmautjainak emlékei közt legszebb lesz a tamási-i, úgy a a város és környéke, mint az ünneplés, rendkívül megnyerte tetszését. Ismételten kijelentette, mennyire örül, hogy több időt tölthetett itt, mint a többi köz­ségben. TANÜGYI HÍREK. Rovatvezető : Nagy Béla. Köszönet a tüdőbetegek részére történt gyűj­tésért A Józsefkir. herceg szanatórium-egyesületé­nek elnöke. Lakács László belső titkos tanácsos, Tihanyi Domokos kir. tanácsos, tanfelügyelőhöz a következő köszönő levelet intézte: Nagyságos Uram! Valóban a körülményeket tekintve, a tolna­vármegyei gyűjtés a legszebb sikerrel járt. Há­lásan köszönöm ezt Nagyságod körültekintő in­tézkedésének, lelkes szózatának és annak, hogy a tankerületébe tartozó tanító urak a nemzet­gyilkos betegség ellen való védekezés tudatát át­érzik és a szenvedő betegek iránt meleg szívvel vannak. Igen kérem, méltóztassék a tanítóegye­sület évi közgyűlésén a József Kir. Herceg Sza­natórium Egyesület leghálásabb köszönetét tol­mácsolni s a kiváló nemeslelkü tanítói kart küz­delmünk további pártolására megnyerni. Nagysá­gos Tanfelügyelő urnák sohasem felejtem el me­leg emberszeretetét, amellyel a szegénysorsu tü­dőbetegek ügyét felkarolta, gyámolította. Fo-^ gadja Nagyságos uram megkülönböztetett tiszte­letem és hálám nyilvánítását. Budapest, 1909. május 24. Lukács László s. k. belső titkos tanácsos, egyesületi e'nök. Iskolalátogatás A kir. tanfelügyelő meg­vizsgálta a kurdi, gyulaji, duzsi, csibráki, ózsáki, őcsényi, bátaszéki iskolákat és óvóintézeteket. Taneszközök- A gyönki és a miszlai ág. hitv. ev. elemi iskolák részére a közoktatásügyi miniszter ingyen taneszközöket engedélyezett. Menház. A szálkai községi nyári menedék­házhoz vezetőül Rieger Nándorné választatott meg. Zárvizsga. A szekszárdi Mayer-féle magán­iskolában az évvégi zárvizsga junius 18 án, a Mányoky-féle magániskolában pedig junius 19-én délelőtt fog megtartatni. Tanitégyülés. A sióvidéki ág. hitv. ev. tanítói egyesület tavaszi közgyűlését junius 2-án Köles den fogja megtartani. — Megnyílt iskola. A Hencse-pusztai köz­ségi iskolát megnyitották. BÍRÓSÁGI ügyek. Esküdtszéki tárgyalások. A szekszárdi kir. törvényszéknél Hazs- linszky Géza, illetve Ágoston István elnöklésével megtartott esklidtszéki tárgyaláson az alábbi ügyek tárgyaltattak : Május hó 24-én. Gyilkosság és rablás bűn­tettével terhelt ifj. Bognár János többszörösen büntetett tolnanémedi lakos ügye, aki a Kisszékely és Tolnanémedi községek közötti Parrag erdő mellett f. évi feuruár hó 17-én délután Gsönge János tolnanémedi házaló kereskedőt késsel ösz- szeszurkálta, agyonverte s azután kirabolta. Az esküdtek halált okozott súlyos testisértés és rablás bűntettében bűnösnek mondották ki s ezért a kir. törvényszék 12 évi fegyházra ítélte. Az Ítélet jogerős. Május hó 25-én. Rablás és orgazdaság bűn­tettével terhelt Sárközi József és Sárközi Borbála . bűnügye. Sárközi József sárpilisi vályogvető ci­gány múlt év november 2 án este az alsónyéki határban Preller József tolnai kékfestő kocsijáról annak védekezése dacára, egy nagyobb és egy kisebb ponyvát ellopott s azt Sárközi Borbála vadházas-társá elrejtette. Az esküdtek Sárközi Józsefet rablás bűntettében bűnösnek mondották ki s ezért 6 havi börtönre ítéltetett. Sárközy Borbálát azonban az orgazdaság alól felmentették. Ugyancsak májas 25-én. Szándékos em­berölés bünntettével terhelt Berki József faddi lakos elleni bűnügy, aki a faddi határban 1909 március 10 én Puskás József faddi lakost kony­hakéssel megszurta. Az esküdtek halált okozott súlyos tesi sértés bűntettében bűnösnek mondot­ták ki s ezért a kir. tszék 3 évi börtönre Ítélte. Az Ítélet jogerős. Május hó 26-án. Szándékos emberölés bűntettével terhelt ifj. Rácz József és líácz Sán­dor elleni bűnügy, akik Kányán 1909 március 28 án atyjukat, id. Rácz Józsefet mángorlóval és csipővassal agyonverték. Miután a tanuk azt igazolták, hogy atyjuk házsártos ember volt, a terhelteket többször veszélyesen fenyegette, az esküdtek „nem bűnösének mondották ki őkét, minek folytán a kir. törvényszék a vádlottakat felmentette s nyomban szabadlábra helyezte. Május hó 27-én a szándékos emberölés bűn tettével terhelt Dobi Tóth József bölcskei lakos elleni bűnügyet tárgyalták. A vádlott Bölcskén f. évi febr. ^2-én atyját saját lakásán késsel addig szur­kába, mig meghalt. Az esküdtek szándékos ember­ölés bűntettében mondották ki bűnösnek, amiért a kir. törvényszék 5 évi fegyházra Ítélte. Az Ítélet jogerős. Ugyanaznap délután a szándékos emberölés bűntettének kisérletével gyanúsított Vancsa Dá­vid kaposszekcsői lakoselleni ügy került tárgyalásra, Vancsa Nakon f. évi jan. 21-én este apósára, Felső Nagy Imrére reálőtt négyszer, de azt el nem találta. Az esküdtek szándékos emberölés bűntettének kisérletében bűnösnek mondották ki s a kir. törvényszék 1 évi börtönre ítélte. Az Ítélet jogerős. Május hó 28-án a szándékos emberölés bűn­tettével terhelt Fekti István jános-majori lakos elleni bünügy, tárgyaltatott. Fekti, János-majorban 1909. ápr. 23 án Bősze Györgyöt egy mángorlóval homlokon vágta, úgy, hogy az meghalt. Az esküdtek halált okozott súlyos testi sértés bűntettében mondották ki bűnösnek s a kir. törvényszék 1 évi és 6 havi börtönre ítélte. Elitéit felebbezett. KÖZGAZDASÁG. Mértékek hitelesítése. A közforgalomban használt összes hossz­mértékek, ürmértékek, sulyok és mérlegek, továbbá a tejeskannák (a tejszállitásra használtak kivé­telével) az 1909 és 1910 évek folyamán újra hitelesitendők. Ezen mértékek és mérőeszközök újrahitelesítése az alább felsorolt időszakos mérték- hitelesitési központokban, esetleg a felek kíván­ságára a felek helyiségeiben fog elvégeztetni. Az állandóan felállított hídmérlegek és önműködő mérlegek ujrahitelesifése szintén a mértékhitele­sítők körútja alkalmával a helyszínén végezhető el. Mindazok, akik a fent felsorolt mértékeket és mérőeszközöket a közforgalomban — azaz adás­vétel alkalmával — használják, a községi elöl­járóságoknál vagy a polgármesteri hivatalokban, illetőleg a mértékhitelesítő hivatalok állandó szék­helyein e hivatalokban) díjmentesen kapható nyom­tatványokon az időszakos hitelesitésben való részvételre jelentkezni kötelesek. Ezen előzetes jelentkezésnek az a célja, hogy az érdekeltek biztosítsák maguk részére azt az előnyt, hogy mértékeiket és mérőeszközeiket az alább felsorolt időszakos mértékhitelesitési központokban nyújt hassák be hitelesítésre. Az időszakos hitelesítési központokban megjelenő mértékhitelesítők ugyanis elsősorban azon felek mértékeit és mérőeszközeit Yogják újra hitelesíteni, akik a fent jelzett módon jelentkeztek, a többi raértékhasználó felek mértékei és mérőeszközei csak abban az" esetben vizsgál­tatnak meg, ha a mértékhitelesítők előre megál­lapított s meg nem változtatandó útiterve azt meg­engedi. Akik tehát az előzetes jelentkezést el­mulasztják, azok az alább megjelölt lakóhelyükön levő vagy ahhoz legközelebb fekvő időszakos köz­pontokban esetleg nem fognak sorra kerülni, s igy kénytelenek lesznek mértékeiket és mérőesz­közeiket időszakos hitelesítés céljából valamely mértékhitelesítő hivatal állandó székhelyére be­vinni. Á jelentkezési nyomtatványon feljegyzendő a fél (illetőleg cég) neve, az a hely (község, utca, házszám), ahol a fél üzletét vagy mesterségét folytatja, illetőleg ahol bejelentendő mértékeit és mérőeszközeit használja, a használt mértékek és mérőeszközök száma, valamint az is, hogy kivánja-e a fél a bejelentett mértékeknek és mérőeszközök­nek saját helyiségeiben való megvizsgálását. A jelentkezési lapok folyó évi junius hó 2 ig azon hatóságnál nyújtandók be, amelytől azok beszereztettek. Az 1909 évi időszakos hitelesitési központok a következők : Szekszárd rt. város. Dunaföldvári járás : Bikács, Bölcske, Dunaszentgyörgy, Duna földvár, Fadd, Gerjen, Madocsa, Nagydorog, Németk r, Paks. Központi járás : Báta, Bátaszék, Decs, Sióagárd, Szedres, Tolna, Várdomb. Völgy­ség! járás: Bonyhád, Cikó, Kisdorog, Kisvejke, Mórágy, Tevel, Váralja, Zomba. Az időszakos hitelesitési központokul ki nem jelölt községek a hitelesítés szempontjából azon csoporthoz tartoznak, amely csoporthoz az illető járásnak központokul kijelölt többi községei

Next

/
Oldalképek
Tartalom