Közérdek, 1909 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1909-04-17 / 16. szám
KÖZÉRDEK 1909 április 17 7 tett kihágásért az 1895. évi XLVI. te. 3. §-ának c, pontja alapján, behajthatlanság esetén 15 napi elzárással helyettesítendő 300 K. pénzbüntetésre ítélte, a felmerült 16 K. vegyvizsgálati dij megtérítésére kötelezte, marasztalt félnek felebbezése folytán felülbirálat alá vettem és figyelembe véve azt, hogy a bizottságnak fent idézett jelentése szerint az 1906. évi november hó 16. és 1907. évi okt. hó 17. közötti időben marasztalt elleni hatósági intézkedés történt, az ítéletet megváltoztatom és marasztaltat azért, mert Szántó Adolf, budapesti tejkereskedőnek vízzel hamisított tejet szállított, az 1895. évi XLVI. te. 3. §. c, pontja alapján, behajthatatlanság esetén 5 (öt) napi elzárással helyettesi- l'tendő 100 (egyszáz) korona pénzbüntetésre ítélem, a felmerült 16 korona vegyvizsgálati dij megtérítésére kötelezem és elrendelem, hogy ez az ítélet a marasztalt jelenlegi lakhelye szerint illetékes elsőfokú hatoság által meghatározandó lapban, marasztalt költségén egy ízben kozzé- tétessék. Indokok: Pick Lajos marasztalandó volt, mert a hamisított tej forgalomba hozatala az ő neve alatt történt s a tej minőségéért ő volt felelős, ami a Szántó Adolffal 1902. évi november 25-én kötött szerződés azon pontjából is kitűnik, mely szerint a tej hamisított volta esetén ő köteles kártérítést fizetni és az iratokból megállapítást nyert az, hogy marasztalt közvetlenül is befolyt a tejszállitás intézésébe, köteles lett volna tehát gondoskodni arról, hogy tej hamisítatlan legyen. Pick Lajos azonban a kellő gondosságot elmu- lásztotta, amennyiben Marosi Jánost nem el- j lenőrizte és háromféle plombot, ezek között j pecsétviaszkot is használt, ami a hamisítást megkönnyítette, mivel pedig a fogyasztókra es vevőkre nézve egyformán káros úgy a szándékosan, valamint a gondatlanság folytán elkövetett hamisítás, a gondatlansag folytán elkövetett kihágás jogalapot szolgáltat a marasztalásra. Ezzel szemben a büntetés kiszabásánál a gondatlanság enyébb elbírálást igényelvén, figyelembe véve azt, hogy marasztalt a kiderített tényállás szerint hamisított tej szállítására Marosi Jánosnak, aki a vörös pe- csétviaszkkal szállított tejeket pecsételte volt, utasítást nem adott, a másodfokon megállapított büntetés enyhítendő volt. A közhirrététe! alkalmazásától mindazonáltal nem lehetett eltekinteni, mert marasztalt a 41585/904. sz. itteni Ítélettel már büntetve volt, s a törvény 7. § a ily esetben a közhirrétételt elrendeli. Idézett jelentése mellékleteit megfelelő eljárás végett visszaküldöm. Budapest, 1909. január 28-án. A miniszter helyett : Olvashatlan névaláírás s. k. államtitkár. Budapest székesfőváros közigazgatási bizottságának Budapest. A 8849/909. IX, K. e. szhoz. hivatalos használatra jelen hivatalos másolat hiteléül. Éder, irodavezető. Felhívás! Minden nő, aki csak némileg ad arca üdeségére, nem mulaszthatja el még a ta vasz beállta előtt a Valeria eremet és szappant használni, mert csak ez az egyedüli, amely megakadályozza a szeplők, májfoltok és mittesserek és egyéb f. , , ..... , „ arctisztátlanságok olyan készítményt fogadjunk w e'> amelynek csomagoláson e kép 063.11 tát. látható. t crém ára 1 korona, szappan 70 fillér. üdékre is készséggel szállít utánvét mellett tGaray“ Drogéria Szekszárd, Szé- ihenyi-utca, (dr. Hangel-féle ház.) KÖZGAZDASÁG. ___ Év i jelentés. Tóth Károly, a szekszárd— bátai ármentesitő és belvizszabályozó társulat kitűnő igazgató főmérnöke közreadta az 1908. évi működésről szóló jelentését. A nagy körültekintéssel és gonddal készített jelentés az elején az uj adóreformmal s ezzel kapcsolatosan a vizi társulatokat érintő újításokkal foglalkozik. Közvetlenül és első sorban az adóvissza- térités kérdése érinti a vizitársulatokat, melyek Budapesten a múlt évi december hó 19-én közös értekezletet tartottak, melyen mind a 26 dunai társulat képviselve volt, s ez alkalommal csatlakoztak a tiszai társulatok központi bizottságá- nak'ezügyben kifejtettakciójához,melynek eredményéül a pénzügyminiszter azon kijelentését nyerték, hogy a törvényjavaslat ide vonatkozó 31. §-ának oly módosításába fogja beleegyezését adni, mely a szerzett jogokat biztosítja és az eddig élvezett adóvisszatéritési összegeket továbbra is érintetlenül meghagyja. Az értekezlet eredménye az erők összpontosítása szükségességének felismerése is, részben a közös érdekek együttes megvédése, részben egyöntetű kezelés biztosítása céljából. E célból a megjelent dunai társulati igazgatók egyhangú határozattal az alapszabályszerinti társulást határozták el. Az alapszabályok kidolgozása folyamatba vétetett és azok a miniszteri jóváhagyás előtt az egyes társulatok közgyűlései elé fognak elfogadás végett terjesztetni. Konstatálja a jelentés, hogy igen fontos közgazdasági kérdést mozgatott meg a társulat, midőn a Balatont a Dunával összekötő hajózó útnak mielőbbi kiépítését kérelmezte a földmivelésügyi minisztériumhoz intézett felterjesztéssel. Nemcsak helyi, de országos érdeket is istápolt azáltal, hogy a balaton—dunai országos érdékü hajózó csatornával kapcsolatosan a sárvizi hajóutnak az élő Dunáig leendő szabaddá tételét — egyúttal Szekszárd városában egy hajórakodó állomásnak létesítését — sürgette. Az ezen tárgyban benyújtott emlékirat élénk visszhangot keltett szakkörökben is. A magyar mérnök- és épitész-egylet "vízépítési szakosztálya a társulatnak köszönetét nyilvánította és elhatározta, hogy a Sió hajózhatóvá tételére vonatkozó terveket ismertetni fogja, miáltal a földmivelésügyi miniszter úrhoz intézett emlékirat tartalma, a vizi beruházásokról szóló 192 milliós ' törvény rendelkezéseihez képest, kellőleg méltányolható lesz. Foglalkozik még a jelentés a hivatalnokok és szolgák javadalmazásának rendezésével, melynek évi 4,480 korona terhét az utak és vasutak bevonásából nyerendő 13,213 korona 20 fillér jövedelemből fedezi a társulat; szól továbbá az ügykezelésről is xgazgatás- lór, mely szerint az 1908. év folyamán iktatva lett 384 ügydarab, ebből választmányi elintézést nyert 43 ügy, a közgyűlés részéről 10 határozat hozatott, a többi részint elnöki, részint igazgatói utón lett elintézve. A társulat kisajátított birtokainak telekkönyvi rendezése serényen folyik. Minden község munkába van véve és igy 1—2 év alatt egeszen rendbejön ezzel is a társulat. A műszaki tevékenységet illetőleg nyugodalmas esztendőről ad számot a jelentés. A Duna semmi bajt nem okozott, május 16-án kijött ugyan medréből, 0 felett 550 cm. magasra emelkedve, de két hét múlva ismét visszatért medrébe, igy a fakadó vizek is elapadtak, mielőtt nagyobb kárt okozhattak volna A szivattyúzás is kevés költséget okozott, egész éven át összesen 26 napig állott munkában egy-egy gép. A csatornák tisztántartása sem adott különös gondot. V'olt egy pár nagyobb zápor is, melyeknek iszapját ki kellett hányatni. A csatornák működése ellen nem volt panasz. Az épitkezések az egész éven át tartó alkalmas munkaidőben serényen haladtak előre. A bátai töltésfelmagasitásnál beépítettek 26,647 m3 földet, ezzel a munkának felén túlestek, mindössze 93,082 m3 összteljesitmény- nyel és 787,717 korona 70 fillér összes kiadással. E munka 1910-ig végrehajtandó. Azonban a társulat pénze a befejezéshez nem elég, tehát 60 ezer korona fedezetről már most kell gondoskodni. A másik fontos építkezés volt a 6 km. hosszú s teljesen elkészült pörböly—szülök— aranyadi.’szoritógát, melynél 14- , m.jmagas betonfalat emeltek a szoritógát alapjában oly célból, hogy ezen ingoványos, nádtusás tófenéken a fakadóvíz áthatolását jobban megakadályozhassák. A társulat pénzügyi helyzetére az elmúlt szerencsés lefolyású esztendő némi megkönnyebbülést hozott. A készpénzvagyon összege 103.865 korona 57 fillér. A nyugdíjalap 8783 korona 97 fillérre növekedett. A társulat egyedüli terhe a földhitelintézetnél 10 év előtt feh'ett 400.000 | koronás kölcsön, melyből 371,653 korona 92 fillér áll fenn. A jelentéshez csatolva van az 1908. évi számadás és a vagyonmérleg is. A számadás szerint a bevétel 159.743 korona 33 fillér, a kiadás 159.047 kor. 11 fillért tett, a pénztári maradvány 696 korona 22 fillér. Életbe lépett 1908 október hó 1-én Sárbogárd—Szekszárd —Bátaszék l id- ért. 10“ 8*° 410 ■ í BUDAPEST , K 1“ 812 61" 1 érkezik indal 5?6 1210 621 I SÁRBOGÁRD 1106 4" 1022' P Indul érkezik 61811233 628 érkezik indul 1047 351 10“ 617 1233 622 RÉTSZILAS iádul érkezik 10“ 380 10“ 631 1248 612 Cece hoss 386 1022, 6“ 1<H 7°i! Vajta 10“ 3‘7 9Ü 726 1“ 722 Nagydorogh 94248 912 786 15*5 7a Kajdacs 9Í8 228 82:1 762 217 82Sj Kölesd-Tengelic 914 21S 812 goi 227 8“| Tengelicz 9. ő. 905 18:,4| gl2 2*o 822 Hidja-Pta-Apáthi g55 148 8Ü 84‘ 3U 821 Tolna-Mözs OO OS IC 1* 0 722! g59 3:« 912 érkezik indul gos 12“ 72: 914 426 922ÍI 9Í21 SZEKSZÁRD indul érkezik 7“ 1158 70;; 925 437 Őcsény 74J 1J43 622 986 450 922 Decs TM 1 I3' 612; 960 50« 1023 , Sárpilis-Oberek 1 710 11“ 681| 10°3 5*° io4 rk. Bátaszék ind. 705 1 1°° 622Í 152.(1909. sz Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-c. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a kaposvári kir. törvényszéknek 1907. évi Sp. 11. 978 3. számú végzése következtében dr. Simon Dániel kaposvári ügyvéd által képviselt Spitzer Jenő javára 155 kor. s jár. erejéig 1909. évi március hó 15-én foganatosított kielégítési végrehajtás utján le- és felülfoglalt és 620 koronára becsült következő ingóságok, u. m.: 2 szoba bútorzat, 1 Singer varrógép nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a tamási kir. járásbíróság 1909-ik évi V. II. 79/4 számú végzése folytán 155 kor. tőkekövetelés, ennek 1907. évi december hó 1. napjától járó 5 százalék- kamatai, 18°/o váltódij és eddig összenen 71 kor. 10 fillérben biróilag már megállapított költségek erejéig, Dombóváron, Petőty-utca 207. sz. alatt leendő megtartására 1909. évi április hó 26-ik napjának délelőtti 10 órája határidőül kitűzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg. hogy-az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-e. 107. és 108. §-ai értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet ígérőnek, szükség esetén becsaron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és felülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.-c 120. §-a értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Tamási, 1909. évi április hó 12-én. SOÓS FERENC, bír. végrehajtó. 3031. sz. tkvi 1909. Hirdetmény. Bedeg, Magyarkér, Nak, Váróiig és Lápafö községeknek telekkönyvi betétei az 18S6: XXIX., az 1889: XXXV1TI. és az 1891. évi XVI. törvényezikk értelmében elkészíttetvén és a nyilvánosságnak átadatván, ez azzal a felszólítással tétetik közzé : 1. hogy mindazok, kik az 1886. évi XXIX.- törvényezikk lő. és 17. §-»i alapján, ideértve e §-oknak az 1889. évi XXXYI1I törvényezikk 5.‘ és 6. §-aiban és az 1891. évi XVI. törvényezikk 15. §. a) pontjában foglalt kiegészítéseit is, valamint az 1889: XXXVIII. törvényezikk 7. §-a és az 1891 : XVI. törvényezikk 15. §. b) pontja alapjáu eszközölt bejegyzések érvénytelenségét kimutathatják, e végből törlési keresetüket, azok pedig, akik valamely tehertétel átvitelének az 1886: XXIX. t.czikk 22. §-a. illetve az 1889: XXXVIII. t.-ezikk 15. §-a alapján való mellőzését megtámadni kívánják, e végből keresetüket hat hónap alatt, vagyis az 1909. október hó 13-ik napjáig bezárólag a telekkönyvi hatósághoz nyújtsák be, mert az ezen meg nem hosszabbítható záros határidő eltelte után indított törlési kereset annak a harmadik személynek, aki időközben nyil- vánkönyvi jogot szerzett, hátrányára nem szolgálhat; 2. hogy mindazok, a kik az 1886: XXIX. törvényezikk 16. és 18. §-ainak eseteiben — ideértve ez utóbbi §-nak az 1889: XXXVIII. törvényezikk 5. és 6. §-aiban foglalt kiegészítéseit is — a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzése ellenében ellentmondással élni kívánnak, Írásbeli ellentmondásokat hat hónap alatt, vagyis 1909. évi
