Közérdek, 1909. július-december (2. évfolyam, 27-52. szám)
1909-11-20 / 47. szám
4-ik oldal. KÖZÉRDEK. 47. szám. Hl 9 F így elem!I Megérkeztek i olcsó árak. I——mana ■ , « bb—mbJI ——mám a legdivatosabb női őszi ruha- CT!7 I D m/g Ä D TT O 1VT kelmék és úri divatczikkek == ü I LID IVI AK I U? IN :: NAGYKÁROLY, Deák-tér női és férfi divatáru kereskedésében. S3 m Még egy pár szó Érmihályfalva legelővételéhez. (B.) Jakab Rezső ur multheti cikke, melyből meglátszik, hogy Írója nagy alapossággal tanulmányozta a kérdést, mindenkit meggyőzött arról, hogy igenis állalánosságban nagyon jó és gazdasági szempontból fontos tényező az állattenyésztés előmozdítására szolgáló minden lépés, melyet egy község tehet. Az elvi hozzájárulását e cikk után alig akad valaki, a ki megtagadná, noha elvben komoly ellenvetést azelőtt sem hallottunk. Az ellenkezés oka nem is az volt a képviselőtestület egy részéről, mintha nem tartanák teljesítendő fontos szükségnek a legelőkérdés megoldását, hanem az, hogy ideálisnak tartjuk a kalkulátiót, melyre a birtok vételárának törlesztése alapoztatok. Attól a veszedelemtől tartanak, hogy vétel esetén községi pótadó emelés utján lesz csak előteremthető a szükséges törlesztéses részlet- fizetésre szolgáló összeg egyrésze. Ha tehát a legelő vételét szorgalmazók számításait optunismussal összeállítottnak vesz- szük, nem lehet eltagadni, hogy az ellenzők számításai túlzottan pessimisták és talán távolabb állnak a valótól, mint előbbiek. A venni akarók számításainak esetlegeshibáit mig menti a jóttenni akarás célja, addig a rideg ellenzők túlzott rósz véleménye a szociális bajok orvoslása iránti indolencián épült fel. Szerintünk ha számításról van szó, annak reálisnak kell lenni még az esetben is, ha papíron egy községi pótadó-emelés rémét veti előre, mert hiszen ez a rém csak addig tűnik olyan ijesztőnek, mig elvben idegenkedünk annak az esetlégnek bekövetkeztétől. Taglaljuk kissé a számításokat és állapítsuk meg, hogy milyen terhek fenyegethetik abból folyólag az adózó közönséget. Egy birtok vételára il'etékkel együtt 240.000 korona. Törlesztése kölcsönnel, fedezve a szükséges évi részletet 12000 korona. Állami hozzájárulás 5000 korona, marad tehát fedezetlen szükséglet évi 7000 korona. Hogy az ellenzőknek engedményeket tegyünk, ne vegyünk számításba 350 darab legelő állatot, csak 250 darabot. Ellenben nincs ok, hogy a legelődijakat 22 koronában állapítsuk meg, mert az ma 28—30 korona és igy ha 25 koronában vesz- szük fel, már javítottuk a helyzetet annyival is inkább, mert a hiány főpontja a magas legelő árakon kívül nálunk ott van, hogy ilyen árakért sincs legelő. 250 darab legelő jószág 25 koronás alapon 5750 koronát jövedelmez. Fedezetlen maradna tehát még 1250 korona, melyet most már magunk is tulóvatosak akarván lenni, emeljünk fel 2000 koronára. Ez tehát a veszedelem, melytől félnek nagybirtokosaink és szociáldemokratáink (?) 2000 K évi községi adómegterhelés 2%-os adóemelést jelent, amely hogy valami olyan veszedelem lenne, miért érdemes volna egy túlsúlyban levő párt érdemes vezetőjét gyermekes firkálásokkal meggyanúsítani, otromba szócsoportokkal támadni, alig hisszük. Ez tehát a legrosszabb eset, hogy évi 2000 korona, közteherrel egy 5000 koronás állami dotátiót biztosítunk magunknak. Ez mint üzlet is jó, noha a községeknek nem az az intentiójuk, hogy jó üzletet csináljanak, hanem hogy a lakosság anyagi boldogulását a közös teherviselés hatalmas erejével elősegítsék. Már pedig alig hisszük, hogy jogosultan panaszkodhassék bárki is egy esetleges 2%-os közköltő emelés miatt, ha számbaveszi, hogy az ő 2%-os fillérei is módot nyújtottak egy sok gyermekes családnak a tehéntartásra és igy egészséges, erős nen zedék nevelésére. Tudni kell, hogy a tehén a szegény ember részére olyan kenyér, a melyből, ha vág is, nem fogy el. A ki ezt nem méltányolja, az nem érdemli meg azt, hogy azok sorai között helyet foglaljon, a kik a község jóvoltának előmozdítása mellett a szegény nép anyagi boldogulását is feladatul tűzték ki. Legfinomabb tak, teavaj, cardirozott gyümölcsök, zöld főzelékek, Oroszi-féle és csemege, legfinomabb likőrök, honi és külföldi áskaphatóid: Schnell Imre károlyban, Kölcsey-utca 1. Telephonszám 80. ____ ____ Az t suttogják . . . Azt beszélik . . . hogy vármegyénk főispánja üzleti érdekből fordított hátat a nemzeti banknak, mert fél attól, hogy az egy fiókot állítana fel városunkban s erős konkurense lenne a Hitelbanknak, hogy Rosner Henrik hirtelen hízásának oka abban rejlik, hogy mindennap jóllakik Mózes Sománál friss kóser hússal, melytől hat napig nyomja az ágyat, hogy Kalafoni a napokban a kávéházban általános derültséget keltve, igy sóhajtott fel: Miért nem lehettem én a szabadkai kir. ügyész s miért nem bízták reám Heverda Mariska vallatását, hogy Mózes Soma uj gombafajt talált fel, melyet mielőtt forgalomba hozna, azzal Sternberg Berczit fogja megkináni, hogy Wessel Manó megszegte abbeli fogadását, hogy a hajnali órákban többé nem lejt bosztont, hogy Rosenblatt Lipót egyik fényi-utczai korcsmából szándékán kívül kiröpittetve, kijelentette: hogy a röpülés problémájának megoldásában leczkét vehetne tőlle Bleirott, hogy Nószi Edus kijelentette, hogy a kik az önálló bank hívei, azoknak szívesen áll egész gárdájával rendelkezésükre, hogy a „Szatmárvármegyé“-ben beállott változás bebizonyította azt a magyar közmondás igazságát, hogy „közös lónak túrós a háta“, hogy Fráter István az Érmihályfalvai nagyvendéglőben a Szatmárvármegye szerkesztőségével napok óta mulat, ezen nóta hangjai mellett: „Verd meg Isten azt a „Pappot“, a ki minket cserbe hagyott“ csuhája! BIERIOTT felszállása alkalmával éheztek az emberek, • ...... de ha valaki friss . .. kolbász és hurkával jól akar lakni és arra kitűnő csányi bort inni keresse fel SZOMBAT ESTENKINT ziNNER istván . ,9róf Kfr°1,yiiGyörl.gy ten vendéglőst, a hol HÍREK. minden SZOMBATON DISZNÓTOR fartatik. Kérelem. Felkérjük mélyen lisztéit előfizetőinket, hogy előfizetési dij hátralékukat mielőbb kiegyenlíteni szíveskedjenek. Ismeretes az a körülmény, hogy lapunkat csak nehéz küzdelemmel vagyunk képesek fentartani s igy reá vagyunk utalva előfizetőink jóindulata támogatására. Erzsébet királyné napja. Néhai Erzsébet királynénk, Istenben boldogult Nagyasszonyunk halálának évfordulója alkalmával úgy mint eddig, minden évben a templomokban istenitiszteletek, az iskolákban gyászünnepélyek tartattak s kegyelettel ülte meg e napot városunk egész közönsége. A róm. kath. templomban Istentisztelet volt, melyet Récsey Ede plébános teljesített fényes segédlettel, melyen megjelentek az összes hivatalok tisztikara főnökeik élén, valamint az összes iskolák növendékei. Kinevezés. A király Balássy Miklós helybeli járásbirósági jegyzőt a mátészalkai járás- bírósághoz albiróvá nevezte ki. A jól megér- demlett előléptetés úgy bírói, mint ügyvédi körökben kedvező benyomást keltett. Esküvő. Babicsák János üzletvezetőségi irodakezelő folyó hó 9-én esküdött örök hűséget néhai Nagy Jenő m. kir. államvasuti pálya- felvigyázó kedves és bájos leányának, Erzsikének. Az esketési szertartást Babicsák József nyüvedi ref. lelkész teljesítette. A nagykárolyi Kossuth asztaltársaság folyó hó 14-én Drágus István elnöklete alatt gyűlést tartott, melyben elhatározta, hogy mint minden évben, úgy a folyó évben is 10 szegény sorsú iparost pénzsegélyben részesít és 10 gyermeket téli ruhával lát el. Egyben kimondotta a közgyűlés, hogy a farsang első heteiben az egyesület czéljaira zártkörű tánczmulatságot rendez. Közgyűlés. Nagykároly város képviselő- testület f. évi november hó 21-ik napján d. e. 10 órakor a városháza tanácstermében rendkívüli közgyűlést tart. Választmányi ülés. A helybeli izr. tanuló- segélyző egyesület f. hó 11-én délután választmányi ülést tartott Dr. Sternberg Endre elnök vezetése mellett, mely alkalommal a 36—36 koronás ösztöndíjat Kaimovics Lajos és Mosko- vits Lajos főgimnáziumi tanulók kapták, 20 korona segélyben részesítették Schwartz István I. oszt. és lókor, segélyben Fuchs Sándor gimn. tanulókat. Ipartestületi elnöki állás. Kinczel János halálával megüresedett ipartestületi elnöki állás betöltése iránt már is megindultak a mozgalmak. Az iparosság nagy része ezen díszes állásra Marián Ferencz alelnököt akarja megválasztani, a ki az elnök betegsége alatt ezen állást eddig is a legnagyobb buzgalommal és lelkiismeretes szorgalommal töltötte be. Azt hisszük a választás egyhangú lesz. Az igy megüresedendő alelnöki állás körül nagyobb küzdelem várható. Halálozás. Buzgány Pál festő-iparos életenek 46-ik, boldog házasságának 18-ik évében folyó hó 15-én elhunyt. Temetése 16-án folyt le nagy részvét mellett. Dohánybeváltási szakértők. A pénzügy- miniszter intézkedése következtében módosult dohánybeváltási gazdasági szakértői intézmény tagjaiul a Gazdasági egyesületek országos szövetsége az illetékes vármegyei egyesületek jelölése alapján az 1909—19lö-iki dohánybeváltási időszakra a következőket nevezte ki és terjesztette fel megerősítés végett a pénzügyminiszterhez. A nagykárolyi dohánybeváltó hivatalhoz szakértő Madarassy Zoltán, helyettese Schiffbeck Mátyás, a szatmárnémeti-i dohánybeváltó hivatalhoz szakértő Szeőke Sándor, helyettese Világossy Gáspár; az érmihályfalvai dohánybeváltó hivatalhoz szakértő Tajthy István, helyettese Erős Zoltán. Állandóan raktáron tartok legéfsnküiföSibel‘ gyapjúszöveteket,öszi és téli uidonságokat’ Ieguj.abb kiváló szép és divatos piquet, selyem és bársony-peluche divatu nadrág különlegességeket. I'M pl f PtlVf'if'P'í’ Próharende|és igazolni fogja cégem jó nevét, a szövetek tartós voltát és a 1 lICHCllj CtvC!>• j5 kidolgozást. Mérték utáni rendelések pontosan és gyorsan eszközöltetnek. A nagyérdemű közönség szives pártfogását kéri STRAUSZ DEZSŐ, angol úri szabó Nagykároly, Deák Ferenc-tér 4. (Spitz Mór ur házában.)
