Közérdek, 1909. július-december (2. évfolyam, 27-52. szám)
1909-07-10 / 28. szám
Nagykároly, 1909. julius 10. 28. szám. 11. évfolyam. KÖZÉRDEK TI S \ ■ v>-, «V W'Z; ■ - ^ KERESKEDELEM, IPAR ÉS MEZŐGAZDASÁG ÉRDEKEIT SZOLGALÓ TÁRSADALMI HETI LAP. A Nagykárolyi Építő iparosok szövetsége és az Érmihályfalvai Ipartestület hivatalos közlönye. megjelenik minden szombaton. Szerkesztőség: Kiadóhivatal: Gr. Károlyi György-tér 16. Hétsastoll-utcza 12. sz. Nyilttér sora 40 fillér. — Kéziratot nem adunk vissza. Főszerkesztő : DR. BISITZ BÉLA a „Bánya“ és „Közlekedés és Közgazdaság“ szerkesztője. Felelős szerkesztő. Laptulajdonos korlátlan meghatalmazottja: SIMKÓ ALADÁR. Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva egy évre .... 6-— korona. ,, „ „ fél évre .... 3 — Vidékre postán küldve egy évre . . . 7.— „ „ „ fél évre : 350 „ Egyes szám ára 20 fillér. Előfizetési és hirdetési dijak felvételére csak a felelős szerkesztő és a Kölcsey-nyomda r. t. jogosult. Magyar érzés. Nagy nemzetek sajátsága, hogy nyelvükhöz, szokásaikhoz, intézményeikhez, hagyományaikhoz határtalan fanatizmussal ragaszkodnak. Minden egyes cselekedetük, minden ténykedésük kifejezi ezt a határtalan rajongást, melylyel nemzetükhöz, nyelvükhöz való tartozást dokumentálni akarják. Külföldön ezt az érzést sovinizmusnak nevezik. Senki azon meg nem ütődik, senki abban valami különöset, vagy esetleg müveletlenséget nem lát, sőt épen hazafiasnak minősitik az ebbeli érzelmeket. A nagy nemzetek csapatában, a németek, angolok, francziák, olaszok között, talán épen a legműveltebb nációnál, a francziáknál találjuk ezt az érzelmet a leginkább kifejlődve és senkinek sem fog eszébe jutni ezért a nagy franczia nemzetet barbarizmussal, balkánizmussal megvádolni. S mit tapasztalunk nálunk. Minálunk magyaroknál, kik a sorstól már amúgy is sújtva vagyunk, hogy teljesen idegen, polyglot nemzetektől, de még nemzetiségektől is vagyunk körülvéve, kik az évszázados küzdelmekben, mellyel a kereszténység uralmát igyekeztünk megvédeni a török és tatár előtt, száz sebből vérezve, csak nagyon kis mértékben tarthattunk lépést a többi nemzetek szaporaságával, minálunk, ha törvény utján, avagy társadalmi téren a magyarság, a magyar érzelem védelmére kelünk, azonnal a barbarizmus, a müveletienség vádjával sujtatunk, csak azért, mert fejlődésünk további léteiünkre fontos és imminensen veszélyeztető áramlatoktól akarjuk megvédeni szegény és egyedül álló nyelvünket, sajátosságainkat. A sovinizmus Magyarországon tilos, Németországban meg van engedve, hol 54 millió egységes németnyelvű állampolgár ál! őrt a német nyelv kultúra fen- maradásán, ott meg Van s meg volt engedve, hogy Elzász-Lotharingiában, — melyet a francziáktól hódított el s melynek lakói tiszta franczia nyelvű emberek, meg volt engedve, hogy Porosz-Lengyel- országban, melynek lakói tiszta lengyel ajkú állampolgárok, a köteles német nyelvű oktatás törvény utján való behozatala. Nálunk, magyar földön, azon a területen, melyet őseink vérük huliajtá- sával szereztek, megvédtek török, tatár, német ellen, nálunk a világsajtó azonnal a nemzetiségek pártjára áll, azoknak a pártjára, kik részben titkon becsempészték magukat, a magyarok védte területre, részben a Habsburg királyok jóvoltából bekoldulták magukat országunkba, mihelyt a legcsekélyebb eszközöket akarjuk alkalmazni magyarságunk, nyelvünk megerősítésére. Pedig bebizonyított tény, épen a történelem bizonyítja, hogy csak az a nemzet, az az ország képes megküzdeni úgy politikailag, mint gazdaságilag többi versenytársaival, melynél egységes nyelv, egységes akarat párosul. A polyglot országok sorsa az elmúlás, beleolvadás, megsemmisülés. A magyar érzés fejesztése, azt hisz- szük, minden egyes 'magyar állampolgár első s legszentebb kötelessége. S legyen az bármily nyelvű, érzzlmeiben magyarnak kell lennie, különben nem türjük meg abban az országban, amely ami Előre haladott idény miatt mélyen leszállított árban árusittatnak a következő áruk: Selyem batisztok 30, 32, 34. Mosó delainok, szép mintákban 22, 24 kr. Szerb vászon 16, 17 kr. 23 mtr. B. Rumburgi vászon 5-25, jobb 5-45, tulipánt 5-95. Erős szálú 5-45, szélesebb 5-95. Dupla széles lepedőre 54, jobb 58 kr. Nyári takarók 1-25, 1*35, 1-50. Sefirek ingekre, biousokra 24—27 kr. Q rYirí női és férfi divatáru-kereskedésében WT 1 vég siffon 4 frt 90 kr. 1 IITIFC Nagykároly, Deák-tér 12. Gyönge lélek. Irta: Szénián István. Temetésen álltunk. A Hirka Vaszily felesége hunyt el váratlanul s öt kenyérpusztitó apróságot hagyott anyátlanul épen akkor, amikor az utolsó a világra jött. A szegény ember temetése valahogy megrázóbb, mint a gazdagé, mert azon a halál keze nyomát nem hintik be rózsákkal s a bomló hullákra nem raknak illatos koszorút. De ez a temetés azóta sem megy ki az eszemből. Az idő is kegyetlen volt s a szél csak vagdosta arczunkhoz a fagyos hódarát. A kántor búcsúztatója az egész falu népét megríkatta, csak a férj állt mozdulatlanul s bambán nézett a simára gyalult deszkakoporsóra. Arczának szine s petyhüdt vonásai elárulták, hogy nincsen egészen tisztában magával s hogy átkos szenvedélye még a temetés napján is leverte lábáról. A koporsó körül álló gyermekek kékre fagyott arczczal bámultak hol a papra, hol a koporsóra s könnyes szemeikből annyi szenvedés kandikált ki, — hogy szinte borzongás fogott el. Megindultunk a temető felé. A templom mellett egy alacsony domboldalba helyeztük a meggyötört asszony földi maradványait. A falu népe eloszlott, a rokonok torra gyűltek s mire a fagyos rögöt felhantol- ták, csak a kántorral maradtam a temetőn. A kocsi már készen várt s mi is rögtön visszaindultunk a városba. Útközben a kántortól hallottam a szegény asszony igazán szomorú történetét. * Ábrahámfalva népét a kilenczvenes évek elején szinte néptelenné tette a kivándorlás. A szomszédos város kivándorlási irodája előtt, (amelyet azóta hála Istennek megszüntettek), nem egyszer láttam öt-hat ruthén szekeret, a melyen tagbaszakadt, katonasorban levő ifjak s férfikorban levő gazdák búcsúztak szülőtől, családtól. Egy-két évre aztán a Hernád és a Svinka völgyében nem egy beszögezett ablaku ház s öles burjánnal benőtt udvar beszélt a ki- vándorlás népsorvasztó nyavalyájáról. _________ Hirka Vaszily is megunta itthon a munkát, mert hát a mi hegyeink közt a rög kemény s ha az irtás bőven is termi a zabot, de azt bizony a verejték termékenyíti meg. Ő is elprédált egy darabka földet az útiköltségre s az asszonyt egy csomó reménynyel és Ígérettel, de egyébiránt üres zsebbel hagyta otthon. , Aztán mindketten megkezdték azt a fénytelen, vigasz nélkül való életet, amely az elsza- kasztott családtagok sorsa. A férj Amerikában, a bányában, az asz- szony odahaza. Küzdött mindakettő. A föld az első évben felmondta a szolgálatot, mert az asszony keze nem birta az erős munkát, pedig egész nap künn izzadt s csak éjjel ért rá a házi munkára. A Vaszily meg csak gyűjtött. Az útiköltség már meg is volt takarítva, amikor Miskó Iván, a falubeli szomszédja is odakerült munkába, ahol ő dolgozott. Tüstént rá is rohant. A nyári legszebb, legdivatosabb kész női- és férfi-ruhák, nyári felöltők a Iegdu- sabb választékban kaphatók Bekker Orbán ruha-üzletében Nagykárolyban (Nagyhajduváros-utcza, Friedl-ház). Gyermekruhák 3 K-tól feljebb! Jutányos árak! Ruhák mérték szerint készíttetnek.
