Közérdek, 1909. július-december (2. évfolyam, 27-52. szám)

1909-08-28 / 35. szám

4-ik oldal. KÖZÉRDEK. 35-ik szám. dőrséget értesítették az ügyről, mire az a nyo­mozást megejtette. A sebesült állapota súlyos. Iskolai év kezdete. A nagykárolyi áll. polgári fiúiskolában a beiratások szeptember 1-én veszik kezdetüket és 4-éig tartanak. Be­iratkozni lehet d. e. 8—12-ig az intézet maj- tény-utcai helyiségében. Értesítés. Az állami polgári leányisko­lában a beiratások szeptember 1. 2. és 3-án, délelőtt 8—12-ig és délután 3—5-ig tartatnak meg, az iskola hivatalos helyiségében. Beiratások. A helybeli ró.n. kath. elemi iskolába az 1909—1910. tanévre a beiratások a f. évi szeptember hó 1-én kezdődnek, s szep­tember hó 5-éig tartatnak meg; naponkint dé­lelőtt 8—11-ig csak a fiuk és délután 3—5 óráig csak a leányok iratkozhatnak be. Fölvé­telre a tanulók szüleikkel, vagy gyámjaikkal a róm. kath. fiúiskolában jelenjenek meg az igaz­gatónál, utánna az osztálytanítónál és a leány­iskolában a zárdafőnöknőnél; a tanév ünne­pélyesen a Szentlélek segítségül hívásával szep­tember 6-án nyílik meg, a tanítás pedig szep­tember 9-én kezdődik. Az igazgatóság. A falvak elnéptelenedése. Nálunk is, másutt is elég baj ez. A városok, a gyárak felé csak úgy özönlik a falusi nép, uj megélhetést, biztosabb jövőt keresve. Ezzel a falvakban egyre fogy az eke szarvához értő munkásság, amit a mezőgazdaság nagyon megérez. A nép elhagyja tűzhelyét abban a reményben, hogy a városok­ban jövedelmező keresetforrást talál s csak ké­sőbb jön rá, hogy nem tett egyebet, mint sza­porította a városi proletár népességet. S az alatt a faluban megakad a munka. Pedig a jó, áldott magyar föld mennyi sok munkást el bírna még tartani, ha csak egy kicsit jobban gazdálkod­nánk s ha a tehetősök, a nagybirtokosok beru­házás: al és a mezőgazdasági ipar megteremté­sével munkához juttatnák a föld munkásait. Mi­lyen gazdag lehetne igy a magyar föld s milyen más az élet a falvakban! A „toast“ eredete. Nálunk Magyar- országon, a hol valósággal dühöng a pohár­köszöntő mánia, valószínűleg mindenkit érdekelni fog az, hogy honnan származik ezeknek a szónoklatoknak nagyon használatos, úgyszólván, internációnális elnevezése, a toast ? Ez angol szó és eredetileg piritóst jelent. Az angol tár­saságokban ugyanis az volt a szokás, hogy egy lakománál az, a ki poharat emelve, valakinek egészségére akart inni, a poharába egy darabka pirított kenyeret tett. Azután szájról-szájra járt és végül visszakerült a szónokhoz, a ki aztán felhajtotta a maradékot. A pirított kenyér szo­kásait azóta régen elhagyták, de a felköszöntők elnevezése toast maradt. Nincsen lakás. Most augusztus elsején lefizettük a házbért. A drága, toronymagas házbért lefizettük. Csurgóit rólunk a verejték, amikor a háziurak asztalára olvastuk szomo­rúan csengő forintjainkat, amelyeket nem ta­láltunk az utcán, nem loptunk, nem örököltünk, amelyeket mindennapi nehéz munkával szerez­tünk. Szóval a pénzünk bevándorolt a háziurak zsebébe é> mi egy negyedévig újra nyugodtan hajthatjuk le álomra fejünket szűk, piszkos, sötét és méregdrága lakásunkban. Mert keser­ves forintjainkért, amelyeket a háziurak kezeihez olvasunk, nem kapunk Nagykárolyban rendes, kényelmes, egésszséges lakást. A pénzünkért, amelyért egy negyedévig dolgozuk, kénytelenek vagyunk ott lakni és úgy lakni, ahol és ahogy lehet. Mert Nagykárolyban nincs válogatás, nincs lakás. Nagykárolyban lukak vannak fa­lakkal bekerítve. Sokszor nedves, alacsony fa­lakkal, amelyeken egy kis nyílást ablaknak szoktak nevezni. Egészséges, tágas, kényelmes — nem úri, csak polgári kényelemre gondolunk — lakás csak kevés van Nagykárolyban. Alig néhány. És ezt a nehányat nem lehet kivenni, mert ki van adva. Mert aki bement, ki nem mozdul belőle, akármennyijébe is kerül. — Nagykárolyban tehát nincsen lakás. Nincsen, mert nem építenek. Nem építenek, mert a város politikája néni engedi. A város nekifek­szik az építészeknek, a telektulajdonosoknak, a háztulajdonosoknak. Nekifekszik mindenkinek, aki építeni szeretne. — A város politikájának meg kell változnia. Az építkezés elől el kell hárítania minden akadályt, az építkezőt támo­gatnia kell, az építkezést elő kell mozdítania minden kedvezménnyel, amit megadnia mód­jában van. Szűnjünk már meg minden átkot a háziurakra szórni. Egyes háziurak kapzsisága nem olyan hibás, amilyen bűnös a város rövid­látása. Az a politika, amely mindenhonnan pénzt présel, hogy gazdagítsa vele a polgárok ösze- ségét, pedig szegényiti. Tönkreteszi. (Egy lakó.) Nem a régi feltételek mellett. Egyik helybeli kereskedővel, a ki rendkívüli rossz fi­zető, történt meg az alábbi eset. Szüksége lé­vén árura irt egy budapesti czégnek, a hol 200 kor. értékű megrendelést tett, záradékul odaírta a régi feltételek mellett. (Három havi hitein:.) A fővárosi czég azonban levéliieg ér­tesítette a megrendelőt, hogy okulva a múlton (a mikor követelését per utján kellett behaj­tania) szívesen szállít ugyan áiuí, de csakis uj feltételek mellett, vagyis utánvéttel. Érdekes azonban az, hogy a kereskedő igénybe vette az újabb feltételt is. ERMELLEK. Azt suttogják . . . Azt beszélik . . . hogy Váradi Dezső visszatér régi mesterségéhez. Ugyanis elvállalta lapunk besuttogó rovatának vezetését; hogy Rotter Sándor legközelebb jegyet vált Deutsch Paulinával. A kérői tisztet Weinberger Henrik töltötte be, aki remek beszédben méltatta a mély és kiolthatatlan tiszteletet és szeretetet, melylyel a vőle­gény a menyasszony édes anyja iránt viseltetik; hogy Rédei Lajos földbirtokos kitűnő telivér lo­vaiból versenyistállót rendez. Zsokénak Erenfeld Carlost szerződtette, kikötvén vele, hogy a „Lasák“ lovát sárga sapkában és lila trikóban lovagolja ; hogy Deutch Sándor egyik legnagyobb ellensé­gének az alábbi átkot mondotta : „Ledjéi te én, s ledjen a te feleséged az enyém s ledjen neked olyan soládi életed, mint nekem“. Ellenfele füleit bedugta az iszonyú átok hallatára s három napig betegen nyomta az ágyat. hogy Váradi Dezső, Heltai Andor unokaöcscsévei a fürdőgyöngye kegyeiért, jóllehet remény nélkül, de nagy kitartással versenyez; hogy Penkert Miksa Imrey Gézának legutóbbi szállítmánya felett, legnagyobb megelégedésének adott kifejezést; hogy Imrey Gézáné hetedik szomszédba elhal­latszó suttogó szavára, Brozsovánvi Atilla szive gyor­sabban kezd dobogni. hogy Deutch Sándorné uj köpködő csészét talált fel s arra szabadalmat is nyert. Áruit, mely cseké.y kelendőségnek örvend a bolt ajtóba saját maga árusítja s abból Rotter Sándornál bizományi raktárt állit fel, OLVASÓINKHOZ! Érmihályfalvai hí­reinket felkérésünkre zárt levélben f. hó 26-án a déli gyorsvonat mozgópostájánál adta fel a vasúti szolgálatot teljesítő tiszt­viselő ur, azonban a felbélyegzett levél, jóllehet a helybeli postafőnök ur a legna­gyobb előzékenységet tanúsított lapunkkal szemben, érthetetlen okokból lapunk zár­táig nem érkezett meg szerkesztőségünkbe, miért is hírrovatunk egy részének elma­radásáért olvasóiak szives elnézését kérjük. Ér miliályfalva. Halálozás. Súlyos csapás érte Otinger Nándor érmihályfalvai kir. állatorvost. Édes atyja Otinger János volt 48-as honvéd f. hó 22-én Budapesten 82 éves korában elhunyt. Temetése nagy részvét mellett 24-én folyt le. Tanítónő-választás. Szentpéterszeg köz­ség ref. egyháztanácsa folyó hó 12-én tartott ülésén Üröghy Erzsébetet, Üröghy Sándor ér­mihályfalvai kántortanitó leányát tanítónővé választotta meg. Gratulálunk! Kövezik a panama utat Az Ottomány— érmihályfalvai közutat kővel borítják. Már maga a tény egy szokatlan valami ebben a panamás utvilágban, node azért örvendetes állapot. Ne­hogy azonban az érdekelteknek teljes legyen az öröme, gondoskodott arról — az utbiztos ur, Ugyanis a kavics-halmokat nem az ut mellé, hanem az ut közepére rakatta s igy a közle­kedést veszélyessé tette annyira, hogy már nem í egy baleset is adta elő magát. Hogy mi vezette erre az utbizonytalan urat, azt nem tudjuk, de reméljük azt, hogy a főszolgabíró ur intézkedni fog a közlekedés veszélyességének megszün­tetése iránt. Fukarság egy pénzintézetnél. Az ér­mihályfalvai takarékpénztár az általa létesített közraktár épületét a megkettőzött forgalom, miatt kibővítette. Joggal várhatta volna a raktár ve­zetésével megbízott tisztviselő, hogy illetmé­nyeit a megkettőzött munkakörhöz mérten az intézet felemeli. A vezetőség azonban nem hogy fizetés javításban részesítette volna, hanem el­lenkezőleg kötelezte, hogy a részére rendelke­zésre adott magánlakásból a gyakornok részére egy szobát bocsásson rendelkezésre. Ilyen do­log csak Érmihályfalván fordulhat elő, csak arra vagyunk kiváncsiak, hogy mit szólnak ehez a részvényesek, akikben azt hisszük, a kalmár szellemen kivid egy kis emberi érzés is lakozik ? ? ? Kérelem. Érmihályfalva óvodai rend, tisz­taság és vezetés tekintetben első helyen állanak Bihar vármegyében s erről a kir. tanfelügyelő mint minta óvodákról emlékszik meg jelenté­sében. Most azonban az óvoda-bizottság negli- gentiájából előállott az az eset, hogy a gyer­mekek ivóvíz hiányában szenvednek, mert a kutak eliszaposodtak s a viz szállítása akadá­lyokba ütközik. Felkérjük Lovass Sándor urat, mint a bizottság elnökét szíveskedjék haladék nélkül intézkedni az ivókút helyreállítása iránt, nehogy az a régi jó hírnév csorbát szenvedjen és a gyermekeknél a jó ivóvíz hiánya miatt esetleges járvány üssön ki. Ottományi ut építkezésénél felmerült szabálytalanságok és helytelen műtárgyak léte­sítése ügyében a vizsgálat kieszközL'sével meg­bízott bizottság ülést tartott, melyben elhatá­rozta, hogy az összes számadások és az épí­tési iratok megvizsgálását kérelmezi s a vizs­gálatnál az ellenőrzésre Dr. Jakab Ervő biz. tagot kéri fel. A bizottsági határozatot a kép­viselőtestület egyhangú határozatával elfogadta. Batyubáj. Szépen sikerült batyubált ren­dezett Vigh József ev. ref. lelkész élén Tajti István, Erőss Zoltán, dr. Szirmay Vilmos és Pásztor Lajosból álló rendező-bizottság Érsem- jénben a Szunyogh-féle kastélyban. A mulat­ságon a környék intelligentiájából számosán vettek részt, mely a kora reggeli órákig tartott. A jelenvolt hölgyek névsorát habár az nem teljes, az alábbiakban közöljük: Szartori nő­vérek (Nagyvárad), Fráter nővérek (Budapest), Vigh Erzsiké, Lovas Ilonka (Érmihályfalva), Bárdos Annuska és Felbáber Mariska. Véglegesítés és kinevezés. A keresk. miniszter Üröghy Sándor tanítót érmihályfalvai ipariskolai igazgatóvá véglegesítette és Rótli Adolfot ugyanoda rajztanitóvá nevezte ki. Tűz. jég, élet, baleset, betörés elleni biztosításokat a legelőkelőbb intézet ré- szére felvesz a „Közérdek“ szerkesztősége. I po-nWnhh hpQ7Pr7PQÍ forrás! ELSÖ nagykárolyi sirkőraktár és LC^UILjUUU ULJZVlZCJl milcto. Aiapittatott 1873. évben. Állandóan raktáron tartok I-ső TÜZELŐ KŐSZENET, KOVÁCS-SZENET TEMETKEZÉSI INTÉZET. rendű salgótarjáni és porosz Szives megrendelést kér MAKAY JÓZSEF FIA. Nagykároly, Széchenyi-utcza 26. sz. (Saját ház.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom