Közérdek, 1909. július-december (2. évfolyam, 27-52. szám)
1909-12-17 / 51. szám
51. szám. 9-ik oldal. KÖZÉRDEK azon kijelentést tette, hogy gazdag ember és egész vagyonát koczkára teszi, ha a bíróság Micskét el nem fogja Ítélni. A vádlottat Szokoly Tamás országgyüjési képviselő védte, ki a kihallgatott 60 tanú vallomásából fényesen beigazolta, hogy a gróf feljelentése és vádja mi alappal sem bir, mire a, bíróság Micske Antalt a vád és következményei alól felmentette. A gróf felebbezett ugyan, de az Ítélet indokolása, mely Tátray Kálmán járásbiró kiváló jogász mestermüve, kizárja a lehetőségét annak, hogy a felsőbb bíróság azt megváltoztathassa. — A másodfokú ítélet meghozatala után, Micske Szokoly Tamás utján, a rágalmazás miatt feljelentést tesz. Tűzoltó zenekar. Az önkéntes tűzoltó zenekar ügyében a legfontosahb lépés meg lett téve, amennyiben a főparancsnokság egy kiváló tehetségű karmestert szerződtetett annak élére, akinek vezetése alatt s a tagok ügybuzgalmából a zenekarnál a legszebb haladás észlelhető. Palló, csizma és a szolgabiró. Székelyhidon tudvalevőleg az utczai padlók nincsennek jókarban s ennek oka az, hogy a legutóbbi képviselőtestületi közgyűlés a járda létesítését határozta el. Nem régen történt az, hogy Pojnár Ernő szolgabiró a hivatalból haza jövet, egy, a padlón kiálló szegben a csizmáját megsértette. Hatalma teljes tudatában rohant a városházára, s Doby József főbíróra erélyesen reáförmedt, hogy a járda rosszaságáért s ezáltal csizmájában okozott kárért a község elöljáróságát teszi felelőssé. Doby, akinek háta megett nem egy gimnázium van s ismeretes arról, hogy nem ijed meg a maga árnyékától, a nagy hangú förmedvényre kimondotta az Ítéletet, hogy Székelyhid képviselőtestülete és elöljárósága felette sajnálja ugyan azt, hogy a járdán a szolgabiró ur becses csizmája meg lett sértve, de tekintettel arra, hogy a járda rendezés most van folyamatba, nincs abban a helyzetben, hogy a csizma részére külön padlójárdát állítson fel. A szolgabiró megnyugodott az ítéletben és igy az jogerőssé vált. Bihardiószeg. Kinevezés. A nagyváradi üzletvezetőség Alsó János államvasuti gyakornokot, vizsgáinak sikeres letétele mellett Bihardiószeg székhelylyel pénztárnokká nevezte ki. — A jól megérdemelt kinevezéshez gratulálunk ! Cabaret estély. A bihardiószegi intelligen- tia jövő hó 8-án Cabaret estélyt rendez. A rendezőség élén Ungváry Károly tanító áll. Letartóztatott tolvajok. A múlt heti nagyvásár alkalmával a csendőrség letartóztatta az érkenézi kisbiró feleségét éppen akkor a midőn a vásárban lopott különféle tárgyakon bűntársával együtt osztozkodott. A jómadaraktól a lopott tárgyakat a csendőrség elkobozta és a feljelentést a bírósághoz megtette. Gyiikossági kísérlet. Hajdú István gazdálkodó régi haragosa Törő Jánosnak. Már többször kijelentette, hogy leszámol vele. F. hó 12-én este megleste az utczán és egy 6 lövetű revolverrel egész közelről egy lövést tett reá. A golyó szerencsére czélt tévesztett s több lövésre már nem volt ideje, mert Törő a fegyvert a kezéből kicsavarta és az épen szolgálatot teljesítő csendőrőrjárainak átadta. -— A csendőrség az ügyet áttette az ügyészségnek. , Ui állatorvos. Lapunk legutóbbi számában közöltük azon örvendetes hirt, hogy Hodosi Géza állatorvos a községben megtelepedett és ott szándékozik maradni. — Hogy ez a körülmény mily nagy fontossággal van Bihardiószeg község birtokosságára és a szomszédos uradalmakra, azt feleslegesnek tartjuk külön is felemlíteni akkor a midőn a legközelebbi állami állatorvos Székelyhidon lakik. Részünkről kötelességünknek tartjuk azonban a község képviselőtestületének felhívni figyelmét arra, hogy minden lehetőt elkövessenek, hogy az orvosnak a biztos megélhetést nyújtó közép fizetést fizetést melyet minimális összegben véve 1200 koronában velünk évenként megállapitandónak, megadják, mert az állattenyésztés fellendítése és a lakosság anyagi vagyonosodása feltétlenül ahhoz van kötve, hogy a községben egy állatorvos lakjék a ki mint községi tisztviselő bizonyos meghatározandó dijjak mellett kezelje a birtokosság állatait s ne legyen kitéve a lakosság annak, hogy egy esetleg beálló szerencsétlenségnél, jószága segítség hiányában elpusztuljon. — Ha a lakosság fix fizetést ad az orvosnak, az a képviselőtestület által megállapítandó dij mellett köteles az állatok kezelését teljesíteni, mig ha nem állapit meg évi fizetést, a kezelésnél a fenálló szabályok a mérvadók s mint gyakorló orvosnak tetszésére van bizva az idő, amikor a gyógykezelést teljesítse. Helyreált közbiztonsági állapotok. Megírtuk, hogy a bihardiószegi közbiztonsági állapotok oly veszélyessé váltak, hogy az elöljáróság a mindennap előforduló, rablás és betörések miatt kénytelen volt, a strázsa rendszert alkalmazni, Vigvári Imre csendőrőrmester a legszigorúbb nyomozást vezetett be s több apróbb lopások és rablások tetteseit sikerült neki Yonya Gábor, Purguly Sándor, Serbán György, Erdei János Száv György személyében kinyomozni és letartóztatni a kiket bekísért az ügyészség fogházábz. Ezen letartóztatások óta a rablások és betörések teljesen megszűntek, miért is a strázsa rendszer beszüntetése iránt javaslat lesz téve. A pálinka ellen. A debreczeni kamara közhírré teszi, hogy a torontálvármegyei szövetkezetek szövetsége három színes képcsoportot adott ki, amelyek a pálinka romboló hatását s a józan élet áldásait tüntetik fel. Ily képeknek nyilvános helyeken való kifüggesztése az alkoholizmus terjedésének meggátlására célszerűnek mutatkozik. Ezért a kamara e képeket az ipartestületek, iparoskörök figyelmébe ajánlja. Bevermelt és beburkolt növények védelme a fagy ellen. Bevermelt és szalmával födött zöld- ségnemü, vagy száraz lombbal takart virágok, bokrok s szalmába burkolt rózsafák igen nagy hidegnél könnyen elfagynak, amiért különösebb védelem is szükséges. E czélból tanácsos az illető burkolatot langyos vízzel befecskendezni, minek folytán azon jégréteg képződik, mely kellő védelmet nyújt. Az eljárás csak igen hideg időjárás esetén alkalmazandó. A dohánybeváltási árak emelése. Régi óhaja a dohánytermelőknek az emelkedett termelési költségekkel arányban nem álló, régi, dohánybeváltási árak fölemelése. Sok felszólalás hangzott már el és sok felterjesztés fordult már ez irányban a pénzügyminiszterhez. — Végre We- kerle, pénzügyminiszter meghallgatta a gazdák kérését s részben fölemelte a beváltási árakat; az 1910—912. évi beváltási cziklusban az uj árak lesznek érvényben. A változások a következők : Közönséges leveleknél: válogatott 70 K helyett 80 K; 1. a) 60 K helyett 65 K; I. b) 52 K helyett 55 K; 11. 36 K helyett 39 K; 111. 24 K helyett 25 K. — Finom kerti és deb- rői leveleknél: 1. 110 K helyett 120 K; II. 80 K helyett 88 K; 111. 55 K helyett 60 K; III. 35 helyett 38 K. Szivarboriték-, muskotály, kapadohánylevelek, mindenféle kihányás, csomó- zatlan és hulladék árai maradnak a régiek. Az átvételi határozmányok szövege majdnem teljes egészben változatlan maradt, csak a közönséges levelek osztályozási határozmányainál változtak, amennyiben a minőségi kívánalmakat leszállítják. így, amig a közönséges levelek, első b) osztályába csak a sérületlen leveleket vették fel, addig 1910-től kezdve a határozmányok szerint sérületlen, vagy csak szélükön jelentéktelenül sérült levelek is felvehetők ebbe az osztályba. A provízió erkölcstelen. Ezt állítja az alábbi elvi jelentőségű kúriai kijelentés: „Az alkalmazottaknak az alkalmazóval szemben tartozó köteles hűségével ellenkezik, tehát a jó erkölcsökbe ütközik az, hogy az alkalmazott a másik ügyleti féltől az ügylet megkötése körül kifejtett tevékenységéért dijat kössön ki, mert ez a dij ki kötés a dolog természete szerint arra kötelezi az alkalmazottat, hogy ne az őt alkalmazónak, hanem a másik ügyleti félnek, vagy legalább ennek az érdekeit is szolgálja. Minthogy pedig a jó erkölcsökbe ütköző szerződést bíróság előtt érvényesíteni nem lehet: mindkét alsóbb bíróság Ítéletét megváltoztatni és fel- porost elutasítani kellett.“ 3428—1909. tkvi sz. Árverési hirdetmény és feltételek. 1. Az erdödi kir. járásbíróság mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy Baudisz Jenő tiszti ügyész nagykárolyi ügyvéd által képviselt kir. kincstárnak Straub József és neje Mek- ker Magdolna krasznabélteki lakosok ellen folytatott végrehajtási ügyében 82 kor. 11 fül. töke, ennek 5°/0 kamata, 17 K 80 f költség kielé-gitése végett árverés alá bocsátja a szat- márnéineti-i kir. törvényszék és az erdődi kir. járásbíróság területén lévő, Krasznabéltek községben fekvő és a krasznabélteki 673. sz. a. tjkvben A. 1.1. sor-, 165. hrsz. a. foglalt házasbelsőségnek a Straub József és neje Mekker Magdolna illető fele részét 80 korona kikiáltási árban. 2. Árverés megtartására határidőül 1909. évi január hó 29-ik napjának déleló'tti 9 óráját, helyéül pedig Krasznabéltek községházát tűzi ki, amely helyen és időben a fent körülirt jószágtest eladatni csak az esetben fog, ha a kikiáltási ár kétharmadrésze megigértetik, különben nem. 3. Árverezni szándékozók — a kir. kincstár kivételével — tartoznak bánatpénzül a kikiáltási ár 10°/o-át készpénzben, vagy az 1881. évi LX. t.-cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és a 3333/881. I. M. rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, vagy annak előleges elhelyezéséről kiállított elismervényt átszolgáltatni. 4. Vevő, ki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb Ígéretet tett, ha többet ígérni senki nem akar, köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa ígért ár ugyanannyi százalékáig kiegészíteni, mit ha meg nem tesz, Ígérete figyelmen kivüi marad és a nyomban folytatandó árverésben részt nem vehet. Erdőd, 1909. szept. 30. Sándor Lajos, 1—1 kir. jbiró. 1430—1909. vghtó sz. Árverési hirdetmény. A székelyhídi kir. járásbíróságnak 1909. évi 780—2. V. számú végzése alapján közhírré teszem, hogy a Dr. Szőllős Dezső ügyvéd által képviselt Lám Sándor javára 41 K 68 f s jár. erejéig lefoglalt és 650 koronára felbecsült ku- koricza stb. ingóságok a teljes követelés erejéig Nagyiétán 1909. deczember hó 27-én d. e. 12 órakor nyilvános árverésen eladatnak. Melyhez a venni szándékozókat oly megjegyzéssel hívom meg, hogy az érintett ingóságok a legtöbbet ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Székelyhid, 1909. decz. 3. Kollárik Béla, bir. végrehajtó. 1434—1909. vh. szám. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a értőimében ezennel közhírré teszi, hogy a székelyhídi kir. járásbíróságnak 1909. évi 432/5. V. számú végzése következtében Dr. Reichard Manó ügyvéd által képviselt Keresk. és Iparbank és Dr. Reichard Manó javára 6000 K, 355 K 90 f s jár. erejéig végrehajtás utján le- és felülfoglalt és 1650 K-ra becsült következő ingóságok, u. m.: tengeri, sertés, borjuk, lovak, nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverés 6000 K, 355 K 90 f tőkekövetelés s jár. erejéig Bagaméron leendő megtartására 1909. évi deczember hó 21-ik napjának délelőtti 12 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-cz. 107. és 108. §-ai értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és felülfoglalD ttál és azokra kielégítési jogot nyertek volna ezen árverés az 1881. évi LX. t.-c. 120. §. értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Székelyhid 1909. évi november hó 25. napján. Kollárik Béla. kir. bir. végrehajtó.
