Közérdek, 1909. július-december (2. évfolyam, 27-52. szám)
1909-09-04 / 36. szám
I 36. szám. KÖZÉRDEK. 3-ik oldal. Eddig szerencsére csak két helyen hódított a papagálytarka vállkendő: Nagypiacz- téren a kofa-asszonyok között és a félvilági a 1. Beavatott ifjak azt suttogják, hogy a tarkabarka vállkendő biztos jel legyen a tutaságra. Kötelességem volt erre a merényletre figyelmessé tenni kedves magyar kölgyeinket, ne hogy alap nélkül kerüljön hírbe kristálytiszta erényességök. El a rongyokkal vissza Jungbunzlauba! mert a magyar nő tisztességes, ilyen cégért azért nem akaszt magára. Viseljék Ausztriában és amolyanok, a kiknek bélyeg kell a háton. El-el, vissza a födelem honába. A férjek és családapák gondja legyen tűzre vetni a megbélyegző tuíakendőket, ha már van ilyen a háznál. Pestre Becsbe, elsőrendű gyárakba gallért, kézelőt, inget mosni, vasalni, mindenféle ruhaneműt festeni, tisztítani szállít minden szerdán Leíkovits Sámuel Wesselényi-utcza 11. Kívánatra a holmit a háztól elho- zatja és visszaküldi. A nagykárolyi sétatéren, A nagykárolyi Kölcsey utcai sétatéren — mint a nóta is mondja — végig menni nem lehet. Mi azonban nem a nótázás kedvéért mondjuk ezt, hanem a város közönsége kedvéért. Annak a közönségnek a kedvéért, amelynek néha kedve volna sétálni, de nem sétálhat, amely szeretné néha kiszellőztetni a város levegőjétől fertőzött tüdejét, de nem teheti, mert a Lövölde messze van és a sétatéren — végig menni nem lehet. Több okból nem lehet végigmenni. Először azért, mert nem is sétatér, hanem szemétdomb. Másodszor nem is szemétdomb, hanem egyéb. Más városban ezt az egyebet egy házzal szokták pótolni. Egy olajjal szagtalanított kis házzal, amelyben öreg nénike hajtogatja az ujságpapirost. Minálunk a sétatér bokrai közt rejlik ama bizonyos árnyékos ülőhely. Minálunk a sétatér bokrai burkolják sűrű homályba mindazt, amit olajjal sem lehet szagtalanítani. Mindazt, ami a gyepmester hatáskörébe tartozik. Pedig, ha az ember sétálni megy, sőt még akkor is, ha az ember a sétatérre megy sétálni, azért megy, hogy magába szívja a fák, a bokrok, a cserjék és a pázsit egészséges illatát. És nem másnak az illatát. És nem másnak a bacillusait, fertőző gombáit. Azután, ha az ember sétál, el is szokott fáradni. Ha elfáradt, le akar ülni. De nem ülhet, mert nincs hová. Pad nincs a sétatéren. Azaz hogy van, de — nincs. Van, de benn van a bokrok között és szerelmes, vagy talán nem is szerelmes párok csicseregnek rajta. Vagy talán nem is csicseregnek. Pedig az ember nem azért megy a sétatérre, hogy ne a madarak csicsergését hallja, hanem azért, hogy ha elfáradt, leüljön. Azután vannak helyek, egészen nyilvános jellegű helyek, ahol nem is kellenek padok és nem kell a padokat a sűrűbe vinni, mért engedi hát a rendőrség mégis, hogy a sétateret olyan jelleggel ruházzák fel, hogy fiatal leányok pirulni kénytelenek, ha csak gondolnak is reá. Ezek a bajai a sétatérnek és az, hogy nem is sétatér. A fákon szárazak a gályák A pázsit olyan, mint egy kócos macska háta és uton-utfélen piszkos, zsíros papirosok hevernek. E héten megkezdték a tisztogatást a sétatéren. Jó későn. Most már nemsokára esik az eső. Most már keveset fogunk sétálni. De mindegy : tisztogatnak. Azonban a tisztogató tényezők ne hagyják figyelmen kivül azt, hogy hiába tisztogatnak, amig a rendőrség nem tesz róla, hogy a bokrok alját ne tekintsék olyan helyeknek, amelyek egészen félre szoktak esni, a pázsitot ne gondolják szemétdombnak és a padokat éjjeli-nappali menedékhelynek. Minden városban van egy őre a sétányoknak. Mért nincsen Nagykárolyban? Nem lehetne erre a célra egy utcaseprőt használni ? NEUMANN MIKSA :: központi czipő és kalapáruháza:: DEBRECZEN, FŐTÉR. .•. Dréher sörcsarnok mellett. .*. Amerikai box és Ciiovro cz'^'K ^ ^ női czipők4x-tól feljebb. Vidékieknek 5% engedmény. Telefon 4 5. szám. HIVATALOS RÉSZ. Kerületi Kereskedelmi és Iparkamara Debreczen. Meghívás. A Debreczeni Kereskedelmi és Iparkamara 1909. évi szeptember hó 9-én, csütörtökön délután fél 4 órakor székháza tanácstermében (Piacz-utcza 69. szám) rendes közgyűlést tart, melyre a kamara tagjait tisztelettel meghívja: Debreczen, 1909. szeptember hó 2-án. Szent-Királyi Tivadar elnök. Napirend : 1. Elnöki előterjesztések. II. Titkári jelentés az ügyforgalomról 111. Miniszteri elintézések a kamara felterjesztéseire. IV. Államsegélyes ügyek. V. A kamara 1910. évi költségelőirányzata. VI. Törvénytervezet a védjegyek oltalmáról. VII. Az 1909. évi ösztöndijpályázatok eredménye. VIII. Vasút—posta—telefon. IX. Társkamarák és rokonintézmények megkeresései. X. Kereskedés hulladékárukkal. (A böszörményi kereskedők panasza.) XI. Hadseregszállitási ügyek. XIII. Vásárok-, vámok-, helypénzek. XIV. Kérelmek, kamarai segély iránt. XV. Ipari és kereskedelmi jogvélemények. XVI. Indítványok. Házfelayatás. Az érmihályfalvai ipartestület f. hó 5-én nagy ünnepet ül. E napon avatja fel a város lelkes polgársága adakozá .ából létesített ipar- testületi házat és ipartestületi otthont. 23 éve áll fenn a? ipartestület. Ezen idő alatt nem egyszer lelt volna alkalm; az egyesület vezetőségének megvalósítani a házépítés kérdését. A folytonos torzsalkodás, mely a vezetőség kebelében dúlt, az egymás iránti gyűlölködés mely a tagok körében lábrakapott, a melynek maradványai még mindig meg vannak, akadályául szolgált a nemes czél megvalósításának s mindig akadtak olyanok a testület kebelében, a kik az e tárgyban beadott indítványt — már csupán az egyéni érvényesülés okából is elutasították s annak kivitelét meg akadályozták. Végre a f. év tavaszán egy minden tekintetben kifogástalan vezetőséget nyert az ipartestület. Úgy az elnökség, a tisztikar, mint a választmány nemes hévvel karolta fel az ipartestület ügyét s jóllehet akadtak olyanok, a kik szerették volna elhinteni a konkoly magvát a tagok között, ebbeli törekvésük megtört a választmány érczfalkénl való tömörülésén s hasztalan volt minden intrika, kimondotta az ipartestület a határozatot, felépiti a rég óhajtott ipartestületi házat és iparosotthont. A lelkesedés nem hanvadt, az építtető bizottság tagjai házról-házra járva, gyűjtötték az építéshez szükséges összeget, köszönettel adóztak ott a hol egy téglára valót kaptak, hálával ott a hol egy szek.r porond ára került a gyűjtő ivre. A fáradozást siker koronázta, ma készen áll az épület, mely hivatva van az alig 200 tagból áló ipartestület tagjai áldozatkészségéről fényes bizonyítékot nyújtani. Alig egy pár óra választja el az iparos osztályt a nagy nap megünneplésétől. Ezekben az ünnepélyes órákban, a felebaráti szeretet őszinteségével fordulunk az ipartestület igen tisztelt tagjaihoz, a mikor arra kérjük őket, hogy szakítsanak a minden téren tapasztalható egymás iránt gyűlölködéssel és torzsalkodással. Legyenek testvérekké az éiet nehéz küzdelmeiben, szeressék és becsüljék meg egymást, lássák be végre valahára azt, hogy az összetartással lehet alkotni, lehet létesíteni és közös erővel teremteni is. Az uj ipartestületi ház és otthon legyen egy szoros elválaszthatatlan kapocs egymással szemben, a melynek falába márványtáblába szeretnők bevésetni ezeket a szavakat: „Jelképe ezen épület az érmihályfalvai ipartestület tagjai közötti barátság, szeretet és összetartásnak.“ vi Egy jó házból való fiú tanulóul « # felvételik »*» *»» SINGER MARTON és TARSA bőrkereskedésében NAGYKÁROLBAN. HÍREK. Egy jé házból való tauuló felvétetik Lukácsovits János ruhakelme festő műhelyében. Kinevezés. A m. kir. pénzügyminiszter Gufárt János nagyenyedi számtisztet, városunk szülöttét, Gufárt Márton helybeli czipészmester fiát, számellenőrré léptette elő. Gratulálunk! Eljegyzés. Melegh Dániel Kaplonyi ev. ref. tanító eljegyezte Irsa Gábor toóti (Bihar m.) ev. ref. lelkész kedves és bájos leányát Ilonkát. Közgyűlés. Nagykároly város képviselőtestülete 1909. évi szeptember 5-ik napján d. e. 10 órakor a városháza tanácstermében rendes közgyűlést tart. Sirkőelhelyezés. F. hó 2-án helyezte el a Kaufmann család, néhai Kaufmann Ignácz emléke megörökítésére szolgáló díszes síremléket az izr. temetőben. Az elhelyezést megelőzőleg ünnepélyes istentisztelet volt, majd azt követőleg az egész család a temetőbe vonult, ahol Fürth Ferencz főrabbi remek, szivreható beszédet mondot. Áthelyezés A helybeli m. kir. pénzügyigazgatóság Mangu Endre biztosi vizsgás szem- lészt Mátészalkára — s helyébe Dobrovoszky Károlyt avasujvárosból —helyezte át. Esküdtek kisorsolása. A folyó hó 20- kezdődő esküdtszéki tárgyalások esküdtbiráinak kisorsolása a múlt héten ment végbe. — Városunkból eskiidtbirák lettek : Kepets Hermann ékszerész, Weinberger Ferencz és ifjú Vida Sándor kereskedők. Folytatólagos tárgyalás. A Nagy Tamás féle ügyben ma d. e. folytatja Serly Jenő dr. járásbiró a tárgyalást, illetve eszközli a további tanú hallgatásokat. Szüreti mulatság. A „Protestáns Társaskör folyó hó 19-én szüreti mylatságot rendez. Egy érdekes hangverseny. Fráter Lo- ránd, a hires magyar énekes és zeneszerző — kinek dalai közkedveltségnek örvendenek — folyó hó 26-ikán a városi színházban nagy;za- básu hangversenyt rendez. Beiratás a zeneiskolába. Vitek Károly zenetanár iskolájába a beiratások f. hó 4-ik napjáig bezárólag 2—4 óráig eszközölhetők. Áthelyezés. A földmivelésügyi miniszter Babik József nagykárolyi járási állatorvost szolgálattételre a bábolnai ménesbirtokra helyezte át. Felfüggesztés és kinevezés. Madarassy István központi főszolgabíró Dömötör Elek mezőteremi körjegyzőt állásától felfüggesztette és helyére Csilléry Ferencz mezőpetri-i aljegyzőt, ennek helyére pedig Fejes János börvelyi aljegyzőt helyettesítette. Utóbbi Börvelyben viselt aljegyzői állásáról le is mondott. /• felfüggesztés oka kisebb mérvű szabálytalanságok. _____ Ha fáj a feje, ne tétovázzék, hanem használjon azonnal Beretvás-pasztillát, mely 10 perez alatt a legmakacsabb migraint és fejfájást elmulasztja. — Ára 1 korona 20 fillér. __ Késziti Beretvás Tamás, gyógyszerész Kispesten. Orvosok által ajánlva. Ka pható minden gyógyszertárban. Három doboznál ingyen postai szállítás. T
