Közérdek, 1909. július-december (2. évfolyam, 27-52. szám)
1909-08-14 / 33. szám
4-ik oldal. 1909. aug. 14. KÖZÉRDEK. 33-ik szám nyelv jogát védő szakasza ellen. így az óvári iskolában a tanító arra kényszeritette a csak magyarul beszélő tanulókat, hogy roinánnyelvü Írásbeli munkálatokat készítsenek, bár ez ellen a szülők is tiltakoztak. Ezenkívül a tanító testi fenyíték mellett arra kényszeritette a magyar anyanyelvű tanulókat, hogy a hittanból román nyelven feleljenek. A pátyodi iskolában a tanító a törvény ellenére a katalógust románul vezette. A petői iskolaszék az iskolai törvény 18. szakaszának világos intézkedése ellenére kimondotta, hogy a magyar előadási nyelv mellett a román előadási nyelv is alkalmaztassák, pedig a tanulók csak a magyar nyelvet értik. Az újfalui iskolában a tanító, bár az iskola előadási nyelve a magyar, román előadásokat tartott. A miniszter utasítja a bizottságot, hogy a fegyelmit az óvári lelkészre is kiterjeszsze, aki a hittant románul tanította. Egyben a miniszter kimondja rendeletében, hogy olyan iskolában, melyben az előadási nyelv a magyar, a hittant is magyarul kell tanítani. Műkedvelői előadás a színházban. Folyó hó 8-án vasárnap, a városi színházban előadták az „Az apósok“ czimü vígjátékot, a dalegyesület javára. Jól sikerült az előadás, ami egyrészt a szereplő műkedvelők fáradozásának, de főkép Somogyi Károly, Heves társulata tagjának, buzgó és ügyes rendezésének tudható be. A szereplők: Somogyi, Serly Ferencz, Hor- nyák Sándor, Dienes István, Dapsi Károlyné, Tóth Margit, Tóth Annus, Müller Ferencz, Reszler Antal, Szikrzai Ilonka, Kaizler Imre — tekintve, hogy műkedvelők: általában szépen, jól megfeleltek szerepüknek. A közönség azonban mintha érzéketlen lenne, most sem pártolta a czélt megfelelő módon. Félig üres volt a ház. — 12-én csütörtökön zóna-helyárakkal megismételték a darabot. A tiszteletes búcsúja. Egyik közel fekvő községből kaptuk az alább tényleg megtörtént históriát. A tiszteletes ugyanis, akit jobb java- dalmazásu eklézsiába választottak meg, a múlt vasárnap igy búcsúzott el híveitől: — „Szeretett híveim ! El kell válnom tőletek, de ez nem okoz fájdalmat nekem még pedig három okból nem ! — először is, ti nem szerettetek engem, másodszor egymást sem szeretitek és harmadszor az Ur sem szeret titeket. Ha engem szerettetek volna, akkor nem maradtatok volna adósaim egy évi fizetéssel. Nem szeretitek egymást, különben több esküvőn lett volna dolgom. És nem szeret az isten sem benneteket, különben többet szólított volna magához közületek. több volna a temetés meg a gyászistentisztelet, Pax tibi! Javuljatok meg! A íiszteletest ezen kirohanásai után egy szóval sem tartót ák vissza hívei. Mérsékelt áru menettérti jegyek kiadása a Szent István-ünnep alkalmából. Szent István ünnepnap alkalmából a magyar királyi államvasutak igazgatóságától vett értesítés szerint a nevezett vasút, valamint a kassa — oderbergi vasút magyar vonalainak összes állomásairól — az üzemükben álló helyiérdekű vasutak állomásainak és a szomszédos forgalomnak kizárásával — mind a károm kocsiosztályra nézve Budapestre mintegy 30°'o-kal mérsékelt áron menettérti jegyek adatnak ki. Ezen menettérti jegyek f. évi augusztus 18—20 napjain, az utóbbi napon azonban csak a reggeli órákban Budapestre érkező valamennyi személyszállító vonathoz (expressvonatok kivételével) fognak kiadatni. E menettérti jegyek 5 napig érvényesek oly módon, hogy a kiadás napját első napnak számítva, érvényességül az 5. napon éjfélkor lejár; megjegyezvén azonban, hogy a visszatérés legkorábban csak f. é. augusztus hó 20- án délután történhetik; korábbi viszatérés esetén e jegyek érvénytelenek. Az utazás megszakításának sem menet, sem jövetkor nincs helye. Gyermekek számára külön kedvezmény nem engedélyeztetik. A Nagykároly — margittai vasút. A kereskedelemügyi miniszter Farkas Imre dr. budapesti ügyvédnek a bihari helyi érdekű vasutak Margittá állomásától Kétz, Szalacs, Peér, Érendréd, Dengeleg, Iriny, Portelek, Vezend és Mezőterem községek határain át Nagykároly állomásig vezetendő rendes nyomtávú, gőzüzemű helyi érdekű vasútvonalra kiadott előmunkálati engedély érvényét a lejárattól számítandó további egy év tartamáig megújította. A bölcső története. Ki találta fel a bölcsőt? Milyen nemzet fia feküdt először ilyen ringó alkotmányban, amelyhez annyi dal, mese és emlék fűződik? Ezt a kérdést valószínűleg soha sem kisérte figyelemmel senki. Tény az, hogy a bölcső nagyon kezdetleges formából alakult ót jelenlegi díszes alakjába. A legelső bölcső az anya karja volt. A nomád népek pedig, mint még a czigányok manapság is, hátukra kötötték egy nagy kendőbe a gyereket. A népvándorlás után már kezdtek p; imitiv bölcsőket használni. Legkezdetlegesebb formája egy kivályt fatörzs volt, vagy vesszőből font kosár, hasonlatos ahoz, amilyenben Mózest tették ki a Nilus partjára. A görögök kerek kosarakat használtak bölcsőnek, harcias lakedämoniaiak pedig az apa pajzsában helyezték el kisdedeiket- A régi Romában nagyon sokan foglalkoztak bölcsőcsinállással, még pedig olyanokat csináltak, mint a görögök. A tízeneAzt suttogják . . . Azt beszélik . . . hogy Érmihályfalván a távozó járási számvevő részére, a régi akasztófa helyén szobrot emeltet a képviselőtestület. A szobor talpazatán meg lesznek örökítve azon nemes tények, amelyeket rövid ott léte alatt a lakosság és a község érdekében kifejtett; hogy Klór Antal érsemjéni földbirtokos fogadást tett arra, hogy kaláber közben többé beszélgetni nem fog. A fogadást Makutz Gyula nagy lelkesedéssel üdvözölte s arról jegyzőkönyvet vett fel; hogy Váradi Dezső azért kap a sziniegyesüleitöl nyugdijat, mert ott a súgó szerepét kiváló jártassággal töltötte be ; hogy Czike Károly legkedvesebb barátja Imrey Géza és két kugli-golyó, élénk szerepet vannak hivatva játszani Székelyhid társadalmi életében ; hogy Fándly Józsefnek Székelyhidon csak egy irigye van, ez Pozsgay Károly, ki szeretné, ha őt is a város lakossága osztatlan tiszteletben és szeretetben részesítené; hogy Rotter Sándor Deutsch Sándornénak éjjeli zenét adott s az ablak alatt szüntelenül azt a nótát huzattá: „Te vagy, te vagy barna asszony, szemem lelkem fénye“. hogy Váradi Dezső színdarabon dolgozik, amely nemsokára bemutatásra kerül a nagyváradi színpadon. A darab czime : „Mindent a létért“ vagy „a talpnyalás titkai“. — A bemutató előadás elé nagy érdeklődéssel tekint a székelyhídi intelligentia ; hogy a székelyhídi járásbíróság fiatal iktatója, egyik közismert szépség előtt az alábbi szerelmi vallomást tette: „Beiktatom Önt bájos kisasszony, szivem közepébe, beindikálom álmaim lángtengerébe s be- irattározom az Ön nevét lelkem legmélyebb -naplójába, hogy szüntelen előttem lebegjen bájos alakja a per- czegő toll által sűrűn teleirt végzések közepette is“. Választmányi gyűlés. Az értnihályfalvai ipartestület választmánya f. hó 16-án délután 4 órakor ülést tart, melyre a tagokat tisztelettel meghívjuk. Tárgy: Az újonnan épített testületi ház felavatása ügyében határozat. Esetleges indítványok. Érmihályfalva, 1909. augusztus 12. gyedik században jött divatba a magas bölcső és akkor a hajót választották alakjául. Ettől az időtől fogva már csak kevés változáson kellett keresztül esnie, hogy a mai díszes és célszerű formájához jusson. Érmelléki nektár. Hogy ezt minden borkedvelő megizlelhesse, városunk s a vidék részére az „Érmelléki Mintapincze“ egy bizományi elárusító raktárt helyezett el Nagykárolyban Schnell Imre és Székelyhidon, Rotter Sándor ur fűszer és csemege üzletében, hol a mai bor árakhoz viszonyítva, tekintettel a borok ritka finom és kedves zamatjára, a termelő eredeti pecsétje alatt zárt palacskokban, oly mérsékelt árak mellett hozza forgalomba, hogy azt minden vendéglős, minden család örömmel üdvözölheti. Volt alkalmunk a borokat megizlelni s elmondhatjuk, hogy azokhoz csak némileg hasonlókat is, — más pinczékből két, sőt háromszoros árban alig kaphatnánk. Ezért az erre vonatkozó hirdetésünkre, felhívjuk az érdeklődők figyelmét. — Az első kóstolás már befogja igazolni azon állításunkat, hogy ez nem közönséges kereskedői áru, hanem egy mintaszerűen gondozott százhúsz holdas nagy szőlőbirtok és szakszerűen kezelt pinczegazdaság kiváló terméke. Érm i/uilyfalva. Feledékeny anya. F. hó 10-én délután 5 órakor, Érmihályfalvára érkező személyvonat egyik 3-ad osztályú fülkéjében egy 4 éves és egy két hónapos gyermeket találtak akiket édesanyjuk nagy sietségében Debreczenben a kocsiban felejtett. Makucz Gyula főnök a gyermekeket visszaküldte a debreczeni állomásra, ahol a kétségbeesett anya várt reájuk s örömmel szoritotía keblére kedves gyermekeit. Szerencsétlenség. Venger László ipartechnológiai tanuló, Mátray Ákos gyógyszerész unokaöcscse, f. hó 10-én a szőlőben egy revolverrel játszadozván, az véletlenül elsült s a golyó mellébe fúródott. A súlyosan sérült fiatal embert-a debreczeni kórházba szállították. Sérülése suly( s, de nem életveszélyes. Panaszt vettünk, hogy az érmihályfalvai ifjúság által rendezett jótékonyczélu tánczmu- latságra igen sokan nem kaptak meghívót, kik között feltűnően nagy számban vannak az izraelita polgárok. Részünkről fel sem tételezzük azt, hogy itt szándékosság esete forogna fenn, annyival is inkább, mert volt eset rá, amikor hasonló eljárás miatt igen kellemetlen helyzetbe került a rendezőség, inkább feledékenységnek tudjuk be, amelyet helyrehozni bizonyára kötelességének fogja ismerni a rendezőség. Adóügyi jegyzői állás. Lapunk legutóbbi számában ismertettük az adóügyi jegyzői állás kérdését, amelyben a képviselőtestület elhatározta, hogy a jóváhagyott szervezési szabály- rendeletnek, illetve az utóbbi időben szervezést elhatározó egyhangúlag hozott határozatának érvényt szerezendő, küldöttségileg felkéri a járási főszolgabírót a pályázat tárgyára tett aljegyzői állás be nem töltése iránt. Ez ügyben a járási főszolgabíró be sem várva a küldöttséget f. hó 11-én értesítette a képviselőtestületet, hogy a kérelmet nem teljesiti s az állást pályázat utján betölti. Igazán érthetetlennek tartjuk a főszolgabíró ur eljárását, mert nézetünk szerint neki nem az a hivatása, hogy a képviselőtestülettel szemben a szigorú, rideg visszautasító álláspontra helyezkedjék, hanem lehetőleg teljesítse a község kívánságát s a békés együttmunkálkodással mozdítsa elő a község fejlődését és előhaladását. Vagy újból fel akarják sírjából kelteni a Dobozy-féle korszakot ? Berecz István, elnök. Timkó István, jegyző. í Pőnlrsohh hpszprzpsi fórrá ELSÖ nagykárolyi sirköraktár és temetkezési intézet. & lUliaa. Alapittatott m éyben_ Állandóan raktáron tartok I-ső rendű salgótarjáni és porosz TÜZELŐ KŐSZENET, továbbá meszet, I-ső rendű portland és román czementet, valamint többször mosott porosz sótarjáni es porosz KOVÁCS-SZENET Szives megrendelést kér MAKAY JÓZSEF FIA. Nagykároly, Széchenyi-utcza 26. sz. (Saját ház.) ERMELLEK.
