Közérdek, 1909. július-december (2. évfolyam, 27-52. szám)
1909-12-11 / 50. szám
4-ik oldal. KÖZÉRDEK 50. szám. FIGYELEM! Női felöltők, leányka-kabátok, fiú-ruhák, férfi-öltönyök a legegyszerűbb és legfinomabb kivitelben, a legjutányosabb árakon CSAKIS BEKKER ORBÁN RUHAÜZLETÉBEN SZEREZHETŐK MEC. Üzlethelyiség: Nagykároly, Friodl-lláz. Ruhák mérték után készíttetnek. Jutányos árak! Pontos kiszolgálás! lyes számítással nagyobb dologba mehetne a község. Lehetővé tenné a birtokszerzést jövőre két tényező. A 600 hold jó karban tartható homoki meglevő szőlő, amelynek holdankénti átlagos hasznát csak 100 K-val véve, ez évi 60,000 K bevétel. Megesik azonban az is, ami nállam is előfordult 1908-ban, hogy 54 hektót termett egy holdam s ezt mint mustot 28 K-val értékesítettem s igy egy évben 1512 K-t kaptam egy hold után. A szőlők fenntartásáért magáért is meg kell tehát az állandó legelőt szerezni. A másik tényező az a tejszövetkezet lenne, mely mindjárt megalakulna, ha háromszáz tejelő tehénre számolni lehetne. Az ilyen fővárosi vonal mellett fekvő községeknek a világpiacz meg van nyitva a tejtermékek értékesítésére s ha egy közepesen tejelő tehén évi tej hozamát kétszáz koronára számítom, ismét 60,000 K olyan bevétel áll elő háromszáz tehén után, amelyhez a kis emberek juthatnak hozzá legkönnyebben. Bizony pedig ezeknek van legnagyobb szükségük arra, hogy, táplálkozásuk javításával bevételeiket is fokozzák. Ezért magáért is meg kell szerezni az ál- tandó legelőt. Mert igazán szánalmas látvány az a küzkö- dés, amit egyik-másik kiskereskedő, szatócs vagy iparos végig szenved, hogy az állami kezelés alatt álló szeszes italok kimérését, a dohány kiselárusitás engedélyét valahogy megszerezze s magát áltatja, hogy bevételét, jöve- vedelmét ezzel fokozza. Pedig önámitás az egész! Jövedelmi adóba, illetékekbe elfizeti a forgalom utáni százalékot, ezek mellett tűri a kezelési szekatúrákat. És micsoda hajsza folyik egy ilyen engedély után! ? Ha ez a kis existentia két jó tejelő tehenet tart s csak egy kis darabka szőlőt szerez magának, több jövedelme van, mintha tiz olyan kincstári engedélylyel dolgozik s nyugodt, mert senki elllenörzése alatt sincs. Mit jelent azonban a tejelő állat tarthatás a törpe birtoku kisgazdára, aki ma pénzhez sem juthat?! Az ilyen exislentiák megteremtéséért is meg kell szerezni az állandó legelőt. Francziaország szőlő vidékein az ilyen tehenes, szőlős kisgazdák, kisiparosok \ tárolják a franczia állam kis papírjait s ez az illám csak a maga polgárainak adósa. Nálunk meg a pénzintézetek sem vásárolnak állami papírjainkból, hanem sub titulo „közgazdasági tevékenység“ 8—9 százalék kamattal nyomorgatják zsenge iparunkat, mező- gazdaságunkat s hizlalják az osztrák tőkéseket. Meg kell tehát szerezni azt az állandó legelő területet addig, mig bizonyos, hogy községi adó nélkül is megszerezhető. A vámosi útnál is a községi adótól féltek egyesek s nem hogy községi adóba került volna, ha nem nagyon sok községi adót pótolt s pótol ma is a többi utak kiépítésénél. Mi volna ez a község ma a kőutak nélkül ? A legelőnek vásárlandó, ötven év után a község tulajdonába jutó birtok értéke ma még pénzben ki nem fejezhető. Hamis minden adat mi ebben a kérdésben alapul vétetik, mint a hogy hamis a statisztika minden számítása, a mivel a föld értékét pénzben becsülik. A pénz maga nem tökéletes mérték, becse, önértéke, jövedelme nem lényegében van, hanem azoktól függ akik urai, akik irányítják befolyását : a politikától, a háborútól. De a föld —• az a haza! Termése mindég megadja a mi egy bizonyos számú ember táplálására, életszükségletére elégséges, mindég, mert az anyaföld soha sem volt, soha sem lesz mostoha! Lehet egyes darabnak pénzben kifejezett ára, de ez nem a föld becsértéke, hanem a pénzzé, amelyen veszik. Soha helyre nem hozható mulasztást követ el tehát a község képviselete, ha e fejlő szőlő vidéken a venni szándékolt s e községnek mindenkor nagy értékű földet most meg nem szerzi s mert a mint a képzelet még nem teremtő erő s a teremtő erő nem mindég phantázia, világos előttem, hogy enélkül nem lehet fejlődése a községnek, — mint aki a helyes utoni fejlődésében a községnek valamennyire közreműködtem, ez ügyben is megtettem amit tehettem s a továbbiakra — salvavi animani meam. Érmihályfalva, 1909. deczember 8. Jakab Rezső. Hl DEBRECESBE ke I keresse fel Eh k NEUMANN MIKSA ! KÖZPONTI CIPŐ- ÉS KALAPÁRUHÁZÁT k Dréher-sörcsarnok mellett. Karácsonyi vásár nagy árleszállítással! hj. ^ Férfi és női c divatos ka- D^ lapok, sapkák, most meglepő ol- ^ csőn kaphatók. KA Ritka kedvező alkalom! Vidékieknek 5% engedmény, ^ ^ Telefon 435. szám. K'\ájajá\a Innen-onnan. Az orvosok. Az ördög megbízottakat küldött a földre, hogy npki egy ügyes orvost kerítsenek. Utasításul a következőket mondotta:- Az a legjobb orvos, akinek ajtaja előtt a legkevesebb lélek áldogál, mert az gyógyított legkevesebb embert a — másvilágra. A megbízottak|jártak-keltek, mindenütt megfordultak, ahol orvosok laknak, de min- denik ajtaja előtt roppant sok siránkozó lelket találtak. Végre az egyik ráakadt egy orvosra, akinek ajtaja előtt csak egyetlen egy lélek siránkozott. — Ez az igazi! — kiáltoztak az ördögök, ezt visszük magunkkal. Mikor azonban jobban tudakozódtak, megtudták, hogy az orvos csak egy napja praktizál. A sultán. Mehemed szultán nagyvezérével, Mehe- meddel egy ízben egy elhagyatott, szomorú, kopár vidékre érkezett. A padisch körülnézett. — Miért nem terem itt fii, nagyvezér?- Mert nincs viz, oh padisah! — És miért nincs viz ? Azt csak a nagy Isten tudná megmondani. Tovább mentek. Nemsokára megint megszólalt a szultán. Miért kellett az én atyámnak meghalnia? — Azt csak a nagy Isten tudná megmondani — válaszolt a nagyvezér. A szultán elhallgatott, majd gondolkodva igy szólt: — Es miért vagyok en szultán? — Az csak a nagy Isten tudná megmondani — felelte a nagyvezér. Az étvágy. Harun al Rasid, a bölcs és hatalmas kalifa szokása szerint álruhában járkált Bagdad utczáin. Meglátott egy szegény embert, aki egy gazdag ur palotája előtt áldogált és vágyakozó tekintettel nézett a konyhába. — Talán volna étvágyad ? — kérdé Harun. Hát van mása a szegény embernek, mint étvágya? — felelte a másik. A pálinka. Egy teherhordó nagyon iszákos volt. Anyja addig könyörgött neki, mig megígérte, hogy megjavul és soha többet nem iszik ■ csak még egyszer. De a bucsutnulatságon az apjának is vele kell inia. A teherhordó édesapja ugyanis kilenczvenéves aggastyán volt, ki életében soha sem ivott sem pálinkát, a fia kedvéért azonban megígérte, hogy a bu- csumulatságon ő is iszik. Nagy volt a muri. Az öreg is, a. fia is alaposan eláztak. Mikor az apa másnap kialudta mámorát, azt mondta a feleségének: Anyjuk! szólj a fiúnak, ne siessen nagyon a javulásával! A mohácsi vész. Egy tani tóolvasónk Írja ezt a mulatságos gyermekliistőriát: A negyedik osztályban a történelemből feleltetett a tanító. A kis Schvarz fiútól ezt kérdezte:- Mit tudsz a mohácsi vészről? A fin hallgatott. Látszott rajta, hogy semmit se tud a törökök pusztításáról. — Na fiam, beszélj valamit a mohácsi vészről? A gyerek hebegett, gondolta a, kérdésből, hogy valami veszedelemről van szó, hát nagy kínlódás után kinyögte: — A mohácsi vész ... a mohácsi . . . kérem, tanító ur, jobb erről a szomorú dologról nem is beszélni. * MINDENKI I JÉ 3 3 3 3° nézze meg, mielőtt karácsonyi szükségletét beszerezné, KARDOS TESTVÉREK 3e Ók. ók. (Szatmár, Kazincy-utca 4. sz.) feltűnő szép divatujdonságait, úri divat különlegességeit. SC Szenzációs nyakkendő-választék 76 fillértől feljebb. Koldus király! flki a nyomorból él! Hol a hatóság?! Érmihályfalva, 1909. decz. 8. Régi 12 kötetes franczia regényekben és az újabb detektív irodalom (?) termékeiben olvasunk sok valószinütlen mesét a nagy metropolisok külvárosaiban, régi erőditvényei között rejtőző koldusok miniatur alkotmányos berendezkedéséről, melynek élén egy tekintélyes ravasz koldus, az ő koldus királyok, áll.