Közérdek, 1909. július-december (2. évfolyam, 27-52. szám)
1909-08-21 / 34. szám
34-ik szám KÖZÉRDEK. 3-ik oldal. órakor ünnepélyes mise lesz a helybeli rom kath. templomban, délután pedig a dalárda rendezi a szokásos népünnepélyt. Esküvő. Anyási Temesváry Ede, a bör- velyi kendergyár igazgatója, f. hó 7-én tartotta esküvőjét sarkadi Nagy Máriával Szentesen. Sok boldogságot kívánunk az uj párnak ! Egyházgondnoki választás. Lapunk legutóbbi számában hirt adtunk a helybeli gór. kath. orosz (magyar) egyháznál lefolyt gondnoki állás betöltéséről, azonban tudósítónk azt csak röviden írván meg, az érdekes gyűlésről utólag a részletes tudósítást az alábbiakban közöljük. Orosz János 13 éven át volt az egyház gondnoka. Bírta az egyháztagok bizalmát és szeretetét. Az egyház átkapcsolás kérdésében a hosszas és fáradságos küzdelemben tevékeny részt vett — s mondhatni, ebből az oroszlánrész neki jutott. Az utóbbi időben az egyház belső életében beállott vi: zálykodás, de leginkább a tábla ügye teljesen elkedvetlenítették s daczára annak, hogy a közbizalom újból személyében öszpontosult, nem volt hajlandó állását megtartani, annyival is inkább nem, mert kijelentette, hogy nem ismeri el az egyháznál a világi elnöki állást, már ez okból sem tartja meg a tisztes állását. A hivők erre Orosz Lajost és Hancsis Illést, városunk eme két általános tiszteletnek örvendő puritán férfiúját kérték fel, a kik mindenben osztván Orosz János véleményét, nem fogadták el a felajánlott tisztséget. Kodácsi Miklósban összpontosult végre a bizalom, mert tudták azt, hogy erre a nehéz viszonyok között, alkalmasabb embert nem is találhatnának, a ki az álást azon feltétellel, hogy nem ismeri el a világi elnöki tisztséget el is fogadta. Orosz János volt gondnok lemondásakor kijelentette, hogy ő ezzel véget akar vetni a folytonos súrlódásoknak, vonja le tehát más is ebből a konzekventiát. A világi elnöki állás megszüntetése tárgyában a mely újabban egyházgondnoki válságot is idézett elő a legközelebbi gyűlésen indítvány lesz beadva s ezzel véget ér a jogtalan beavatkozásokból eredő folytonos súrlódás is, mely teljesen elkedvetlenítette nehéz hivatása betöltésétől a lelkészt, a hivők és egyháztanácscsal szemben. Mangu Jenő alsóvereczki állami igaz- gatótanitó folyó hó 12-én váltott jegyet városunkban özv. Kisded Jánosné leányával, Erzsikévé] . — Krizsán József szatmári kereskedő f. 12-én tartotta eljegyzését id. Thoma Pál helybeli csizmadia mester leányával Katiczával. Választás. A helybeli róm. kath. elemi fiúiskolájában Kruppa Mihály tanító nyugal- maztatásával megüresedett tanszékre Fejes Istvánt, városunk fiát választották meg tanítóvá. Esküvő. Varga Károly helybeli czipész mester folyó hó 17-én vezette oltárhoz néhai Papp Mihály volt szabómester leányát, Etelkát. Városi orvos ur figyelmébe! Igazán nagy szívességet tenne a tiszti orvos ur, ha végig járná városunk kisebb vendéglő helyiségeit, de különösen pálinkaméréseit. Amit ott tapasztalna, az valósággal megdöbbentené s azt hisszük, oly erélyes intézkedések megtételére sarkalaná, amely véget vetne az ott folyó ázsiai állapotoknak. Eltekintve attól, hogy a helyiségek rondák és egészségtelenek, azokban még a legcsekélyebb egészségügyi szabályi k sem tartatnak be, amennyiben mindenütt sárba és piszokba, sőt igen sok helyen csirke, liba és kacsába botlik az ember. Hogy a többek között egyet említsünk fel, a kimérésre használt üvegek tiszta vizet nem is láttak, ha csak a felvegyités alkalmával nem, s a viz, amelyben a poharakat öblögetik, valóságos mosogató lé, amelyben elég baczilus van ahhoz, hogy járványnak legyen főfészke. A közegészségi okokból elrendelt köpőcsészék sehol sem találhatók, (sajnos, még nagy vendéglőkben sem) s igy a járványok, betegségek tanyája maga a vendéglőhelyiség. Azt hisszük, tapasztalni fog az orvos ur még egyébb dolgokat is, de arról egyelőre hallgatunk. (Beküldetett).____________________ Kulturkép a vármegyeházáról. Hosszú, siralmas czikkben lehetne elmélkedni azon a szomorú kulturképen, a melyet egy f. hó 16-iki szatmári törvényszéki tárgyalás anyaga tárt a bíróság elé. Szomorú jelenség ez, ami körül a tárgyalás forgott, de n dunk mindennapi. A szolga, az alárendelt apróbb kölcsönökkel segíti ki a nadrágos tekintetes urakat, akik — saját bevallásuk szerint — ennivalóra kérték az apró kölcsönöket magas kamatra. A nagykárolyi vármegyeházán történt meg ez az eset. A kis fizetéses, nyomorgó dijnokok gyakran megszorultak pénz dolgában és ilyenkor a szolgától vettek apróbb kölcsönöket. A szolga azonban nem adta ingyen a pénzt, hanem tisztes polgári, sőt mi több: szövetkezeti kamatot szedett utána. így 20 korona kölcsön után 14 napra 10 korona kamatot vagy borravalót kapott, a másiknak pedig 14 koronát adott kölcsön s minden korona után hetenként 20—40 fillér kamatot vett. Az egyik dijnok, a kinek 14 korona adósságából a kamatok tőkésítésével együtt 26 korona lefizetése után még mindig fennállott 37 korona tartozása, ezt a tartozást már nem fizette meg, hanem feljelentette a szolgát az ügyészségen uzsora miatt. Tanúképpen több társára hivatkozott, a kik szintén nyögték a szolga bankárságát. A törvényszék a tárgyaláson nem látott elegendő bizonyítékot fennforogni arra, hogy Péter György vármegyei szolga aki azzal védekezett, hogy ő nem kért kamatot, csak borravalót kapott a szívességekért — tényleg uzsoráskodott volna — s ezért dr. Friedmann Árpád védelme után felmentette a vád alól. Dr. Papp Szilviusz, kir. ügyész fe- lebbezett az ítélet ellen. A villamos világítás bosszantó rendetlenségei ellen csak nem rég sürgettük a legerélyesebb orvoslást. Azóta az esti áramszolgáltatásnál nincs is olyan sok zavar, csak a feszültség nem állandó és nem elég nagy most sem. Annál vidámabban packázik azonban a telep a nappali áramszolgáltatást illetőleg. A múlt hó végétől kezdve nappal jóformán soha sem volt áram a vezetékekben s a motoros üzemek szünetelni voltak kénytelenek. Úgy látszik, hogy nem toll, hanem csakugyan valami nyomatékosabb szerszám kellene e kisded játékok beszüntetésére s a telep megfegyelmezé- sére. — Kérjük ezúttal is a közönség érdekében mindazokat a fórumokat, melyeknek ebbe a kínos botránnyá fajult ügybe beleszólásuk van, hogy a telepet a legnagyobb energiával szoktassák rendre és a fogyasztó közönség felháborító molesztálásának vessék végét. Inasiskolai szakfelügyelő. A vall. és közokt. miniszter az inas-oktatás fejlesztése érdekében létesített szakfelügyelői intézményt eddig tapasztalt, hasznos hatásánál fogva a jövőre is kiterjesztette s a szakfelügyelői teendőkkel f. évi szept. 1 -étöl az 1911 —12. iskolaév végéig terjedő időre Sztankay Farkas debreczeni áll. ipari szakiskolai igazgatót bízta meg. __ Ügyvédi furfang. Egy vidéki mészáros üzletéből egy vadászkutya ellopott 4 kiló hús. A mészáros megtudta, hogy az állat gazdája egy ottani ügyvéd. Fogta magát és elment hozzá s kérdést tett az iránt, hogy mit tegyen, hogy kárja megtérüljön. Az ügyvéd azt tanácsolta, hogy írjon számlát s adja át az illetőnek kifizetés végett a mit ha az megtagad perelje be. A mészáros úgy is tett megírta a számlát s elvitte kifizetés végett a tanácsot adó ügyvédnek. Az ügyvéd nagyot nézett, nem szólt semmit, leült asztalához s egy számlát irt 10 koronáról ügyvédi tanács fejébe s átadta a rémülettől elképeded mészárosnak kiegyenlítés végett de megjegyezte, hogy megengedi, hogy abból a hús árát levonja. Rendőrfogalmazói állás. Egyik helybeli lapban cikk jelent meg egy a városnál létesítendő rendőrfogalmazói állás tárgyában. Annak előrebocsájtása mellett, hogy ebben a kérdés- ben már a képviselőtestület több Ízben döntött s igen helyesen az előterjesztést elutasította mert belátta azt, hogy a polgárságot a már igy is tulcsigázott községi pótadónál többel terhelni nem lehet, feleslegesnek tartjuk a fogalmazói állás rendszeresítését már azért is, mert ép a mostani tarthatatlan állapotokon mit sem vál- toztna. Fogalmazói állással a rendőrség mostani szervezetén segíteni nem lehet, tessék azt államosítani, akkor segítve lesz a bajon, de addig is helyesebb volna, ha a munkabeosztást rendeznék, mert mig az alkapitány vizsgálatot, szolgálatot, kihalgatást, nyomozást tart és eszközöl, addig a főkapitány körmét piszkálja és bajuszát pedri az irodájában, s előadói könyvében alig találhatni darabot, amelyet elintézett volna, hacsak a legegyszerűbb módon nem ezzel az 5 betűvel: „adacta.“ Bársonyfestési és égetési tanfolyam. Ujfalussy Zoltánná helybeli lakos a jövő hó 1- én ismét megkezdi városunkban a bársonyfestés és égetés tanítását. A kóbor cigányok. A falusi közönségre valóságos Istencsapás a cigányok kóborlása. A terményeket lopják, pusztítják, rongálják, az együgyű falusi népet fosztogatják, csalják, lopják, ezek a csavargó cigányok. A nagyobb, véres rablási esetektől eltekintve, a kisebb vagyon elleni vétségek és kihágások napirenden vannak. E miatt általánosak a falusi mezőgazdák körében a panaszok, de a cigányügy rendezése még mindig késik. A vidéki sajtóban újabban ismét erőteljes hangok merülnek fel a vándorcigányok megrendszabályozása érdekében, amennyiben a vármegyék törvényhatóságai is egymásután foglalkoznak a vándorcigány kérdés megoldásával. Temes, Csongrád, Vas stb. vármegyék, legutóbb pedig Veszprém vármegye közigazgatási bizottsága fakadt ki a kormányintézkedések halogatása miatt s e 'vármegye főjegyzője részletes javaslatokat is dolgozott ki, melyeket a közigazgatási bizottság sürgősen a belügyminiszterhez felterjeszteni rendelt, Juraszek János királyi ügyész pedig maga is erőteljesen követelte, hogy a vármegye erélyes rendszabályokat sürgessen ki, addig pedig a járási föszolgabirák szigorú utasítását kérte a büntető perendtartás hatáskörükbe eső intézkedéseinek erélyes végrehajtása tárgyában. Remélhető, hogy a kormány is legközelebb foglalkozni fog az ügygyei, mert a gazdaközönség részére a helyzet már tűrhetetlen, annyival is inkább, mert az „Országos Magyar Gazdasági Egyesület“ már az 1905-ik évben foglalkozott az ügygyei s már akkor kérte a kormányt a czigánykérdés sürgős rendezésére. Az Omge álláspontját már az 1995-iki feliratában körvonalazta, szükségesnek tartván, hogy a kó- borczigányok gyermekei elhagyottaknak nyilvánítva, az állam gondoskodjék felneveltetésükről. Eltiltandónak tartván a kóborlást, melybe visszaeső czigánytól a lótartást is meg kell vonni, házalási és vándoripari igazolványokat pedig vándorczigánynak kiadni teljesen be- szüntetendőnek jelezvén. Ugyanazon felterjesztésében kifejtette az Omge annak szükségét is, hogy a czigányok illetősége megállapittassék, a külföldi kóborczigányok pedig kérlelhetlenül kitolonczoltassanak. Ugyanezen álláspontot tette magáévá gróf Dessewffy Aurél elnöklete alatt Pécsett 1937. évben megtartott Vili. országos gazdakongresszus és Hertelendy Ferenc javaslatára sürgős felterjesztéssel fordult már akkor a belügyminiszterhez a czigányügy rendezése érdekében, azóta pedig máig sem történt semmi a dánosi s egyébb esetek után sem. Ma már a gazdaközönség még erőteljesebb rendszabályokat kíván, mert amint a vármegyék fel- terjesztései tanúsítják, ma már tényleg teljesen tarthatatlan e téren az állapot. Országos állatvásárok vármegyénkben. Augusztus 23-án Nagybányán, 27-én Csengeren, szeptember 7-én Szamoskrassón, 9-én Jánkon és Királydaróczon, 13-án Nagykárolyban és Avasfelsőfaluban, 16-án Erdődön, 20-án Sárközön és Fehérgyarmaton. _________ Áll andóan raktáron tartok "Mar gyapjúszöveteket, tzLfnL^kSSe|eSsI!Ä kiváló szép és divatos piquet, t±\\ciryatc±\rEgy próbarendelés igazolni fogja cégem jó nevét, a szövetek tartós voltát és a selyem és bársony-peluche IlICIIClljr CiYCl* jó kidolgozást. Mérték utáni rendelések pontosan és gyorsan eszközöltetnek. A nagyérdemű közönség szives pártfogását kéri STRAUSZ DEZSŐ, angol úri szabó Nagykároly, Deák Ferenc-tér 4. (Spitz Mór ur házában.)
